Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-03 / 31. szám
3 N A GYKÁROLY É S V ID EKE het-e elképzelni, hogy'a nép Odaállítottá követéi ne ragadjanak-e _ meg mindén eszközt hogy megmentsenek mindent, ami menthető. -Néni volna-e hazaárulás, ha ilyen meggyőződés után akadna ellenzéki politikus, aki eiállana a harctól és az obstrukciótól. Különösen azobstruk- ciotól. Ne álltassuk magunkat és ne álltassunk senkit. Az igazság az, bogy itt meggyőzni egy pártot nem lehet. Aki szive mélyéig nem érzi, hogy mi forog most kockán, aki nem látja a nemzet megalázását, aki nem látja az elviselhetetlen terhek nyomasztó súlyát, azzal szemben a szó nem használ. Itt tenni kell. Az ellenzék vezére: Justh Gyula megértette az idők szavát. A cifra szavak politikájának vége, a nemzeti haladás harcosai harcolják most harcukat a Pato Pálokkal, s a harc vége nem lehet kétséges. Andrássy Gyulának mindenben igaza volt, csak a következtetésekben nem. Ha Andrássy Gyula úgy látta, hogy a mostani választás bebizonyította, hogy a kormánytöbbségből nálunk nem lehet következtetni a nemzeti akaratra, miért nem vonta le ebből a konzekvenciákat, hogy az általános, egyenlő és titkos választójog nélkül nincs igazi parlamenti élet s nincs népakaraton nyugvó törvényhozás. Miért nem mondta ki, amit ki kellett volna mondania, hogy egy becsületes és a dolgokat tisztán látó vezérpolitikus van ma Magyarországon s ez Justh Gyula. Nincs messze az idő, mikor az elhallgatott igazság napfényre kerül, mert az élet nem politika, s az életet nem Pató Pálok irányítják. (S. H.) Mezőgazdálkodásunk jövője. A gazdák kecskeméti nagygyűlése egyesitette a gazdatársadalmat a kis földü gazdálkodót, a közép- és agybii tokost. És e sorok Írója, aki az ottan lezajlott eseményeknek látója volt, nem is tudja mondani, hogy kit foglal el jobban e több'c" teles ideálja, a kisgazdát-e, vagy azt, akir\ !. agyobb darab földet kell megművelnie? naiadás vágya öröm- keltően elfoglalja a gazdálkodással foglalkozókat, ez pedig nagy szó, mert hiszen tudjuk, hogy a gazdaosztály hazánknak legkonzervatívabb eleme. Csakhogy nem ;e)ég a gazdasági haladás szándéka, tudás is kell. hozzá. És most már -a másödik lépésnél tartunk, annál, hogy ezt a (elköltött érdeklődést miként lehetne -a gyakorlat javára billenteni? És előáll egy régi mulasztásnak Sürgős pótlása. Mi iskolarendszerünket idegenből és elméleti emberektől vettük. A módszer és nevelés kérdéseit az egész világon irók és paedagógusok készítették. Nem is minősítették soha gyakorlati célokra törő alkotásnak és azért az iskolaügy az élettel nem igen számolt. Csak most, amikor az általános tankötelezettség eredményeit látjuk a népmü- velödésben, most vesszük észre, hogy népoktatásunknak a gyakorlati élet szükségeivel jobban kellett volna számolnia. A népiskolába járó gyermekek 80 százalékának a főldmivelés a kenyere és amig ezeket megtanítjuk az öt világrész tengereinek, öbleinek, szigeteinek, földjének, különféle börü emberek ismereteire, amig átvezetjük a gyermekeket a görögök csatáitól a napóleoni összeroskadásig és egy hatalmas számtömeggel terheljük a memóriát, amelyek zsinatok, csaták és békeszerzés idejét mondják, addig a földmivelő gyermekének az újabb és hasznosabb gazdaságvitelről semmit sem szólunk, sőt még arra sincs gondunk, hogy ősfoglalkozásának szeretetét vigye ki az életbe. Hogy