Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-19 / 20. szám

L NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ minden oldalról csak helyesléssel találkozott intézkedése, hogy a színi saison bezárását e hó 27-ike helyett, amikorra az évad befejezése terveztetett, junius 6-ára halasztotta. A legutóbbi előadásokról az alábbiakban számolunk be : Csütörtökön Sidney „Gésák vagy egy japáni teaház története“ kedves zenéjü angol ope­rettje ment meglehetős közönség előtt igen Íz­léses, szép kiállításban és diszletezéssel. Az előadás szintén sikerült volt. Mimóza Dénes Ella, Molly Balia Mariska és a franczia hölgy Lugosi Irén voltak, mindannyian kedvvel ját­szottak és énekeltek. Somogyi (Vuncsi) ügyesen tánczolt, kérjük azonban, hogy kupiéinak tár­gyát jobban válassza meg. Pénteken zónában „Az obsitos“ kapott har­madszorra is telt házat. Kár, hogy Baricsnak rekedtsége folytán megerőltetésébe került a szerep végigéneklése. Emiatt azután szombaton a „Luxemburg grófja“ premier­jén és vasárnap este, e darab második előadá­sán a czimszerepet helyette Inke Rezsőnek kellett énekelnie, inig Brissard szerepét Roos Jenő vette át. Lehár Eerencz legf'risebb com- positiói közül oly nagy diadalt elért „Luxem­burg grófja“ nálunk is köztetszéssel találkozott. Igaz, hogy az előadás — a nők énekbeli qua- litását tekintve — méltán veheti fel a versenyt a budapesti és bécsi előadásokkal. Természe­tes, nincs meg nálunk a kiállítás tekintetében az a luxuriositás, mint az említett nagy szín­padokon, bárha — főleg a második felvonás diszletezése nem sok kívánni valót hagy fönn, — nincs meg az ensemble kifogástalansága, az összes szerepek egyformán jó kezekbe való letétele, de bizony Dénes Ella (Didier Angela) és Bállá Mariska (Juliette) énekében a zene minden bája, minden szépsége oly hatalmasan jut érvényre, hogy azt külömbül várni nem is lehet. Mindkettőjük szerepén végigvonul a ked­vesség, temperamentum és természetesség; az elegáns toilettek pedig teljessé teszik az ala­kítások sikerét. Amily gyönyörűen hatott Didier belépőjében a Dénes tisztán zengő koloratu- rája, amily összhangzó volt Dénes és Inke duettje, a „várj, várj, szép délibáb . . .“ oly elragadó a fülbemászó „Gimbelem, gombolom . . .“ melódia Bállá ajkairól, ki azt Roos Jenő­vel, ez igen tehetségesnek látszó szinészszel énekelte. Mindkét esten tüntettek a főszereplők mellett s megujráztatták a szép énekszámokat. Roos fiatal kora daczára igen fesztelen moz­gású, ügyes játéku ember, ki — bár hangja még most kissé gyenge, talán fejlődő — sokra viheti majd. Simpatikus egyéniségével a közön­séget megnyerte magának. Brissard személye-| sitésében Inke kitűnő játéka és rokonszenves j volta nem pótolja hangjának bizonyos hiányait, noha igyekezettel énekelt is. Somogyi (Bazilo- vics Bazil) nagyon is kiaknázza szerepének ko- j mikus voltát, legjobb a második felvonásban, j mert ebben diserétebb. Burányi hangja itt is kiemelkedett. Derekas munkát végzett Hajsinek: karmesterrel az élén a zenekar is, hogy ér­vényre juttatta a darab zenekari és hangszere­lési szépségeit. Vasárnap délután Goldfaden keleti dal­műve „Szulamith, Jeruzsálem leánya“ elevenit- tetett fel, melyben Balia (Abigail), Dénes (Su- lamith) és Burányi énekeltek megfelelően. Hétfőn ismét két előadás volt. Délután Strauss János „A czigánybáró“ operettje ke­rült színre igen jó előadásban, amikor Saffi énekszámait Dénes, Barinkayt Burányi, Gziprát Bállá énekelte, mindnyájan kifogástalanul. Lu- gossy (Arzéna) és Barics (Gábor) méltó helyet foglalnak, a többiek mellett. Este bemutató volt. Farkas Imre diáktörténete „Iglói diákok“ adatott elő. A diákok pajzán csintalankodásá­nak, szerelme ébredésének világába visz ben­nünket ez az eredeti, kedves, naiv darab. Zene­számait egy pár diáknóta és érzésteljes dal ké­pezik. A főszerepet Inke Rezső játszotta (Petki Pál) minden tekintetben kifogástalanul. Barics­nak (Holéczi Pista) rekedtsége miatt énekszá­mai nem nyújtottak oly élvezetet, mint máskor szoktak, nehány számnak pedig ki is kellett maradni. Szilágyi Ernő Petki János kis szere­pében a képzelhető legjobbat produkálta; a leleplezett erkölcsprédikáló és szigorú apa alak- : ját híven adta vissza. Kiváló volt Somogyi ala­kítása Odrobina szerepében ; a tót korcsrnáros képében kabinetalakitást mutatott, akárcsak Herczeg a pedellus komikus figurájában. Külö- i t sen ez utóbbi sok nevetést okozott. Bállá Ma- i riska kedves Évike volt, a szerelmes bakfist i: s a szenvedő nagyleányt sok hűséggel adta. i j „Üres a fészek . . .