Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-08-03 / 31. szám

3 N A GYKÁROLY É S V ID EKE het-e elképzelni, hogy'a nép Odaállítottá köve­téi ne ragadjanak-e _ meg mindén eszközt hogy megmentsenek mindent, ami menthető. -Néni volna-e hazaárulás, ha ilyen meggyőződés után akadna ellenzéki politikus, aki eiállana a harc­tól és az obstrukciótól. Különösen azobstruk- ciotól. Ne álltassuk magunkat és ne álltassunk senkit. Az igazság az, bogy itt meggyőzni egy pártot nem lehet. Aki szive mélyéig nem érzi, hogy mi forog most kockán, aki nem látja a nemzet megalázását, aki nem látja az elvisel­hetetlen terhek nyomasztó súlyát, azzal szem­ben a szó nem használ. Itt tenni kell. Az el­lenzék vezére: Justh Gyula megértette az idők szavát. A cifra szavak politikájának vége, a nemzeti haladás harcosai harcolják most har­cukat a Pato Pálokkal, s a harc vége nem le­het kétséges. Andrássy Gyulának mindenben igaza volt, csak a következtetésekben nem. Ha Andrássy Gyula úgy látta, hogy a mostani választás be­bizonyította, hogy a kormánytöbbségből nálunk nem lehet következtetni a nemzeti akaratra, miért nem vonta le ebből a konzekvenciákat, hogy az általános, egyenlő és titkos választó­jog nélkül nincs igazi parlamenti élet s nincs népakaraton nyugvó törvényhozás. Miért nem mondta ki, amit ki kellett volna mondania, hogy egy becsületes és a dolgokat tisztán látó vezérpolitikus van ma Magyarországon s ez Justh Gyula. Nincs messze az idő, mikor az elhallgatott igazság napfényre kerül, mert az élet nem politika, s az életet nem Pató Pálok irányítják. (S. H.) Mezőgazdálkodásunk jövője. A gazdák kecskeméti nagygyűlése egyesi­tette a gazdatársadalmat a kis földü gazdál­kodót, a közép- és agybii tokost. És e sorok Írója, aki az ottan lezajlott eseményeknek lá­tója volt, nem is tudja mondani, hogy kit foglal el jobban e több'c" teles ideálja, a kis­gazdát-e, vagy azt, akir\ !. agyobb darab föl­det kell megművelnie? naiadás vágya öröm- keltően elfoglalja a gazdálkodással foglalkozó­kat, ez pedig nagy szó, mert hiszen tudjuk, hogy a gazdaosztály hazánknak legkonzervatí­vabb eleme. Csakhogy nem ;e)ég a gazdasági haladás szándéka, tudás is kell. hozzá. És most már -a másödik lépésnél tartunk, annál, hogy ezt a (elköltött érdeklődést miként lehetne -a gyakor­lat javára billenteni? És előáll egy régi mu­lasztásnak Sürgős pótlása. Mi iskolarendsze­rünket idegenből és elméleti emberektől vettük. A módszer és nevelés kérdéseit az egész vilá­gon irók és paedagógusok készítették. Nem is minősítették soha gyakorlati célokra törő al­kotásnak és azért az iskolaügy az élettel nem igen számolt. Csak most, amikor az általános tankötelezettség eredményeit látjuk a népmü- velödésben, most vesszük észre, hogy népok­tatásunknak a gyakorlati élet szükségeivel job­ban kellett volna számolnia. A népiskolába járó gyermekek 80 százalékának a főldmivelés a kenyere és amig ezeket megtanítjuk az öt világrész tengereinek, öbleinek, szigeteinek, földjének, különféle börü emberek ismereteire, amig átvezetjük a gyermekeket a görögök csa­táitól a napóleoni összeroskadásig és egy ha­talmas számtömeggel terheljük a memóriát, amelyek zsinatok, csaták és békeszerzés ide­jét mondják, addig a földmivelő gyermekének az újabb és hasznosabb gazdaságvitelről sem­mit sem szólunk, sőt még arra sincs gondunk, hogy ősfoglalkozásának szeretetét vigye ki az életbe. Hogy ezen sürgősen