Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-07 / 14. szám

NAGYKÁROLY ES VIDÉKE. művelődésünk legfőbb tényezőit: s itne a nemzeti művelődés egyik pompás csar­noka, a nemzet büszkesége, a „Nemzeti színház“ Széchenyi kezdeményezése foly­tán az ország szivében fennállt s falai közt félszázad óta Thália papjainak aj­kain a nemzet bűbájos nyelve zeng. Az ö reform-eszméi, melyekkel nem­zetének mintegy regenerátorává lett, az általa irt örökbecsű könyvekben Hhitel, Világ, Stadium, Kelet népe“ czimü mun­káiban találhatók fel. Égesse meg bár e könyveket az idő sötét szelleme, egy kiszabadult szikra majd egykor napokat gyújt meg láng­jairól földünk fölött, mely mint Promet­heus által aláhozott égi láng millió lel­kekben életszellemet ébreszt s nemze­tünk kebelébe halhatatlan lelket lehel. A „Nemzeti kaszinó“ ez a magasabb rang és vagyonosság gyülhelye, annyi üdvös eszmének életadója s nem keve­sebb vállalatnak hü dajkája „a pesti ló­versennyel“, a nemzet jellemét híven ki­fejező s összetartásra irányló intézmény­nyel együtt nemcsak él, hanem teljes fényében virágzik is. Gondolja talán a nyájas olvasó, hogy e nagyszerű vállalatok kivitelénél Szé­chenyi előretörő szelleme megállapodott? Éppen nem. S itt már a nagy férfiú cselekvésével főleg a gyakorlati téren találkozunk. Hol csak nem régen ezelőtt mértföl­dekre terjedő mocsárok, ingó lápok, lég­rontó, rohadó posványságok terjedtek el; az általa létesített. „Duna-Tisza szabályo­zás“ által aranykalászok hullámzottak nemsokára az áldásos mezőkön. Hol sivatag puszták rengeteg erdők vadonaiban csak nagy félve tévedzett a vándor, lánglelke kimérte és felállította a hálózati vaspályákon ama csuda müvet melyeken sebesebben peregnek a gőzko­csik, mint a gondolat, a kereskedés és közlekedés ezer hasznainak tényezői. Ott az ország szivében, hol a két ikertestvér világvárost a szőke Duna, mint óriás fényes pallos kettéhasitja, e nagy­szerű folyam vállaira felemelte a „láncz- hidat“, a művészet és ipar e csoda re­mekét. így rakta ö fel egymásután ama nagy­szerű oszlopokat, melyekből a nemzet jövő jóléte nagysága és dicsősége fog kiemelkedni: „S ime a kéz, mely alkotott ennyi kincset, Mik késő századokra mennek át Az rombolá le önnön nemzetének Legdrágább oszlopát, kincsét önmagát!“ A sereg éléről elesett a hadvezér, ki lesz ki ö utána megragadja a zászlót, ki lesz ki honfiúi érzelemben, tetterőben s áldozatkészségben öt követni megkí­sértse ? ki lesz, ki kurta hatvankilencz év alatt oly sok száz évet éljen át? ki lesz, ki ez élet-halál harczát küzdő nem­zetet az örökös viszálykodás posványá­ból kivezesse? ki lesz, kiről oly bizton elmondhatja az utókor: „Teremtél uj kort, uj hazát nekünk, Te benned lett halhatlan nemzetünk“. Azonban ne csüggedjünk, induljunk mindnyájan az ö nyomdokin, lelkünk e nagy halott szelleméből erőt, lelkesedést meritend. Tőlünk különben is csupán annyit vár az utókor, hogy tartsuk fel fajunkat s nemzeti jellegünket, haladjunk a műveltségben, gyarapitsuk anyagi jó­létünket, értsünk egyet, szoruljunk egy­máshoz, forrjunk össze, ne emésszük viszálykodás által önmagunkat, még bir­tokában vagyunk egy nagy és szép or­szágnak, melyet ősapáink vérrel szerző­nek, e nemzetnek a történelme mienk, e történelem, melynek varázsa mély el­hunyt nagyjaink emlékoszlopára van föl­vésve: tiszteljük e monumentumokat, melyekről tisztán olvashatjuk le, miképen kell a hazát önzetlenül szeretni. A magyar nemzetnek egy egész tör­ténelme gr. Széchenyi István, a dicső halott már eltemetve van s mi annyi hálás keblű milliók fohásziban egygyé olvadva ma ötven év múlva síremléke felett lélekben megállunk s nagy lelkének a mennyben üdvöt, porrészeinek a sír­ban csendes békét kívánunk. Választókerületünk képviselö- jelöltsége felajánlása. A múlt hó 80-án tartott jelölő gyűlés hatá­rozatából kifolyólag múlt pénteken a főváros­ban, a déli vasút várótermében reggel 8 óra előtt jöttek össze a küldöttség tagjai, hogy Csurgóra utazva, Károlyi József gróf dr.