Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-04-06 / 14. szám

NAGYKÁROLY ES VIDÉKE gyobb körültekintéssel kell eljárni és tul- sagba menni nem szabad. A népszerűség hajhászása céljából nem szabad egy egész tisztviselői kart esetleg meg nem valósít­ható reményekkel kecsegtetni. A magasabb állások betöltésénél kü­lönösen ott a belügyminisleriumban kellene több körültekintéssel eljárni. Nem kellene a miniszteri tanácsosok és államtitkárok kedvezményezett fiacskáit emelni fokról-fokra, a kik anélkül, hogy valaha a vármegyében egyetlen egyszer megfordultak volna, és tudnák, hogyan kell a vármegye iktató könyvét vezetni, miniszteri tanácsok lesznek és döntenek országos fontosságú kérdésekben. Az ilyen állásokat fent kellene tartani a vidék kipróbált és sokszor kiváló köz- igazgatási erőinek, a kik aztán tudnának és fogjak is olyan közigazgatást csinálni, a milyenre az országnák szüksége van. De természetes, hogy ez rendszer változással járna, amitől pedig irtózik a kormány, hiszen a megszokott rendszer­nek köszönheti létét is. Végül a közigazgatás visszásságait és ferdeségeit is igen könnyű lenne még a mai rendszer keretén belül is megszün­tetni. Oda pedig nem szükséges egyéb, mint egy kis ellenőrzés, a külső és belső hivatalok gyakoribb megvizsgálása, de nem úgy, hogy két-három héttel hamarább kürtöljék a vizsgálat napját, hanem, úgy, mint néhai jó Boross Gábor tette, hogy váratlanul lepje meg a hivatalokat és kí­méletlenül ostorozza a tapasztalt rendet­lenséget és visszaéléseket. De ehez egy kis bátorság is kellene, mert bizonyára sokszor meggyűlne a baja a kormánynak a kilincselő pártfogókkal. Pedig bizony e nélkül soha sem fo­gunk jó közigazgatást csinálni, bármily üdvös rendelkezéseket teszünk is a türel­mes papirosra. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete vasárnap dél­előtt tartotta ez idei első rendes közgyűlését. Debreczeni István polgármester délelőtt 10 órakor üdvözölvén az igen gyér számban meg jelent képviselőtestületi tagokat, a gyűlést meg­nyitotta. Napirend előtt egy szomorú kötele­zettséget teljesít — úgymond — amikor leg­mélyebb részvétének kifejezése mellett bejelenti, hogy a legutóbbi közgyűlés megtartása óta a képviselőtestületnek három érdemes tagja halt el, kik — mindenik a maga hatáskörében — ki­válóan megfeleltek feladatuknak. Nevezetesen dr. Aáron Sándor a közegész­ségnek volt kiváló bajnoka és őt ép akkor érte utói a halál, mikor mások életének megmenté­sén fáradozott. Sugár Emil a szálloda építés­sel és fenntartásával segítette e kérdés súlyát városunkról levenni, meg Pozsonyi Gábor a hirlapirás terén a város érdekeit szolgálva, tárgyilagosan és a személyeskedést mindenkor kerülve, fejtett ki elismerésre méltó munkál-1 kodást. Azt hiszi, hogy a képviselőtestület hozzá-, járul azon indítványához, hogy a közgyűlés az I három képviselőtestületi tag elhunyta felett I részvétének jegyzőkönyvében adjon kife­jezést. Az indítvány általános helyesléssel fogad­tatván, határozattá emeltetett s az elnöklő pol­gármester által a fenti értelemben enunciál- tatott. Következett a napirend első tárgya : beje­lentés a képviselőtestület tagjai közt előfordult változásokról. * * Nevezetesen Kubinyi Bertalan takarókpénz- ; tári főkönyvelő képviselőtestületi tagsági állá- j sáról lemondván, helyére a sorrendben követ- i kező póttag Tóth Pál behivatott. A dr. Aáron j Sándor és Sugár Emil elhalálozásával ürese­désbe jött helyekre Csernyi József és ifj. Gaái Kálmán póttagok hivattak be. A helybeli sta- tus-quo izr. hitközség bejelentette, hogy virilis jogának a f. évben való gyakorlásával Peiszner Lajost, özv. Pozsonyi Gáborné bejelentette, hogy virdis jogának a f. évben való gyakorlá­sával Singer Mártont bizta meg. Ezen intézke­dések és bejelentések tudomásul vétetlek. Ezután a polgármester eseinényi és statisz­tikai jelentése valamint a nyugdijügyi bizottság múlt évre vonatkozó jelentése tudomásul véte­tett, és számvevő ebbeli jelentőse