Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-10 / 32. szám
6 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. KI a legény a falában ? A múlt napokban Csanáloson lakzi volt, melyen Biczó József és Nagy István is részt vettek. A legények behoroztak, mitől oly jó kedvük támadt, hogy az asztalon járták a csárdást. Mikor a jó kedvök még fokozódott, kiállottak a sátor közepére birkózni, minthogy azonban egyik sem tudta a másikat legyűrni, felhagytak a birkózással. Biczó azonban nem tudott abba belenyugodni, hogy a faluban még legyen oly erős legény mint ő s különösen restelte a dolgot, hogy a lakodalmas nép előtt szégyent vallott, miért is a már kifelé induló Nagy Istvánt hátulról megfogta, felemelte a levegőbe ős úgy vágta a földhöz, hogy a ballába eltört. Az igy legyőzött legény jajgatva maradt a sátor közepén, ahonnan a lakodalmas vendégek szállították haza szállására. Ha rossz a gyomra, már holnap reggel igyék reggelizés előtt */# pohár Feronoz Jó- ■aef-keserüvizet. A kellemetlen érzések csakhamar megszűnnek és étvágya fokozottabb mértékben fog visszatérni. Ezen rég idők óta népszerű és valóban ritka természeti gyógy- kincset a legjelesebb orvosok állandóan ajánlják. Többek között Dr. Hirsch porosz királyi titkos egészségügyi tanácsos, a berlini Friedrich Wilhelm egyetem tanára, az mondja róla : Tapasztalataim szerint a természetes Ferenci József-keserüviz épp oly biztosan, mint enyhén ható gyógyszer olyan betegségeknél, melyeknél egy enyhén oldó és hajtó ásványvíz használata ajánlatos. Ezért könnyen érthető, hogy nem csak Magyarországon legelterjeztebb a Ferencz József- keserüviz, hanem a világkereskedelemben is virágzó kiviteli czikk helyét foglalja el. Bevásárlásánál úgy a gyógyszertárakban mint a fü- azerüzletekben nagyon ajánlatos csakis valódi Ferencz József-keserüviz elnevezést használni, nehogy valamilyen más csekélyebb értékű vizet kapjunk. A szerelmes legény. Géresi Bertalan mátészalkai 20 éves földmives-legény erősen udvarolt a Deme Kálmán mátészalkai járás- biró szolgálatában álló Farkas Juszti nevű cselédnek s esténként meglátogatta azt, azonban a járásbiró tiltakozott az esteli látogatás ellen és kiutasította a legényt. Ez azonban kileste azt, hogy a háziak mikor feküdtek le és a kerítésen keresztül visszamászott a járás- bíró udvarára. A járásbiró ekkor rendőrökkel távolította el Géresit udvaráról és másnap feljelentette magánlaksértésért. Táncmulatság. Az érkávási református egyház templomfedés és egyéb szükségletei fedezésére 1911. évi augusztus 20-án Kávássy Sándor ur helyiségében zártkörű táncestélyt rendez. Belépő dij: személyjegy 2 korona. Családjegy 5 korona. Kezdete este 7 órakor. A nemes célra felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Ételekről, italokról és jó zenéről gondoskodva van. Kéretnek a vendégek, hogy szíveskedjenek jelezni, melyik vonathoz és melyik állomásra (Tasnád, Érhatvan) küldessék kocsi. Megszökött oselédek. Mándoki György nyirvasvári gazdálkodó Végső Gyula és Papp László nevű szolgái szerettek volna a szolgálatból kilépni, de mert gazdájok nem engedte el őket, ennek távolléte alatt feltörték annak szekrényét s magukhoz véve ruhájukat és cselédkönyvüket, — megszöktek. A tüdővész pusztítása hazánkban. A belügyminiszter jelentése szerint 1908-ban Magyarországban tüdővészben elhalt 65.624 egyén, folyó év május havában pedig 7718 egyén; utóbbiak közül vármegyénkbeli volt 132. szatmári pedig 9. Lopás. Kővári Mihály, Jakab Ferenc és Janaczás, Mária, kik a gróf Károlyi uradalom szentmiklósi tanyáján a cséplőgép mellett dolgoztak, négy zsák búzát elloptak a gép mellől s mikor azt értékesíteni akarták, rajtavesztettek s átadattak a csendőröknek. A mulató oigány. Botos János jármii sármunkás cigány nagyot mulatott