Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-24 / 12. szám

I 3 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ pénzügyminisztérium négy év alatt szándékozik keresztülvinni. Sérelmes ez reájuk nézve, mert nagy felsősséggel járó és testet, lelket ölő mun­kájukért, érettségi vizsga és tiszti szakvizsga letétele mellett — három-négy évi, részint dijas, részint díjtalan gyakornokoskodás után 1400 korona évi fizetéssel és az állomáshelyre rend­szeresített lakpénz javadalommal neveztetnek ki adótisztekké. Belátták, hogy az ígérgetésből nem lehet megélni. Szervezkedni kell, hogy a miniszté­rium figyelmét maguk iránt felkeltsék. A me­gyei szervezet czélja, mint az országos egye­sület alapszabályai előírják, a karlársi össze­tartást fejleszteni, egyes indítványokkal s ja­vaslatokkal — azokat szükebb körben meg­beszélve — az országos egyesületnek, illetve választmányának segítségére lenni. Oláh József előadta, hogy mi czélból hívták össze az érte­kezletet es hogy miért van szükség a megyei szervezet megalakítására. Elnökül Kimer János nagykárolyi adótár­nokot, ügyvezető elnökül Oláh Józset nagyká­rolyi főtisztet, titkárnak Máté Sándor máté­szalkai főtisztet, penztarnoknak Rencz Antal nagykárolyi főtisztet, jegyzővé Holczinger Imre mátészalkai gyakornokot választották meg. Választmányi tagok következők lettek: Bá­lint Ferencz nagykarolyi ellenőr, Szeless Al­bert szatmári tárnok, Berey Karoly szatmári főtiszt, Kerekes Bertalan mátészalkai tárnok, Spitzer Ödön szinerváraljai ellenőr, Lajos Ig- nácz nagysomkuti ellenőr, Szűcs Karoly nagy­bányai tárnok és Quittner Zsigmond fehérgyar­mati adótiszt. A következő határozati javaslatot fogadták el: „Mondjuk ki, hogy bizalommal viseltetünk egyesületünk mostani vezetősége iránt, szere­tettel övezzük annak elnökét Sándor Ignáczot, lapszerkesztőjét, a bátor, szókimondó Molnár Gyulát, az egész tisztikarát. Megbízunk egy par collegát, hogy f. ho 20-án Budapesten tar­tandó országos közgyűlésen megjelenve, Sán­dor Ignáczot, Eigner Gézát tisztük megtartásúra bírjak, az egész vezetőség mellett bizalmun­kat, ragaszkodásunkat fejezzék ki, az eddigi vezetőséget, Molnár Gyula lapszerkesztőt min­dennemű javaslataikkal támogassak, nehogy a széthúzás átka tegye meddővé testületünk be­csületes, igazságos törekvéseit. Ha Sándor Ig- nacz elnöki tisztet semmi szín alatt sem tar­tana meg, úgy ezen szervezet bizalma Gar- bóczy Ferenczben a budapesti IV. kerületi állampénztár főnökében összpontosul. Nuga János pecsváradi ellenőr, ki tollal kezeben oly rendíthetetlen harczosa ügyünknek, a tisztikarba okvetlenül beválasztandó, mert az ő erős ke­zeiben ügyünk jó helyre van téve. Mindezeket határozatilag kimondva megbizottainknak Írás­ban átadjuk. Mondjuk ki, hogy azon par tiszt­viselő költségeihez, kik bennünket képviselni fognak, hozzájárulunk, szívesen és hálásán véve, ha minél többen önszántukból is es ön­költségükön is felutaznak a közgyűlésre, fejen­ként hozzájáruló pár koronányi összegeket egy- egy collega hivatalonként összeszedve f. hó 18 ig az elnökükhöz juttatja“. A megyei szervezet négy tagot küldött anyagi támogatással a f. hó 20-án Budapesten tar­tott országos közgyűlésre, a minek végezté­vel a közgyűlésen levő összes tagok tisztelegni fognak a pénzügyminisztériumban. Sándor Ignácz nagyenyedi adótárnokot, mint a m. kir. adóhivatali tisztviselők orszá­gos egyesületének elnökét és Molnár Gyula debreczeni főtisztet, az „Adóhivatali Közlöny“, mint a m. kir. adóhivatali tisztviselők országos egyesülete lapjának felelős szerkesztőjét meleg szavú táviratokban üdvözölték. Elhatározták, hogy a megyei szervezet legközelebbi gyűlését Szatmár-Németiben tartják meg. A szervezet értekezlete elnök lelkes éljenzése mellettzárultbe. Egyben megemlítjük, hogy a megyei szer­vezet megalakulásán a helybeli adóhivatali tisztikar teljes számban jelen volt, a mátészal­kai adóhivatal két taggal, a szatmári két tag­gal, a szinérváraljai egy taggal, a nagybányai egy taggal képviseltette magát, a fehérgyarmati pedig táviratilag járult hozzá a megyei szer­vezet megalakításához és a hozandó határoza­tokhoz. A Molnár Gyulához intézett táviratra a hajduvármegyei szervezet jó kívánattal teljes köszönő távirattal felelt. Szerencse kisérje munkálkodásukat!!! Képkiállitás városunkban. Medvey Lajos rajztanár és festőművész, városunk fia, vasárnap délelőtt 1/212 órakor a vármegyeháza dísztermében nyitotta meg 120 képből álló képkiállítását. Medveynek ez a hatodik kiállítása, a ko­rábbi kiállítások is öregbítették hírnevét, de a mostani kiállítás még alkalmasabb arra, hogy városunk fia művészeti elismerésben része­süljön. A kiállítás megnyitásakor sokan jelentek meg Medvey rokonai és barátai közül, az első vendég Csaba Adorjánná szül. Domahidy Olga főispánunk neje volt, ki megnézte az összes képeket és a látottak fölött elismerésé­nek adott kifejezést. A kiállított képek között vannak olajfest­mények és aquarellek, táj- és zsánerképek; legszebb és legmegkapóbbak tájképei, különö­sen hazánk gyöngye, a Balaton egyes részéit elébünk táró kupék. A Balatonvidek Medveynek kedvencz tárgya ; képeiben meglátszik a nyugalmas, csendes meg­figyelő, ki belemerül a tájba és leikébe foglalja annak egyes szép részleteit, hogy igy meg­ihletve adja vissza képeiben ezen igaz belső érzéseket. Kepeinek színei könnyűek, élénkek, átlát­szók, plasztikusok, elevenek, természetesek, nem eröszako'tak, úgy hogy minden egyes kép kifejezi azt, a mit alkotója ki akart fejezni a föld egy kis pontjának bájos részleten. Kepei közül különösen kiválnak a „Hold- világos éj a Balatonon“, „Reggeli halaszal“, „Esti hálóhuzás“, „Vadász lesben“, „Hajnal“. A kisebb képek közül említésre méltó „Sziklák Tihany mellett“, „Badacsony“, „Virág- fakadás“, „A nyári nap felkelte“, „Hangulat“, „Csónak a kikötőben“, „Balatonfüredi résziét“, „Fürdőbódék Révfaluban“. A zsánerképek közül kiválnak „Hungária gyásza 1848-ban“, „Mikor az őrmester mulat“, „A falu rossza“, „Mulató betyárok“, „Apai szeretet“ (aquarell). Érdekes kép a „Vadasz- ebéd“, mely a helybe1', '“mert nimrodoknak egy vadászebedét örökíti meg, melyben a mű­vész édesatyja kulacscsal a kezében szerepel. Figyelemre méltó a művész önarczkepe, mely kiváló alkotás. A festmények mindannyian a természetes­ség bübáját hordják magukon és a legkisebb kép is érdemes arra, hogy jóizlésü emberek házában kapjon helyet. Mindjárt a megnyitáskor elkelt 7 drb kép és az árakat misem jellemzi jobban, mint az, hogy a „Mikor az őrmester mulat“ czimü kis képért, melyet egy kis ember, kinek a szeren­cséje nagy, vett meg, egy nagyobb ember rög­tön 70 koronát akart érte adni. A kiállítást — mely az egész ünnepen át nyitva marad — igazán érdemes megtekinteni. A kiállítás nyitva van d. e. 9—12. d. u. 2—6 óráig. Belépti dij 50 fillér; a jegy egyszeri megváltása állandó látogatásra jogosít. Felhívás! A nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt százas végrehajtó-bizoitsága tiszielt tagjait van szerencséin a jövő kedden (márczius 29-én,) ünnep harmadnapján délután 5 órakor az ipartestület helyisé­gében tartandó GYŰLÉSRE meghívni. Tárgy: Az országgyűlés feloszlatása folytán az országgyűlési képviselő jelölésének kér­dése tárgyában az elnökség javaslata. Az ügy fontosságára való tekintettel kérem, hogy a tagok okvetlenül megjelenni szíveskedjenek. Nagykároly, 1910. évi márczius hó 22-én. Hazafias tisztelettel: Dr. Adler Adolf, pártelnök. Építtetők figyelmébe! Értesítem a t. • vállalkozó és építtető közönséget, hogy a mai korban már ál­talánosan elismert legjobb tetőfedő-anyag, az Eternit palából gyári képviseletet kaptam. — Elvállalom tehát bármily épületeknek Eternit-tel való szakszerit fedését. Figyelmébe ajánlom még a t. építtető közönségnek épületfa-raktáramat, hol mindennemű épületfa jutányos árban kapható, úgyszintén a „Gróf Ésterházy- féle tatai tetöcserepet11, melyből kizáró­lagos képviseletem van s ez idő szerint a legjobb minőségű cserép felülmúl min­den más gyártmányt. Különös-előnyei: igen szépen fed s a padlást állandóan hűvösön tartja. Kívánatra költségvetéssel díjtalanul szolgálok. Herskovits Herman 3—3 fakeresketlö, Nagykároly. HÍREK. Előfizetőinknek és munkatársaink­nak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk. A szerkesztőség és kiadóhivatal. — Személyi hírek. Károlyi Isivánné szül. Csekonits Margit grófnő fiával Károlyi György gróffal Mentoneban tartózkodik. — Dr. Sternberg Géza helybeli közkórházi igaz­gató-főorvos délvidéki utazásából hétfő este visszatért és átvette a kórház vezetését. — Dr. Adler Adolf lapunk szerkesztője pár napi tartózkodásra Abbáziába utazott, honnan e hó 29-én érkezik ismét haza. Lapunk jelen számának szerkesztéséért Simkó Géza főmun­katárs felelős. — Istentiszteletek sorrendje. A hús­véti szent ünnepek alkalmából a helybeli templomokban a következő sorrendben fog­nak az Istentiszteletek megtartatni: A rom. hath, templomban pénteken 9 órakor ünnepé­lyes szent mise, mely után a szent beszédet Sróff Gábor kegyesrendi tanár tartja. Dél­után 3 órakor szent beszéd, mondja Szent- iványi Béla kegyesrendi tanár. Szombaton reggel 8 órakor tüzszentelés, húsvéti gyertya­szentelés, keresztszentelés, próféciák éneklése, minden szentek litániája és utána szent mise. Délután 6 órakor ünnepélyes feltámadás kör­menettel. Husvét vasárnap reggel hús- és egyébb ételek szentelése, 9 órakor ünnepé­lyes nagy szent mise, melynek végeztével Récsei Ede házfőnök szent beszédet tart; délután 3 órakor ünnepélyes vecsernye, ami­kor Récsei Ede szintén mond szent beszédet. Husvét másodnapján reggel 9 órakor nagy szent mise, melyet Récsei Ede celebrál, a szent beszédet pedig Berényi Mátyás plébá­nossegéd mondja. — A ref. templomban: Nagypénteken prédikál Gy. Kovács József vallástanár. Husvét első napján d. e. és d. u. prédikál Simon Gyula s. lelkész, másod­napján d. e. és d. u. Gy. Kovács József. — Az evang. templomban: Nagypénteken a szent beszédet Boross János lelkész tartja. Vasár­nap és hétfőn d. e. ugyancsak Boross János prédikál, d. u. pedig Nagy Sándor evang. tanító. — Hangverseny. A Kölcsey-egyesület irodalmi szakosztályának buzgó és lelkes el­nöke Klacskó István folyó hó 19-én, a városi színházban rendezett hangversenyével ismét oly élvezetet szerzett városunk közönségének, amelylyel minden tekintetben teljes elisme­résünket vívta ki. A szó szoros értelmében „művész-estély“ volt, melynek minden egyes pontja esemény számba ment. Nemcsak az idegen szereplők, hanem a „mi művészeink“ is ugyancsak megállották helyüket s a kö­zönség minduntalan felhangzó tapsai jelezték r

Next

/
Oldalképek
Tartalom