“ dalt sok finomsággal és általános tetszést keltve énekelte. Végül ifj. i1 Baghv Gyuláról kell megemlékeznünk, kit most .! láttunk először szerepelni a logika tanára gya­nánt. Igazi komikus ő, kinek nemcsak maszkja, de minden mozdulata, minden szava derült- : séget okozott. S ezt eléri anélkül, hogy termé- í szetességéből kivetkőznie kellene, közvetlenül, önkéntelenül hat minden ténye és mimikája komikusán. Sajnáljuk, hogy csak most láttuk először s ritkán van alkalma nevetést kelteni. Kedeen Lengyel Menyhért nagy sikert ara­tott színmüvének a „Taifun“-nak premierje volt. A darab meséje a japánok összetartását, hazájuk érdekében való önfeláldozásukat s ennek keretében Tokeramo és Kerner Ilona szerelmi tragédiáját tárgyalja. A főszerep Dr. Tokeramo Nitobé Baghy Gyulára volt bízva. Régi neves színész, ki alaposan szokta kidol­gozni szerepeit. Tokeramo oly beállítás, mely végtelen művészetet, tudást, nagy tehetséget kíván. Baghy bir mind ezen qualitásokkal s igy szépen és sikerrel játszotta meg a japáni diplomata hálás szerepet. Kerner Ilona Marko- vics Margitban talált megfelelő személyesitőt. Érezve játszott, melegséggel, őszintén. A má­sodik felvonás szenvedélyes kitörésében külö­nösen kitűnt. Hironári Imrét Sipos Zoltán ját­szotta ; belevitte egyéniségét e szép szerepbe, melyben a fiatal japáni hevítve, a hazája iránti kötelességérzettől, lelkesedéssel néz vértanu- sága elé. Sípost a közönség élénk óváczióban részesítette azon alkalomból, hogy egyik lap­társunk kritikusa méltatlanul bántotta őt. Lin­denfeld irót ifj. Baghy Gyula, Hempel Ferit Gömöri Vilma adta s épugy hozzájárultak a sikerhez, mint a többi szereplők. — A „Tiszt­urak a zárdában“ Operette Barics Gyula rekedt­sége miatt elmaradt. Szerdán „A kuruzsló“ Földes Imre kiváló sikerű müve került bemutatásra. Mint Földes előző darabjai, úgy ez is iránydarab, melyben a nagyvilágnak téves felfogását tükrözi vissza 1 a tekintetben, hogy a formákhoz való ragasz­kodás méllett csak azt ismeri el doktornak, akinek diplomája van és nem azt, akit tudása, szorgalma képesít nagy dolgok véghezvitelére. S ezt az elvet a társadalom keresziülviszi a legnagyobb szigorral, mégha emberélet árán is. Mert hiszen özv. Horváthné (Aitner) ennek a formákhoz való ragaszkodásnak lesz az ál­dozata. A kuruzslót, Tordai Dezsőt Szilágyi; Ernő alakította igaz művészettel, minden tu- J dásával és hatalmas sikert érve el. A közön-1 í séget megrázta a darab cselekménye s ebben nem csekély része volt a czimszerep alakító­jának. Oly gondosan, szépen játszott, hogy a i legteljesebb elismerést érdemli meg azért. Urna szerepében Gzakó Miczi nyújtott sikerült, ki­fogástalan alakítást. Gömöry Vilma kitűnt, mint Csáthyné. A szerelmes, megszégyenített és! csalódott, lemondó asszonyt érzéssel játszotta I meg. Aitner a maga részéről előmozdította a teljes sikert. Vörös Kajetán szerepében ifjú Baghy Gyula igen jó alakítást nyújtott és hoz­zájárultak az est sikeréhez. Ma csütörtök este Luxemburg grófja“ megy harmadszor, pénteken Sipos Zoltán jutalomjá­tékául Bernstein darabja „Izrael“, szombaton újdonság itt először Eisler Ödön operettje „Színészvér“, vasárnap este másodszor „Szi- nészvér“. H IRE K. — Személyi hírek. Károlyi Gyula gróf kedden reggel városunkba érkezett, hogy az Bcsedi-láp lecsapoló társulat választmányi ülésén elnököljön. — Károlyi József gróf ked­den délután hazautazott Fehérvárcsurgóra. — Dr. Róth Ferencz, törvényszékünk elnöke és Dr. Jászi Viktor, debreczeni jogakadémiai tanár, az ünnepeket városunkban a szülői háznál töltötték. — Debreczeni István, váro­sunk polgármestere, kedden délután hivatalos ügyben a fővárosba utazott. — Áthelyezés. A király megengedte Dániel Sándor erdődi járásbirónak járásbiró- ! Ságunkhoz saját