az ottani korcsmában s mikor berúgott, először is kikergette az ivószobából a korcsmárost és családját, aztán betört néhány ablakot, végül pedig bottal támadta meg a megrendszabályo- zására odasiető községi bírót Szondi Istvánt. Hatósági: közeg elleni erőszak és idegen vagyon megrongálásáért tettek ellene feljelentést. A dühöngő férj. Abán József nyircsa- holyi kovácsrnester, ki anyósa miatt folytonosan veszekedett a feleségével, f. hó 7-én feleségét megverte. A megvert asszony testvérével Boros József gazdálkodóval Mátészalkára ment, hogy orvosi látleletet vegyen. Abán ezt megtudva szintén bement Szálkára és megakarta gátolni az asszonyt a látlevél kivételében s a járásbíróság kapujában ráakadva feleségére és sógorára ezekre egy pisztolylyal rálőtt és a sógorát két helyen megsebesítette és saját kezét is átlőtte. A járásbíróság hivatalszolgái tették ártalmatlanná a dühöngő embert kit természetesen azonnal letartóztatták. Tűz. Blum Lajos nagyecsedi gazdálkodó Csikász-tanyájén hétfőn leégett egy nagy gabo- naasztag. A kár 6000 K. amely biztosítás révén megtérül. A tűz okát eddig nem sikerült kideríteni. Tudnivalók a koleráról. 1. A kolera hasmenéssel, hányással, görcscsel és gyors elgyengüléssel jár. 2. A kolera nagyon ragadós betegség; csirája (ragálya) a beteg bélürülékében és hányadékában van. 3. Átragadhat az egészségesre mindarról, ami a kolerás bélürülékével, vagy hányadékával bepiszkolódott és pedig különösen : a betegről, ápolójáról, ruha-, fehér- s ágyneműjéről, evő-, ivó- eszközeiről s edényeiről, ételéről, italáról. Veszedelmes az a holmi is, amelyet a kolerás beteg nem használt ugyan, de a lakásából, házából való. Veszedelmes az is, ami sok ember kezén fordul meg, pl. piaci, korcsmái, kávéházi evő- s ivóeszközök, továbbá bepiszkolódott pénz stb. 4. A kolera leginkább arra ragad át, aki a beteggel, vagy holmijával bánik és mosatlan kézzel eszik, iszik, vagy mosatlan kézbe fogott tárgy- gyal (dohányzó, iró vagy egyéb eszközzel) nyúl a szájához. 5. Igen sokan betegedhetnek meg akkor, ha a kolerás beteg ürüléke, hányadéka, vagy szennyes rnosdóvize kútba, forrásba, folyóvízbe vagy egyéb ivóvízbe jut, amelyet sokan használnak. 6. Leginkább az betegszik meg kolerában, aki gyomrát romlott (soká állott) eledellel nyers zöldséggel (pl. ugorkával, salátával, hagymával), gyümölcscsel, szeszes itallal elrontotta, aki magát s lakását tisztátlanul tartja és zsúfoltan, azaz sokadmagával szűkén lakik. 7. A kolerától megóvhatja magát az ember: ha nem látogat kolerás beteget; ha nem jár összejövetelekre (halotti torra, vásárokra stb-re); ha gondosan mosakodik s különösen kezét minden étkezés előtt tiszta vízzel, szappannal mossa ; ha csupán frissen főzött vagy sütött eledellel él és evő-s ivóeszközeit forró, lúgos vízben mossa, a kolera-fertőzésre gyanús vízből származó halat pedig forró vízben bontja és mossa meg; ha ivásra olyan vizet használ, amelyet felforraltak, aztán lehűtöttek és ha az eltett eledelt s az ivóvizet gondosan fedve tartja; ha evésben, ivásban mértékletes és gyomorrontó eledeltől és gyomorrontó italtól tartózkodik ; ha önmagát, ruházatát, úgyszintén lakását (házát) és udvarát tisztán tartja, Gondoskodni keli arról hogy a ház udvarán gödör legyen ülőkével s hogy ott végezze a szükségét az egész háznép, mert abból is veszedelem támadhat, ha a bélürülék szanaszét szivárog (kútba, folyóvízbe), vagy, ha kutya, tyuk vagy egyéb háziállat szédhordja. 8. A kolerás, úgyszintén a gyanús beteget az elöljáróságnál mennnél előbb be kell jelenteni. 9. Az egészségesektől azonnal el kell különíteni és gondosan ápolni, orvossal gyógyittatni. Mindezt a leghelyesebben kórházban tehetjük. 