változtatni kell, hogy ezen segíteni kell, azt mélyen érzi a földmivelésügyi miniszter s addig is, amig a gazdasági népiskoláról szóló törvényjavaslatot kollegája, a közoktatásügyi miniszter az or­szággyűlés tető alá nem viszi: az első fel­adatnak azt vallja, hogy az átformálandó is­kolák számára gazdasági szakismerettel biró tanítói nemzedéket kell nevelnie. Azért létesült a komáromi földmivelési iskolával kapcsolatos gazdasági tanítóképző és azért szervezték Kecskeméten a háztartási iskolát szintén az ottani fötdmivelési iskolá al kapcsolatosan és amint Serényi földmivelési minister a múlt napok­ban a kecskeméti földmivesiskola látogatása­kor mondotta, szándéka a földmivesiskolák j számát negyvenre szaporítani és ilyen kurzu­együtt volt az özvegy az ö hűséges kísérőivel. Többet sóhajtozott, mint nevezett. — Talán megint templomban volt ?—kér­dezte szorongva Miklós. — Ott voltam. — És kikért imádkozott? — szólott gya­nakodva Géza. — A vén lányokért. Elgondoltam, hogy milyen önző a férfinépség. Csak hozományra vadászik, emiatt mennyi szegény leány hervad el a pártában. Elhatároztam, hogy ha reá megy is a vagyonom, hogy itt a fővárosban, minden öreg leánynak adok hozományt. — Hm! — köhintett Aladár. — Remélem, segítségemre lesznek s ösz- szeirják a vén leányokat. Napok múlva újra összejöttek, Babótiné fölszólitotta gavallérjait, hogy számoljanak be küldetésükről. — Én találtam egy vén leányt, — szólalt meg Miklós. — aki azonban kijelentette, hogy sohasem megy férjhez, mert vőlegényét gyá­szolja. a kit a trafalgári tengeri csatában el­nyeltek a hullámok. — Én is találtam egyet — folytatta Géza. — Azonban szintén nem mehet férjhez egy szerencsétlen tévedés folytán képzelje csak Nagyságos Asszonyom, a határörvidéki anya­könyvben fiúnak van, beírva. — Remélem, Aladár, maga nagyobb siker­rel nyomozott? — Oh, igen — szólott a harmadik —én huszonhárom vén leányra akadtam. — Beszéljen, maga édes, drága Aladár, — sürgette az özvegy abban a hitben, hogy a há­rom lovag közül, ő az igazi, az önzetlen sze­relmes. — Huszonhárom vén leányra akadtam, de mindegyiknek 100.000 írton felül van a hozo­mánya. Babótiné haragosan felugrott elrohant a bá­muló kérők köréből. Egyenesen a statisztikus­hoz sietett. A vöröshaju a széken és cukorkán kívül virággal is megkínálta s a legrövidebb idő alatt megmondotta, hogy a fővárosban ke­rek háromezerszáztizenhét vén leány van. Az özvegy a bucsuzásnál engedelmet adott a sta­tisztikusnak, hogy meglátogassa, mert úgy ta­lálta, hogy igazmondása mellett, még csinos, szőke haja is van. Este volt és a Vénusz mega Merkur ismét fényesen ragyogtak az ég boltozatán. Babótiné egy fiatalember vállára hajtotta fejét és úgy bámulta a csillagokat, mig végre tekintete meg­pihent a Merkúron. — Az én csillagom, — mutatott rá az öz­vegy. Hát arról mit tud a statisztika ? — Semmit — felelte a vöröshaju. — Mégis................sorozza be egyik rub­rikába. — Melyikbe ? — A hol a házasságközvetitőket tartják számon. sokat, gazdasági tanítóképzőket paraleíl a földmivés iskolákkal - állítani:. Be még ez sem minden. Nagy mulasztások sürgős pót­lása több oldalú tevékenységet tesz-szükségessé. Mindent el kell követnünk, hogy a tanítóság az ‘uj szellem- és irány követését megértse, s hogy a legszükségesebb gazdasági ismereteket megszerezze. Ezért rendeznek a nyáron az al- gyógyi, az adai, a békéscsabai, a