Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-27 / 30. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ 3 —t Debreczeni István városunk polgármestere, tegnap este a Tátrából hazaérkezett és már ma átveszi hivatala vezetését. Esküvő. Moorocz Sándor budapesti ál­lami polgári iskolai tanár f. hó 18-án eskü­dött örök hűséget Nagyecseden Berey József' a nagykárolyi ref. egyházmegye köztiszteletben álló esperesének leányával, Mariczaval. A polgári esketést Fint a Sándor nagyecsedi jegyző végezte. Az egyházi áldást megható szép beszed kíséretében a ref. templomban Losonczy Endre hódmezővásárhelyi ref. lel­kész adta az uj párra. Tanuk voltak a meny­asszony részéről Kincses István mátészalkai ref. lelkész, a vőlegény részéről Szilágyi Zsigmond budapesti lakos. Esküvő után a szülei háznál fényes lakoma volt, melyen Kin­cses István ref. lelkész, Szilágyi Zsigmond, Asztalos György nagykárolyi ref. lellkész és még többen lendületes, szép beszedheti éltet­ték az ifjú párt. Lakoma után az uj pár nász­úira Abbáziába utazott. Kinevezés. A miniszterelnök Balogh Fe­rencet, varosunk fiát, miniszterelnökségi titkári cim- és jelleggel felruházott miniszteri segéd­titkárt miniszterelnökségi titkárrá nevezte ki. Helyettesítés. Csaba Adorján vármegyénk főispánja a fehérgyarmati járási állatorvosnak 4 heti szabadságideje tartamára annak helyet­tesítésével Dénes Lipót helybeli állatorvosi gyakornokot bizta meg. Rendkívüli vármegyei közgyűlés lesz augusztus hó 21-én Firczák Gyula v. b. t. t. ungvári gör. kath. püspöknek 50 éves papi ju­bileuma [alkalmából való üdvözlésére. Az augusztus hó 11-ik napjára tervezett közgyűlés közbejött akadályok miatt elmarad. Eljegyzés. Gróf Károlyi György leányát Georginát múlt héten Abbáziában eljegyezte gróf Kolowrath Norbert cseh arisztokrata. Áthelyezések. A m. kir. pénzügyminister, Jakab Imre helybeli m. kir. pénzügyőri biztost. Szatmárnémetibe, Szász János szatmárnémeti m. kir. pénzügyőri főbiztost Balassagyarmatra és Opitz László balassagyarmati m. kir. pénz­ügyőri főbiztost Nagykárolyba helyezte át és mindanyiakat a biztosi kerület vezetésével bizta meg. Szabadságon. Dr. Fabó Zoltán a szat­mári kir. ügyészség vezetője f. hó 24-én kezdte meg 6 heti időre terjedő szabadságát és a hi­vatal vezetését Leitner Emil kir. ügyésznek adta át. Az Emke jubileuma. Folyó évi szep­tember hó 8-án Őfelsége a király képviselője József főherceg jelenlétében Kolozsváron az országos közművelődési kongresszussal kap­csolatosan tarlja meg az Emke fennállása negyedszázados jubileumát. Egy főszolgabíró fegyelmi ügye. Péchy László mátészalkai főszolgabírónak, a képviselőválasztásból kifolyó fegyelmi ügyében a belügyminiszter a közigazgatási bizottság fel­mentő határozatát megsemmisítette és uj el­járást, illetve a vizsgálat kiegészítését ren­delte el. Adományok. A helybeli róm. kath. le­gényegyesület házépítése céljára Fecser Antal püspök 1000, Morent György és neje 500 és özv. Kincz Jánosné 200 koronát adomá­nyoztak. Kinevezés a kataszternél. A pénzügy- miniszter Serei- István kataszteri mérnöksegé­det a szatmárnémeti felmérési felügyelőségnél kataszteri mérnökké a X ik fizetési osztályba kinevezte. Járásbíróságok megvizsgálása. A deb­receni kir. Ítélőtábla elnöke Róth Ferenc dr. kir. törvényszéki elnök gyöngélkedése folytán, a szatmári kir. törvényszékhez tartozó kir. já- J rásbíróságok felügyeleti látogatásával Kölcsey | János kir. táblabirót bízta meg. Gyászeset. Kováts Géza nagybányai ; bányafőmérnök neje szül. Domahidy Ida, néhai Domahidy Ferenc vármegyénk népszerű volt főispánja leánya f. hó 21-én hosszas szen- . védés után elhunyt. A megboldogultat rendkí­vül nagy család gyászolja. Temetése vasárnap ! délelőtt nagy részvét mellett ment végbe. A j család az alábbi gyászjelentést adta ki: Jár- | dánházi és berencei Kovács Géza mint férj; j Adrienne és Guszti gyermekei; testvérei: Irén özv. alcsernátoni Damokos Lászlóne csáládjá- val; Hedvig, járdán házi és berencei Kováts Jenöné férjével es családjával ; Viktor nejével széki gróf Teleki Blankával és családjával; sógornője: özv. járdánhazi és berencei Kováts {Sándorne szentkalolnai Cseh Mária családjá­val ; gyámtestvérei: kürthi Csaba Adorján; | Margit özv. Turman Olivérné; Ilona mező- madarasi Madarasy Dezsőné családjaikkal, va­lamint az összes rokonság nevében is, lemon- 1 dásteljes fájdalommal tudatják, hogy a legjobb feleség, legjobb anya, szerető testvér, sógornő és rokon járdánhazi és berencei Kováts Gezáné született domahidai Domahidy Ida életének 48-ik, boldog házasságának 22-ik évében hosz- szas szenvedés és az üdvösségünkre rendelt szentségek buzgó felvétele után, e hó 21-én esti 9 órakor visszaadta lelkét Teremtőjének. Felejthetetlen halottunk hült tetemét a róm. kath. egyház szertartásai szerint e hó 23-án, d. e. fél 12 órakor fogjuk 'a Gellért-utcai csa­ládi háztól utolsó nyugvóhelére kisérni. Az engesztelő szentmise-áldozatot jóságos leikéért 24-én d. e. 10 órakor fogjuk az urnák bemu­tattatok — Nagybánya, 1911. évi julius 21-«n. Örök áldás lebegjen emlékezetén ! Igazságügyi kinevezések. A debreceni Ítélőtábla elnöke Dittler Lipót dr. budapesti lakos ügyvédjelöltet a debreceni Ítélőtábla te­rületébe segélydijas joggyakornokká, Bagdi Já­nos amti lakos ügyvédjelöltet díjtalan joggya­kornokká nevezte ki. Népünnepély. Jövő hó 20-án a helybeli Dalegyesület javára a Lövölde-kertben nagyobb- szabásu népünnepély lesz. Alapítvány. Rooz Salamon és neje hely­beli lakosok a helybeli „Chewra Kadisah“ iz­raelita szent egyletnél 4400 koronás alapít­ványt tettek oly célból, hogy az egyletnél az ő nevük elhunytuk után megörökittessék és hogy minden rekviem alkalmából nevük és elhunyt családtagjaik, nevei felemlittessenek. Esküvő. Czeglédy Sándor Máv. kalauz f. hó 22-én esküdött örök hűséget Rácz János helybeli polgártársunk leányának, Erzsikének. Kinevezés. A pénzügyminiszter Maresch Emil vásárosnaményi dohánybeváltó hivatali kezelőt jelen minőségben és jelen állomás­helyén a VIII-ik fizetési osztályba kinevezte. Utóállitás. Folyó hó 20-án Szatmáron katonai utóállitás volt, melyen Péchy István vármegyei főjegyző volt a polgári elnök s a vármegye föorvosa-helyetteseként dr. Cukor Lajos járás orvos. tb. vm. főorvos működött közre. Honvédeink hazaérkezése. A 12-ik honvéd gyalogezred helybeli zászlóalja Ugocsa megyében volt négy hétig tartó gyakorlaton. Az összpontosításnál négy gyalogezred szere­pelt. A négy ezredből egy hadilétszámú ezred alakuiása után volt harcászati gyakorlat, harc- szerű lövészet, tábori telefon, optikai és táv- I jelző gyakorlatokkal. A zászlóalj elég jó con- j ditióban hétfőn érkezett haza. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a vezetése alatt álló minisztérium számvevőségéhez Thanhoffer József díjtalan számgyakornokot, segélydijjas számgyakornokká nevezte ki. Halálozás. Fiuk Miklós m. kir. dohány­beváltó kezelő Miskolcon f. hó 18-án 52-ig évében elhunyt. Halála széles körben kelt részvétet, mert mindenütt a merre hivatalban volt — úgy városunkban is — köztiszteletben i állott és közszeretetnek örvendett. Temetése f. j hó 20-án igen nagy résvét mellett ment végbe. Csodálattal figyeljük, amint a kormányos nyu­godt arccal vezeti a hajót a veszélyes szirtek s morajok közt a sok helyen kivájt hajómeder­ben. Ilt-ott tűnik fel a parton egy-egy magyar vagy szerb falu, a vizen pedig néha egy gő­zös, majd egy vitorlás jelentkezik, melyet har­sogó éljennel üdvözlünk. A fedélzeten egy csomóba tömöiülve gyö­nyörködünk s feszülten figyelünk, mert halljuk, hogy most érünk a Duna legregényesebb ré­szére, a Kazán szorosba, mely a Vaskapunak is bejárata. Bár kulcsunk nincs hozzá, de egyik kis diák ügyes megjegyzése szerint van kapupénzünk s igy reméljük, hogy bepillant­hatunk e pazar szépségű világba. A Duna kényelmes medre összeszorul. A kilométer szélességből félkilométernyi, majd háromszáz, sőt később csak százötven méternyi lett. A hegyek meredeken égbe nyúló sziklákká nőnek, melyek a napsugarat csak a viz köze­pére engedik, de ezt