-nak a nagykárolyi választókerület képviselőjelöltségét felajánlják. A 17 tagból álló küldöttség Dr. Falussv i Árpád volt főispán vezetése alatt a következő tagokból állott: Dr. Adler Adolf ügyvéd, Brichta Miksa kereskedő, Csipkés András í bankigazgató, Hahn János gyógyszerész, Dr. j Jordán Károly apát-plebános, Norm Gyula építész, Kaufmann Izidor malomigazgató, Dr. Kovács Dezső ügyvéd, bankigazgató, Péchy László műszaki tanácsos, Rácséi Ede kegyes­rendi házfőnök, StroL.nayer Ferencz kereskedő, Sternberg Sándor magánzó, Dr. Sternberg Endre ügyvéd, Tóth Ferencz lápi hivatalnok, Wagner István kereskedő és Dr. Vetzák Sándor ügyvédjelölt. A 9 óra 16 perczkor Székesfehérvárra érkezett küldöttséget Schik Elemér jószágfel- ügyeiő fogadta. A küldöttség a rendelkezésre álló egy ötös és három négyes fogatra ülve, Csurgó felé indult. A küldöttség Székesfehér­váron átmenve, ott feltűnést keltett. Nyár­kereszt községében az ottani református iskola összes növendékei tanítójuk vezetése alatt az iskola udvaráról éljenzéssel fogadta a küldött­séget. Háromnegyedórai kocsiút után a kül­döttség Csurgóra, a szép kastély elé érkezett, melyen a nemzeti szinü lobogók és a Károlyi­család színeit viselő lobogót lengette az enyhe szellő. A kastély bejáratánál fogadta Károlyi József gróf a küldöttséget, melynek tagjait Dr. Falussy Árpád mutatta be. A kölcsönös üdvözlések után a küldöttség tagjai az elfogadó terembe vonultak, ahol Dr. Falussy Árpád a következő szép kis beszédben jelezte a küldöttség czélját: Méltóságos Gróf Ur! Szeretve-tisztelt képviselőjelöltünk ! A nagykárolyi választókerület polgársága a múlt hó 29-én megtartott képviselöjelölő gyű­lésén pártkülömbség nélkül és egyhangú lelke­sedéssel Méltóságodat pártonkivüli 48-as függet­lenségi programmal képviselőjelöltjének kiál- I tóttá ki és egyidejűleg a vezetésem alatt meg­jelent kőldöttséget bízta meg azzal, hogy Mél­tóságodat a választókerület elhatározásáról j értesítsük és a jelöltség elvállalására felkérjük. Kevesen vagyunk e küldöttségben, a kik Méltóságodat személyesen ismerjük és mégis [ elmondhatjuk, hogy a választókerület polgár­ságának egy régi óhajtása nyert a mai napon megvalósulást, a midőn mi Méltóságodat, mint szeretett és tisztelt képviselőjelöltünket üdvö- | zölhetjük. Méltóságod személye mielőttünk nem idegen, mert eltekintve attól az ősi kapocstól, mely a gróf Károlyi-családot Nagykárolyhoz, az ősi fészekhez fűzi, mi Méltóságod személyét ösmerjük abból a szeretetből és becsülésből ! is, a melyet a mi felejthetetlen volt képvise­lőnk, az emlékezetünkben örökké élő gróf Ká­rolyi István Méltóságod iránt érzett és előttem is többször hangoztatott. Méltóságod ifjú koránál fogva még nem tekinthet nagy közéleti és politikai múltra vissza; Méltóságodnak minden nemesért és [ szépért lelkesülő szivét még a politikai küz­delmek nagy csalódásai nem érintették. Tudjuk I és hisszük, hogy lelkében az idealizmus szent tüze lobog, a mely párosul az önzetlen haza- szeretet legnemesebb erényével. Ezek a ne­mes tulajdonságok, melyeket Méltóságod egyé­niségében feltalálni reményiünk, indítottak bennünket arra, hogy a nagykárolyi választó- kerület összes