Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-01 / 35. szám

1

4

közös nagyobb edénybe ürítjük. Ennek a gyűjtő edénynek a tartalmát csak akkor önthetjük az árnyékszékbe, ha a hányadék vagy ürülék utolsó betöltése után legalább már két óra telt el, nehogy még élő csirákat vigyünk ki a beteg szobájából. Tartsunk ezen kívül a beteg szobájában egy nagyobb dézsát, hordót vagy tek- nőt, a melyet félig lúggal, szappanos vízzel vagy egy százalékos karbolsavval töltünk meg és ebbe tegyük be a beteg által beszennyezett ágy- és fehérnemüeket. Ha a beszenyezett fehérnemű ilyen folyadékban 2—3 óráig ázott, akkor kicsavarható, a szobából kiadható és baj nélkül a szokott módon kimosható.

Az ápoló ügyeljen arra hogy a beteg ürüléke és hányása alkalmával, valamint az ürülék és hányadék mészszel való összekeverése és átöntése közben a ragályozó anyag szét ne frecscsenjen, ha pedig abból valami mégis a padlóra vagy bútorra kerül, akkor azt fertőtlenítőbe (eczetbe, karbolba) mártott ruhával törölje le, a törlő ruhát pedig a fertőtlenitő folyadékba tegye.

A beteg által használt evő- és ivóeszközöket csak úgy szabad a szobából kiadni és csak akkor használhatja más ember, ha maga az ápoló egy fazék forró lobogó vizbe teszi és azok legalább egy negyed óráig benne maradtak.

A beteg szobájában kutyának, macskának ne legyen ki- bejárása, valamint a legyeket is lehetőleg távol tartsuk és a szobában lévő minden edényt födjük.

Az ápoló ügyeljen arra, hogy a beteg az arczába ne köhögjön vagy trüsszentsen, mert igy a kolera csiráit tartalmazó nyálka juthatna a szájába. Ezért az ápoló napjában többször öblítse ki eczetes vízzel a száját és mosatlan ujjaival ne érjen a szájához.

Az ápoló szobájában ne étkezzék, a mikor pedig kimegy, ne mulassza el felső ruháit még a betegszobának «gy félreeső sarkába felakasztani, azután kezeit szappannal mossa meg és fertőtlenítse. A betegszoba ajtaja előtt fertőtlenítő folyadékkal áztatott rongy feküdjön állandóan s ebbe dörzsölje az ápoló a lába, illetve czipője talpát, nehogy a kolera csiráit a talpával terjessze a házban. Ha pedig a szobába visszatér, az ápolói felső ruhát ismét magára vegye.

A ki az ápolót szolgálatában felváltja, az szintén szigorúan tartsa magát az itt elmondott szabályokhoz.

Ha a beteg veszélyen túl van és gyógyulásnak indul, a javulástól számított két héten keresztül az ürülékét épugv kell még fertőtleníteni és az ápolónak is ugyanúgy kell még óvakodni, mint annak előtte. Ha az orvos másként rendeli, akkor ahhoz társuk magunkat.

Ha a beteg meggyógyult, akkor úgy ő, mint ápolója langyos szappanos vízzel megmossa egész testét (haját is) vagy pedig szappanos vízben megfürdig; azután tiszta ruhát öltve, ember rek közé mehet.

Ha a beteg meghalt, ki ne vigyük a szobából, reá ne boruljunk, idegent, gyermeket be ne bocsássunk hozzá, ne mossuk és ne öltöztessük, hanem az orvos rendelése szerint zárjuk koporsóba.

VIII. Mi történjék a szobával, miután a beteg meggyógyult vagy meghalt?

Minden ruhaneműt és ágyneműt, a mi a betegen és ápolón volt, vagy vele érinkezett, azt a lúgban vagy szappanos vízben áztatjuk legalább egy fél napig; azután kivihetjük a szobából és moshatjuk.

A szalmazsák vásznat lúggal vagy szappanos vízzel benedvesitjük és néhány óra múlva kivisszük, a szalmát félreeső helyen elégetjük, a vásznat lúgban kifőzzük.

Az olyan ágyneműt vagy ruhaneműt, a melyet fertőtlenitő folyadékban áztatni nem lehet, mint a milyen a posztóruha, szőrrel tömött matracz, a tollas vánkos dunna vagy a paplan, azt erős eczetbe vagy az orvos által rendelt más fertőtlenitő folyadékba mártott ruhával minden részében jól dörzsöljük meg és lehetőleg néhány napig tegyük ki a nap sugarainak.

A szobában lévő bútordarabok külsejét, úgyszintén az ablakok és ajtók minden részét 5 százalékos karborsavval vagy az orvostól rendelt más fertőtlenítővel nedvesített ruhával le kell dörzsöni. A nem festett bútorok forró lúggal vagy szappanos vízzel is moshatók.

|

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE

A betegség alatt használt összes edényeket csak azután adhatjuk ki a szobából, ha már néhány óráig lúgos vagy szappanos folyadékban feküdtek és azokat benne lemostuk.

A szoba falait frissen meszeljük.

A padlót forró lúggal mossuk; ha földes, akkor bemeszeléssel is lehet fertőtleníteni.

Ha ezt mind megtettük, akkor az ilyen szobától már nem kell félnünk; de ha lehet, hagyjuk néhány napig lakatlanul és szellőztessük.

Éppen igy kell eljárnunk a betegszobával akkor is, ha a beteget a kórházba vitték.

HÍREK.

— A király köszöneté. Uralkodónk nyolcvanadik születésnapja alkalmából, az országunkból hozzá érkezett szeren csekivánatokért köszönetét, közhírré tétel végett, a miniszterelnökhöz intézett alábbi legfelsőbb kéziratban fejezte ki: Kedves Gróf Khuen-Héderváry! Születésem nyolcvanadik évfordulója alkalmából országaim minden részéből számtalan sze- rencsekivánatot és hü ragaszkodás bizonyítékát vettem, a melyek összes népeimért egyformán melegen dobogó szivemet mélyen meghatván, igaz örömmel töltöttek el és a melyekből újabb erőt merítettem a jövőre is. Hosszú életem alatt az égtől nyújtott oltalom és támogatásért mélyen érzett hálámmal forró imáim szállnak fel a Mindenhatóhoz, hogy államaim összes lakossága javának szentelt működésemtől a jövőben sem vonja még szent áldását. Mindenkinek, a ki e napokban rólam szeretettel megemlékezett, szivem mélyéből mondok köszönetét és megbízom Ont, hogy ezt közhírré tegye. Kelt Bad- lseidben, 1910. évi augusztus hó 21-én. Ferencz József s. k. Gróf Khuen-Héderváry Károly s. k.

— Meghívás. 6398—1919. K. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete tagjait 1910. évi szeptember hó 4-én a városháza tanácstermében tartandó rendes1 közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1910. augusztus hó 29-én Debreczeni István, polgármester. Tárgy- sorozat: 1. Ö Császári és Apostoli Királyi Felsége — születése nyolezvanadik évfordulója alkalmából az ország minden részéből kifejezett szerencsekivánatokért — legmagasabb köszönő kéziratának kihirdetése. (6321—1910.) 2. A városi hatóság kezelése alatt álló pénzek gyümölcsöző kezelése tárgyában határozat. (450/910. k.) kj. 3. A városi gyámpénztár pénzkészletének gyümölcsöző kezelése tárgyában határozat. (7253/1908. k. sz.) fj. 4. A Korparéten felállítandó állami elemi iskola elhelyezése czéljaira az 5310. hrsz. birtokból 1600 [~l-öl terület megvétele ügyében érdemleges határozat. (2447/910. k. sz.) kj. 5. Az 1911. évi házi pénztári s a községi közmunkára vonatkozó költségvetés megállapítása s ezzel kapcsolatban : a) a városi állatorvos fizetésének uj megállapítása, b) előterjesztés a városi rendőrségi teendőknek a m. kir. rendőrséggel leendő ellátása iránt m. kir. Belügyminister úrhoz kérelem előterjesztési ügyében, c) előterjesztés az iparos tanoncz, s a gazdasági ismétlő iskolai költségvetésnek a házi pénztári — költség- vetésből kihagyása iránt, d) előterjesztés az irodaszerek kézi bevásárlás utján leendő beszerzésének elrendelése iránt, e) előterjesztés az önkéntes tűzoltó egyesület segélyezése iránt

f) előterjesztés a Hajduköz-utczának a Nagy és Kis-hajduváros utczák közti részén köves ut készíttetése iránt, g) Kerekes Zsigmond és társai kérelme a Kaszinó-utcza északi oldalán vízlevezető betoncső készíttetése iránt, h) Weisz Lajos és társai kérelme a Széchényi és Hét- sastoll-utczák közti sikátornak teljes kikövez- tetése iránt, i) előterjesztés a Könyök-utczának köves úttal való ellátása s a Kölcsey-utczán kövezett vízlevezető árok létesítése tárgyában. (5167/918. k. sz.) kj. 6. A községi választók névjegyzékének egybeállítására a választmány s az igazoló válaszmányba két tag megválasztása, (5747/910. k. sz.) kj. 7. A 2127. hrsz. használaton kivül helyezett Attila-utczai árokterület eladásának elrendelése. (5738/91é. k. sz.) kj. 8. A Luby táblán keresztül a Hunyadi- j utczától a Malom-utczáig terjedöleg nyitott két uj utcza elnevezése s az azon keletkező j beltelkeknek népsorszámmal ellátása. (6234/910. I

[ k. sz.) kj. 9. Polgármester előterjesztésére a borital- és husfogyasztási adónak az 1911. 1912. és 1913. évekre leendő megváltása tárgyában. (6256/910. ksz.) fj. 10. Az ököritói szerencsétlenség által sújtottak segélyezése. (2355/910. k. sz.) fj. 11. Nagyecsed község kérelme a f. év október 4-iki országos vásár határnapjának október 11-re áthelyezéséhez hoszájárulás iránt. (5953/910. k. sz.) fj. 12. Klein Ignácz és társai bérkocsi tulajdonosok kérelme a bérkocsi iparról szóló szabályrendelet 5 §-ának módosítása iránt. (4915/910. sz.) fj. 13. Weinberger Ferencz nagykárolyi lakos kérelme : czementáru gyárára 10 évi pótadómentesség megadása iránt. (5371/910 k. sz.) kj. 14. Városi mérnök előterjesztése a Terem- utcza nyugoti oldalán a Temető-utczától a kórház bejáró ajtajáig az asphalt gyalogjáró készítésének elrendelése iránt. (6375/910. k. sz.) kj. 15. Vanyek József és társai kérelme a Vaday-köz déli oldalán asphalt gyalogjáró készítésének elrendelése iránt. (6327/910. k. sz.) hj. 16. Arány Gyula s k. k. fia Arany Ferencz illetőségi ügye. 5675/910. k. sz. fj.) 17. Szabó Kornélia s kisk. leánya Szabó Erzsébet illetőségű ügye. (6231/910. k. sz. fj.) 18. Bakos Sándor s kisk. fia illetőségi ügye. (5531/910. k. sz. fj.) 19. Kollár Imre Magtár u. 22 számú telkéhez utcza területből csatolt 7'36 m3 terü- lat kártalanítási árának megállapítása. (5625,910. k. sz. hj.) 20. Az 1910. évi julius 20-án s augusztus 18-án tartott pénztár vizsgálat alkalmával felvett jegyzőkönyv bemutatása. (5312, 6196—1910. k. szám. hj.)

— Egyházmegyei gyűlés. A nagykárolyi ref. egzházmegye lelkészi kara a napokban Domahidy Elemér elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egyedüli tárgya a tanítói dijlevelek rendezése volt. A közgyűlés mindeu díjlevelet hitelesített s kimondotta, hogy a tanítók fizetésének kiegészítése végett az államhoz folyamodik. Közgyűlés után az egyházmegyei leliészek értekezletet tartottak, a melyen M. Szabó Miklós indítványára kimondották, hogy ellentétben gf. Tisza István indítványával, hogy az egyházak fokozatosan vegyek igénybe az állam segélyét, az 1848. XX t. ez. értelmében szorgalmazza a lelkészi fizetéseknek 2400 k.-ra való kiegészítését. Itt mondották ki Berey esperes és Szabó indítványára azt is, hogy a ref. lelkészek adományai folytán Budapesten a felállítandó Kalvi- neumnak (internátus) fiókjai létesítendők minden ref. főiskolát lentartó helyen. E czélra a egyházmegye papsága fejenként és tagonként 100—100 korona Kalvineumi alapítvány fizetésére kötelezte magát.

— Tanári áthelyezés. A piarista-rend kormánya Földváry Károly tanárt városunkból Mármarosszigetre helyezte át. A rendkívüli áthelyezésnek oka az volt, hogy dr. Póchy Ödön mármarosszigeti tanár, aki 4 évvel ezelőtt városunkban is tanított, a rendből kilépett és az esztergomi egyházmegyébe lépett be. Földváry helyett, aki a latin és német nyelvet tanította, Ilaunstädter József k. r. tanár helyeztetett át városunkba, aki egyizben már három évet töltött itt.

— Lelkészegyesületi közgyűlés. Vármegyénk ref. lelkészegyesülete f. hó 5-én Bik- szádon évi rendes közgyűlést tart.

— Katonai kinevezések. Jánoss Zoltán, Erdélyi Rezső és Budaházy Mihály hadapródiskolát végzett növendékek a szatmári 12-ik honvéd gyalogezredhez zászlóssá neveztettek ki.

— Halálozás. Özv. Láng Józsefné szül. Griszháber Mária 68 éves korában Vállajon meghalt. Elhunytát Láng Viktor tanító és Láng Gyula s. lelkész, mint gyermekei gyászolják.

— Az uj színtársulat. Heves Béla, a Szatmár—nagykárolyi színházak igazgatója a nyár folyamán részben újonnan szervezte társulatát s közéig az idő, hogy újból megtartják bevonulásukat városunkba. A társulat jelenleg Nagykőrösön működik teljes megelégedésre s onnan fognak városunkba jönni a szokásos 6 heti őszi szezonra. A régi tagok közül a következők kötöttek újabb szerződést a direktorral : H. Bállá Mariska szubrett, Dénes Ella koloratur énekesnő, Cakó Mici drámai és vig- játéki szende, B. Kovács Lenke, Dunai Rózsi, Markovits Henrikné, Salgó Anna, Hajsinek Rezsőné kar- és segédszinésznők ; Baghy Gyula jellemszinész, Sipos Zoltán bonvivant, Herceg Vilmos operett buffó, Somogyi Károly