alapján, hogy a múlt évi házi pénztári zárszámadás el­készítésének akadálya van, ezen zárszámadás elkészítésére folyó hó végéig halasztás adatott, mely halasztás megadását vármegyei alispán­nak bejelenteni rendeltetett. .A képviselőtestü­let a bemutatott múlt évi gyámpénztári szám­adást általánosságban es részleteiben megvizs­gálta s minthogy a számadáshoz bemellékell okmányokkal a számadások helyessége igazolva van, a gyámoltak és gondnokollak követelését 630.807 K 11 fillérrel, a gyámpénztári fedeze­tet 686.220 K 20 fillérrel, a gyámpénztári tar­talékalapot 55,353 K 10 fillérrel megállapítja s jóváhagyja es a számadóknak a lelmentvényt megadja. A tartalékalap jövedelmének azt a részét, mely más célokra lekötve nincs 2253 K 08 fillérben megállapítja s ezen összeget a 7 éven felüli itteni illetőségű elhagyott gyerme­kek segélyalapja javára rendeli fordittatni. A városi pénzügyi és gazdasági bizottságba Kubinyi Bertalan lemondásával egy hely meg­üresedvén, ! olgármester javaslatára tagul Ber­ger Jenő egyhangúlag megválasztatott. A városi legtöbb adót fizető képviselők 1912. évi névjegyzékének kiigazítására hivatott küldöttség elnökévé dr. Kovács Dezső, tagjaiul Csipkés András, Fürth Ferenc, Lukácsovics János és id. Vida Sándor választattak meg jegyzőül pedig Néma Gusztáv küldetett ki. Az iparos tanonciskolái felügyelő bizottság tagjaivá megválasztattak 1914. év végéig terjedő időre Bekker Orbán, Drágus István, Hárász Pál, Járay József, Juhász Lajos, Luezay János, Lukátsovits János, Majagu Béla, Marian Ferenc, Mikó Ferenc, Néma Gusztáv, Papp István, Pa- tay Ferenc, Patek Béla, Preisz Miklós, Schnell József, Serly Dénes, Szabó Kálmán helybeli lakosok s polgármester felhivatott, hogy a bi­zottság megalakulása céljából szükséges intéz­kedéseket tegye meg. A vármegyei törvényhatósági bizottság. 18/ 911. Bjkv. sz. véghatározata alapján tett elő­terjesztés következtében a jogügyi- és pénzügyi I bizottság véleményével egyezöleg elhatározta a képviselőtestület, hogy annak emlékére, mi­szerint 0 felsége I. Ferenc József magyar ki­rály 1910. évben érte el 80-ik születése napját j— a városi tisztviselő kezelő-és segedszemely- ! zet tagjai 1910. évi szolgálata nyugdíjazás ese- I tén háromszorosan fog számíttatni. A Terem-, Genes- és Hajnal-utcai lakosok azon kérelmet terjesztették elő, hogy ezek az első választási kerületből kihagyassanak s hogy I ez által az általános házbéradó alól menekülje- nek. A jog- és pénzügyi bizottság a kérelmet | méltányosnak találván a képviselőtestület en- j nek hozzájárulásával dr. Egeii Imre a | javaslat elleni, Lukácsovits János pedig a javas-; lat mellett való felszólalása után kérelmező-■ két és a Honvédközt az I-ső kerületből kikap csolni, kérelmezőket az V. kerülethez, a Hon­védközt a II. kerülethez, a Luby-tábla lakóit | a IV. kerülethez hozzácsatolni, ellenben a Kál- j mind- vagy Arany János-utca, valamint a Mik- j száth Kálmán-utca, (tisztviselői telep) további | a Fényi-utcának 1-től 33-ig és 2-től 14-ig ter­jedő házszámok alatt levő házak lakóit az l-ső kerülethez hozzácsatolni határozta. Ezen uj beosztás folytán, a képviselőtestületi tagok vá­lasztása tekintetében azon változás állott be, hogy ezután az I. és lV-ik kerület 2—2 kép­viselőtestületi taggal kevesebbet, az V-ik kerü­let pedig 4 taggal többet fog választani. Ezután bemutattatott a vallás- és közokta­tásügyi miniszternek a tanfelügyelő utján kö­zölt leirata, mely szerint az állami elemi iskola felállítása tárgyában megkötött szerződés jóvá- j hagyását az okból tagadta meg, hogy az is­kola tovább fejlesztése esetén a kisebb javitá- ! sok és a szokásos szünidei takarítás költségeit nem akarja az államkincstár terhére átvenni, hanem azt kívánja, hogy azokat a város vi­t selje. A jog- és pénzügyi bizottság ajánlotta, hogy a képviselőtestület e változtatást fogadja | el. Dr- Vetzák Ede ellene nyilatkozott a javas- ! latnak, hanem azt kívánta, hogy újra Írjon fel a