Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1910-11-03 / 44. szám
3 Színészet V.ége felé közeledünk a színi. szezonnak ipég egy két előadás és bezárulnak a színház kapui, hogy csak közbe-közbe nyíljanak meg, amikor majd a Kölcsey-egyesület, az Oltár- egyesület vagy pedig a Nőegyesület rendezi ünnepélyeit. Kérdés azonban, hogy pl. december vagy január közepén rendezendő ünnepélyre kapnak-e a nagykárolyí Egyesületek elég szereplőt, mikor a színészek már most is panaszkodnak, hogy rettentő hideg a színpad, mert a kályhák nem szuperálnak. Kérjük az illetékes köröket, hogy ezen a bajon segítsenek, mert még a színész is nehezen tud belemelegedni, nehezen tudja magát beletüzelni szerepébe, amikor — fázik. Ami a színtársulat működését illeti, csak elismeréssel adózhatunk úgy a direktornak, mint az egyes szereplőknek. Általában szólva nagy igyekezet, elég jó betanulás, könnyed alakítás, jó hang — leszámítva Mátrayt, aki már hosszabb idő óta be van rekedve, de játéka kifogástalan —jellemzi a szereplőket. Részletes bírálatunk a következő: Október 26-án Molnár Ferenc vigjátékát „Az ördög“-öt adták. Művészi alakítást végzett Vidor József az ördög szerepében. Taglejtése, hanghordozása, nyugodt, biztos moz.ása mind arról tettek bizonyságot, hogy van tehetsége, hogy ambícióval foglalkozott ezen nehéz alakítással és alaposan el is készült. Az elért eredmény fényesen kárpótolta fáradságát, mert a publikum a legnagyobb figyelemmel hallgatta a darab előadását. Jutalma három szép csokor és zugó taps volt. Jolán szerepét Zöldi Vilma adta érzéssel és szép készültséggel. Elismerés hangján kell szólanunk Sipos játékáról is. Október 27-én Kazaliczky Antal nagyhatású társadalmi színmüve „A kard becsülete“ került színre. Az összes szereplők közt Baghy Gy. játszott legszebben is leghatásosabban, aki az ezredes szerepét adta. A közönség visszafojtott lélekzettel leste a cselekmény fejlődését, s végül megkönnyebülve távozott, mert a kard becsületét a hordozói megmentették. Baghy határozott és szigorú, de lovagias és méltányos ezredes volt. Baghy után közvetlenül Dinnyéssy Juliskát kell megdicsérnünk, akit most láttunk nagy és nehéz szerepben és teljes sikerrel oldotta meg feladatát. Vidor és Sipos a női és tiszti becsület védelmezésében katonásan viselkedtek. A darab fejlődésével a jói rendezett előadás is fokról-fokra emelkedett, ami nagyon is szükséges ilyen hosszú darabnál, hogy figyelmünk állandóan le legyen kötve. A következő napon „A doktor ur“ cimü bohózat került színre. Herczeg a betörő szerepében ügyes alakításaival, cinikus — persze szerepéből kifolyólag — viselkedésével, leleményességével a legszebb sikert és elismerést, zugó tapsot aratott. Vidor, iíj. Bagi és Roos Jenő alakításai sok mosolyt fakasztottak. A helyzetkomikumokat mindannyian ügyesen használták fel szerepeikben. Október 29-én „Balkán hercegnője“ c. operett előadása szépszámú publikumot vonzott. Itt először adták. Dénes Ella nagy sikerrel játszott. Körlnyed játéka, szerepének biztos tudása, elegáns megjelenése, szép éneke jellemzik minden egyes fellépését. Sipos Zoltán és Heltai Hugó nagyon kedves jeleneteket varázsoltak szemeink elé. Heltainak az egyik tréfás dalt többször kellett megismételnie, amig csak ki nem fogyott a szövegből, — akkor már nem jött vissza, hiába tapsoltuk. A többiek játéka teljes összhangban volt a főszereplők játékával. Vasárnap d. u. „A kedélyes paraszt“ cimü operettet láttuk jó előadásban, este pedig a „Balkán hercegnőjé“-t ismételték meg. Hétfőn a „Tavasz“ cimü operettet adták, amely darab előadásáról már a múlt számunkban is megemlékeztünk és az elismerés hangján szólottunk, de azért egy szezonban háromszor senki sem nézi végig ugyanazon figyelemmel; kár, hogy mondjuk valami komoly darabot nem adtak helyeite, pl. mint az előző években, egy operát, hiszen a zenekar jó, és a szereplők szintén megfelelnének feladatuknak. Kedden Herczeg Ferenc színmüve „A dolo- vai nábob leánya“ következett, Első sorban Dinnyéssy Juliska játékát kell megdicsérnünk. Bájos mosolyával, majd haragos tekintetével, NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. —----: — ----:—— í/ : ~~ : ~ ' le nge mozgásával, csinos öltözködésével — ez is nagyban befolyásolja a játékot — ügyes alakításával kedves jelenség volt. Sipos Zoltánról kellett volna talán első sorban megemlékeznünk, mert őneki jutalomjátéka volt ez a darab, no de ö is szívesen engedi át az első helyet Dinnyéssy ' Juliskának. Síposnak nem volt nagy szerepe, de amit nyújtott, az művészi alakítás volt; kapott'is két nagy csokrot és pénzbeli jutalmat is; Zöldi Vilma és Vidor József, különösen az utóbbi egy pár megkapó részt elevenített fel művészi erővel. Mátray játékáról pedig csak azt mondjuk, hogy ö mindennek beillik. Mihályi a szolga szerepébe teljesen beletalálta magát. Szerdán Mátrai Kálmán jutalomjátékául „A mádi zsidó“-t adják. Az érdeklődés nagy s az eredmény felöl is biztosak vagyunk. Csütörtökön „A kornevillei harangok“ előadását látjuk majd s utána azt fogjuk egymásnak mondani a viszontlátásig! HÍREK. Halottak napján. Az elmúlás, a vég gondolata mindenkire nézve megdöbbentő. A kérlelhetetlen bizonyosság, mely tudatja, hogy egyszer mindenkinek üt az utolsó órája ; a bizonytalanság, mely a jövő élet iránt uralkodik, a legbátrabb, a leg- cinikusabb ember szivében is félelmet ébreszt. Igen, el kell múlnunk, semmivé kell lennünk. Megszűnik a hir, dicsőség, jólét, fáradalmunk, keserv és bánat s nem marad meg csak a maroknyi por, melyet a koporsó födele eltakar. A kétség és bizonytalanság között fáklyaként világit a vallás és hit tüze, mely azt hirdeti, hogy csak a földi élet múlandó, csak a test porhüvely, de a földön túl van élet, egy szebb, egy boldogabb haza, hol a lélek, a teremtésnek ez a tüzes szikrája tovább él és örökké létezik. Elmúlás csak a testnek végcélja, de a lélek létezése örök. Nézzétek a kivilágított sírokat. Az emberi kegyelet ezer apró, fényes csillagot gyújt a halottak szomorú sirdombjára, melyek mind azt hirdetik, hogy: feltámadunk! Halljátok a zsolozsma szavait, melyek a jövendő élet fényes és boldogító eseményét tárják elénk; a halál az elmúlás nagy tragédiájának gyógyszerét hirdeti: feltámadunk ! Ne bántson a halál gondolata, ne féljetek, nem örök az elválás ' azoktól, akiket ezek a sirhantok takarnak! Hulljanak könnyeitek, mert hisz azokat, akiket olyan nagyon szerettetek, a földön nem láthatjátok többé, halmozzátok el sirhantjukat virágokkal, koszorúkkal, mert ez bizonyosan jól esik nekik, akik fent, az örök megdicsőülés honában talán látják a szomorú könnyeket, a kegyelet virágait. De kétséghe ne essetek, mert hiszen a Megváltó mondotta, hogy: Feltámadunk ! Személyi hir. Hegedűs Ferenc pénzügyi tanácsos, helyettes pénzügyigazgató Merk Dezső pénzügyi segédtitkár kíséretében az életbeléptetendő uj adótörvényekre vonatkozólag a pénzügyminisztériumban tartandó enquetten való résztvevős céljából tegnap a fővárosba utazott. Gyászeset. Móric Lajos törvényszékünk nyugalmazott és igen népszerű volt elnöke vasárnap délelőtt 11 órakor 79 éves korában Szatmáron elhunyt és tegnap délután igen nagy részvét mellett tétetett örök nyugalomra. Választás. A városunkban a ma megejtendő vármegyei bizottsági tagváiasztásnál a negyedik kerületben dr. Róth Ferenc törvényszéki elnöknek nem lesz ellenjelöltje s igy egyhangúlag lesz megválasztva. Á 2-ik kerületben a választók egy jelentékeny csoportja Csilléry Dávid vezető járásbirót léptette fel, ki városunkban nagy népszerűségnek örvend. Kinevezés. A király Hegedűs Ferenc p. ü. tanácsos, pénzügy igazgató-helyettes fiát Hegedűs Ferenc, a 4-ik honvéd gyalogezred zászlósát, Nagyvárad állomáshelyén való meghagyása mellett hadnaggyá nevezte ki. Uj ügyvéd Erdődön. Dr. Mercia László