Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-03 / 9. szám

4

NAGYKÁROLY ES VIDÉKE.

— Képviselői beszámoló. Papp Béla választókerületünk országgyűlési képviselője beszámoló beszédét f. hó -8-án esteli 7 órakor tartja meg a Polgári Olvasókör nagytermében. Ez alkalommal Justh Gyula az országos függetlenségi és 48-as párt elnöke több képviselő társaságában városunkba érkezik. A helybeli függetlenségi és 48-as párt elnöksége a fogadás előkészületei megtétele ezéljából kedden értekezletet tartott, a végrehajtó-bizottság pedig ez ügyben ma délután 5 órakor az ipartestület helyiségében tart gyűlést.

— Gyógyszertár átvétel. Görgey Dezső oki. gyógyszerész helybeli lakos örök áron megvette a volt Fitos-féle ákosi gyógyszertárat, amelyet újonnan felszerelve e hó 10-én átvesz.

— A Kossuth-serleg alapitó oklevelét Sróíf Gábor főgimnáziumi tanár a napokban elkészítette és azt az annak elkészíttetésére alakult bizottság elé terjeszti. A bizottság vasárnap délelőtt tartott gyűlésében egyhangúlag elhatározta, hogy f. hó 15-én a serleggel tartandó ünnepi beszéd elmondására Ilősvay Aladárt vármegyénk alispánját kéri fel. Dr. Adler Adolf, Drágus István és Sróff Gábor bizottsági tagokból álló szükebb körű bizottság vasárnap kérte fel Ilosvay Aladár alispánt a beszéd megtartására, ki a felhívás teljesítését a legnagyobb készséggel elvállalta.

— Megüresedett főszolgabírói állás.

A Csaba Adorján szatmári főszolgabíró főispánná történt kineveztetése folytán megüresedett szatmári főszolgabírói állásra már megindultak a korteskedések. B. Kovács Sándor erdődi főszolgabíró, Luby Béla IV-ed aljegyző, Galgóczy Árpád, Jékey István és Jeszenszky Béla szolgabirák pályázásáról beszélnek eddig. Hir szerint gróf Teleky Jenő nagysomkuti főszolgabírót Marostorda megye főispánjává fogják kinevezni, minek megtörténte esetén egy második főszolgabírói állás is megürülne. Luby Béla megválasztatása esetén a IV-ed aljegyzői állásra Gyene Béla Vl-od és Németh Béla V-öd aljegyző pályáznak.

— Eszperantó mozgalom. A magyar eszperantó mozgalom terjedése napról-napra nő. A „La Verda Standardo“ magyar eszperantó lap által rendezett kezdő tanfolyamok a napokban véget érnek. Uj tanfolyamok nyílnak f. év márcz. 6-tól kezdve. E hó 22-én tartotta meg a „La Verda Standardo“ második iebruári estélyét. Az estélyt vacsora nyitotta meg, amelyet kabarét követett. Közreműködtek Barta Lipót igazgató, Fleischl Károlyné, dr. Arany Zsigmondné, dr. Horváth Sándorné, dr. Loránd Leó, dr. Reich Lajos, dr. Pataki Ignácz. A pohárköszöntőket ifj. Marich Ágoston, Barta Lipót, Liebner Olga, dr. Giesswem Sándor képviselő és dr. Scheimann ügyvéd mondották. | Nagy hatást keltetettek az eszperantó propaganda külföldi eredményei. A iegérdekesebbek, hogy már sok uralkodó is eszperantista; így Vilmos német császár, Alfonz spanyol király, Carmen Sylva stb. Bécsben katonatisztek részére eszperantó tanfolyam nyílott. Jelenleg 2780 eszperantó egyesület van, több millió taggal. Belgiumban eszperantó színház alakult.

— Közgyűlés. A helybeli ipartestület vasárnap tartotta meg évi rendes közgyűlését nagy érdeklődés mellett. Marián Ferencz alel- nök a gyűlést — melyen mintegy 280 iparos jelent meg •—■ délután 2 órakor megnyitván, a múlt évi február hó 28-án és ez évi február 20-án tartott, illetve határozathozatalra illetékes számú tagok meg nem jelenése folytán meg nem tartható közgyűlés megtartásáról, illetve megkísérléséről felvett jegyzőkönyvek felolvasása után bemutattatott az elöljáróság jelentése, a múlt évi zárszámadás és a folyó évi előirányzat. A jelentés tudomásul vétetett, a számadás a számvizsgáló-bizottság jelentése -alapján helybenhagyatott és Miks József pénztárnoknak a felmentvény megadatott. A jövő évi költségvetési előirányzat megállapittatott s annak keretében Szondy István szolga fizetése 100 koronával emeltetett, ellenben az elöljáróság és számvizsgáló-bizottság tagjai, valamint az alelnök részére költségvetésbe felvenni javasolt tiszteletdijakat hosszú vita után a közgyűlés felvenni mellőzte. Ezután a közgyűlés a tárgysorozattól eltéröleg az indítványokat vette tárgyalás alá. Néma József és társai abbeli indítványát, hogy a kisiparosok személyzetükért balesetbiztosítási dijakat ne fizessenek