breznóbá- nyai, Csíkszeredái, hódmezővásárhelyi, jász­berényi, karcagi, lugosi, pápai, rimaszombati nagyszentmiklósi, sömogyszentimirei, szilágy- somlyói, -szabadkai és esáki földmivesiskolák- ban gazdasági kurzusokat, amelyeken 320 ta- tanitó vesz részt, hogy a hat hét alatt leg­szükségesebb gazdasági ismereteket eltanulják és azzal a gondolattal menjenek vissza kultur- misszióik teljesítésére, hogy ámbár szép dolog az, aki a Baléári szigetekről, a kis és nagy Szundákról, a Golf áramlatról, a tridenti zsi­natról tud, — de már mégis csak több hasz­nát veszi az ő növendéke annak, ha megta­nítja a szemzésre, oltásra, helyes trágyakeze­lésre, az egyoldalú kalásztermelés nyomorú­ságára, állattartásra és gazdasági számvitelre. Ismételjük, hogy mindezeknek az újabb isme­reteknek megszerzésére a kedv növekvöbb, noha ezek iránt az újabb fajta gyakorlati ismeretek­nek megszerzésére a kedv élénkebb nem volt, mint most, ebben az időben. A gazda, akár milyen földön gazdálkodjék is érzi, hogy ta­nulnia kell és gazdálkodási üzemén változtatni sürgősen szükséges. Nem fogadja többé oly hitetlenséggel a külföldi gazdálkodásokról szóló híreket, amelyek arról szólnak, hogy a németek, az angolok, az amerikaiak a búza­termés átlagát kétszer annyira fokozták; a mi szüzmagyar földünk, a melyet a világ Kánaán­jának vallottak és hirdettek néhány év előtt, az uzsora gazdálkodását nyögi, termést mind kevesebbet ad, arról mem is beszélve, hogy a külföldi termésátlagoktól mily messze maradj De hogy nem is szabad többé az egyoldalú kalász termelés ózdi fogását űzni és a gazdál­kodás egész uj módszerét kell kezdeni, mely tökét s mellette egy kis kereskedelmi érzéket feltételez, hogy a gazda az árkülőmbözeteket a maga javára haszn lni tudja. Merjük mon­dani, hogyha ezeknek a nagy sociális, nép­jóléti eszméknek a tanítók a maguk működési körében szószólói, vezetői lesznek, ha nem­csak a nevelésükre bízott gyermeksereget ne­velik az élet számára, hanem felnőttek gazda­sági kurzusát rendezik, a faiskola és tanító­kért e tekintetben példát adnak és mutatnak, — ez fogja valóra váltani azokat a vágyakat melyek tanítói hajlékukban existentiájukért oly sokszor elhangzanak. A több termelésből be­következő teherbírás fogja a népért dolgozó köztisztviselőnek sorsát jobbra fordítani. Nekünk ebben a dologban az tetszik, hogy már nemcsak újságcikkeket Írunk. Végre a régi jajszóért teszünk is. Kár volt addig is várni. De mégis jobb későn, mint soha. HÍREK. Személyi hírek. Csaba Adorján vármegyénk főispánja hivatalos ügyben szerdán pár napi tartózkodásra a fővárosba utazott. — Ozv. gróf Károlyi Istvánná a múlt hét szombatján Karlsbadba utazott. , Kinevezés. A király Majos Károly buda­pesti pénzügyi tanácsost a királyi tanácsosi cim díjmentes adományozása mellett a Vl-ik fizetési osztályba kinevezte. Hivatal vizsgálat. Kölcsey János, a szat- | mári kir. törvényszéknél működő kir. táblabiró | hétfőn kezdte meg a helybeli kir. járásbíró­ságnál a törvényszék elnöke által végezni szo­kott évi hivatalvizsgálatot. Miért fizet egy hölgyért drága árakat? 1 szem VÖRÖS KIRALYOS HAVANNA Viszontelárusitóknak árkedvezmény. védjegyű, dr. Dénes-féle üdítő órákra megszünteti a dohányzási ingert. Egy több napra elegendő elegáns doboz ára 40 fillér. .'. Ügynökök kerestetnek. Főbizományos: ifj. Weisz és Társa Budapest, I«, Fehérvári-ut II. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom