Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-01 / 48. szám
o o IS AüVKAHUL y es vidék k iálta. Kartársai éídekét szivén viselő, coile- gák, keléséit s- kedve 11 oiléi 11iáríais volt, ki ha a legkéjizetté.bh őfVössálMs' taíálközoít a- betegágynál tucfött valami újat s a betegre hasznosat ajánlani! Különös kézügyesség, fegyelmezett ’ természettan1 .gondolkozás,;- .élettani; s kórboncztani aláp/ széléskörü... olvasott,ság,.. kitűnő emlekezö -tehetség alkották, orvosi,, rátét metségének alapvonásait. Széleskörű ■elfoglalt: sága, szakirodalommal haladásamellett jó„ hazafi s egyházának hü fia volt, a napi - Sajtot figyelemmel ki sorté, a világszépirodalom valódi értékű termékéit olvasta; a képzőművészetek iránt érdeklődött s' mindén nemes intézmény és mozgalomban részt vett s niindenekielett jó család fő volt, ki rajongó szeretettel csü- gött családján s’a munkán kívül 'csak családjában leite Örömét S' üdülését. A kórház igazgató-főorvosának a munkában társa, támogatója s megosztója s az- intézetnek mintegy négy-évtizedén át lelkiismeretes tisztviselője volt dr. Dobi Zsigmond, az emberek azon fajtájából' Való, kikről, a mai korban azt szoktuk mondani, hogy kiveszőben vannak. Nemes, egyszerű puritán gondolkozása,, fenkölten érző, józanul gondolkodó elme, szív és jellem voltak jellegzetes tulajdonai. Az orvosi tudományokban inkább elméletben haladt, mert a gyakorlattól távol tartotta öt tiszti orvosi állasa, mely inkább a közegészségügy iránti érzését vette igénybe, a kórházi működésben pedig az orvosiakkal intensiven foglalkozó főorvos mellett nem annyira hajlani, mint inkább a kórházi szegényes viszonyok a gazdasági s administrativ ág felé kényszeritet- ték ténykedését s itt a legnagyobb lelkiisme- rettességgel pontossággal fáradságot nem ismerő igyekezettel teljesítette hajszálpontosságu munkálkodását s tevékenysége szükséges s s áldásos kiegészítője volt barátja s főnöke működésének. Családi viszonyai, anyagiak iránt teljes, majdnem érthetetlen érzéketlensége, közügyek iránt, élénk érdeklődése, sok időt .igénylő egészségügyi szolgálat egyrészről, versengéstől való tartózkodás s kartársai érdekének önérdeket feláldozó önzetlenség, másrészről voltak azon tényezők, melyek folytán kiterjedt orvosi gyakorlatot nem folytatott de akik közelről ismerték tudták, hogy nagy kórházi tapasztalata józan judiczíuma, alapos elö- készültsége folytán oly orvos volt, ki tudomá nyunk minden haladása iránt érdeklődött s arról tudomással is birt. Minden jótékony iotéz- inényt lelkesen támogatott, régebben varosunk közügyei iránt féradhatlanul érdeklődött, széleskörű általános műveltséggel birt s typusa volt azon európai műveltséggel biró philosop..ticus gop.dolkozásu magyarnak, ki a külvilágot csak leirásbói isinerte s életét csendes,, nyugodt mindem izgalomtól mént egyformaságban élte át s .magamra nézve szerencsének nevezhetem, hogy majdnem .negyedszázadon működhettem együtt olyan .kiváló jellemű s legszebb i lelki, tulajdonokkal .ékeskedő, férfiúval, ki iránt ; Üémcsak ’tiszteletet ,és megbecsülést éreztem, ; hanem az idők folyamán, bennem = személye .! iránt barátság ,s szeretett érzelmei fejlődtek ki s miután -halálánál távol külföldön időztem : nem róhattam le ravatalánál szavakkal a * kegyelet adóját s e hibámon kívüli mulasztásért! intézem most szelleméhez nagy Kölcseyvel, I hogy: „sírod felett szól az engesztelő szózat.“ Két ily kiváló férfiú együttműködése hoz- katta meg az áldásos eredményt, hogy rrfajd- í nem- minden külső segítség nélkül önerejükre támaszkodva létesíthettek már a múltban egy j áldásos hiányt pótló intézményt s anyagi megtakarításokkal s egy, jó hírnév megszerzé- j sével vethették meg egy fejlődő jövőnek —- a j mostan épült s kiegészített kórháznak alapját,. — Mindkettőjüknek megadta a végzet, hogy a rohamos fejlődésnek indult orvositudomány sok bámulatos sikerét elérhetetek, a se- i bészet sohasem remélt haladása mellett megláthattátok az actiologicus irányzat a bacterio- llogiai alapján felépített Diphteritis Szérum diadalát s azóta tudományunk egy nem inventió- — de öntudatos fáradságos kutatás alapján a Chemotherapia egy újabb vívmányához jutott, | mi is a jövőbe vetett bizalommal és reménynyel sejthetjük, de meg nem mérhetjük az emberi elme vívmányait, melyekre vonatkoztatva találóan mondta a hires bécsi sebész Albert, hogy a múltak tapasztalataira hivatkozva a jövőre vonatkoztatva előre tagadni semmit sem lehet s mely gondolatot ma élő természettudósaink egyik legnagyobbika Haeckel a Berlini egyetem nem rég lezajlott 100 evés jubileuma alkalmával úgy fejezett ki, hogy az emberi elme tovább fejlődésének niu- csenek határai s megmérhetlen a mélység, melybe az emberi ész a természet csodás műhelyébe behatolni fog. — Ilyen irányú természettudományt szellemtől áthatva a jövő haladásába is bizva működtetek ki zajtalanul, csendesen, szerényen, de áldást- hozóatt, olyan képzettséggel, , képességgel s erkölcsi tulajdonokkal, mely a legműveltebb nyugot-állainok kedvező viszonyai között is elismerésre méltó úttörő munka lett volna. De hogy az orvostudomány immár évtizedek óta tartó rohamos haladása az emberiség távolabb rétegeire is áldásthozó lehessen, férfiakra volt szükség, kik az elméleti munkát a htja a ruhafoszlányokat, vízért kiált s fejken- esujá“-t adta elő/nagy preczizitással. Játéká- dőjével mosogatja a sebet, a mig csak biztos, j ban a színezésre nagy gondot fordit. Tech- helyre nem került a sebesült; ezután csa-1 nikája könnyed. A legnehezebb részleteket is patja után szalad s elfoglalja helyét társnői j teljes biztonsággal játsza. A felzugó tapsot és között. Ez kedély. : a szép csokrot a „Cserebogár“ dallamának Ott van kedély, ahol az Isten gondolata! variácziójával köszönte meg. Utolsó szám van. Az ember az Isten nagy gondolata, miért' Szepessy—Lányi: Szent Imre ravatala ez. mene legyen a vezető, a legnagyobb gondolatom! lodráma volt. Tremba Márton szavalta. Már az Isten. Szeplőtlen, önzetlen érzés nagy gon- ; többször volt alkalmunk gyönyörködni előadá- dolatok kellenek a kedélyhez. j sában. A hozzáfűzött várakozásnak most is Az Isten azt akarja, hogy erős, gazdag! teljes sikerrel felelt meg. Az oltáregyesűlet életünk legyen, de lehet-e gazdagabb élet | egyik legszorgalmasabb tagja, mert ha nem annál, amely telve van nemes gondolatokkal I szerepel, akkor a rendezésben fárad, érzésekkel, életkedvvel? Erre törekedjünk, s Mit szóljunk a hölgyekről, akik élőképet teljesítsük Isten akaratát. Lehet-e ennél na- alkottak a melodrámában ? Szépségükkel, drága gyobb feladatunk ? — j öltözetükkel emelték az est fényét. Gyönyör- j Beszédje nagy hatással volt a publikumra, j ködtünk az elrendezésben. A szép elrendezés,! A zugó tapsra újból meg kellett jelennie a a gyönyörű ruha, az ünnepélyes mozdulatok lámpák előtt, amikor kellemes meglepetésben i estetikai élvezetet nyújtanak. Valamennyi na részesült. A helybeli oltáregylet mintegy 200 I gyón szép volt, de a legbájosabb a két gyá- korona értékben, gyönyörű ezüst koszorúval' szoló géniusz, H. Boross Aranka és Popity! lepte meg, amelyet Szentiványi Béla pár szó j Károlyné volt. A kis angyalkák pedig égi tár- kiséretében adott át. AVolkenberg dr. megkö- saiknak méltó hasonmásai voltak. A fiatal urak szönte a szives figyelmet s megígérte, hogy j közül is többen részt vettek ebben az élőmáskor is készséggel jön át hozzánk. Várjuk képben. is meleg szeretetünk melegével, mert kiválóbb. | Zongorán a szavalatot Glósz Miezike ki- í tartalmasabb szónokot nem igen hallhatunk, i sérte. Játéka kedvesen simult a szavaló elő- Harmadik szám gyanánt Serényi Erzsiké adásához. Ugyanezt mondhatjuk a főgimná- monológot adott elő, „férjet keresett.“ Oly zium tanulóinak énekérői is. kedvesen mozgott a színpadon, oly szép hang- A rendezésaen Papp Béláné, Kurcz Erzsi hordozással, tiszta kiejtéssel és jól alkalma- | és Szentiványi Béla buzgolkodtak, illő, hogy zott gesztusokkal adta elő a monologot, hogy1 az elismerés zászlóját meghajtsuk előttük, mindenkinek feltűnt ebbeli készsége. Szűnni j mert a rendezés sok fáradsággal jár és az nem akaró tapsot aratott. Ily ügyes kereséssel) eredmény legnagyobb részben az ügyes elren- hamar fog találni férjet. dezéstől függ. Következett Glósz Miezike zongoraszáma Érdeklődéssel várjuk az Oltáregyesület kö- Sipos Antal egyik ábrándját „Csalogány bu-; vetkező ünnepélyeit. gyakorlatba átplántálják s e vidéknek kél ily férfiút adott a jó szerencse bennetek s négy évtized fáradságos [munkájának gyümölcsét, ez intézményt létesítve, lloráezezai mondhatom rólatok : „Momentum exegit aere.perenni.us,“ Emlőket emeltették, ércnél tartósabbat! A kórház fejlődése folyamán vezetői nagyon is átlátták kedvenc alkotásuk legnagyobb és legszembeötlőbb hiányait; hisz egy náddal fedett kuriyhÓSzerÜ épüiét volt'a felügyelői lak és konyha, a két! kör-ópülét közé volt ékelve a halottas-ház s oly szűk két irodahelyiség volt, melybe alig 2—3 ember fért be s elodázha- tatlannak tartották e tarthatatlan viszonyok változtatását, Egyes nagylelkű'adakozók részint még életükben juttattak, részint hagyományoztak' ugyan a kórháznak! adományokat, de ez összegek egy építkezéshez elégtelenek voltak, e fejlesztés felé az első" lépest már boldogult elődöm megkezdte, s tárgyalásokat indított a szomszédos telek megvétele iráni; de bekövetkezett halála megakadályozta öt ennek keresztülvitelében s e szomszédos telek 1902. januárjában lett 2400 korona vételárért a kórház megtakarított tőkéjéből megvásárolva, midőn csekély személyem került ez intézet élére, hévvel kezdtem meg a törekvést, hogy a feltétlenül szükséges építkezést eszközölhessük s nemcsak segítő társat kaptam korházi bizottsági elnökünk Debreczeni István polgármester személyében, hanem bé kell vallanom, hogy az ő kitartása nélkül az építkezés megvalósítva nem lett volna. Hogy a jelenlegi építkezés hat évig elhúzódott nehézségei közül az egyes mozzanatokat csak futólag érintsem, említem, hogy már 1902-ben az itt járt közegészségügyi felügyelők és a kórházi bizottság elodázhatatlannak jélentették ki az építkezést s ezt a képviselő testület el is határozta oly formán, hogy a gróf Károlyi György féle 1714 korona adományt, a 4431 koronát kitevő kórházi alapot, a gróf Károlyi István 1372 korona, Luz Sándor 1225 korona s Jelinek Rozália 2437 korona ajándékot felhasználva s ezt a kórház saját 9362 korona forgó tőkéjének felhasználásával eszközöltessék az építkezés s a hiányzó összeg egy kölcsönből fedeztessék, melynek annuitása az ápolási dijakból törlesztessenek, de a belügyminisztérium e tervet, valamint az 1904. év folyamán tett hasonló felterjesztést nem hagyta jóvá. 1905-ben ismét felterjesztést intézett a képviselőtestület egy 31000 koronás költséget igénylő építkezésre s miután a fenti részletezés szerint 22195 korona saját tőke állott rendelkezésre, csak egy 9000 koronás kölcsön felvételének engedélyezése lett kérve, azonban ennek jóváhagyását sem sikerült kieszközölni. E küzdelmes tárgyalások folyamán mind polgármester ur, mind szerény személyem külön- külön s együttesen bizony sokat kilincseltünk s informáltunk s felejthetlenül emlékemben maradt egy erre vonatkozó jellegzetes epizód, midőn az egészségügyi osztály boldog emlékezetű főnöke dr. Ghyzer Kornél miniszteri tanácsos betegen feküdve, lakásán fogadott s nem is várta be, hogy üdvözöljem őt, kijelentette, hogy nagyon szívesen lát, örvend látogatásomnak, mindenről beszéljek, de pénzt ne kérjek, mert az nincs s valóban inás oldalakról kimerített állampénztárunk egészségügyi célokra pénzzel nagyon szűkén rendelkezik. Ily burokrativ nehézségekhez nem szokott egyéniségemmel már-már rezignáltan abba hagytam volna a jó ügyet, ha tisztelt polgármesterünk elő nem vette volna sok fontos ügynél inár tapasztalt erélyét s fáradhetlan utánjárással sikerült végre kieszközölni azt, hogy a magas belügyminisztérium 1907. novemberben leküldött egy építkezési tervet s megengedte, hogy egy 32000 koronás kölcsönt 20 éves törlesztéssel a kórház felvehessen s ezen. kölcsöti a városi alapoktól fel is vétetett s 1908 ban az építkezés megkezdetett s miután a hat évig elhúzódó tárgyalás folyamán a rendelkezésre állott összeg kamatozott s újabb megtakarítások is eszközöltettek, az építkezés mintegy 64000 korona összkiadással — sajnos ebből fennálló 32000 korona tartozással — be is fejeztetett. Valóban elmulaszthatlan kötelességet teljesítek, midőn első sorban Deb- reczeni István polgármesternek fejezem ki a jó és szent ügy nevében köszönetemet erélyes kitartásáért s lankadatlan buzgalmáért s a ki1-