és a fizetett összegek visszatérítése koveteltes- sék, a közgyűlés csak részben és olyformán fogadta el, hogy felír a közgyűlés a kereskedelmi kormányhoz, hogy a kisiparosok ezen balesetbiztosítási dij fizetése alól mentessenek fel. Ugyancsak nevezettek azt az indítványt is tették, hogy a közgyűlés eszközölje ki, miszerint az elszökött tanonezot ne az iparhatóság, hanem az ipartestület vezettethesse vissza. A közgyűlés felír a kereskedelemügyi miniszterhez és kéri, hogy az uj ipartörvény megalkotásánál ezt a jogot ruházza az ipartestületre. Végül Drágus István abbeli indítványát, hogy az iparosok az állam részéröl nyugdíjban részesüljenek s hogy nemcsak az ipartestületek kerestessenek meg a nagykárolyi ipartestület által a kormányhoz intézendő ebbeli feliratnak hason- szellemü támogatására, hanem minden ország- gyűlési képviselőjelölttől megköveteltessék,. hogy ezen óhajt programmjába vegye fel, többek hozzászólása után egyhangúlag elfogadták. Ezután áttértek a választásra. Marián Ferencz elnök a szavazatszedő küldöttség elnökévé Sándor Györgyöt; tagjaivá pedig Csőkör Sándort és Luczay Jánost felkérte. Luczay János indítványára elnökké közfelkiáltással egyhangúlag Marián Ferencz eddigi alelnüköt, jegyzővé Jaray Józsefet, pénztárnokká Miks Józsefet megválasztották. Marián Ferencz megköszönve az irányában megnyilvánult bizalmat, kérte az iparosságot, hogy tartsanak össze s akkor munkálkodásuk eredményes lesz, mert ő mindent el fog követni az iparosság érdekeinek elöbbrevitelére. Következtek a többi választások, mire egyhangúság hiányában elnök a választást elrendelvén, annak megejtése után kihirdettetett az. eredmeny, mely szerint alelnökire Drágus István, számvizsgáló-bizottsági tagokká Juhász Lajos, Komáromi István es Molnár Ignaez, rendes elöljárósági tagokká Akkermann Antal, Csőkör Lajos, Luczay János, Lukácsovils Janus, Papp Imre, Szendrey Jenő, Tivadar József (szabó) és Vigh Kálmán, póttagokká pedig Gindele János, Kodácsi Miklós, Matesz István, Nemes Ferencz, Török István és Szigeti Sándor, mindannyian szótöbbséggel megválaszttattak. Elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Bérezik Bertalant és Csőkör Sándort felkérvén, a gyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette.

—- Tudomásul. A Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdijegyletének városunkban a közelmúltban megalakult fiókja iránt nagy lévén az érdeklődés, azok kik az egylet működését és annak humánus voltát teljesen megismerni kívánják, forduljanak a fiókpénzLar jegyzőjéhez Kabelik Gyulához, ki ezen ügyben bárkinek és bármikor szívesen felvilágosítást nyújt.

— Függetlenségi uj napilap. Folyó hó 15-ik napjától kezdve „Függetlenség“ czim alatt Dr. Piiissy István országgyűlési képviselő szerkesztésében egy uj politikai napilap fog megjelenni, mely a Justh-pártnak lesz hivatalos orgánuma.

— Eljegyzés. Karátsony Zsigmond budapesti lakos múlt hó 28-án eljegyezte városunkban Goldberger Pepit.

— Jónás György temetése. A közönség impozáns részvéte mellett ment végbe múlt pénteken az oly váratlanul elhunyt Jónás György derék czigányprimás temetése. Az ezrekre menő tömeg mély meghatottsággal kisérte ki utolsó útjára, a helybeli ref. temetőbe kedvencz zenészét, akinek játéka nem fogja többé gyönyörködtetni hallgatóit s aki épp úgy kiérdemelte a nagyfokú közbecsülést, amily szeretettel csüggött ö szülővárosa polgárságán. A temetési szertartást Gy. Kovács József vallástanár és Simon Gyula s.-lelkész látták el. Utóbbi megható imát mondott a gyászházban, majd Tárkányi Gusztáv az ifjúság nevében búcsúztatta el az élte virágjában elköltözött prímást. A temetési menetet az egyesített helyi Zenekarok gyászindulója vezette végig a Fényi-ut, a Széchenyi- és Gróf Károlyi István-utczákon, a temetőben aztán Gy. Kovács József mondott igen megható gyászbeszédet, amelyből idézzük a következőket:

