Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-05-25 / 21. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. 3 18-án a „Casanova“ c. operettet adták harmonikus előadásban. Komáromi Gizi kedvesen játszott. Szép énekéért, ügyes alakításaiért sok tapsot kapott. Herczeg alakítása kivaló volt, ellenben Heltai játéka közepes volt. Burányi és Szende előadása és éneke is kifogástalan volt. A női kar szebb volt, mint a férfikar. 19 én a „Hiedelbergi diákok“ c. színmüvet játszottak. Szentimentális darab, melyben kevés vau a diákok eleteböl. Szépén játszott és kedves jelenség volt Horváth Lenke. Méltó partnere volt Sipos Zoltán. Játékáról csak elismerőleg szólhatunk1. Heltai kisebb szerepében is tapsot aratott. Az ének, a Gaudeamus igitur azonban gyengén ment. Eléggé telt ház hall- gata az előadást. 20-án Schakespeare „Hamlet a dán királyfi“ c. tragédiát láttuk. Beregi Oszkár művészi alakítást végzett. A tóvárosi sajtó különösen Hamlet alakításáról mindig a legnagyobb elismeréssel es dicsérettel szóiolt. Tűzzel és érzéssel játszóit, majd pedig a bánat, a fájdalom, a lemondás, a kétségbeeses hangján és játékában szemeink elé állította Hamlet lelki gyötrődéséi, vergődését, amelytől csak a halál szabadítja meg, miután atyja gyilkosán bosszút állt. Sok ember szemében könny csiLogott. Ennél nagyobb eredményt nem lehet elemi. Nem kisebb érdeklődéssel vártuk Romeo alakítását, s érdeklődésünk kielégítést nyert. Igazi művész, akinek mély, tiszta csengésű hangja párosul mesteri taglejtésével és mimikájával. Játéka alatt egy más világban éreztük magunkat, amint Alexander Bernát is mondja : „Romeo .és Julia szerelme olyan, mintha a világ rut zaja'egy pillanatra elnémult volna és a szférák zenéje a legédesebb kábulatba ejti lelkünket.“ Beregi játékával öszhangban voit Czakó Míci játéka, aki Júliát játszotta, s egyes alakításai nagy tehetségre vallanak. Mindkét játékban az összes szereplők nagy szorgalommal igyekeztek feladatuknak megfelelni. Héttőn Brúdv Sándornak „A medikus“ c. életképet adták. Jól játszott Vidor József, Károlyi Sári, Mátrai Kálmán és il'j. Baghy Gyula. Matraj Jutaiamjá.téka., irjait nagy az érdeklődés s az eredmény felől is biztosak vagyunk. HÍREK Személyi hir. Csaba Adorján vármegyénk főispánja f. hó 21-én Szatmárra, onnan másnap a Széchenyi-társulat küldöttségével Laczfaluba utazott az állami elemi iskoia megvizsgálásara. A főispán I. hó 23-án érkezett vissza székhelyére. Személyi hir. Debreczeni István városunk I polgármestere, ki vasárnap érkezett haza a fővárosból, holnap a városok congressusára ismét a fővárosba utazik. Dr. Róth Ferenc törvényszékünk elnöke egészségi állapota folyvást javulóban van. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Fürth Ferentz főrabbi, Gy. Kovács József ref. ségéd- lelkész, Mitrovich Elek gór. kath. esperes, Ré- csei Ede r. k. plébános, kegyesrendi házfönök, Somossy Miklósné es Schnébli Jánosnó helybeli lakosokat a fiatalkorúak debreczeni kerületi felügyelő hatóságának tagjaivá 1912. évi december hó 31-ik napjáig terjedő időtartamra kinevezte, kik felhivattak, hogy a fiatalkornak felügyelő hatóságáról szóló I. M. rendeletben előirt hivatali eskü vagy fogadalom letétele vegett a helyszínére kiutazó felügyelő hatósági elnök, vagy h. elnök előtt mielőbb jelentkezzenek Esküvő. Dr. Merts László helybeli ügyvéd a „Közérdek“ laptársunk főmunkatársa múlt szombat délután 4 órakor a helybeli ref. templomban esküdött örök hűséget Filep István vármegyei árvaszéki iktató leányának, Margitnak. Az egyházi esketést megelőzőleg a polgári esketést Berczy János anyakönyvvezető, tanuk voltak Galgóczy József árvaszéki ülnök helybeli és dr. Papp László ügyvéd budapesti lakosok. Az egyházi esketést Kürthy Károly segédlelkész végezte, ki szép beszédet intézett az uj párhoz. Esküvő után a menyasszony szülői házánál lakoma volt, melyen