is csak akkor, ha a nap merőlegesen nézi magát a viz tükrében. És sajátságos, az égbetörő szirtek majdnem egé­szen erdővel borítottak, csak a legmagasabbak kopárak s oldalaikon az emberi alkotásnak nyomait viselik. Mindjárt elől, hol az ország­út legmerészebben kanyarog, belevésve a szik­lába Széchenyi István nevét örökité meg a magyar mérnök- és épitészegylet, a jobb par­ton a Traján ut nyomai még tisztábban kive­hetők, mint előbb s feltűnik a szoros vége felé a jól kibetüzhető Tabula Traina is, mely az ut készítőjének dicsőségét hireeti késő száza­dok után. Fenséges kép a két oldalon magasba nyúló sziklafalak, melyek úgy látszanak, mintha egybeillenének s csak a győzelmes folyam előtt [ nyíltak meg, hogy neki utat engedjenek. Elré- 1 vedez tekintetünk a sziklatömbök szaggatott I csúcsain s elfáradt tekintettel követjük a szé­dítő magasságban repülő sast irigyelve tőle a szép látványt, mely ott fenn eléje tárul. Orsovánál fájó szívvel veszünk búcsút ha­jónktól s rögtön csolnakra ülünk, hogy a Duna közepén levő Ada-Kaleh szigetet meglátogas­suk, Az erősen tűző nap melegében, melyet csak a viz hűvösségé enyhít, érkezünk a szigetre. Három határ között, erdőkoszoruzta hegyekkel körülvéve fekszik a vízben. Lakossága török, csak a magyar bakák hirdetik az osztrák-ma­gyar fönhatóságot. Nem annyira szép, mint inkább érdekes világ ez szűk, piszkos sikáto­raival s élénk üzleti szellemével. Egy darab Kelet a török városodat jellemző egészségtelen házakkal, kávékimérésekkel és bazárokkal. Első tekintetre a sziget nagyon csendes, kihalt, a nőket nem lehet látni az utcán, mert a török bent őrzi a házban s bizonyosan nem tanácsos benézegetni még kíváncsiságból sem a házakba. Dó csakhamar nyüzsgő élet s lárma váltja fel ezt az egyhangúságot, midőn a bazárokhoz érünk. Teletömve zsebeinket szivarral, csecsebe­csével s szép helyi lapokkal bebarangoljuk a szigetet. Itt látjuk az első nadrágszoknyákat a kis török hölgyeken s még csak nem is félnek a ki fütyüléstől, oly büszkén lépkednek benne. Megtekintjük a török templomot, melynek szin- pompázó tarkasága mindenre emlékeztet, csak templomra nem. Nehány képet véve föl az ér- dekes világból, csolnakunk a másik part vám­házához visz, hol a szigeten vásárolt tárgyain­kat megvámolják az udvarias pénzügyőrök. Innen gyalog sétálunk be Orsovára s utunkba ejtjük a korona kápolnát. Itt pihent Szent Ist­ván koronája, mert a letűnt dicsőség után ide rejtették hazánk bujdosó fiai, Kossuth és Sze­mere. Itt öntötte el az árvíz is, mig sok ke­resés után rábukkantak a szent ereklyére. Je­genyefák közt szép parkkal körülvéve áll a kis kápolna Mária-szoborral s a kápolna kö­zepén egy mélyedés, melyben a szent jelvé­nyek másolata fekszik. Felolvasva a szent ko­ronának e helyhez fűződő viszontagságos tör­ténetét, elénekeljük szívből jövő áhítattal a himnuszt s áldást kérünk szegény hazánkra és fiaira. Ezzel be is fejeztük e tapasztalatokban gazdag nap történetét. 25-én kora reggeli időben veszünk búcsút e tájtól, hogy egy másik kedves helyet néz­zünk meg. Üde, friss kedéllyel s várakozással teli reményekkel utazunk Herkulesfürdő felé, melynek szépségeit képekből ismerjük, de most valóban is élvezni fogjuk. Elöhirnökök gyanánt már előre jelentkeznek a szép tájak, melyeket oly regényessé tesz a vasúti vonat mentén sziklamederben zuhogó Cserna patak. Amint vonatunk megáll, egy völgykatlan fekszik előttünk, melynek még csak az eleje látszik, többé szépségeit még elrejti előlünk, de beljebb hatolva a tikkasztó meleget hűvös lég váltja föl s a sejtett szépségek valóra vál­nak. Körös-körül ezer métert meghaladó ma­gas hegyek, melyek, mint az anya keble a gyermeket úgy oltalmazzák a völgyet, melynek közepén a zuhatagos Cserna rohan keresztül kiemelkedő szírijeivel.______________________ ■\ ITlodern és tartós piisérozás ésgouvlérozás. HÁJTÁJER PÁL : Legszebb ruhatisztitás : Vegyileg száraz utón! ■» ma la« /IO -- ÍR rém bafh plemi fiukUnla melletti n C # ■ , ■ *»AAÍ«AAl«a ■ a

Next

/
Oldalképek
Tartalom