képviselőtestület, miszerint tekintettel a város amúgy is súlyos anyagi helyzetére e kívánsá­gától álljon el. Csipkés András, Debreczeni István, Fürth Ferenc és dr. Adler Adolf fel­szólalása után dr. Vetzák Ede is helyeselvén a javaslatot, a képviselőtestület azt egyhangúlag elfogadta. A város tulajdonát képező korparéti tagos­birtok beriete ez ev vegével lejár, minthogy az eddig elért bér nem áll arányban a föld mostani értékével, a közgyűlés felhatalmazta pogármestert, hogy ezen föld eladásával fog­lalkozzék s e tekintetben a szeptember hónap­ban tartandó rendes közgyűlésnek tegyen ja­vaslatot. Az állami elemi iskola építési terveinek el­készítéséért Tátorján István épitész-mernöknek 1400 koronát, a közgyűlés kiutalt es ezt kifi­zetni rendelte. A Luby tábla értékesítése céljából szüksé­gessé vált bizonyos földek kisajátítása. Így köttetett meg a szerződés Tajerling Sándorral és nejével, mely szerint nevezettek Hunyadi- utcabeli telkükből adnak 51 Q-öl lelket, ezért kapnak cserébe 237 Q ölet, de fizetnek 400 koronát. Czimmermann István es neje pedig 114 0 méter telekért kapnak 1488 koronát. A képviselőtestü et a jog , pénz- és gazdaság- ügyi bizottságok véleményével egyezöleg ezen kisajátítási szerződéseket és megosztási vázraj­zokat névszerinti szavazás uijan az összes szavazatokkal jóváhagyata. A képviselőtestület abbeli határozatát, hogy a városi alkalmazottak tűzifa szükséglete a városi tűzifa szükséglettel együttesen szerez­tessek be, vételára a városi pénztár által egy­szerre kifizettessék, az alkalmazottaktól pedig havi részletekben levonassék az 1911. és 1912. évekre meghosszabbította. A vasutipar r.-t. és tarsa budapesti cégnek újabb beadványára a jog- és pénzügyi bizott­ság véleményével egyezöleg felhatalmazta a polgármestert, hogy ezen határozat jogerőre emelkedése után oly kőtelező nyilatkozatot ad­hasson ki, hogy feljogosittatik a kérelmező részvénytársaság, miszerint a tervbe vett köz­úti vasút tervét és költségvetését készítse el, a concessiőt megkérje, tárgyalásokat folytathas­son, há kell a város meghatalmazást is fog kiadni s ha a terveket egy even helül elkészíti és a vasutat 1913. évi ápril 15 ig létesíti, akkor ezen idő alatt másokkal iiy vasút létesítése iránt tárgyalásokba bocsátkozni nem fog, a szükséges utcaterületet rendelkezésére bocsátja, adó- és kövezetvámköltséget engedélyez. Özv. Nagy Károlyné volt városi tüzolto öz­vegye kérelme folytán férje 16 évi hűséges szolgálatára való figyelemmel nevezettnek a jog- és pénzügyi bizottság véleményével meg- egyezőieg 400 koronát kiutalt és felhatalmazta a városi tanácsot arra, hogy ezen összeget az előre nem látható kiadások céljaira a költség- vetésbe felvett összeg terhére kiutalja. A helybeli katholikus legényegylet a vár­megyei alispántól engedélyt kért arra, hogy házépítés céljaira hitfeleinél adományokat gyüjt- hessen. Az alispán e beadványt illetékes elin­tézés céljából a képviselőtestülethez utalván, a jog- és pénzügyi bizottság az engedély meg­adását javasolta. Dr. Adier Adolf a javaslatot avval a módosítással kívánta ellátni, hogy ab­ból kihagyassék az, hogy csak katho'-'kusoknál lehessen gyűjteni, mert a képviselőtestület első sorban van arra hivatva, hogy ilyen esetben a valláskülömbséget ne állitsa előtérbe, hanem ha egy ku'turintezmény létesítéséről van szó, annak a támogatását mindenkinek lehetővé tegye. Dr. Vetzák Edének a javaslat ily módo­sítását pártoló felszótlalása után, a képviselő- testület a határozati javaslatot e módosítással emelte határozattá. Bemutattatott ezután a városi színháznak mozgófénykép előadások céljaira bérbeadása tárgyában megtartott árverésen felvett jegyző­könyv s ennek alapján a jog- és pénzügyi bi­zottság javaslatával egyezöleg a képviselőtes­tület Markovits Dániellel és Lövi Jenővel a szer­ződést 3 évi időtartamra megkötni rendelte úgy, hogy az már jóváhagyás céljából bemu­tatandó nem lesz. A mészárosok és hentesek kérelme a piac

Next

/
Oldalképek
Tartalom