Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-29 / 39. szám

3

HÍREK.

— Szérkesztöségi nyilatkozat. Félremagyarázások elkerülése czéljából kijelentjük, hogy a lapunk f. évi 38-ik számában „A főgimnáziumi Igazgatósága“ aláírással ellátott czikket egy főgimnáziumi tanár szolgáltatta be lapunk kiadóhivatalába, ki aláírásával a czikkért a felelősséget elvállalta. A kézirat az annak megtekintésére jogosítottnak rendelkezésére áll. Szerkesztőség.

— Uj egyetemi tanár. A hivatalos lap

keddi száma szerint a király a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére dr. Czirbusz Géza kegyesrendi áldozópapot, nagy- becskereki róm. kath. főgimnáziumi tanárt, az egyetemes földrajznak a budapesti tudomány- egyetemen üresedésben levő tanszékére nyilvános rendes tanárrá, a rendszeresített illetményekkel kinevezte. Ezen örvendetes kinevezés bennünket is közelről érdekel, mert -dr. Czirbusz Géza 1895-től 1900-ig városunk főgimnáziumának volt tudós és nagyrabecsült tanára és lapunknak kiváló munkatársa, a mennyiben a szerkesztőség tagjai mindenkor örömmel vették, ha dr. Czirbusz tért kért va lamely dolgozatának. Dr. Czirbusz Géza főgimnáziumunkban a német nyelvet, a bölcsészetet, a földrajzot, a történelmet adta elő, egvidőben még a magyar és görög irodalmat és művészettörténetet, ezenkívül tanította a francia| nyelvet mint rendkívüli tantárgyat. Életrajzi adatai a következők: született Kassán 1853-ban, ahol gimnáziumi tanulmányait végezte ; 1873-ban mint egyetemi hallgató a Nemzeti muzeum régisógtárában működött, 1879-ben a piarista rendbe lépett s mint ilyen egymás után működött Kecskeméten, Kisszebe- ben, Temesváit, Veszprémben, Szegeden, Kolozsvártt, Léván, Székesfehérvárott, Nagy- Károlyban, Nagybecskereken a középiskolákban. Irodalmi működéséből legjelentékenyebb a „Délmagyarországi bolgárok etimológiája“ c. munkája (Temesvár 1882.). 1880—1883-ig

mint a temesvári természettudományi társulat titkára, ennek füzeteit szerkesztette. 1893-ban kezdte meg nagy földrajzi müvét : Balbi Adorján egyetemes földrajza a müveit közönség számára (Nagybecskerek). Ez a mü, mint a Szabó Ferenc nagyeleméri plébános által kiadott: Történeti Nép- és Földrajzi Könyvtár kiegészítésére jelent meg több vaskos kötetben rajzokkal, térképekkel, Husztfalvy befejezetlen müvei, ez a legterjedelmesebb földrajzi kézikönyvünk. Czirbusz Balbó müvet önállóan dolgozta fel, ezenkívül irt több kisebb mun kát, igy: Az óceáni medencék mint földrajzi egyedek stb. Mindenesetre dr. Czirbusz Géza 36 éves tanári és földrajzi irói működésével érdemet szerzett az őt most tehetségével és irodalmi működésével elért kitüntetésre.

— Városunk építési-bizottsága szom bat délelőtt 9 órai kezdettel a városi színház végleges átvétele czéljából ülést tartott, mely alkalommal Bede és Jakabfiéktól a jótállási idő letelte folytán a színház végleg átvettnek nyilváníttatott.

— Eljegyzés. Viski Lator Zoltán honvédfőhadnagy eljegyezte Regéczi Arankát, Regéczi Sándor ref. fögymn. tanár és nejének bogáti Juhász Vilmának leányát Szatmár-Németiben.

Felolvasó estély. A nagykárolyi Oltáregyesület telolvasó estélyeinek idei sorozatát folyó hó 25-én vasárnap a városi színházban rendezett estélylyel nyitotta meg, mely minden tekintetben fényes sikerrel folyt le. Este 6 órakor vette kezdetét, amikorra szép számú közönség gyűlt egybe, mely élvezettel és megelégedéssel hallgatta végig a műsor minden egyes számát. A megnyitó beszédet Szent- iványi Béla egyesületi igazgató mondotta, a j tőle már megszokott szónoki hévvel, melynek végeztével Haydn VI. Sonatáját adták elő vonós négyesben Obholczer Gyula, Szentiványi Béla, dr. Cservenyák Károly és Péchy László urak, nagy tetszést aratva preciz játékukkal. Azután Mitrovich Elek helybeli gör. kath. magyar lelkész szabad előadásban értekezett a nők társadalmi helyzetéről és különösen a nőknek a férfiakkal szemben elfoglalt hátrányosabb szerepéről. Meggyőző érvekkel teliNAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE

tett, szónoki lendülettel előadott értekezése nagyon tetszett a közönségnek, mely tetszésének tüntető tapsokban adott kifejezést. A műsor negyedik számát Glósz Micike k. a. éneke képezte, ki a rendezőség felkérésére Szatmárról rándult át hozzánk. Fülbemászó, kellemes hangon énekelt egy pár uj magyar népdalt, mely annyira tetszett a közönségnek, hogy meg kellett ismételnie. A rendezőség pedig egy szép virágcsokorral kedveskedett neki. Befejezte a műsort Andreánszky: „Katonásan“ cimü egyfelvonásos vigjátékának előadása, melynek főszerepét Tremba Márton alakította sok igyekezettel és szép sikerrel. A két unokahug kedves és hálás szerepét Kerekes Tériké és Serényi Erzsiké k. a. játszották meglepő otthonossággal, ügyesen mozogva a színpadon és jól beletalálva magukat szerepükbe. Huszár Elemér újságírót Nagy József, Lengey min. titkárt pedig Keszler Antal játszották, a tőlük már megszokott helyes felfogással. Igen jó volt Kaisler Imre Gyuri inas szerepében. A darab derűs jelenetei állandó jó hangulatban tartották a közönséget, mely sokat tapsolt az egyes szereplőknek. A játszó hölgyek egy-egy szép csokrot kaptak fárad ságuk jutalmául. Az estély végeztével a közönség egy része a Magyar Király-ba vonult, hol a fiatalság a hajnali órákig táncolt.

— Gyászeset. Csomay Imre közbecsülés- ben álló szatmári ügyvéd, a szátmári függetlenségi és 48-as párt elnöke f. hó 26-án több napi súlyos betegség után elhalálozott és tegnap nagy részvét mellett tétetett örök nyugalomra. A szatmári függetlenségi és 48-as párt, valamint az ottani függetlenségi kör és szat- már-németii ügyvédi kamara külön gyászjelentést adtak ki. Az előbbi gyászjelentés hangsúlyozza, hogy Csomayt lángoló hazaszeretet és a közügyeknek önzetlen szolgálata jellemezték egész életpályáján, az ügyvédi kamara pedig jelzi, hogy a közbecsülésben állott derék kartárs emlékét kegyelettel fogja őrizni.

— Megyebeli festőművész. Bornemisza Géza festőművész képeiről, amelyeket a f. hó 11. - én megnyílt Művészházban állított ki, a lapok kivétel nélkül elismerően emlékeztek meg. Így a „ Vasárnapi Újság“ a következőket Írja: „ Bornemisza Géza képei erősen magukon viselik még mesterének, az imperesszio- nisták kiállításán látott Mathissének hatását. Tájképei, nemkülönben képeinél sokkal jobb akt tanulmányai a legmodernebb művészi irányokat kedvelők tetszésére számíthatnak. „ Egy általán az irányadó sajtó kivétel nélkül felemli- tésre és kritikára érdemesítette a feltűnést keltő képeket. Azért említjük fel mi is külön ezt a művészi hirt, mivel Bornemisza Géza megyénkben, akit a vármegye közönsége pár évvel ezelőtt ösztöndíjban is részesített s aki Páris- ban, Münchenben és Olaszországban végzett tanulmányai befejezte után jelenleg a kecskeméti művészkolomia tehetséges tagja.

— A N. A. K. cabaret-estélye. Városunk legfiatalabb egyesülete, a Nagykárolyi Atlétikai Klub szombaton f. hó 4-én tartotta meg a városi színházban cabaret-estélyét, mely iránt az érdeklődés a városban általános volt,

; annál is inkább, mert a club élelmes vezetö- I sége az est részletes műsorát csak a színházban adta át a közönségnek. A műsor összeállításáért dicséret illeti meg a rendezőséget, amennyiben az egyes számok ötletes csoportosítása folytán az előadást a közönség mindvégig, nálunk szinte szokatlan érdeklődéssel és tetszéssel fogadta. Alkalmunk volt újból özv. Ticsénszkyné Obholczer Margit üdén csengő szoprán hangjában gyönyörködni s szinte örvendünk, hogy közeleg a téli saison s reméljük, hogy annak folyamán többször lesz alkalmunk élvezni énekszámait. Uj szereplő volt Dániel Katóka, aki igen kellemesen hatott nyugodt és biztos zongorajátékával, nagy sikert aratott úgy magyar népdalaival, mint classicus darabjaival. Bájos jelenség volt Irmay Mag- duska egy debreczeni kis lány, aki cupléit közvetlenséggel és természetesen adta elő. Alakítása és otthonossága a színpadon annyira meglepő volt, hogy szinte elfeledtette velünk azt, hogy egy 9 éves gyermekleányka előadását hallgatjuk. Demidor Ignácz lágy csengésű tenorja igen szép volt özv. Ticsénszkynével kettősben s örömmel konstatáljuk, hogy kiállott betegsége hangján nyomot nem hagyott. Zajos sikere volt Darányi Ivánnak, akinek sikerült maszkja az első számban általánosan tetszett. Ama reményünknek adunk kifejezést, hogy sikere buzdítani fogja arra, hogy e genre- ban tovább képezze magát, mert közönségünk, amint az látható volt, a jó cuplékat mindig szívesen fogadja. Az előadáson közreműködő „Zenekedvelők Egyesületét“ két számáért feltétlen elismerés és dicséret illeti meg, róluk különben mindenkor csak szépet és jót tudunk mondani. Ez estén hallottuk Tarcsinszky Káz- mér eddig kiadatlan keringőjét, valamint pár népdalát előadni, az előbbit Vitek Károly zenetanár előadásában a nála megszokott rutinnal az utóbbiakat Fátyol József zenekara játszotta a szünetben. Élvezettel hallgattuk mindannyit s őszintén kívánjuk, hogy szerzeményeivel nyomtatásban lépjen mielőbb a nyilvánosság elé, hogy minél szélesebb körben szerezzenek tudomást róla. Wallner Ferencz konferáiása ugyan némi kívánni valót hagyott hátra, de elnézőknek kell lennünk, ha tekintetbe vesz- szük, hogy a szereplők felkérése, az est rendezése s a műsor összeállítása körül oroszlán részét vette ki s más konferenczier hijján kénytelenségből ugrott a hálátlan szerepbe, melyre elfoglatsága révén kellőképen igy el nem készülhetett. A színházat díszes közönség töltötte meg, ott láttuk városunk társadalmi és kereskedelmi életének szine-javát. Az előadást a „Magyar Király“-ban vacsora, majd táncz követte, amelyre igen distingvált társaság gyűlt össze, sa széles jókedvnek és táncznak csak a hajnal vetett véget.

— Nyilatkozat. A f. hó 7-én tartott vármegyei közigazgatási gyűlés referádájában a tanügyi jelentés kapcsán megemlékeztünk a Nagymadarászon tervbe vett állami iskola ügyéről, amelyre vonatkozólag a tanfelügyelő ur az alábbi nyilatkozat közlésére kérte fel lapunk

f. szerkesztőjét:

Igen tisztelt Szerkesztő Ur !

Becses lapja szept. 15-én megjelent szarna a közig, bizottságban tett jelentésemről megemlékezve, Soltész Ferenc nagymadarászi rk. plébánosnak az ott tervezett áll. iskola elleni állás foglalását a gk. lelkészével úgy állította szembe, hogy ez Soltász Ferencz urnák hazafias érzését esetleg alkalmas lehet érinteni.

Most szerezve erről tudomást, félreértések kikerülése czéljából ki kell jelentenem, hogy habár Soltész Ferencz mint képviselőtestületi tag az áll. iskola ellen szavazott, a hozott határozatokat másodfokulag is megfelebbezte, — hazafias érzületét ezen kétségenkivül meggyőződésből, hívei anyagi érdekeinek megvédése szempotjából tett lépései daczára kétségbe nem vontam, mert az minden gyanúsításon felül áll.

Tény az is, hogy a gk. lelkész az állami iskolához kívánt járulékokat megszavazta, sajnos, azóta ő is az áll. iskola ellen szavazott s ezen újabb állásfoglalása noha a közig, ülés ideje előtt történt, kikerülte figyelmemet s jelentésemben csak előbbi támogató szavazatát említettem.

Szatmár, 1910. szept. 20.

Bodnár György, kir. tanfelügyelő.

— Jegyzők közgyűlése. A „Szatinár- vármegyei Községi és Körjegyzők Egylete“ tegnap délelőtt Szatmáron, a városháza nagytermében közgyűlést tartott.

— Bokréta-ünnepély. A helybeli Kereskedelmi és Iparbank építés alatt álló uj házánál az építkezés annyira előre haladt, hogy a falak szükséges magasságig való felrakása befejezést nyert, miért is múlt szombaton tartották meg az úgynevezett bokréta ünnepélyt, mely alkalommal az építkezésnél alkalmazott összes munkások pénzbeli ajándékot kaptak az intézet igazgatóságától. Most már a fedél- szerkezeten dolgoznak és valószínű, hogy nehány hét alatt az épület fedél alatt lesz. Az épület csak jövő évi junius hó közepén lesz kész s akkor fog az intézet által használatba vétetni. Mindezekre már eddig is sok reflektáns jelentkezett.

— Pályázat rendőri állásokra. A városunkban lemondás folytán megüresedett próbaidős rendőri állásokra pályázat hirdettetett. A kellőleg felszerelt folyamodványok Demidor Ignácz rendőrkapitányhoz nyújtandók be. Évi fizetés 520 K, hat hó eltelte után 80 K lakbér, 130 K drágasági pótlék és teljes egyen- ruházat.