Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-21 / 29. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE mindegyik gyarapodást mutat, bár kívánatos volna ha ez a gyarapodás nagyobb mértékű lenne. A pimnázium ez évi történetét feltüntető adatok nem tartalmaznak különös megjegyzésre szükséges eseményeket. A fegyelem és egészségi állapot általában kielégítő volt. Nagyfon- tosságu része az értesítőnek a létesítendő kon- viktus ügye, melyről az értesítő részletesen beszámol s melyet legközelebb bővebben fogunk ismertetni. Az érdemsorozat és az érettségi vizsgálat eredményének ismertetése után a statisztikai adatok következnek. Ezek szerint beiratkozott 304, kimaradt 25, az év végén vizsgálatot tett: 279 tanuló és 4 magántanuló. Igazgatói megrovásban részesült 4 tanuló, mig tanári kari megrovás nem fordult elő. A tanulók közül szatmármegyei volt: 252, más vármegyebeli : 31. Vallás szerint: róm. kath. volt 118, gör. kath. 49, ref. 42, ág. ev. 6, gór. keleti 1, unitárius 1, izr. 66. Minden tárgyból jeles volt 15, jó 32, elégséges 177, egy tárgyból elégtelen 30, kettőből 10, többől 19, ami elég szép eredmény. A jövő évben használandó tankönyvek jegyzéke után az 1910—11. iskolai évre szóló tudnivalókat közli az igazgatóság. A beiratások szeptember hó 1., 2. és 3. napjain, a felvételi, javító és pótló vizsgálatok pedig augusztus 30-án 8—1 óráig fognak megtartatni. Függetlenségi fúzió. Bennünket igazán nem kell meggyőzni arról, hogy milyen nagyjelentőségű s talán a nemzet egész jövőjére kiható dolog lenne, ha most egy erős és egységes függetlenségi párt intézne hatalmas és öntudatos támadásokat a kormány hadállásai ellen s egy nagy 48-as tábor juttatná kifejezésre a törvéuyhozásban a nemzet óhajtásait. Mindenkinek igaza van, a- ki azt állítja, hogy igy hamarább és sokkal biztosabban lehetne elérni a kitűzött czélt, a munkapárt letörését s aztán kivívni az ország jogait, de szeretnénk egy államférfit, aki tulmenve az igazságokon, meg is csinálná az egységes függetlenségi pártot, vagy legalább kijelölné az utat, mely a kettészakadt 48-as tábor külső és belső harmóniájához vezet. Sajnos, ma nem található a magyar glóbuson ilyen politikus. Jámbor kívánságok nap-nap után hangzanak el a sajtóban és közéletben egyaránt, kísérletek is történnek az összeboronálásra, az e- redmény azonban mindig csak egy nagy negatívum, aminthogy nem is lehet egyéb. Elvi. ellentétek vannak a két függetleségi párt között. Mi, akik jól ismerjük viszonyokat és az embereket, tudjuk, hogy kiegyenlithetetlen ellentétek, egy egész világnézet áll elválasztó falként a két árnyalat között s igazán megmosolyogni való minden erőlködés, mely a Justh Gyula és Batthyány Tivadar modern radikalizmusát ki akarja békiteni a Kossuth Apponyi-féle konzervativizmussal. A lelkeket kellene előbb kicserélni, hogy az egyesülésről beszélni lehessen. A Justh-párt a48-iki törvények felfogásában és értelmezésében teljesen eltért a Kossuth Ferencz-féle interpretálástól s egészen máshol keresi a hóditó és termékeny függetlenségi politika feltételeit, mint Magyarország volt kereskedelmü minisztere. Mi úgy a törvényalkotásba, mint az ország kormányzatába a legmodernebb európai szellemet akarjuk bevinni, mely az élet és politika semmiféle megnyilvánulásában nem ismer szociális és gazdasági korlátokat, a másik függetlenségi párt ellenben hallgatólag még mindig elismer és érvényesít bizonyos társadalmi czen- zust, ami annyit jelent, hogy mindig már i meglevő intézményekhez és tradicziókhoz méri az embert, a Justh-féle politika el- i lenben a meglevő emberi szükségletekre 'alkotja rá ez