Szomorú halotti gyülekezet! Hát e koporsó lakójának, kinek sírja szélénél állunk, milyen volt a munkaköre ? Mi volt a hivatása ?! Nagy, szép, fenséges, magasztos hivatása volt, azt hiszem, nem csalódom, hogy ha azt mondom, hogy a lelkészi pálya után a megboldogult élethivatásához hasonló munkakörben mozgók teljesitik legjobban a szentirás ama parancsát : „Örüljetek az örülök kel és sírjatok a sírokkal!“ És milyen munkát végeznek e parancs teljesiténél ? Fárasztó testi munkát í Mikor mások édesen szenderegnek az álom karjain, őket a család eltartásának gondja ébrenlétre, munkára kényszeríti és csak a hajnal sugara vezeti el őket haza a családi körbe. De a testi munkán kívül szellemi munkát is végeznek. Sokszor egész napi, sőt heti munka, gyakorlat eredménye az, mire sok balga s hozzá nem értő ember oly könnyelműen mond egy-egy szánalmas, megvető bírálatot. Fárasztó testi és szellemi munkát végeznek tehát e munkakörben mozgók, sőt még szivüket is ideadják nekünk, érzéseinkhez idomulnak, olykor a pajzánság, játszi öröm, máskor a fékevesztett szilaj mámor hangján játszanak a mi szivünk húrjain, mikor oly sziv- repesve mondjuk a Szent Íróval: „Édes a világ és jó a mi szemeinkkel nézni a napot!!“ Egyszer a csendes méla bánat és szomorúság, máskor a szivet facsaró- kínnak és őrjöngő két- ségbeeesésnelc lesznek hű tolmácsai, mikor ajkunkra vehetjük a Zsoltár ezen szavait: Köny- ' huliatásom én. nekem, kenyerein ejjel és nappal . . . megértik s átérzik örömünket, megértik s átérzik bánatunkat, valóban örülnek az ömlőkkel és sírnak a sirókkal. És mi a jutalmuk azért, hogy testökkel, leikökkel, szí vökkel munkálkodnak?!. Odavetett alamizsna, sokszor | kicsinylés, ,lenézés, megvetés. Mi a jutalom!? j Egy fájdalmas gyászdal, mely ott fakad az érző szivek mélyén s a fájdalomtól reszkető njjakról, magasba szárnyalva kíséri az égbe- költözött lelket. Hirtelen elköltözött kér. felebarátom! Hegedűd, melylyel oly sokak, örömét növelted, hegedűd, melylyel oly-sokak bánatát osztottad, elnémult, ujjaid, melyekkel a száraz fából sokszor andalító edes dallamokat csaltál ki, máskor szivek sebére balzsamot fakasztál,

! megmerevedtek, szemeid, melyekkel az einbe- ! rek leikébe tekintettél, hogy megtaláld azt, i ami fáj s egyszersmint megadhasd ami gyógyít, lecsukódtak, elvégezted pályafutásodat, a küzdelmes élet után immár pihensz^ némán, békén, nyugodtan, csendesen.

Kinos feltűnést keltett a gyászszertartáson | jelenlevőkben, hogy a lelkészek és a kántus j külön válva a menettől, a Petőfi-utczán, e rövi- debb utón mentek ki a temetőbe. Nehogy azonban jogtalan támadás érje a funkezionáió lelkészeket, a valódi tényállás megvilágosítására illetékes helyről vett informácziónk alapján közöljük az alábbi pár sori:

A gyászoló család felkérte Asztalos György ref. lelkészt, hogy az elhunyt zenészt a Sze- chenyi-utczán kisérhessék ki. Asztalos György lelkész, részben mert úgy háromszor akkora utat kellett volna megtenni, másrészt hogy preczedensül ne szolgálhasson, főleg pedig mert a nagyon is komoly és ünnepélyes temetési szertartást a látványosság színvonalára leszállítani nem akarta, — a család ezen kérését megtagadta. Hasonlókép nem teljesítette az ezen ügyben nála járt deputáczió kérését sem s mikor a deputáczió tagjai kijelentették, hogy a tilalom daczára is a Széchenyi-utczán fogják a megboldogultat a temetőbe kisérni, Asztalos György lelkész utasitoLta a temetési szertartást végző Simon Gyula s.-lelkészt és Gy. Kovács József vallástanárt, hogy az általa kijelölt Petöfi-utczán haladjanak. A felzavart kedélyek azonban Gy. Kovács József vallástanárnak a zenész magasztos hivatásáról szóló siri beszéde után lassankint lecsillapodtak és a gyászoló család tagjai még a temetőben bocsánatot kértek Simon Gyula s.-lelkésztől és Gy. Kovács József vailástanártól, mint akiket ártatlanul és méltatlanul ért a zúgolódás szava.

— Eljegyzés. Csiky Lajos a debreczeni ref. theologia akadémia tanára, a Ferencz Jó- zsef-rend lovagja, múlt hó 26-án váltott jegyet özv. Nagy Gyuláné szül. M. Veres Idával.

— Bizottsági gyűlések. Városunk jog- ügyi-, pénzügyi- és gazdasági bizottsága ma délután 3 órakor a vasárnapi közgyűlés tárgy- sorozatába felvett tárgyak előkészítése czéljából ülést tart.

— Halálozás. Schvartz Sámuel, Mátészalkának egyik régi tekintélyes kereskedőjé, múlt hó 22-én 85 éves korában Mátészalkán elhalt és múlt hó 23-án ugyanott nagy részvét mellett tétetett örök nyugalomra.