Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-19 / 20. szám

4 tünk legalább ezen a téren mutasson fel sike­reket. A kegyesrendi tanári karnak nevéhez fűződ­nek az egyesület működésének legszebb sikerei. Csóti Márk, Poór János, Sróíf Gábor és leg­utóbb Klacskó István voltak azok, akik nem­csak véghetetlen szorgalommal és sikerrel, de őszinte lelkesedéssel működtek az egylet fel­virágoztatásán. De rajtuk kivül a mindenkori tanári kar­nak legtöbb tagja készséggel támogatta az egye­sületet s igy legutóbb: Cseh Lajos, Szentiványi Béla, Branyeczki József, Dombay Gyula sűrűn szerepelnek az egylet estélyein. A legutóbbi három év sikerei azonban Klacskó István kegyesrendi tanár nevéhez van­nak kötve. Aki tudja azt, hogy ő mily szere­tettel, mennyi fáradtságot nem ismerő buzga­lommal vezette a szakosztály ügyeit, — aki tudja, hogy ő mennyit tett, fáradt, érvelt, ka- paczitált és mennyit áldozott az egylet érde­kében, az csak meleg elismeréssel hajol meg előtte és ha valaki, úgy ö nagyon rászolgált arra az őszinte köszönetre, melyet az egyesü­let legutóbbi közgyűlésén megszavazott. A szerény piarista tanár működése elis­meréséül a magunk részéről e pár sorral kí­vántunk mai adandó emléket biztosítani. Őszintén óhajtjuk, hogy még sokáig viselje tisztségét fokozódó sikerrel és ambiczióval. De joggal elvárhatják a tagok a vezetőség­től azt is, hogy nemcsak ezen az egy téren merítse ki az egylet feladatát, ne csak az es­télyek rendezése legyen a czél, de minden egyes tagja vegye az egyesület ügyét szivére és igyekezzék odahatni, hogy a „Köicsey-egye- sület“ minden tekintetben legyen méltó annak a nagy embernek emlékéhez, akinek nevét viseli. És akkor majd másképen fog az egyesület évkönyve is kinézni s nem egy 72 oldalos sze­rény füzetecskébe szorul három év története. Egyébként az évkönyvet a következőkben ismertetjük: A könyv Kölcsey Ferencz arczképe után Cseh Lajos Előszavát közli. Ezt követi ifj. And- rássy Jenő tollából három titkári jelentés, me­lyek az 1907—1910. évek egyesületi esemé­nyeivel foglalkoznak. Közli a megtartott igaz- j gatóválasztmányi és közgyűlések lefolyását, a i vezetőségben bekövetkezett személyi változáso- i kát, a rendezett estélyek műsorát, a szerepel­tek neveit s a tagok létszámát. Ezek szerint 1907— 1908-ban volt az egyletnek 203 tagja, 1908— 1909. évben 224-re emelkedett e szám, 1909— 1910-ben pedig 236-ra. Az első jelentés sajnálattal emlékezik meg néhai Károlyi István gróf, az egyesület diszelnökének elhunytáról. A jelentések után azon elhangzott beszéde­ket és felolvasásokat közli az elnökség — mint az előszó Írja — melyeket közölni módjában állott. Nem közli a szabad előadásokat és a fővárosi Írók felolvasásait. Ezek szerint felvé­tettek a könyvbe: Dr. Falussy Árpád főispán, egyleti elnök 1907. febr. 16-án elmondott el­nöki megnyitója, melylyel elnöki székét elfog­lalta, Dr. Kovács Dezsőnek „Egy főszolgabíró a XVIII. századból“ czimen tartott felolvasása, melynek tárgyát városunk kortörténeti emlékei­ből vette. Schönpflugné Ujfalussy Amadil le­írása „Az angol otthonról“, Berey József ref. esperes ünnepi beszéde „Kölcsey szerelmé“- ről, Cseh Lajos fögimn. igazgató, egyleti ügy­vezető alelnök értékes elnöki megnyitója az 1909. deczember 6-iki estélyről, ünnepi beszéde „Emlékezés Kölcseyröl“, 1909. decz. 29-iki megnyitóbeszéde, Dr. Jászy Viktor jogakadé­miai tanár „A feminismusról“ tartott szabad­előadásának kivonata, Sróíf Gábor főgimnáziumi tanár „Gaal József és Mikszáth Kálmán“ iro­dalomtörténeti tanulmánya, mely az egyesület által rendezett Mikszáth-ünnep kimagaslott fel­olvasása volt, Somossy Miklósnénak „A hol- naposok“-ról szóló szabadelőadása egy isme­retterjesztő estélyen. Végül közli a füzet a „Kölcsey-egyesület“ tisztikarát, irodalmi és közművelődési bizott­sága, valamint igazgató-választmánya névsorát s végül az egyleti tagok neveit. Közigazgatási bizottsági ülés. Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága múlt pénteken Csaba Adorján főispán elnök­lete alatt rendes havi ülést tartott, amelyről NAGYKÁROLY ES VIDÉKE. távolmaradásukat Jármy Andor és Dr. Böször­ményi Emii kimentették. Az alispáni jelentés, melyet Mangu Béla tb. főjegyző olvasott fel, többek között az ököritói katasztrófáról emlékezik meg és nyilvánítja részvétét, végül megemlíti, hogy a rendezendő Mikszáth-ünnepélyre f. hó 20-ig lehet jelent­kezni. A jegyzői referádák után a szakreferensek adták elő jelentéseiket és pedig: Árvaügyek. Ilosvay Ferencz árvaszéki elnök jelentette, hogy hivatalába 3470 ügydarab érkezett be, amelyből 3270 drb nyert elintézést, továbbá, hogy az ügyforgalom rendes volt. Közegészségügy. Dr. Aáron Sándor vm. főorvos referádája szerint a közegészségügyi állapot általában véve április hónapban eléggé kedvező volt. A vörheny, kanyaró, hörkhurut és hasi hagymáz több községben lépett fel. A szatmár-ököritói sérültek érdekében foganatosított rendkívüli in­tézkedések beszüntettetek, úgy, hogy a bete­gek ellátása egyedül a hatóság szolgálatában álló orvosok utján van biztosítva. Április vé­gén kórházi ápolásban maradt 29, házi ápolás­ban 28, összesen 57 sérült egyén. Pénzügy. Plachy Gyula kir. tan. pénzügyigazgató je­lentette, hogy az elmúlt hóban egyenes adóban befolyt 22,312 K, 32,590 K-val kevesebb a múlt év hasonló időszakánál, hadmentességi díjban 1499 K, 101 K-val kevesebb, bélyeg és jogilletékben 32,754 K. 18,252 K-val szintén kevesebb, fogyasztási és italadóban 13,745 K, 1622 K-val több, mint a múlt év áprilisában. Tanügy. Bodnár György kir. tanfelügyelő előadta, hogy az elmúlt hónapot csaknem egészben kül­szolgálatban töltötték. Megvizsgálták összesen 60 községben, 93 iskolában, 3 óvodában 121 tanerő munkáját. Tűrhetetlen állapotok a som- kuti járásban konstatáltattak. Jederen, Kolczé- ron, Kisbozintán, Oláhtótfaluban, Szamosujfa- luban a tanítás igen hanyag, vagy éppenséggel nem volt és több helyen még csak a tanítói állások sincsenek betöltve. Fegyelmi 3 esetben lett kérve, több tanító nyugdíjazása [iránt tett felterjesztést a kultuszminiszterhez. Tárgyalt tanfelügyelő Ópályi községben állami elemi iskola szervezése iránt. Jelentette végül, hogy a szakminiszter a nagykárolyi iparostanoncz- iskolának 3000, a kereskedelmi tanoncziskolá- nak 1560, a szinérváraljai iparostanoncziskolá- nak 1500, a nagybányainak 2000, fehérgyar­matinak 950, mátészalkainak 380 K állam­segélyt engedélyezett. Felsőbányán szaktanitós gazdasági iskolát állítanak fel. Most már ezzel 7 ilyen lesz a vármegyében. Panaszkodott végül a csanálosi iskolák tulzsuffoltságára, amelyeknek kibővíté­sét terjesztette elő felsőbb helyen, uj tanitói állások szervezésével kapcsolatosan. Közgazdaság. Mándy Zoltán közgazdasági előadó jelentése szerint a vetések állása általában kitűnő. Itt- ott mutatkoznak ugyan rovarkárok, de csak kis mértékben. Az állatállomány jó karban van. Szatmáron czukorgyár van alakulóban, amely­nek megvalósításához még mindössze 100—200 holdnyi répatermés biztosítása kívántatik meg. Törvénykezés. Dr. Fabó Zoltán kir. ügyész referálta, hogy múlt hónapban letartóztatva volt 129 férfi, 32 nő, kik közül szabadult 118 férfi, 30 nő. Államépitészet. Lényegesebb adatot nem tartalmazott a jelentés. Állategészségügy. Czilli György kir. főállatorvos adta elő végül jelentését a vármegye állategészségi állapotáról, amely nem volt kedvező. Több községben a veszettség és sertésvész ismét felléptek, ellen­ben lépfene, veszettség, rühkór, sertésorbáncz számos helyen megszűnt. Zárlat alatt van lép­fene miatt 6, veszettség miatt 14, hólyagos kiütés 2, rühkór 14, sertésorbáncz 2 és ser- tésvész-zár miatt 17 község. A tavaszi állat­vizsgálatok befejezést nyertek és lelkiismeretes pontossággal voltak megejtve. Színészet. 