intézményeket. Igazán nem kell filozófusnak lenni, hogy ebből az ellentétből bárki is levonhassa a történeti konzekvencziát s megállapíthassa, hogy a két függetlenségi párt egyesülése a mai viszonyok között s a mélységes elvi ellentétek mellett nagyon nehéz dolog. Minden ellentét és külömbség egyébként, mely a két párt között szakadó űrként tátong, találkozik és egybefut az általános választójog kérdésében. A választójogi világnézet tulajdonképen ma emberi, politikai, társadalmi, sőt vallási világnézet is egyúttal. Nos és mikor egyik azt mondja, hogy nem kell se titkos, se általános, a másik ellenben mindkettő mellett lándzát tör, hogy lehet akkor e két világnézetnek akár laboratóriumi e- gyesitése fölött is experimentálni? Hanem mondunk valami egyebet. Tessék azoknak a Kossuth-párti uraknak, akik nem meggyőződésből tartózkodnak abban a táborban, nyíltan szint vallani és az elvközösség alapján felvetni az e- gyesülés gondolatát. Azt hisszük, ebben az esetben hamar megoldódnék a probléma s a régi bajtársak ismét kezet foghatnának. A modern történeti fejlődés minden nagy érdeke e mellett szól s akiknek van érzékük Magyarország elemokratikus és nemzeti kiépítése iránt, azok tisztában vannak vele, hogy a mai helyzetben mit kell cselekedniük. —i—r. HÍREK. — Meghívás. 5288—1910. K. sz. Nagykároly város képviselőtestülete tagjait 1910. évi julius hó 24-én délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1910. julius hó 19-én. Debreczeni István, polgármester. — Tárgysorozat: 1. M. kir. belügyminiszter ur 12932—1910. számú leirata a vásárrendtartási szabályrendelet módosítása tárgyában, (5241—1910. K. sz. kj.) 2. A villamos telepre egy uj motordynamo beszerzése, uj villámhárítók beszerzése s a vezeték hálózatnak egy uj tápponttal való bővítése tárgyában határozathozatal s az előterjesztett ajánlatok elfogadása tárgyában döntés s a megrendelés eszközlése. (5143—1910. K. sz. kj.)^ 3. Az iparos tanoncziskolához szakraj ztanitói állás szervezése tárgyában a tanoncz-iskolai bizottság előterjesztése. (9325—1909. K. sz. kj.) 4. Török István Petöfi-utczai telkéhez csatolt utcza- terület kártalanítási árának megállapítása. (4774—1910. K. sz. hj.) 5. Polgármester előterjesztése a képviselőtestületi közgyűlésnek hétköznap délutánján leendő megtartására határozathozatal iránt, (kj.) — Meghiv.ó A nagykárolyi nöegyesület f. hó 24-én d. e. háromnegyed 12 órakor Nagykárolyban a városházán, a polgármesteri hivatalos helyiségében közgyűlést tart, amelyre az egyesület igen tisztelt tagjait ezennel meghívom. Tisztelettel: özv. gróf Károlyi Istvánné elnöknő. A közgyűlés tárgyai: a) A nőegyesület által rendezett műkedvelői előadásokról való elszámolás; b) Az árvaház alakítási ügyében intézkedés és evvel kapcsolatban az egyesület tőkéjének elhelyezése tárgyában intézkedés; c) Az üredésben levő választmányi tagsági helyek betöltése; d) Pénztárosi állás betöltése; e) Esetleges indítványok. — T&rczy’nsky Kázmér nótái. Magyar dalok czim alatt három nótáját adja a közönség ajkára a szerző. Mind a három dal hivatva van arra, hogy a közel jövőben szerte Magyarországon ismerjék és daloiják. A szerző érző szive és költői hivatott sága ri ki annak minden szavából, minden hangjából. De különös népszerűségre fog szert tenni az „Eszembe jut egyszer, egyszer“ kezdetű dal, mely egyike az eddig hallott legjobb nótáknak. A dalfüzet Ob- holczer Gyula p. ü. számvevőségi főnöknek, mint a „Nagykárolyi Zenemükevelő-Egyesület“ elnökének van ajánlva és Grünfeld Samu könyv- kereskedésében 1 kor. 60 fillérért kapható. — Tíz éves találkozó. Felhivom mindazon volt osztálytársaimat, kik a