pártjai -— ledöntöttük a pártke­reteket és Méltóságodat egyhangú lelkesedéssel képviselőjelöltünknek kiáltottuk ki 48 as füg­getlenségi programmal. De bevallom, hogy indított bennünket ezen el­határozásra a tisztességesen és nemesen értel­mezendő önzésünk is akkor, midőn mi akarunk elsők lenni, akik a politikai élet nagy küzdel­mének dicsőséges útjára Méltóságodnak a be­lépőjegyet : a mandátumot megadni óhajtjuk. Szivünk teljes melegségével és szeretetével járultunk Méltóságod elé azon kérelmünkkel, hogy választókerületünk egyhangú bizalmával felajánlott képviselöjelöltséget elfogadni és a programmbeszéd megtartása körűnkbe mielőbb lejönni szíveskedjék. (Lelkes éljenzés!) Károlyi József gróf válaszolt körülbelül a következőkben: „Tudom, hogy az a megtiszteltetés, mely a jelöltség felajánlásával engem ér, nem szemé­lyemnek, hanem egyrészről ama eszmének szól, melyet képviselek s másrészt ama név vará­zsának, mit viselek. A jelen politikai helyzet azon meggyőződésre vezetett, hogy a függet­lenségi és 48-as eszméket pártonkivül képvi­seljem s e miatt egyik párthoz sein csatlako­zom, mindazonáltal a legtisztább függellenségi elvek törhetetlen harczosának vallom magamat s az maradok a sírig, mert erre késztetnek azok az elvek, azok a traditiók, miket nagy szülőimtől örököltem s mert boldogult Károlyi István nagybátyámtól — ki e kastélyban szü- ; letett, tanultam hazafiságot és lelkesedést, az | ő müvét akarom folytatni. Ismerem Nagykároly : város és a nagykárolyi választókerület elv- ! hűségét és köszönettel fogadom a jelölést. Azt ; mondotta a megboldogult Károlyi István gróf a nagykárolyiakhoz intézett egyik beszédében : Nem czégérül tűztem én ki a függetlenséget, hanem szivemnek, lelkemnek sugallatából és érzéséből meggyőződésként; ugyanezt mondom én- is. Küzdelem lesz, de én folytatni akarom : megboldogult nagybátyáin, Károlyi István gróf munkálkodását. Igyekszem azon, hogy azt a bizalmat, melyet Nagykároly város és a választó- kerület a jelölés felajánlásával belém helyez, kiérdemeljem; ígérem, hogy Nagykároly város és a kerület érdekeit mindig szivemen fogom hordozni. A küldöttség tagjai a beszédet igen lelkes éljenzéssel fogadták. Ezután kezdetét vette a társalgás, Imely többnyire politikai kérdésekre, nevezetesen a helyzetre, a nemzetiségi kérdésekre, a parla­ment utolsó ülésszakában történtekre, a választói jog kiterjesztésére és ezzel kapcsolatban az általános választói jogra, valamint a választási előkészületekre terjedt ki. Majd déli 12 órakora gróf reggelit adott, melynek ren­dén a harmadik fogásnál Dr. Adler Adolf a nagykárolyi választókerület függetlenségi- és 48-as pártja nevében üdvözölte és köszöntötte Károlyi József grófot, mint a nagykárolyi választókerület képviselőjelöltjét, utánna Dr. Jordán Károly szaniszlói apát-plébános kiindulva a károlyiak czimeréből, melynek jelmondata „Fide, virtute, fámám quaere“ mint szaniszlói nagybirtokost és jó patronust éltette a fiatal grófot. Ezután a házigazda emelt poharat és üdvözölve vendégeit, megköszönte, hogy oly távolból eljöttek, hogy neki a képviselőjelölt­séget felajánlják. Aztán rámutatva a küszöbön álló választásokra és a nemzeti küzdelemre, hangsúlyozta, hogy a nemzet minden jó fiá­nak most össze kell tartania, hogy a nemzet jogai győzelemre jussanak, mert ha most nem győz a nemzet, akkor elveszett. Nagykároly városáért, annak fejlődéséért és a nagykárolyu választókerület összes lakosai jólétéért ürített poharat. Ezután Dr. Falussy Árpád indítványára a küldöttség gróf Károlyi Mihályt Budapesten,

Next

/
Oldalképek
Tartalom