kérelmére leendő áthelyező- <- sét. Dániel Sándor 6 év óta Erdődön mint t vezető-járásbiró működött és működésével a . vele érintkezők sympathiáját érdemelte ki. 3 Járásbíróságunk az uj bíróban kiváló erőt . nyert s elmondhatjuk, hogy bírói karunk a t legkiválóbbak közé tartozik. — Vádak az Ecsedi-láp vezetősége , ellen. A Simkó Aladár Ecsedi-láp társulati- j nyugdijazott irodatiszt felelős szerkesztése • alatt megjelenő „Közérdek“ czimü lapban ,! „Hova lettek a milliók“ és „A múltak árnya“ ij czim alatt „Luczifer aláírással megjelent s a ; | társulat vezetőségével, választmányával, szám- . vizsgáló bizottságával s több tisztviselőjével . foglalkozó diffamáló közlemények arra kész- : tették a társulat igazgató főmérnökét és Wieser Miklós szakaszmérnököt, hogy felettes hatósá­guknál, a társulat választmányánál maguk ellen fegyelnű vizsgálat elrendelését kérel­mezzék, s egyben a választmány engedélyét kérték arra, hogy a közleményekben foglalt vádak és rágalmakért a bünfenyitő eljárást megindithassák. A folyó hó 17-ik napjára egybehívott választmány tagjai szokatlanul nagyszámban jelentek meg. Jelen voltak; Gróf Károlyi Gyula társulati elnök, Doma- hidy Elemér alelnök, Domahidy István, Luby Lajos, Bodoky Gyula, ifj. Péchy László, Szarka Andor, dr. Keresztszeghy Lajos, Deb­reczeni István, dr. Farkas Antal, Reök Gyula, Szálkái Sándor, Garzó Imre, Rébay Dezső választmányi tagok Katona Sándor kir. fő­mérnök, helyettes miniszteri megbizott. Péchy László műszaki tanácsos igazgatófőmérnök, dr. Schönpflug Richárd számvizsgáló bizott­sági elnök, dr. Kovács Dezső jogtanácsos, Szűcs József titkár jegyzőkönyvvezető. Dr. gróf Tisza István és dr. Vajay Károly más irányú elfoglaltságuk miatt távolmaradásukat kimentették. Az ügy beható tárgyalása után a választmány egyhangúlag az alábbi hatá­rozatot hozta: Határozat: A választmány fel­hatalmazza Péchy László igazgatófőmérnököt és Wieser Miklós szakaszmérnököt, hogy a „Közérdek“ czimü lapban ellenük irányított i sértésekért maguknak bírói utón elégtételt szerezzenek. Nevezettek azon kérése, hogy ezen czikkekben foglalt vádak miatt ellenük fegyelmi vizsgálat rendeltessék el, nem tel­jesíthető, mert a választmány meg van győ­ződve ezen czikkek tartalmának valótlansá- i gáról, s^ úgy Péchy László igazgatófőmérnök, mint Wieser Miklós szakaszmérnök működése iránt teljes bizalommal viseltetik. Simkó Aladár társulati nyugalmazott tisztviselő ellen ki j eljárása által a társulat érdekeit sérti és köz- j leményei által botrányt és a társulatnak er­kölcsi és anyagi kárt okoz az 1885. évi XXIII. t.-cz. 98. §-a. és az 50515—1887. közmunka és közlekedési miniszteri rendelet 1. §-a pontja alapján a fegyelmi vizsgálatot elren­deli a választmány és ugyanezen miniszteri rendelet 5. §-a alapján a vizsgálat lefolytatá­sára Dr. Farkas Antal és Garzó Imre választ­mányi tag urakat, jegyzőnek pedig a vizsgá­lati eljáráshoz Dr. Kovács Dezső társulati jogtanácsos urat kiküldi. Egyben elrendeli, hogy a választmány fenti határozata a helyi lapokban leközöltessék. — Előléptetés. Nuszer Dezső szatmári törvényszéki és Szüts Lajos szatmári járás­biró a VII-ik fizetési osztályba sorozott tör­vényszéki bíróvá, illetve járásbiróvá léptette- tett elő. — Ezeken kívül ismerőseink közül Orosz Mihály marosvásárhelyi törvényszéki bíró, városunk fia, a VII-ik fizetési osztályba sorozott törvényszéki bíróvá léptettetett elő. — Uj tudor. Dienes Dezső, a mátészal­kai járás szolgabirája a múlt napokban a kolozsvári tudomány egyetemen államtudo­mányi doktorrá lett. — Vármegyénk törvényhatósági bi­zottsága. ma délelőtt Vall órakor Csaba Adorján főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egyetlen tárgya az általános képviselőválasztásokat elrendelő legfelsőbb királyi kézirat kihirdetése volt. Miután ez felolvastatott, a közgyűlés befejez­tetett. A jegyzőkönyvet a közgyűlés azonnal hitelesítette. — Osztályvizsga eredménye. A hely­beli főgimnáziumban f. hó 12-én tartatott meg a VIII. osztály vizsgálata. Az osztály 25 tanulója közül visszalépett 1, elbukott 4 és igy érettségire bocsáttatott 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom