Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-13 / 28. szám

a

N AGY KAROLY ES VIDÉKÉ.

Meg kellett győződnie arról, hogy a nemzet irányában a megmagyarázhatatlan bizalmatlanság má is csak oly mértékben fenáll, mint régen s még csak kilátás sincs arra, hogy ez megváltozzék. Hiszen legjobban bizonyítja ezt a régi szabadelvű párt kilences bizottságának működése, amelynek miniumra redukált kívánságai csaknem egy évtized után sem tudtak érvényre jutni.

Ellenben azóta szomorúan kellett ta- j pasztalnunk, hogy az a közös hadsereg, a melyet mi is vér és pénz, áldozattal tartunk fent, nemcsuk hogy respektálná a «közös“ hadsereg fogalmát, de mind» jobban és jobban osztrákká változik át. Ebben a hadseregben á mi fiaink alig, vagy ritkán jutnak magasabb vezető állásba, tábornokai, vezetői, vagy az uralt kodó család tagjaiból, Vagy'az osztrákok köréből körűinek" ki. Néniét nyelven ve- • zelik, vezéhylik őket, kétfejűsasok z iáz-; lók alatt. Ä nemzeti trikolor telj éséu szám- \ Űzve van innen s magyar szó csak akkor hangzik'-el, ha ■ valamely tiszt- a magyar legényt össze akarja szidni. ; Semmibevevést, inzultusokat, lenézést' keif-eiszeb» j vednünk a nélkül, _, hejgy. a’neiiketet ért I sérelmek kellő, megtorlásra találnának, i S mindezek tetejébe el kellett viSet* \ nünk, hogy a nemzet képviseletét a ina-; gyár honvédséggel kergeti ék szét.

És ennék a hadseregnek, fejte,sztésérpi i megerősítésére. -kéniekíttölünk mérhétteg j áldozatokat. - - ■

Azt követelik „tölui»k, liogy i iiegayjjunk | minden eszközt arra, hogy nemzeteiben 1 ezt a ha'űséregatt.rahégvtb^aintóal^i' te-1 gytik-' ' ■ lO ■ >'

} Khüéíi’ ■fés;jHáloWa'e!^étsé:gtide¥i;, C%'Ö^ i ezeket áéköVetéléSekét ^blje^téíú'\ísz^%j

. y:#fkikc ugy-^/látsííik . mindegyt! vájjon kapták-ife ;érrBpfe«é2ve-r!á n&m«ektü‘l' iftbgbi^atMf,"1 Vágy'f<*r áz,- hogy5-1 a 'hátívtórilnák J

afe^at^,et^t;;.uiegt|ajobj|^a'té.^^pjijneih I luhetvazt Feniéhii, hogy- a, nemzet kiv^n*j s-ágait iá respektálják t«::® nemzetet Toga» láb Ív égy lépéssel elő f »b re v igy éic ■ trz o fi á téten, a nie.yen -elöjdVre 'jutni akar. j És lia az ellenzék az ily kormány» ríyal szemben a végsőkig menő harcra készül, ha minden erejével azon lesz, hogy ezeknek a javaslatoknak törvényerőre emelkedését megakadályozza, nin- csen-e igaza ?

Szabad-e ebben a küzdelemben meghátrálnia, vagy leszerelnie?

Nem szabad. És hiába hirdetik a kormány lapjai a kompromiszszumokat és a megalkuvásokat, az ellenzék s különösen a függetlensélfi párt ilyenekre kapható nem lesz és meg fogja vívni küzdelmét becsülettel, kitartással és azzal a lelkes elszántsággal, amely egy igaz ügynek erkölcsi támassza.

Polgárisba, elemista javító vizsgára

előkéseit. Tanító, Fény-utca 28.

Községek országos szervezete.