többen vettek részt s melyen számos pohárköszöntö- ben éltették az uj párt,,; Berendelés. Az igazságügy miniszter dr. Székely Eduard szatmári kir. törvényszéki jegyzőt a debreczeni kir. Ítélőtáblához tanácsjegy- zönek rendelte be. Hivatalvizsgálat. Dr. Fabó Zoltán kir. ügyész a múlt heten ak erdődi kir. járásbíróság büntető igazságügyi' administrátióját vizsgálta meg. Eljegyzés. Fried Lajos helybeli terménykereskedő eljegyezte"Éngél Gizát Nagymi- ludyból. Járásbiróságunk tagjai szabadságideje a következőkép vau megállapítva : Csii- léry Dávid vezetöjárasbiró augusztus 6-tól szeptember 12-ig, Dániel Sándor járásbiró juiius 3-í 'l 31-ig. Csits Lajos járásbiró juiius 3-tól | augusztus 3-ig, dr. . Sorly Jenő járásbiró [augusztus 1-től augusztus 21.-ig, Füzesséry György járásbiró júliusitól augusztus 5-ig és j szeptember hónapban 8. napig, Stróbl Alajos jegyző juiius 1-től 3-ig,és augusztus 1-től 22-ig, hatott az is, hogy kis gyermek korában himlőbe esett és egyik szemét elvesztette. Debrecenben tanult. Húsz éves korában a főiskolát elvegezve Pesti1 ment joggyakorlatra. Már debreceni tanuló korában verseket írogatott és hajlama Pesten egy magán társaskör látogatására indította, mely körnek célja volt, kis eszközökkel ugyan, de a legjobb akarattal, a magyar nyelvet irodalmi nyelvvé fejleszteni és egyuttat a megbénított, a haldokló nemzeti érzést felébreszteni és terjeszteni. A nemzeti érzés felébresztésének vágyát az erőszakos germanazació hordta rnéhében. Mint a ruganyos labda, ha nem nyúlsz hozzá, tétlenségben marad, de minél nagyobb erővel vágod földhöz, annál magasabbra emelkedik, —• ilyen volt Bécs erőszakosságának eredménye. Ez erőszakosság siettette és akaratlanul elősegítette a magyar irodalom megszületését és ezzel a nemzet ébredését is, De mert Magyarországnak a XVI-ik századtól majenem a XIX-ik század közepéig nem volt politikai vezére, nem volt vezető férfia, ki harcba állította volna a nemzetet a nemzet nyelvéért, igazaiért és igy mert nem volt más tér, nem volt más eszköz, melylyel az uj honfoglalást megvívják, — költőink, Íróink az iró dalóm terére tették át a harcot. Azon eszmék, a melyek egy nemzet haladásának alapjai, a nagyszellemü Hajriócy hirdette először. Ő követéite irataiban az alkotmányos képviseleti királyságot, követelte a felelős minisztériumot, az egyesületi-, vélemény-, gondolat-, vallás- és Sajtószabadságot birtok es hivatal képességet, törvény előtti egyenlőséget, közteher viselést. (Bomanec: „Tanulmányok.“) Mint tudjuk ^vértanú halált halt. Az iró Battháayi Lajos a nemzeti hadsereg felállítását sürgette. , Ezen eszméknek volt hive, barátja, harcosa Kölcsey Ferenc is. Láthatjuk ezekből, hogy a mi politikai eredményt később Széchényi, Kossuth, Deák Fe- rencz elértek, annak csirái költők vágyaiban, irók műveiben lelhetők fel. Nemzetünk alárendelt politikai helyzete idézte elő azt a sajátos tünetet is, hogy ‘ mig külföldön a költők saját maguk és mások gyönyörködtetésére daloltak, addig nálunk egy politikai irány vonul át a költeményeken és későbbi költőink is a hazának szeretetét „melyen kívül nincsen számukra hely“ és a függetlenséget, hogy „Rabok többé nem leszünk“, dalolták, A hazaszeret lágja gyűl igazi szenvedélyé Kölcseyben is, midőn megírja a magyar nemzet imádságát: „Isten áld meg a magyart“. — Ha semmi egyebet nem irt volna Kölcsey, mint a Himnuszt, akkor is kiérdemelte volna tiszteletünket. (Folyt, köv.) Fógel Kálmán telekkönyvvezető augusztus 3-tól 30-ig, Vida Elek telekönyvvezető juiius 10-töl 30-ig, Gabányi László irodatiszt ‘október 4-től 27 ig, Nagele Ignátz irodatiszt juiius 4-től 31-ig, Ember Janos irodatiszt október 5-től 28-ig, Csipkés Jenő Írnok juiius 8-tól 29-ig, Végül Lábay Dániel Írnok szeptember 1-töl 28-ig lesznek szabadságon. Kölcsey-ünnepély. Május 21-ike Kölcsey Ferencz szellemének volt szentelve. A