ügyvéd Erdődön irodáját megnyitotta. Választás. Vármegyénkben a megye bizottsági tagvátasztás mű, 4-én és 5-én fog megejfetni. Kinevezések a honvédségnél. A király a szatmári 12-ik honvéd gyalogezrednél a népfelkelési honvédíiszték állományában Fleischman Oszkár és Tőke György főhadnagyokat valamint a gazdászati tisztikarban Fekete Sándor főhadnagyot " századosokká, — a honvédség tényleges állományában Domokos Jenő hadnagyot főhadnaggyá, Nagy Lajos és PapOlezy Andor zászlósokat hadnagyokká nevezte ki. Az uj jégpálya. A kelybeli Atlétikai Klub jégpályája nemsokára elkészül. Az alapítás céljaira eddig 800 korona gyűlt össze és igy remélhető, hogy városunk sportkedvelő közönségének nemsokára alkalma lesz egy minden tekintetben modern, villanyvilágítással ellátott jégpályán szórakozni. Baleset. Péchy István vármegyénk főjegyzőjének Loránd nevű kis fia egy bérkocsis kocsijából oly szerencsétlenül esett ki, hogy egyik karja eltört. A kis beteg karjának eltört részeit dr. Sternberg Géza és dr. Schönpflug Béla orvosok illesztették össze és állapota nem ad okot aggodalomra. Kirendelés. Pozsonyi Gábort, lapunk bel- munkatársát, a belügyminiszter járványorvosi teendőkkel bízta meg s ebbeli minőségébe Eszékre kirendelte. Uj ezredparancsnok. A király Samsála Rezsőt, debreczeni 2-ik honvéd gyalogezredbeli ezredest, a szatmári 12-ik honvéd gyalogezred parancsnokává nevezte ki. Közgyűlés. A Nagykárolyi Nőegylet f. hó 13-án d, e. fél 12 órakor a városházán, a polgármester hivatalos helyiségében közgyűlést tart, melyre ez utón hívja meg az egyesület tagjait az elnökség. A helybeli Oltáregylet f. hó 20-án tartja ez idei ciklusának második estélyét a Városi Színházban. Esküvő. Szűcs Béla helybeli nőidivat- kereskedő szombaton vezette oltárhoz Szabó Gyula polgártársunk leányát Mariskát. Szerencsétlen esés. Tirszán László ér- dengelegi lakos múlt pénteken egy, a csányi erdőből hazafelé tartó, fával megrakott szekérről leesett, egy hátsó kerék a mellén keresztül ment, minek következtében nevezett meghalt. Dr. Czukor Lajos járásorvos Szabó István szolgabiróval a helyszínére kiszállván, a nyomozás megejtetett és minthogy minden kétséget kizárólag megállapittatott, hogy a halált a szerencsétlen esés okozta, a temetési engedély kiadatott s a hulla eltemettetett. Nyilatkozat. Az „Északkeleti Újság“ legutóbbi számában Csáky Gusztáv ellenem qualifikálhatatlan támadást intézett. Nem volt szándékomban e helyen foglalkozni ezen enge- met sulyossn kompromittáló inzultussal, de szükségesnek tartom a közönség tájékoztatása céljából tudomásul hozni, hogy nevezett ellen a szatmári törvényszék előtt dr. Melinda László ügyvédem által nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás miatt a bűnvádi eljárást megindítottam. Nagykároly, 1910. november 1. Sipos Zoltán. Kisiklott személyvonat. Múlt héten pénteken délután a Csap felől városunkba jövő személyvonat Vásárosnaménynál sintörés következtében kisiklott. Emberéletben nem esett kár. A mozdonyvezető a kazánból nyomban kiengedte a gőzt és a fűtővel együtt leugrott a mozdonyról. A személyforgalmat két napig átszállással bonyolitották le s már vasárnap el volt hárítva a közlekedési akadály. Hirtelen halál. Sinka Györgyné. földmives neje, mérki lakos, múlt hó 30-án este 8 óra tájban rosszul lett s 9—10 óra között már meghalt. Dr. Czukor Lajos járásorvos a helyszínére kiszállván s az orvosrendőri nyomozás megejtetvén, kitűnt, hogy Sinka Györgyné véredóny repedés folytán előállott vérfolyás következtében halt meg, mire a járásbíróság a a temetési engedélyt kiadta. Tartalékos tisztek szemléje. A 12-ik honvéd kiegészítő parancsnokság területén tartózkodó tisztek ez idei tiszti szemléje holnap, az utószemle pedig f. hó 14-én lesz Szatmáron, a honvédlaktanya vivő termében. A tartalékos tisztek, hadapródok és hasonranguak részére a bemutató szemle f. hó 7-én lesz ugyanott.