; A j)usztábari|'ál1ó magányós fát tépi, zu,zzá á vihar, dó' ahol á fák erdővé tömörülnek, a tömegű-oltalmában a csene- vész galyacska is<biztonságot élvez. Az em herék uéyek: ót^i ismerik a . szervez kedésben 'megnyilvánuló ' erőt, a társadalmak alakulásában; is !ez a törvény ;^rvé- nyesitettedíV-íöiyákál. TiHlgmánynya.-azonban'csak .egy fellázad óta emelkedett. A szociális írók; legalaposabban' Marx,; ajándékozták'meg áiP emberiséget ezzel a üidoinänynyäF -sy hiert a gyakorlatba; átvitt elmélet; ó^iá%^yináhydkkt;szerzgtí a n.Hw>kástár^dalpi^^ak, ? a polgári • társadalom is tmhsyiMBdSélisnierte-áagyöiibrd» rtféjét, • ' Vv -vő;;, s a .

j' :. Alá; már ’^üíMéffütt : ihég'kgresik'

'Ifiknek, lípktís. érdé fali vannak ,-A z uuún vök mindjabl»n ^mfep^v.él^d:ttek; . kejjetélí kitóduttak. ^A -róköiíö&l&köPfi -szőveikbáléit éfyéh ek ;t-: ro-ko n säe rvéz étek közöl tűk sré t- h'-kjniupalkiiíiii jj ><ts<>J;ifolk

dekü; egye "ulékek .‘jo'szago? .gálózkthiHŐÍ leszkedi^....Meguiüí iu-Uíösuk, az üntudat- j»fe és nmgi>&t nffgl ei'Ojttk.-'^Aa’vesázőteéve' meséjét Vévezriálídc ‘Ökr’ ikmeíukz .örhhe- fék, de • ö(a Követik.

, Ä legújabb országos, szervezetet " a magyarországi községek alakítják meg. Tízezer magyar község! Anyagi és "kulturális érdekeik csaknem minden vonalon azonosak. A páöasZaik, a sérelmeik

is közösek. A közigazgatási szervük pedig teljesen azonos. És ezek a községek mégis magukra hagyatva, elszigetelten állottak. Az ország lakosságának háromnegyed része községekben él. A mezőváros és a falu képviseli az ország örök I erőforrásait. A városi kultúra is a falu erejéből találkozik. És a falu mégis a kultúra áldásaiból alig élvez valamit s az állami gondoskodásnak is mostoha gyermeke. A falu mindig csak áldoz. A falu az a mesebeli tejelő telién, amelyet gondozásban alig részesítenek. Csak a tejét, a húsát, a bőrét veszik A tízezer magyar községből vegyünk el ezret. A megmaradt kilencezerben ősi állapo'ok uralkodnak. Csak az adóvégrehajtó érdeklődik irántuk és a képviselőjelölt — a választások előtt. Ilyenkor tyúkot és kalácsot Ígérnek a falunak, de az ígéret, mindig csak ígéret marad. Nem is a képviselő az oka. Aki anyagi és kulturális előnyöket akar elérni, aki sérelmeinek orvoslását, sebeinek gyógyulását várja: az maga mozduljon meg. Minden képviselő akarhatja és keresheti a kerülete javát. Ez az akarás azonban ötletszerű, nincsen benne egységes; törekvés. Egyik a másikat rontja el.

‘ A községék megyéi szervezete, a mennyiben a megyei autonómja keretén belül fennáll, szintén: nem alkalmas a községek előnyének képviseletére. ■ Ez a szervezet" közigazgatási célokat Szolgál. A1 falu gazdasági és kulturális érdeke külön1 k;é p visile tét ki v an. Oly .szervez ét e t, aj hely ayfalu..nívójának .és jólétének eineléséiQ egye te hi es1 szí« tipmitokat’..keres ■ és-., egységes1 ' adspönÖ-ntájöödik,-;jhWhdáMMféft úgy',1

sptdci'ätf

h^l^^élíet;;vqajá.

község kebeléből, -kiküldött ködöst érdekképviseleti', rendelkezik fi« -a szükséges -erkolcSi Sábjáfiyagf suiíylyal; hógt kikiiljTetésé11ék'mi5gTejei 11esse11*. 'Ntijíf

.öt j p^öclViübles*, béak: ríejlő-dés,., vay>-:■ „A- ffij 'ödb's; ujjam pedig^'-«kadAlyok..it(JrnypsuLnák;- -a legtöblr'Zör oly téri»»észétüék;’áítriefVekitek lé é' sefíkiíidk ’seih h;ís'/ibi[, és' niégiV öly mérvűek, liogy a falu,. <íe meg a megye sein tudja elhárítani.' Közöny és lanyha» ság is marasztalja az' akadályokat. ' A községek tele vannak jogos sérelemrhel'. A " panaszukat el is küldik az illetékes

ahhoz menjen férjhez, akit szeret. Szelíd, csendes, mosolygós öreg asszony, aki esti hétkor lefekszik és hajnali három órakor már felébred. Meggyujtja a gyertyát, felöltözik, olvasna, de sohse talál jó szemüveget. Elüldögél j magában csendesen, hogy senkit ne zavarjon.