ezen sürgősen változtatni kell, hogy ezen segíteni kell, azt mélyen érzi a földmivelésügyi miniszter s addig is, amig a gazdasági népiskoláról szóló törvényjavaslatot kollegája, a közoktatásügyi miniszter az országgyűlés tető alá nem viszi: az első feladatnak azt vallja, hogy az átformálandó iskolák számára gazdasági szakismerettel biró tanítói nemzedéket kell nevelnie. Azért létesült a komáromi földmivelési iskolával kapcsolatos gazdasági tanítóképző és azért szervezték Kecskeméten a háztartási iskolát szintén az ottani fötdmivelési iskolá al kapcsolatosan és amint Serényi földmivelési minister a múlt napokban a kecskeméti földmivesiskola látogatásakor mondotta, szándéka a földmivesiskolák j számát negyvenre szaporítani és ilyen kurzuegyütt volt az özvegy az ö hűséges kísérőivel. Többet sóhajtozott, mint nevezett. — Talán megint templomban volt ?—kérdezte szorongva Miklós. — Ott voltam. — És kikért imádkozott? — szólott gyanakodva Géza. — A vén lányokért. Elgondoltam, hogy milyen önző a férfinépség. Csak hozományra vadászik, emiatt mennyi szegény leány hervad el a pártában. Elhatároztam, hogy ha reá megy is a vagyonom, hogy itt a fővárosban, minden öreg leánynak adok hozományt. — Hm! — köhintett Aladár. — Remélem, segítségemre lesznek s ösz- szeirják a vén leányokat. Napok múlva újra összejöttek, Babótiné fölszólitotta gavallérjait, hogy számoljanak be küldetésükről. — Én találtam egy vén leányt, — szólalt meg Miklós. — aki azonban kijelentette, hogy sohasem megy férjhez, mert vőlegényét gyászolja. a kit a trafalgári tengeri csatában elnyeltek a hullámok. — Én is találtam egyet — folytatta Géza. — Azonban szintén nem mehet férjhez egy szerencsétlen tévedés folytán képzelje csak Nagyságos Asszonyom, a határörvidéki anyakönyvben fiúnak van, beírva. — Remélem, Aladár, maga nagyobb sikerrel nyomozott? — Oh, igen — szólott a harmadik —én huszonhárom vén leányra akadtam. — Beszéljen, maga édes, drága Aladár, — sürgette az özvegy abban a hitben, hogy a három lovag közül, ő az igazi, az önzetlen szerelmes. — Huszonhárom vén leányra akadtam, de mindegyiknek 100.000 írton felül van a hozománya. Babótiné haragosan felugrott elrohant a bámuló kérők köréből. Egyenesen a statisztikushoz sietett. A vöröshaju a széken és cukorkán kívül virággal is megkínálta s a legrövidebb idő alatt megmondotta, hogy a fővárosban kerek háromezerszáztizenhét vén leány van. Az özvegy a bucsuzásnál engedelmet adott a statisztikusnak, hogy meglátogassa, mert úgy találta, hogy igazmondása mellett, még csinos, szőke haja is van. Este volt és a Vénusz mega Merkur ismét fényesen ragyogtak az ég boltozatán. Babótiné egy fiatalember vállára hajtotta fejét és úgy bámulta a csillagokat, mig végre tekintete megpihent a Merkúron. — Az én csillagom, — mutatott rá az özvegy. Hát arról mit tud a statisztika ? — Semmit — felelte a vöröshaju. — Mégis................sorozza be egyik rubrikába. — Melyikbe ? — A hol a házasságközvetitőket tartják számon. sokat, gazdasági tanítóképzőket paraleíl a földmivés iskolákkal - állítani:. Be még ez sem minden. Nagy mulasztások sürgős pótlása több oldalú tevékenységet tesz-szükségessé. Mindent el kell követnünk, hogy a tanítóság az ‘uj szellem- és irány követését megértse, s hogy a legszükségesebb gazdasági ismereteket megszerezze. Ezért rendeznek a nyáron az al- gyógyi, az adai, a