Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-08-24 / 34. szám

f 2 Elismerjük, hogy városunk még csak a fejlődés kezdetén van, de a város anyagi erejéhez mért céltudatos haladás­sal megvalósíthatók azon intézmények, melyek városi hivatásának betöltéséhez szükségesek. Ezen intézmények részben megvan­nak, csak fejlesztendők, a még meg nem levők, létesítendők. A modern értelemben vett város kulturális és gazdasági intézmények nél­kül el sem képzelhető. Hozzátartoznak a varos fogalmához: rendezett utcák, terek, parkok, sétahelyek, fürdők, olcsó, ké­nyelmes helyi- és közúti közlekedés. Ezek mind olyan tényezők, melyek megvalósítására a városi lakosságnak tö­rekednie kell. Hogy városunkban, melyek és mint volnának megvalósíthatók, erről majd máskor szólunk.-iy. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete vasárnap igen gyengén látogatott rendkívüli közgyűlést tartott. Debreceni István polgármester d. e. 10 órakor üdvözölvén a megjelent képviselőtestü­leti tagokat a rendkívüli közgyűlést megnyitott- nak nyilvánította. Áttérve a tárgysorozatra nagy részvéttel emlékezett meg a Kecskemét városát a föld­rengés által ért szerencsétlenségéről s polgár- mester előterjesztésének elfogadásával a kép­viselőtestület elhatározta, miszerint Kecskemét városával szemben az ezt ért szerencsétlenség alkalmából részvétének ad kifejezést s a sze­rencsétlenség enyhítéséhez némileg hozzájárul. 200 korona segélyt megszavazott s ezen ösz- szeget az előre nem látható kiadások címén költségvetésbe foglalt összegből folyósítani el­rendelte. Ezután a 149/910. kgy. sz. véghatározattal módosította s a vármegyei törvényhatóság ál­tal jóváhagyott azervezeti szabályrendelet ki­NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE hirdetletett és a lapunkban közzótótetni elha­tároztatott. Következeit és bemutattatott a belügymi- nister rendelete, melylyel városunk részére a folyó évre kiutalt államsegély összeg megkül- detett azzal, hogy az a tisztviselői fizetések pótlékául használandó fel. A képviselőtestület a jogügyi-, pénzügyi bizottság valamint a ta- j nács véleményével egyezőleg az eddig alkal-; mázott elvek figyelembe vételével, annak elha­tározása mellett, hogy Feifer Ede számvevő folyó évi október hó elsejével szolgálatának 12 évét betöltvén a IX-ik fizetési osztályból a VIII-ik fizetési osztályba előlép, Lutz György közgyám és városgazda valamint Preisz Miklós másod osztályú aljegyző pedig a Xl-ik fizetési osztályból a X-ik fizetési osztályba soroztainak s ezek fizetési különbözete címén 210 K 33 f., illetve 95 K 15 fillér a házipénztár terhére állapittatik meg, egyebekben az eddigi elvek figyelembe vétele mellett rendeltetik a 15000 K államsegély úgy felosztatni, hogy az állami segély elégtelensége miat pótléknak 31,399 °/o"ra való aránylagos leszállítása folytán megállapí­tott összeg adatik ki a tisztviselőknek. Miért is utasittatik a városi tanács, hogy ezen ha- , tározat jogerőre emelkedésének bevárása nél- j kül a kérdéses összegeket a tisztviselőknek előlegképen azonnal fizesse ki. Ezen határozat kihirdettetett és a felebbezésekkel együtt jóvá- j hagyás céljából a vármegyei törvényhatósághoz ; felterjeszteni rendeltetik. Ezek szerint kap: Debreczeni István polgár- mester 429 K 34 fill., Demidor Ignátz rendőr­kapitány 639 K 30 fill., Hetey Ábrahám fő­jegyző, helyettes polgármester 744 K 26 fill., Néma Gusztáv közigazgatási jegyző és tanács­nok 629 K 91 fill., Tömpe Bertalan árvaszéki ülnök és közigazgatási tanácsnok 629 K 91 fill., Dr. Schönpflug Béla volt tiszti orvos január— \ ápril hóra 324 K 37 fill., Dr. Kovács József tiszti orvos julius—december hóra 394 K 57 fill., Borody György tiszti ügyész 752 K 13 fill., Illés József mérnök 470 K 08 fill., Csorba Gyula alkapitány 517 K 09 fill., Dr. Falussy Alajos február—december hóra 349 K 42 fill., j Feifer Ede számvevő 643 K 23 fill., Szolomájer Gusztáv pénztárnok 477 K 92 fill., Nagy Antal adóügyi tanácsnok 344 K 73 fill., Huszár József hagyatékügyi jegyző 202 K 65 fill., Dr. iiooz Elemér orvos 667 K 52 üli., Nők János ellenőr 322 K 79 fill., Bakos Gyula Il-oszt jegyző 197 K 43 fill., Preisz Miklós Il-od osztályú jegyző 100 K 28 fill., Lőbl Jakab állatorvos 81 K 48 fill., Lutz György közgyám és városgazda 269 K 51 fill., Nagy Gáspár rendőrbiztos 310 K 25 fill., Balázs Márton számliszt 440 K 31 fill., Tömpe Károly adótiszt, Andó Ferenc, Orosz Károly, Gründ Ede és Tóth Sándor írnokok egyenként 347 K 86 fill., Nyusztay Lajos és Ősz János írnokok egyenként 379 K 19 fill., Serly Ignátz írnok 316 K 52 fill., Schotz János írnok 279 K 95 fill., Reszler Antal volt Írnok 77 K 40 fill., Kábái Ferenc írnok 127 K 26 fill., Néma Károly végrehajtó 379 K 18 fill., Nagy István végrehajtó 316 K 52 fill., Körös- kényi Timót végrehajtó 279 K 95 fill., Vida Antal közs. bir. végrehajtó 379 K 19 fill, és Serly Gyula 347 K 86 fillért fizetés kiegészí­tést. Ezen összegnek az év lefolyt 8 hónap­jára eső része előlegképpen azonnal folyósí­tandó, a többi pedig havonként a rendes fize­téssel illetve lakbér illetmény esedékessége alkalmával. Elfogadtatott a pénzügyi bizottság azon ha­tározata, hogy az 1911. évre a városi pótadó 98°/0-ban meghagyassék. Polgármester ismerteti azon sajnálatos kö­rülményt, mely szerint a városi színház fűtése nem felei meg a méltányos kivánalmaknak ós felmerült annak alapos átalakulási szüksége. Érintkezésbe lépett a budapesti Waldmann Antal gőzfűtés berendezési vállalatával s tu­datja a képviselőtestülettel, miszerint nevezett cég hajlandó cirka 10000 koronáért a színházat gőzfűtésre berendezni. A kiadások bőven meg­térülnek a kisebb fűtőanyag szükségleten. A képviselőtestület felhatalmazza polgár- mestert, hogy Waldmann Antallal kösse meg a szerződést. Megjegyzendő, hogy a vállalati ösz- szeg fele a munka elvégzése után, másik fele pedig csak akkor lesz kifizetendő, ha minden kétséget kizáró módon meg lesznek győződve arról, hogy a gőzfűtési berendezés teljesen megfelelő es a színház rossz fűtése többe pa­nasz tárgyát nem teendi. Polgármester jelenti, hogy városunk azon oknál fogva lépett ki a szatmári szinikerületből, mivel Szatmár azon véleményen volt, hogy a szinikerület bizottságában Nagykároly városa szavazattal nem bírhat. Ennélfogva városunk belépett a jelenleg megalakult Északkeleti szini­s olyan egyenesen nézett aa ember szemébe, mint aki teljes életében karonfogva járt a be­csülettel. Pedig Joó Jánosról sok apró-cseprő dolgot suttogott a fáma, hanem nyíltan soha senki sem vádolta. Mindenki tartózkodott az ö személyes ügyeit bolygatni, mert aki valahol rosszat mondott róla, azt a legelső éjjeli ta­lálkozáson úgy „megleckéztette*, hogy napokig feküdte az ágyat. Ez okból voltak vele szem­ben annyira kíméletesek az embertársai. Joó János, mióta csak az eszemet tudom, mindig a mi emberünk volt. Fiatal korában az apámat szolgálta, aztán az öreg halála után, a hagyatékkal ő is reám szakadt. Magának is volt ugyan egy kevés gazdasága, de azért ná­lam is mindennap megfordult. Hol erre, hol arra használtam. Mindennel meg lehetett bízni, ámbár semmiben sem mutatkozott kiváló em­bernek. Legfőbb érdeme abban állott, hogy kéznél volt mindig, mikor kellett. Szinarany karakternek az apám sem tartotta soha de szembeszököbb hibát sem szokott elkövetni. Ha a keze alól itt-ott valami elveszett, abból rendesen úgy kimosta magát, hogy némi gon­datlanságon kívül egyebet mit sem lehetett feltudni az ő rovására. Az utóbbi években erdőkerülőnek tettem meg Joó Jánost. Erre őt Ítéltem a legalkalma­sabbnak. Ürea idejében amúgy ia. erősen sze­rette bújni az erdőket, ahol suttyomban nem egy nyúlnak kérte el az igazolványát. Mert gonosz puskás volt! Vadászengedélynek ugyan még a színét sem látta tán soha. Aa efféle .hivatalos hókusz-pókusz" nem fért a fejébe. Megélt ő anélkül is. Egy délelőtt a tornácomon ültem, bön­gészve a legújabb lapokat. Hát amint ott ülök, egyszer csak előttem terem Joó János, nagy alázatosan. — Adjon Isten jó napot, tekintetes uram! — Adjon Isten János! Hát mi jóban jár? Joó János nagyot sóhajtva legyintett: — Nem is lehet mai napság jóban járni, tekinte­tes uram! Erősen romlottak a népek. — Hogy-hogy ? Valami baj van ? — Baj mindig van tekintetes uram ! Hanem hát én most a méterek irányába’ jöttem. — Nos ? — Képzelje, tekintetes Uram, valaki az éjjel két méter fát az erdőről ellopott! Hogy a kötél egye meg a nyakát! Megboszankodtam, mikor ezeket hallottam s haragosan mondom : — Hát mért fizetem magát, ha igy vigyáz a fára ? Jól tudja, hogy azt a hatvan méter fát télire vágattam! Nekem arra szükségem van a legutolsó szálig 1 Aztán hozzátettem: — Különben ha ellopták, majd lehúzom a. béréből s annyi! Joó János nagy tisztességtudással kezdett engesztelni: — Ne haragudjék tekintetes uram! Eléggé szégyellem, hogy igy van! De mit csináljak ?! Nem ülhettem az éjszaka az erdőn. Haza kel­lett jönnöm, mert olyan görcsöm volt, hogy- koszorúba kötött! A feleségem is megmond­hatja. Majdnem sirt a hangja, — Ezt a nyomorúságot használta fel valami gazember! Különben nem merte volna a lábát oda tenni! Hiszen emlékezhetik a tekintetes ur az én kezem alatt máskor nem volt hiba. — Nem a fenét! Néhány métert tavaly is elloptak. Joó János egész önérzetesen tiltakozott: — Engedőimet instállok! Abban nem én voltam a hibás. Mindég akkor, vitték el, mikor a tekintetes ur ide az udvarba hivatott. Két helyt nem lehet az ember! Kevés ideig elgondolkozott, jobbra-balra szomorúan mozgatta a fejét, mint aki mód nélkül bánkódik. Hanem utoljára ismét vissza tért a hangja: — Egyébiránt igaza van tekintetes uram ! : Metessék ezt elolvasni I UJ ÜZLET. Me tessék ezt elolvasni! Van szerencsém Nagykároly és vidéke közönsége tudomására adni, hogy a város kellő közepén a Kereskedelmi és Iparbank díszes palotájában elsőrendű, fényesen berendezett-------- : - uridivat, kesztyű és kötszer áruházat —-................. . ny itottam, amely a legfinomabb divatdolgokkal van felszerelve. — Divatosztály ■ ingek, gallérok manchettek. nyakkendő-újdonságok, valódi nyúlszőr-kalapok, férfi- és női-harisnyák, bőrkeztyük es fűzők mértékszerint kászittetnek. Minden kedden keztyütisztitás (10 fillér), a nálam vásárolt keztyük ingyen tisztittatnak és javíttatnak; továbbá fésűk, fogkefék, illatszerek, pouderek, szappanok stb. stb. — Kötszer-osztályi sérvkötők és haskötők a leghíresebb tanárok előírása szerint, gummiharisnvák, .Dáma“ női kötött kézi irigatorok, vatták, pólyák, továbbá a betegápoláshoz tartozó cikkek legnagyobb gyári raktára. Valódi férfi- és női ; gummikülönlegességek (pessariumok). Külön próbaterein, titoktartással, levelező-lapra házhoz jövök, vidéki megrendelések pontosan. — A n. é. közönség pártfogását kérve BLAU KABOLY KEZTYÜS ÉS KÖTSZERÉSZ NAGYKÁROLYBAN. (Kereskedelmi Bank palota.) Ugyanott keztyilvarró-leányok felvétetnek. Sérvkötök javítása alfogadtatik. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom