Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-24 / 12. szám
I 3 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ pénzügyminisztérium négy év alatt szándékozik keresztülvinni. Sérelmes ez reájuk nézve, mert nagy felsősséggel járó és testet, lelket ölő munkájukért, érettségi vizsga és tiszti szakvizsga letétele mellett — három-négy évi, részint dijas, részint díjtalan gyakornokoskodás után 1400 korona évi fizetéssel és az állomáshelyre rendszeresített lakpénz javadalommal neveztetnek ki adótisztekké. Belátták, hogy az ígérgetésből nem lehet megélni. Szervezkedni kell, hogy a minisztérium figyelmét maguk iránt felkeltsék. A megyei szervezet czélja, mint az országos egyesület alapszabályai előírják, a karlársi összetartást fejleszteni, egyes indítványokkal s javaslatokkal — azokat szükebb körben megbeszélve — az országos egyesületnek, illetve választmányának segítségére lenni. Oláh József előadta, hogy mi czélból hívták össze az értekezletet es hogy miért van szükség a megyei szervezet megalakítására. Elnökül Kimer János nagykárolyi adótárnokot, ügyvezető elnökül Oláh Józset nagykárolyi főtisztet, titkárnak Máté Sándor mátészalkai főtisztet, penztarnoknak Rencz Antal nagykárolyi főtisztet, jegyzővé Holczinger Imre mátészalkai gyakornokot választották meg. Választmányi tagok következők lettek: Bálint Ferencz nagykarolyi ellenőr, Szeless Albert szatmári tárnok, Berey Karoly szatmári főtiszt, Kerekes Bertalan mátészalkai tárnok, Spitzer Ödön szinerváraljai ellenőr, Lajos Ig- nácz nagysomkuti ellenőr, Szűcs Karoly nagybányai tárnok és Quittner Zsigmond fehérgyarmati adótiszt. A következő határozati javaslatot fogadták el: „Mondjuk ki, hogy bizalommal viseltetünk egyesületünk mostani vezetősége iránt, szeretettel övezzük annak elnökét Sándor Ignáczot, lapszerkesztőjét, a bátor, szókimondó Molnár Gyulát, az egész tisztikarát. Megbízunk egy par collegát, hogy f. ho 20-án Budapesten tartandó országos közgyűlésen megjelenve, Sándor Ignáczot, Eigner Gézát tisztük megtartásúra bírjak, az egész vezetőség mellett bizalmunkat, ragaszkodásunkat fejezzék ki, az eddigi vezetőséget, Molnár Gyula lapszerkesztőt mindennemű javaslataikkal támogassak, nehogy a széthúzás átka tegye meddővé testületünk becsületes, igazságos törekvéseit. Ha Sándor Ig- nacz elnöki tisztet semmi szín alatt sem tartana meg, úgy ezen szervezet bizalma Gar- bóczy Ferenczben a budapesti IV. kerületi állampénztár főnökében összpontosul. Nuga János pecsváradi ellenőr, ki tollal kezeben oly rendíthetetlen harczosa ügyünknek, a tisztikarba okvetlenül beválasztandó, mert az ő erős kezeiben ügyünk jó helyre van téve. Mindezeket határozatilag kimondva megbizottainknak Írásban átadjuk. Mondjuk ki, hogy azon par tisztviselő költségeihez, kik bennünket képviselni fognak, hozzájárulunk, szívesen és hálásán véve, ha minél többen önszántukból is es önköltségükön is felutaznak a közgyűlésre, fejenként hozzájáruló pár koronányi összegeket egy- egy collega hivatalonként összeszedve f. hó 18 ig az elnökükhöz juttatja“. A megyei szervezet négy tagot küldött anyagi támogatással a f. hó 20-án Budapesten tartott országos közgyűlésre, a minek végeztével a közgyűlésen levő összes tagok tisztelegni fognak a pénzügyminisztériumban. Sándor Ignácz nagyenyedi adótárnokot, mint a m. kir. adóhivatali tisztviselők országos egyesületének elnökét és Molnár Gyula debreczeni főtisztet, az „Adóhivatali Közlöny“, mint a m. kir. adóhivatali tisztviselők országos egyesülete lapjának felelős szerkesztőjét meleg szavú táviratokban üdvözölték. Elhatározták, hogy a megyei szervezet legközelebbi gyűlését Szatmár-Németiben tartják meg. A szervezet értekezlete elnök lelkes éljenzése mellettzárultbe. Egyben megemlítjük, hogy a megyei szervezet megalakulásán a helybeli adóhivatali tisztikar teljes számban jelen volt, a mátészalkai adóhivatal két taggal, a szatmári két taggal, a szinérváraljai egy taggal, a nagybányai egy taggal képviseltette magát, a fehérgyarmati pedig táviratilag járult hozzá a megyei szervezet megalakításához és a hozandó határozatokhoz. A Molnár Gyulához intézett táviratra a hajduvármegyei szervezet jó kívánattal teljes köszönő távirattal felelt. Szerencse kisérje munkálkodásukat!!! Képkiállitás városunkban. Medvey Lajos rajztanár és festőművész, városunk fia, vasárnap délelőtt 1/212 órakor a vármegyeháza dísztermében nyitotta meg 120 képből álló képkiállítását. Medveynek ez a hatodik kiállítása, a korábbi kiállítások is öregbítették hírnevét, de a mostani kiállítás még alkalmasabb arra, hogy városunk fia művészeti elismerésben részesüljön. A kiállítás megnyitásakor sokan jelentek meg Medvey rokonai és barátai közül, az első vendég Csaba Adorjánná szül. Domahidy Olga főispánunk neje volt, ki megnézte az összes képeket és a látottak fölött elismerésének adott kifejezést. A kiállított képek között vannak olajfestmények és aquarellek, táj- és zsánerképek; legszebb és legmegkapóbbak tájképei, különösen hazánk gyöngye, a Balaton egyes részéit elébünk táró kupék. A Balatonvidek Medveynek kedvencz tárgya ; képeiben meglátszik a nyugalmas, csendes megfigyelő, ki belemerül a tájba és leikébe foglalja annak egyes szép részleteit, hogy igy megihletve adja vissza képeiben ezen igaz belső érzéseket. Kepeinek színei könnyűek, élénkek, átlátszók, plasztikusok, elevenek, természetesek, nem eröszako'tak, úgy hogy minden egyes kép kifejezi azt, a mit alkotója ki akart fejezni a föld egy kis pontjának bájos részleten. Kepei közül különösen kiválnak a „Hold- világos éj a Balatonon“, „Reggeli halaszal“, „Esti hálóhuzás“, „Vadász lesben“, „Hajnal“. A kisebb képek közül említésre méltó „Sziklák Tihany mellett“, „Badacsony“, „Virág- fakadás“, „A nyári nap felkelte“, „Hangulat“, „Csónak a kikötőben“, „Balatonfüredi résziét“, „Fürdőbódék Révfaluban“. A zsánerképek közül kiválnak „Hungária gyásza 1848-ban“, „Mikor az őrmester mulat“, „A falu rossza“, „Mulató betyárok“, „Apai szeretet“ (aquarell). Érdekes kép a „Vadasz- ebéd“, mely a helybe1', '“mert nimrodoknak egy vadászebedét örökíti meg, melyben a művész édesatyja kulacscsal a kezében szerepel. Figyelemre méltó a művész önarczkepe, mely kiváló alkotás. A festmények mindannyian a természetesség bübáját hordják magukon és a legkisebb kép is érdemes arra, hogy jóizlésü emberek házában kapjon helyet. Mindjárt a megnyitáskor elkelt 7 drb kép és az árakat misem jellemzi jobban, mint az, hogy a „Mikor az őrmester mulat“ czimü kis képért, melyet egy kis ember, kinek a szerencséje nagy, vett meg, egy nagyobb ember rögtön 70 koronát akart érte adni. A kiállítást — mely az egész ünnepen át nyitva marad — igazán érdemes megtekinteni. A kiállítás nyitva van d. e. 9—12. d. u. 2—6 óráig. Belépti dij 50 fillér; a jegy egyszeri megváltása állandó látogatásra jogosít. Felhívás! A nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt százas végrehajtó-bizoitsága tiszielt tagjait van szerencséin a jövő kedden (márczius 29-én,) ünnep harmadnapján délután 5 órakor