Egyszer, álmatlan, téli hajnalon mellé I ültem.

— Beszélj nekem anyus, amire szépre, ér-1 dekesre egész életedből emlékezel!

Végig simította a reszkető kezével homlokának ráncait és mosolyogva szólt:

— Ezelőtt hatvannégy esztendővel, csak j hatvannégy esztendővel volt egy ruhám, fehér] batiszt, kék petyekkel. de egészen kicsi pettyekkel sűrűn behintve. ...

Legyen a Lady patronesse olyan, mint | egy igazi királynő koronázáskor . . . Legyen olyan brokát, vagy sima virágú, nehéz selyem! ruhája, amelynek rőfje legalább egy Louisdor. Uszálya az emelvényről hullámzók le a pádí- mentumra, messze, messze ... És leányuk ha ] van, öltsön szinetf selyem ruhát, ha lehet uj vöröset, filligrán aranyékszerrel az egész mel- | lón . . . De vajh, helyén van-e az eäzem, hogy] divatot akarok csinálni azoknak, akik a diva- ! tot csinálják. Mit bánom én, hogy legyen, a

mikor- látom, hogy mi-van. Láttam egy sárga, j egy egészen sárga báli'ruhát, szőke leány vi- I selte ; szőke leány sá%ábán ! Selyem tafotából készült az egész öltödét, köiinyü, nem hosszú,] magából díszítve. Miként ha sárga viola szirmából! volna összenőve atpegész. A sárga ruhás: szőke leány kezdetben kápráztatta a szemeket, ! bosszantotta a mamákat:

— Itt megy. a nap leánya!

— Nem, ez a hold, amikor teli!

— Sárga, nagysád egyszerűen sárga, hogy szabad egy fiatal leánynak sárga szint öltenie, j

Oh leányok, -— én pedig azt mondom — álmoskönyv, előítéletek és példabeszédek bői- csessége'szerint ne . öltözködjetek és fogadjá-[ tok kegyelmes szivetekbe a sárga szint. I Nincsen oly asszony, akinek ez valamely vál-' tozatában jól ne álljon, pomásabb a papirosnál is csakhogy szélidebb. A már beteg szivü féri' .á-a pedig jótékonyan hat és az egészségeseket beteggé teszi! Oh, asszonyok, kultivál- játok a sarga selymeket minden nuanceaiban, bálok: estélyeken,i.minden nagyobb alkalmakon, mert nincs szin és ruha alkalmasabb ünnepivé, epéssé, meséssé, azaz széppé és józan-1 talanuá tenni ezt a világot, amely köznapi, szürke, formátlan, józan, .sőt , rideg általában.

Meg kell lopni az égitestek színeit — a férfiakat nem szükség okvetlen tönkretenni anyagilag. Olcsón dolgoznak — és sikerrel is — a mai Prométheuszok, a gyárak ifjú vegyészei. Használjátok föl fantáziájukat és tudományukat.

Illúziót, minél változatosabb, több illúziót! Kerestem az idei bálokon egy fekete ruhát, fiatal leányon, aki nem gyászol, hanem inkább kivirit a sötét szövetből. Baffmált férfiak gyengéje boldog és üde leányon a fekete ruha. De hol az a bátor leány, aki ezt bálba fel merje venni, pedig mily szép volna fekete batiszt, fekete csipkékkel, sötétpiros rózsákkal teletüzködve vagy két három fürt fehér: orgonával !

Itten vigyázzunk. Elmékedéseim rossz irányba térnek. Reformeszméimet nem tudom elnyomni többé, ne hajtsanak rám, de hallgassanak meg, miféle álmokat szövök, ha fekszem álmatlanul valamely nagy elitebál vagy bizalmas jour után.

A gyértya leégett, a hajnal fehérük és tanácsokat oszt, segít az álmokat szőni a középső Fejeő leány.