nagykárolyi kegyesrendi róm. kath. főgimnázium VIII. osztályát az 1899/1900. évben velem végezték, hogy tartózkodási helyüket velem tudatni szíveskedjenek az 1900-ban kötött tiz éves találkozó részletei megbeszélése végett. Suták István Nagykároly. — Esküvő. Dr. Komáromy Károly budapesti középiskolai tanár tegnap délután tartotta esküvőjét Fejes Mariskával, Fejes Lajos polgártársunk leányával. — Vizgaletétel. Rupprecht Béla, városunk fia, a kolozsvári közigazgatási tanfolyamon a jegyzői vizgát sikerrel letette és oklevelet nyert. — Alföldy Károly debreczeni táncz- tanár tafolyamát a polgári leányiskola termében julius hó 18-án hétfőn megkezdte. Órákat ad hétfőn, kedden és szerdán 5. órától 7-ig. Bostonra felnőttek részére külön órát ad tetszés szerinti időben. Beiratások elfogatatnak Gózner Kámán ur divatkereskedésében, Deák-tér. — Arczképleleplezés. A nagykárolyi izr. hitk. aug. hó elején fogja ünnepélyesen leleplezni m. évi aug. hóban elhunyt Stitz Antal, a hitk. 13 éven át Volt hü elnökének szépen megfestett arczképét. A kitünően sikerült arczkepet Jenser Mihály, a helybeli főgimnázium rajztanára készítette. — A sorozás vármegyékben. A szat- mármegyére megállapított és illetékes hatóságok által jóváhagyott és elfogadott terv szerint a sorozást augusztusban a következő napokon tartják meg: Nagykároly város 4, 5. Nagykárolyi járás 6, 7, 8, 9, 10, 11. Szatmár város 6, 7. Szatmári járás 9, 10, 11, 12, 13. Erdődi járás 1, 2, 3, 4. Mátészalkai járás 22, 23, 24. A vasi járás 1, 2. Csengeri járás 22, 23, 24. Fehérgyarmati járás 13, 16, 19. Nagybánya és Felsőbánya városokra, valamint a nagybányai, szinérváraljai és nagysomkuti járásokra vonatkozó tervek, minthogy júliusra szóltak, tárgytalanná váltak s igy az utóbb felsorolt öt hely sorozási idejét újabban fogják meghatározni. — Változások a kegyesrendi társház és gimnáziumban. Csintalan Pál Nyitrára, Matirkó Konrád Podolinba megy nyugalomba. Berényi Mátyás Kolozsvárott, Pallmann Péter Nagykárolyban tanár. Helyükbe jönnek: Grujber József, Szőllösy Károly, Frick József, Járkányi Ferencz piarista tanárok. Plébánossegédek lesznek. Klacskó István és Szentiványi Béla. Eltávoznak még a gimnáziumi tanárok közül: Lórik Ernő és Benkő Gáspár világi tanárok; új világi tanár lesz Pókász Béla. — Ebzárlat. 562—910 kih. Értesittetik Nagykároly város közönsége, , miszerint a városban veszettségre gyanús kutya kóborolt, több kutyát megmart és a városból ismeretlen helyre menekült, ennélfogva a város területén a mai naptól 40 napi ebzárlat rendeltetik el. Felhi- vatik ennélfogva a város ebtartó közönsége, hogy ezen 40 napi ebzárlat ideje alatt kutyá- jokat otthon megkötve tartsák, utczára pedig pórászon szájkosárral ellátva vezessék, ellenesetben a kutya kiirtatik, tulajdonosa pedig szigorúan büntettetni fog. Nagykároly 1910 évi julius hó 13-án. Demidor Ignácz, rendőrkapitány. — Megnyitó-ünnepély. A Nagykárolyi Protestáns Társaskör f. hó 24-én tartja meg tánczal egybekötött megnyitó ünnepélyét Petőfi- utcza 48 sz. újonnan épült helyiségeiben. Belépődíj személyenkint 1 korona. Az ünnepély este 7 órakor kezdődik. — Hirdetmény. 5167—1910. k. sz. Értesittetik a város közönsége, hogy városi számvevő által elkészített, - a tanács által előterjesztett,- s a városi gazdasági és pénzügyi bizottság által javaslattal ellátott. 1911 évi városi házipénztári s a községi közmunkára vonatkozó költségvetési előirányzat a városházánál a számvevői hivatalban 1910 évi julius 21-től 1910 évi augusztus hó 5-ig terjedő 15 napon át közszemlére kilesz téve s az a városi lakosok vagy adófizetők által a hivatalos órák alatt megte-