Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-24 / 8. szám
4 NAGYKÁROLY ES VIDÉKE azt, hogy a magyar haza függetlensége megteremtéséért kell dobogni minden magyar szívnek és egyesülni kell a magyar haza fenntartásáért és függetlenségének kivívásáért minden pártnak, hogy ezen szent érzelemben mindnyájan egyek legyünk. Dr. Falussy Luby Gézát éltette, azt a férfiút, ki a függetlenségi eszmékért minden téren annyi áldozatot hozott s kinek köszönhető nagy részben, hogy ma már 6 függetlenségi képviselője van e vármegyének s kinek örökös érdeme, hogy e vármegye többsége a függetlenségi zászló alá tartozik. A társasebéden résztvettek ezután emelt hangulatban még soká maradtak együtt és ová- czióban részesítették a távozó főispánt. asszony viseli. Pengő Kovács, az ellenjelölt, azonban nem tagit s a jó szomszédok összevesznek. Mindegyik azzal fenyegetődzik, hogy megakadályozza a házasságot, ha a másik lesz bíró; pedig jól tudják, hogy a fiatalok fülig szerelmesek egymásba. A szakítás a fiatalokat elszomorítja. De találnak módot, hogy egymást láthassák. Megnyerik a maguk ügyének Sári birót is, aki már nyakig beleunt a bíróságba. A Lizi terve nyomán aztán kifőzik hármasban, hogyan buktassák meg Sári birót. A jószivü Sári biró kizavarja a házból Varjut és aztán megy korteskedni saját maga ellen, de csak titokban, hogy az asszony meg ne tudja. A véletlen is segítségükre jö; Gedi, a falu félkegyelmű poétája gunyverset komponál Sári bíróra s mert a bi- róné poétái mivoltában megsérti, faluhosszat kurjongatja. Sári birót a nóta csúffá teszi, de nem bánja, hanem maga is énekli. A harmadik felvonásban megtörténik a választás. Sári biró megbukik. Pengő Kovács lett a biró. A birónét lesújtja a hiúságán ejtett csapás, de amidőn Sári biró összetűzve, megsemmisülve — ez is a szerepéhez tartozik — hazavánszorog, még ő vigasztalja szegény gazdáját. Az uj biró látogatásba jö és megkéri a leánya részere Jóska kezét. Meg is kapja, mert ez nagy tisztesség. Aztán a Lizi mihamar birót csinál az urából. Miközben a függöny legördül, az örömszülők összebékütnek es éneklik a gúnydalt: »Sári biró, hum, hum, hum! Ez a biró, hum, hum, hum, Komótba’ tartják az eszit, Hogyha kell, hát előveszik . . . Sári biró, hum, hum, hum !... Az előadás stilszerü volt. Herczeg Vilmos Sári bírója valóságos típusa volt a jószivü papucshősnek. Ami kedves humor ebből a meglehetősen passzív alakból kihozható volt, azt Herczeg mind érvényre juttatta. Aitner Ilka pompásan beszél a nép szaván. ! Teszi ezt minden keresettség nélkül. A nagyravágyó, ravaszkodó és kissé kapzsi asszony raj-: zát teljesen eltalálta. A ieghálásabb szerep, a Jóska fiú, Inke Rezsőnek jutott, aki egész tanulmányt vitt az alakításba. A sok zamatos mondás közvetlenül folyt az ajkáról. Nagyon bájosan játszotta meg Lugossy Irén Lizit. Kitűnő figura volt a falu tolvaja is. Szilágyi Ernő Pengő Kovácsot, Molnár József pedig Hajdók sógort segítette sikerhez. A kisebb szerepekben Wirth Sári, Szelénvi Emilia, Gömöri Vilma és ifj. Baghy Gyula nyújtottak jót. Az előadást telt ház nézte végig. Gabriello. HÍREK. A „nagyságosoké Kétszer is elolvastam a czimet, hogy nem tévesztett-e össze a postás valami nagy úrral, mikor nekem hozta azt a levelet, amely igy kezdődik: „Nagyságos“. Mintha csiklandoznák az oldalbordámat, olyan nevethetnékem van. Végigtekintek a magam szerény egyszerűségén, Írásban kikönyökölt ujju kabátomon, mely egy elegáns urat takar és kaczagok. Kaczagnom kell a mi kedves demokrácziánkat, amely belőlem nagyságos urat faragott. Tehát én igy egyforma rangban állok a régi erdélyi fejedelmekkel, teszem azt Apaffy Miháy urammal, vagy nemzetes Kállay Ubulék és geszterédi Miklóschékkal, akiknek minden ága is csak „ténsur“ volt. Az anyám, aki éppen most készülődik a piaczra Julia nevű udvarhölgyével, körülbelül akkora személyiség, mint Bornemissza Anna fejedelemasszony. No, tessék, most már elképzelem, micsoda felfordulás lesz a piaczon, mikoron is megjelent ott az én Bornemissza Annám az ő udvarhölgyével és ketten lealkudnak egy pár csirkét a nagyságos fejedelem számára, aki palotája falai között azon töprenkedik, hogy a domesz- tika-pénztárból részére folyósított tiz fillér napi személyi pótlékon két drb. hölgy czigaret- i tát vegyen-e, avagy egy pakli dohányt ? l Sohasem álmodtam, hogy ennyire viszem ! 1 Mindössze az bosszant, hogy mikor magamra I öltöm a köpenyegemet és besétálok a kenyérkereső műhelybe: az alig pár száz méter hosz- 1 szuságu utczán legalább is három tuczat nagy- j ságos úrral és asszonynyal találkozom. Nem a találkozás bosszant, hanem* az, hogy kívülem még e városban 1000—2000 nagyságos ur él, nem számítván a nyolczadik osztályos diákokat, a kereskedősegédeket és a 600 forinton aluli segéd- és kezelőszemélyzetet. Hogy ennyire megszapordtunk mi, nagyságos urak és asszonyok, az részint az idők járásának, a divatnak, a mindig hajlékonyabb derekú hízelgésnek, a megpoczakosodó czim- kórságnak és a demokrácziánk levetkőzésének tulajdonítják. A régi nemesi világban, tessék elhinni, nagyobb volt a demokráczia, tudniillik a nemesek között. Minden nemes egyenlő! — tehát a hétszilvafás is akkora, mint a hét dorniniumos. A kutyabőr egyenlővé tette őket. Ma, amikor a kutyabőröknek a padláson van a helyük, oly mértékben dühöng a czimek és rangok után való futkosás, hogy egymás sarkát tapossuk érte. A tulipánhagymát Hollandiában valamikor vagyonnal fizették. Az angol ember vöröshagymának nézte és bekosztolta a hollandus drága hagymáit. A czimek ma is ilyen tulipánhagymák. A demokráczia vöröshagymákat lát ugyan bennük és megemészti. A tekintetes urak és asszonyok divatja hanyatlik. A krinolin korában is virágzott még, de most, a szükszabásu szoknyák fénykorában tökéletesen a nyakára hágott a nagyságos titulusok divatja. Akinek jószabásu télikabátja van, az nagyságos ur. Akinek utolsó divat szerinti kalapja, fürtös boája van, az nagyságos asz- szony. Nem kell hozzá se trón, se dominium, csak egy kis pénz, esetleg bizalmas természetű szabó, masamód, mi ördög. Ha valakit ki akarunk csúfolni, vagy megakarunk tisztelni, nagyságos urnák, asszonynak czimezzük. Ha valakinek számlát küldünk és azt akarjuk, hogy fizessen már a gézengúz, nagyságos urnák tiszteljük. Szóval haladunk, rémséges módon haladunk — a czimkórságban. Nem bírjuk elképzelni, hogyan lehet az, hogy a világ egyik legműveltebb, legudvariasabb országának fejét úgy hívják: elnök ur! Szakasztott úgy, mintha valamelyik temetkezési társulat vagy olvasókör elnöke lenne. Csak az Isten a megmondhatója, mikor vetkőzi le egyik-másik nemzet a kegyelmes, méllóságos és nem tudom miféle sallangokat. No igen, a felséges nép, a minden erő, a hatalom forrása, az ezeréves alkotmány és a többi fája, az megmarad egyszerűen t.-cz.-nek. Elvégre demokratának is illik lenni valakinek! Por. — Személyi hírek. Károlyi Gyula gróf az Ecsedi-láp társulati választmányi és közgyűlésen való részvétel czéljából városunkba érkezett s nehány napot itt töltött. —- Debreczeni István városunk polgármestere a jéggyár ügyében Illés József városi mérnök társaságában tegnap reggel Nyíregyházára utazott. — A főispán búcsúja. Dr. Falussy Árpád volt főispánhoz állásából való távozása alkalmából Nagybánya város tanácsa meleghangú átiratot intézett. Felsőbánya város tisztviselői kara szives levélben mondott búcsút a távozó főispánnak. — Eljegyzés. Radványi Jenő, gróf Károlyi László királydaróczi uradalmának mezőteremi pénztárnoka eljegyezte Dr. Szele Andor kassai jogakadémiai tanár leányát Erzsikét. — Ä távozó honvéd százados. Hon- védzászlóaijunk közszeretetben álló derék századosa, Capitán Aurél, f. hó 20-án Szatmárra átázott és ott bajtársaitól szívélyes búcsút vett. károsunkból Nagyszebenbe leendő távozása nár a közeli napokban megtörténik, azonban aj állomáshelyén is mindössze őszig marad, amikor a törzstiszti tanfolyamra Budapestre átázik. — Vármegyénk központi választ- nánya az országgyűlési képviselőválasztók nult évi állandó névjegyzékei folyó évi kiiga- Jtására választandó küldöttségek megalakítása izéljából márczius hó 2-án ülést tart. — Főispáni kinevezés. A király a bel- igyminiszterium vezetésével megbízott minisz- erelnök előterjesztésére Domahidy Elemér olt főispánt Hajduvártnegye és JDebreczen sz. ir. város főispánjává újból kinevezte. — Eljegyzés. Dr. Szőke Sándor ügyvéd, it városunkhoz rokoni kötelék fűz, f. hó 20-án igyezte el Schwarcz Luizát Fehérgyarmaton. Színészet. Sári biró. Vígjáték 3 felvonásban. Irta: Móricz Zsigmond. Heves Béla, a Szatmár—nagykárolyi színházak direktora f. hó 22-én, társulatának nehány kiváló tagjával átrándult városunkba, hogy a többé-kevésbbé unalmas böjti hangulatot egy jól sikerült előadással eloszlassa. Megváltjuk", ez a vállalkozás teljes sikerrel is járt, ameny- nyiben úgy a közönség, mint a vállalkozó igazgató teljes megelégedéssel lehetnek a jól sikerült est élvezetéért. Móricz Zsigmondnak „Sári biró“ czimü vigjátéka került bemutatásra, amely darab bejárta már az ország legtöbb jóravaló színházát s még nagyobb hódításra bir hivatottsággal. A „Sári biró“ azért Sári biró, mert biró uram süveget biróné asszonyom hordja, de meg a süveg alá szükséges ész is a konty alul kerül ki. A Sári asszony bíráskodásával meg is volt elegedve a falu vagy három évtizedig s biztos, hogy a holnapi biróválasztás is egyhangú lesz. Itt kezdődik Móricz Zsigmond vigjátéka. Ezelőtt népszínműnek nevezték ezt a specziális magyar műfajt; de igaza van a szerzőnek: jobban illik rája a vígjáték. Legalább erre az egyre jobban, aminthogy a parasztjai is mások, mint a sablonos népszínműben. Az az erőssége Móricz Zsigmondnak, hogy nem idealizálja a parasztot. A maga teljes furfangossá- gában és önzésében mutatja be. Úgy is beszélteti a népét, hogy lehetőleg megközelítse a falu szójárását. Marad még elég költői máz J rajtuk. De az is kétségtelen, hogy a kendőzetlen igazságot nem lehet csorbittatlanul színpadra vinni. A népies kiszólások között bizony í van sok, amit nem kiváriunk a színpadról j hallani. De hát a tragédiában sem beszélnek úgy az emberek, mint az életben. Móricz Zsigmond elment a hűség legszélső határáig s! alakjainak zamatos falusi beszédjéből kiérez- ; zük, hogy a szerző még hűbb is tudna lenni — ha akarna, ha szabadna — a falu szája- j izéhez. így is elég bátor volt. És ez a bátorság dicséretes, mert a jóizlés pórázán maradt. A finnyáskodók egyik-másik kiszólásra talán elfintorítják az orrukat, de ugyanők bizonyára fölségesen élveznek egy elsőrendű pikantériával f'üszei’ezett franczia bohózaton. A Sári biró alakjainak az a nagy érdemük, hogy bepillantást nyújtanak a magyar paraszt észjárásba. Ahogy Sári biró és Pengő Kovács a tinók felett vásárt csapnak, valóságos paraszt pszi- kologia. A Jóska fiú és Lizi leány szerelmeskedése is pompás jellemrajz. Ennyi sok jó és kedves tulajdonság mellett Móricz Zsigmond mégis adósa maradt valamivel a szinpadnak: a vígjátékkal. Nem mintha az alakjai elég vígak nem volnának, de sehogy- sem tudnak egy egységesen felépített cselekményre összemüködni. Ä mozaikhoz mindegyik elhozza a maga színét és alakját, de — a mozaik még nem épület. A biróválasztás előtti napokban játszik az első felvonás. A biróné minden követ megmozgat, hogy megint az urát válasszák meg, még pedig egyhangúan. Ezt a hiúsága követeli, hogy lekenyerezze Varjut, a szegény választók főkolomposát és megnyeri Hajdók sógort, a módos gazdák vezetőjét. Még a fiának az ellenjelölt lánya iránti szerelmét is bevonja a taktikájába, i Az urával nem törődik. Belőle biró lesz, ha a I biróné akai’ja. Az uralkodás terhét úgy is az i