10. A kolerás beteg — ha csak teheti — edénybe ürítse:. Bélürülékét, hányadékát, mosdó- s mosóvizét ártalmatlanná kell tenni (fertőtleníteni), úgy hogy ugyanany- nyi oltott meszet öntsenek hozzá, vagy más szert, amelyet az orvos fertőtlenítésre rendel 11. Aki a beteggel bánik, gondosan mosakodjék ; kezét szappannal s vízzel s aztán ec tel mossa, száját (naponta többször) ecetes vízzel öblítse és ne egyék, ne igyék a beteg szobájában. Tanácsos a kolerás szobájának küszöbe elé ecetbe mártott rongyot teríteni s arra lépni, 12. Ha a beteg egészen meggyógyult, langyos, szappanos vízzel tetőtől talpig mosakodjék vagy fürödjék meg és tisztába öltözködjék. 13. Ha a beteg meghalt, nem kell lemosni s öltöztetni, hanem csak azt cselekedni, amit az elöljáróság rendel. 14. Akár meggyógyult, akár meghalt a kolerás beteg, szobáját mindenestül ártalmatlanná kell tenni (fertőtleníteni). Nevetésen : Mosható szenyes ruhát, ágy- s fehérneműt csak akkor lehet kivinni s mosásba adni, ha legalább 2 órán át forró, lúgos vízben áztatták (pl. teknőben, dézsában). Szalmazákot, úgyszintén dunnát, párnát, paplant a külső boríték lehúzása s forró, lúgos vízbe áztatása után, erős ecetes ruhával jó le kell dörzölni és a napra kitenni. A kolerás ágyszalmáját, ételmaradékát és a szobájából kikerülő szemetet el kell égetni. Evő-ivóeszközeit, edényeit forró vízzel tisztára kell lemosni. Festetlen ágyat, széket, szekrényt s egyéb festetlen bútordarabját forró lúggal, vagy szappanos vízzel, festett vagy finomabb bútort s némely más tárgyakat olyan szerrel kell lemosni, amelyet az orvos arra a célra rendel. A szobát, amelyben a kolerás feküdt, ki kell meszelni, még a földjét is; ajtót, ablakot és ha a szoba padlózott, a padlót is forró lúggal, vagy olyan szerrel, amelyet az orvos rendel, kell fertőtleníteni és azután súrolni. A szoba ajtaját, ablakát nappal tárva-nyitva kell tartani. A bel- ügyminister. Szerencsétlenség. Györfi Lajos jármii gazdálkodó két éves gyermeke a kapuban játszott mikor arra vágtatott nagybátyjának két elragadt lova, melyeket a kocsis nem birt megfékezni. A kis gyermek nem vette észre a veszedelmet, a lovak eltaposták, a szekér keresztül ment rajta s mire a megrémült szülők előkerültek, az ártatlan apróság már meghalt. Meglopott vendéglős. Rész István gil- vácsi vendéglős pincéjéből nagyobb mennyiségű sört és bort loptak el. A csendőrség kinyomozta a tetteseket Szilágyi László, Fogéi Jakab, Geng Pál és Szabó János személyében, akiket bejelentett a bíróságnak. Szerencsétlenség a cséplésnél. Csa- nálosi József kocsordi lakos a Fogarassy Sándor tanyáján volt alkalmazva a cséplésnél mint etető. Múlt hó 31-én reggel, amint a járgányra lépett, oly szerencsétlenül csúszott el, hogy a kerekek ballábát teljesen összezúzták. Öngyilkosság. Özv. Kovácsi Józsefné kocsordi lakos, ki 15 éven át nagy beteg volt, a napokban megmérgezte magát és meghalt. Betörés. A családjával Felsőbányán nyaraló Plachy Gyula kir. tanácsos, helybeli pénzügyigazgatónak a vármegyeháza épületében levő lakásán — úgy látszik — egy a viszonyokkal ismerős egyén hetört, de kevés szerencsével, mert valószínűleg készpénzt keresett, de keveset talált, a kezébe akadt ezüstnemüeket és más értéktárgyakat azonban nem vitte el. A nyomozás folyamatba tétetett. Bíkszád fürdőben a f. hó 1-én kiadott 13. számú kimutatás szerint a fürdövendégek szárna 734. Szerencsétlen esés. özv. Hágen Ignáztné helybeli lakos hétfőn egy búzakévével megrakott szekérről oly szerencsétlenül esett le hogy agyrázkódtatást szenvedett és állapota reménytelen. ••••••••••••••••• S Tudomásul! % • m A nagykárolyi m 2 társaskocsi jj vállalat I összes felszerelésével együtt ® Egyház-iskola. A tanfelügyelő szabadsága. Bodnár György kir. tanfelügyelő e hó 1-től 6 heti szabadságot kapott. A hivatal vezetésével Faragó Ignátz kir. segédtanfelügyelő bízatott meg.