az ipartestület helyiségében tartandó GYŰLÉSRE meghívni. Tárgy: Az országgyűlés feloszlatása folytán az országgyűlési képviselő jelölésének kérdése tárgyában az elnökség javaslata. Az ügy fontosságára való tekintettel kérem, hogy a tagok okvetlenül megjelenni szíveskedjenek. Nagykároly, 1910. évi márczius hó 22-én. Hazafias tisztelettel: Dr. Adler Adolf, pártelnök. Építtetők figyelmébe! Értesítem a t. • vállalkozó és építtető közönséget, hogy a mai korban már általánosan elismert legjobb tetőfedő-anyag, az Eternit palából gyári képviseletet kaptam. — Elvállalom tehát bármily épületeknek Eternit-tel való szakszerit fedését. Figyelmébe ajánlom még a t. építtető közönségnek épületfa-raktáramat, hol mindennemű épületfa jutányos árban kapható, úgyszintén a „Gróf Ésterházy- féle tatai tetöcserepet11, melyből kizárólagos képviseletem van s ez idő szerint a legjobb minőségű cserép felülmúl minden más gyártmányt. Különös-előnyei: igen szépen fed s a padlást állandóan hűvösön tartja. Kívánatra költségvetéssel díjtalanul szolgálok. Herskovits Herman 3—3 fakeresketlö, Nagykároly. HÍREK. Előfizetőinknek és munkatársainknak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk. A szerkesztőség és kiadóhivatal. — Személyi hírek. Károlyi Isivánné szül. Csekonits Margit grófnő fiával Károlyi György gróffal Mentoneban tartózkodik. — Dr. Sternberg Géza helybeli közkórházi igazgató-főorvos délvidéki utazásából hétfő este visszatért és átvette a kórház vezetését. — Dr. Adler Adolf lapunk szerkesztője pár napi tartózkodásra Abbáziába utazott, honnan e hó 29-én érkezik ismét haza. Lapunk jelen számának szerkesztéséért Simkó Géza főmunkatárs felelős. — Istentiszteletek sorrendje. A húsvéti szent ünnepek alkalmából a helybeli templomokban a következő sorrendben fognak az Istentiszteletek megtartatni: A rom. hath, templomban pénteken 9 órakor ünnepélyes szent mise, mely után a szent beszédet Sróff Gábor kegyesrendi tanár tartja. Délután 3 órakor szent beszéd, mondja Szent- iványi Béla kegyesrendi tanár. Szombaton reggel 8 órakor tüzszentelés, húsvéti gyertyaszentelés, keresztszentelés, próféciák éneklése, minden szentek litániája és utána szent mise. Délután 6 órakor ünnepélyes feltámadás körmenettel. Husvét vasárnap reggel hús- és egyébb ételek szentelése, 9 órakor ünnepélyes nagy szent mise, melynek végeztével Récsei Ede házfőnök szent beszédet tart; délután 3 órakor ünnepélyes vecsernye, amikor Récsei Ede szintén mond szent beszédet. Husvét másodnapján reggel 9 órakor nagy szent mise, melyet Récsei Ede celebrál, a szent beszédet pedig Berényi Mátyás plébánossegéd mondja. — A ref. templomban: Nagypénteken prédikál Gy. Kovács József vallástanár. Husvét első napján d. e. és d. u. prédikál Simon Gyula s. lelkész, másodnapján d. e. és d. u. Gy. Kovács József. — Az evang. templomban: Nagypénteken a szent beszédet Boross János lelkész tartja. Vasárnap és hétfőn d. e. ugyancsak Boross János prédikál, d. u. pedig Nagy Sándor evang. tanító. — Hangverseny. A Kölcsey-egyesület irodalmi szakosztályának buzgó és lelkes elnöke Klacskó István folyó hó 19-én, a városi színházban rendezett hangversenyével ismét oly élvezetet szerzett városunk közönségének, amelylyel minden tekintetben teljes elismerésünket vívta ki. A szó szoros értelmében „művész-estély“ volt, melynek minden egyes pontja esemény számba ment. Nemcsak az idegen szereplők, hanem a „mi művészeink“ is ugyancsak megállották helyüket s a közönség minduntalan felhangzó tapsai jelezték r