1ST 3ríila,tl20zat. A nagykárolyi újságírói kar folyó 1910. évi május hó 16-án tartott ülésében foglalkozván az „Északkeleti Újság“ 1910. évi május hó 8. és 15-iki számában megjelent színházi kriti­kákkal és ebből folyólag Heves Béla színigaz­gató kijelentésével és Sipos Zoltán szintársulati tag, valamint Csáky Gusztáv az „Északkeleti Újság“ színi kritikusa között felmerült afférral, egyhangúlag a következő nyilatkozatot fo­gadta el : „Annak előrebocsátása és hangsúlyozása j mellett, hogy Csáky Gusztáv színikritikus ur bírálatának hangjával és modorával egyet nem j értünk, a bírálatban foglaltakat e tekintetben helyesnek nem tartjuk, a Heves Béla ur azon kijelentését, mely szerint ő a lapok szerkesz- í tőségeinek „potyajegyeket“ ad, valamint Sipos Zoltán ur fellépését, melylyel magának Csáky Gusztáv uron, mint színikritikuson elégtételt akart szerezni, a helybeli újságírói kar sérel­mének, az ujságirási szabadság megsértésének, a kritika joga kétségbevonásának tekintjük, miért is magunkat e szempontból folyólag Csáky Gusztáv úrral szolidárisaknak valljuk. Kijelent­jük, hogy mindaddig, mig Heves Béla szín­igazgató úrtól és Sipos Zoltán társulati tag űrtől megfelelő elégtételt nem kapunk, színi referádát és műsort nem közlünk, általában a színházi hírekkel nem foglalkozunk s a város­sal kötött szerződés, valamint az általánosan divó szokások szerint a lapok szerkesztőségei­nek járó tiszteletjegyet a színigazgató rendel- í kezésére bocsátjuk. A „Szatmármegyei Közlöny“ szerkesztősége. A „Nagykároly és Vidéke“ szerkesztősége. A „Szatmárvármegye“ szerkesztősége. A „Nagykároly“ szerkesztősége. A „Közérdek“ szerkesztősége. Az „Északkeleti Újság“ szerkesztősége. Ezen határozat meghozatala után az újság­írói kar a következő két nyilatkozatot vette: 1. Nyilatkozat. Alólirott ezennel kinyilatkoztatom, hogy a napokban magán társaságban tett kijelentesem a „potyajegy“-röl tisztán Csáky Gusztáv sze- melyere vonatkozott és távol állott tőlem a nagykárolyi zsurnalisztákat megsérteni, miután sokkal jobban respektálom az újságírói kart és tudatában annak, hogy a lapok szerkesztőségei­nek a városi szerződés értelmében competál a tiszteletjegy. Kelt Nagykároly, 1910. május 16. Előttünk: Heves Béla, Czakó Vilmos. színigazgató. Luczay János. II. Nyilatkozat. Alulírott ezennel kinyilatkoztatom, hogy Csáky Gusztáv ellen intézett támadásom, illetve tettleges inzultusom kizárólag és pusztán csak a velem hírlapban személyeskedő egyénnek szó­lott és nem az újságírónak. Ez által nem volt távolról sem szándékomban a nagykárolyi hír­lapírók tekintélyén csorbát ejteni. Nagykároly, 1910. május 16. Tisztelettel: Sípos Zoltán. Amennyiben a nagykárolyi újságírói kar ezen ügygyei kizárólag a sajtóvéiemény és kritika szabadságának szempontjából foglalko­zott, a maga részéről az elégtételadás ezen módját megfelelőnek tartja s az ügyet befeje­zettnek tekinti. * Az elmúlt színházi héten ismét alkalmunk nyílt nehány sikerült színpadi müvet nálunk először szemlélhetni. így „Luxemburg grófja* operettet, „Taifun“ és „Kuruzsló“ színmüveket. A közönség méltányolja az igazgatóság törek­vését, melylyel az újabb színpadi termékek kiválóbbjait szinrehozni igyekszik és folyton növekvő buzgalommal járja a színházat. Ennek tudható be viszont az igazgatóságnak az a

Next

/
Oldalképek
Tartalom