békéscsabai, a breznóbá- nyai, Csíkszeredái, hódmezővásárhelyi, jászberényi, karcagi, lugosi, pápai, rimaszombati nagyszentmiklósi, sömogyszentimirei, szilágy- somlyói, -szabadkai és esáki földmivesiskolák- ban gazdasági kurzusokat, amelyeken 320 ta- tanitó vesz részt, hogy a hat hét alatt legszükségesebb gazdasági ismereteket eltanulják és azzal a gondolattal menjenek vissza kultur- misszióik teljesítésére, hogy ámbár szép dolog az, aki a Baléári szigetekről, a kis és nagy Szundákról, a Golf áramlatról, a tridenti zsinatról tud, — de már mégis csak több hasznát veszi az ő növendéke annak, ha megtanítja a szemzésre, oltásra, helyes trágyakezelésre, az egyoldalú kalásztermelés nyomorúságára, állattartásra és gazdasági számvitelre. Ismételjük, hogy mindezeknek az újabb ismereteknek megszerzésére a kedv növekvöbb, noha ezek iránt az újabb fajta gyakorlati ismereteknek megszerzésére a kedv élénkebb nem volt, mint most, ebben az időben. A gazda, akár milyen földön gazdálkodjék is érzi, hogy tanulnia kell és gazdálkodási üzemén változtatni sürgősen szükséges. Nem fogadja többé oly hitetlenséggel a külföldi gazdálkodásokról szóló híreket, amelyek arról szólnak, hogy a németek, az angolok, az amerikaiak a búzatermés átlagát kétszer annyira fokozták; a mi szüzmagyar földünk, a melyet a világ Kánaánjának vallottak és hirdettek néhány év előtt, az uzsora gazdálkodását nyögi, termést mind kevesebbet ad, arról mem is beszélve, hogy a külföldi termésátlagoktól mily messze maradj De hogy nem is szabad többé az egyoldalú kalász termelés ózdi fogását űzni és a gazdálkodás egész uj módszerét kell kezdeni, mely tökét s mellette egy kis kereskedelmi érzéket feltételez, hogy a gazda az árkülőmbözeteket a maga javára haszn lni tudja. Merjük mondani, hogyha ezeknek a nagy sociális, népjóléti eszméknek a tanítók a maguk működési körében szószólói, vezetői lesznek, ha nemcsak a nevelésükre bízott gyermeksereget nevelik az élet számára, hanem felnőttek gazdasági kurzusát rendezik, a faiskola és tanítókért e tekintetben példát adnak és mutatnak, — ez fogja valóra váltani azokat a vágyakat melyek tanítói hajlékukban existentiájukért oly sokszor elhangzanak. A több termelésből bekövetkező teherbírás fogja a népért dolgozó köztisztviselőnek sorsát jobbra fordítani. Nekünk ebben a dologban az tetszik, hogy már nemcsak újságcikkeket Írunk. Végre a régi jajszóért teszünk is. Kár volt addig is várni. De mégis jobb későn, mint soha. HÍREK. Személyi hírek. Csaba Adorján vármegyénk főispánja hivatalos ügyben szerdán pár napi tartózkodásra a fővárosba utazott. — Ozv. gróf Károlyi Istvánná a múlt hét szombatján Karlsbadba utazott. , Kinevezés. A király Majos Károly budapesti pénzügyi tanácsost a királyi tanácsosi cim díjmentes adományozása mellett a Vl-ik fizetési osztályba kinevezte. Hivatal vizsgálat. Kölcsey János, a szat- | mári kir. törvényszéknél működő kir. táblabiró | hétfőn kezdte meg a helybeli kir. járásbíróságnál a törvényszék elnöke által végezni szokott évi hivatalvizsgálatot. Miért fizet egy hölgyért drága árakat? 1 szem VÖRÖS KIRALYOS HAVANNA Viszontelárusitóknak árkedvezmény. védjegyű, dr. Dénes-féle üdítő órákra megszünteti a dohányzási ingert. Egy több napra elegendő elegáns doboz ára 40 fillér. .'. Ügynökök kerestetnek. Főbizományos: ifj. Weisz és Társa Budapest, I«, Fehérvári-ut II. szám.