Kölcsey- Egyesület, amely hivatva van arra, hogy a kultúra terjesztése mellett a hazafias érzést is apolja, minden év tavaszán közgyűlést tart, amelynek tőpontja az ünnepi hazafias beszéd. A főgimnázium ifjúsága is hódol ezen a napon Kölcsey szellemének. Ének, szavalat és beszéd képezik programújának számait. Fél 11 órakor indult az ifjúság a költő szobrához a tanári kar kísérete mellett. A szobornál először a himnuszt énekelték biztos tudással. Az ének után Ruprecht Jenő VI. o. tan. szavalta el Király Ferencz VII. o. tan. alkalmi ódáját, amellyel a Kölcsey Egyesület első diját nyerte a szerző. Ugyanis a Kölcsey-Egyesület, hogy az ifjúságban az ambíciót növelje, minden évben egy-egy páiyadijat tűz ki egy költeményre és egy beszédre. Az első dijat a fent említett tanuló nyerte el, a második dijat pedig Sztankö Gyula Vili. o. tan. alkalmi beszédjével. Ezzel az a kitüntetés is jár, hogy az illető mondja el a beszédjét a szobor előtt. Sztankó Gyula VIII. o. tan. értelmes előadásban és szép készültségre valló beszédben ismertette a nagy költő szellemi hagyatékát. Beszéde végén a | közönség és az ifjúság nevében megkoszorúzta a szobrot. Tapssal honorálta a közönség a törekvő tauuló fáradtságát. Utolsó szám az ifjúság éneke volt. Erkel Ferencz: Hunyadi indulóját énekelték Braneczky József vezetése mellett. Úgy a darab megválasztását, mint pedig előadását csak dicsérhetjük. Ezután az ifjúság a közönséggel egyetemben a vármegyeház dísztermébe vonult, ahol a Kölcsey-Egyesület Fa- lussy Árpád dr. elnöklete alatt rendes közgyűlést tartott. A Kölcsey-ünnepely ezen második részét a dalárda nyitotta meg a Himnusz el- éneklésével. Ezután Falussy Árpád dr. rövidebb, I de tartalmas beszéd kíséretében megnyitotta a közgyűlést. 12 évvel ezelőtt — úgymond — alakult meg a Kölcsey-Egyesület, hogy a magyar kultúrának egyik munkása legyen. Seré- I nyen dolgoztunk, odaadással áldoztunk mi is | a kultúra oltárán. Rendeztünk felolvasásokat, majd nagyszabású estélyeket s ha a közönség | részéről nagyobb lett volna a támogatás, több lett volna az ünnepély is. A közönség adja az [ animót, amely munkára ösztönzi a szereplőket. Támogassuk városunk ezen egyetlen irodalmi [ és művészeti egyesületet. A közgyűlést megnyitom. A tapssal fogadott megnyitó után a titkár jelentése következett. Ezen jelentes sze- | rint a Kölcsey-Egyesület ez évben (májustól májusig) négy felolvasó estélyt és egy nagyszabású ünnepélyt rendezett. Öt választmányi ülést és egy rendkívüli közgyűlést tartott, a : melyben a hirlapilag megtámadott Cseh Lajos 5 alelnöknek bizalmat szavazott. Az egyesület j vagyona 1954 korona és 90 fillér. A titkári [ jelentést a közgyűlés tudomásul vette. Ezután az elnökség és pedig Falussy Árpád dr elnök | és Cseh Lajos alelnök lemondtak tisztükről. A közgyűlés nagy lelkesedéssel, egyhangúlag újból megválasztotta őket. A két elnök nagy elfog- i laltságára való hivatkozással köszöni a köz- I gyűlés bizalmát, de az állást nem hajlandó I továbbra is betölteni; jöjjenek a helyükbe uj [ erők, akik friss ambícióval látnak az egyesület vezetéséhez. A közgyűlés bizalma azonban oly osztatlan volt, hogy Sternberg Géza dr. és ! Kacsó Károly felszólalása után az elnT ség [ megmaradt. Ezután a megüresedett helyekre I választmányi tagokul Récsey Edét, Marchis Romulust és Mitrovich Eleket választották meg. Következett a közgyűlés főpontja, Mitrovich Elek g. kath. esperesnek az ünnepi beszéde. Szépen kidolgozott, művészi érzékkel és szónoki erővel előadott beszédét a közönség osztatlan figyelemmel kisérte és viharos tapssal ; jutalmazta. Több nj dolgot mondott Kölcsey- ről, amely adatokat a vármegyeház levéltárá.’. ITlodern és tartós plisérozás és gouvlérozás. NÁJTÁJER PÁL .‘.Legszebb ruhatisztitás.'. Vegyileg száraz utón! Tlagykároly, Széchenyi-U. 43. SZ. (A róm. kath. ellemi fiúiskola mellett.)
