Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-28 / 17. szám
2 NAGYKÁROLY ES VIDÉKE. Justh Gyulát, akinek pedig a halál a mátkája, az menjen Tisza István után . . . Ez a két név Magyarország történeti jelenének két főiránya. Egyrészt az állami, társadalmi, gazdasági és kulturfeladatok- nak radikális megoldása, másfelől a konzervatív magatartás, sőt visszafejlesztés programmja. Tessék választani! A czél ki van tűzve s az eredmény is nyilvánvaló. A jogosított és emanczipált népmilliók, a szabad polgárság dolgozó Magyarországa után vágyók nem fognak habozni, hogy kihez csatlakozzanak, lelkűk meggyőződésének ereje, szivük sugallata egyaránt a jogvédők és jogkiterjesz- tők táborába hajtja őket, a másik félen állók viszont, a belülről kifelé hadakozók, a vesztett történeti pozicziók konok sira- tói megmaradnak ott, ahol eddig állottak, a hatalomnál és a privilégiumoknál. Két római gladiátor áll egymással szemben, az egyiknek el kell bukni. Min- deniknek homlokán ott a végzet; az egyiknek hóditóan, ellenállhatlanul ragyog, a másiknál komoran, borúsan sötétlik. Az egyiknek lelánczolt és felszabadulni vágyó tömegek viharos elkeseredése ad erőt és öntudatot, a másikat lenyomja és megbénítja az elkövetett és elkövetendő jogtalanságok mardoső önvádja. A népszabadságok harczosát felemelik az idők összes cselekvő energiái, a reakczió vezérét csak a gyűlölet, vagy a rettegő félelem kisérik. Itt van a nagy leszámolás! A levegő tele van a közelgő harcz minden izgalmas feszültségével, már csak nehány hét és Magyarország a választási urnák elé járul. Ez lesz a döntő pillanat! A hazafias lelkesedés minden meghatottságával gondolunk arra, hogy a most gomolygó káoszból egy uj ország és uj nemzet fog kiemelkedni, jobb, hatalmasabb, boldogabb a réginél, a diadalmas haladás minden biztosítékával fölszerelt, modern és európai, amelyet pártharcz és benső meg- hasonlás nem fog többé a megsemmisülés örvényének szélére ragadni. Ez a hatalmas nemzeti feltámadás az, ami el nem maradhat. S ezt a feltámadást az általános, titkos, egyenlő választói jog hozza meg. Tisza István Szatmáron. Elmúlt tehát a nagy nap. Tisza István gróf Kocsordról, ahol anyjánál volt látogatóban, vasárnap délben Szatmárra érkezett. A fogadtatás rendkívül impozáns volt. Megjelent a vasútnál a konczentrált csendőrség és városi rendőrség csaknem teljes számban, azonkívül az u. n. munkapártnak több tagja. Az ellenzék hívei csak óvatos távolból szemlélhették a lélekemelő látványt és bizonyos, hogy ha az óvintézkedések az agitáló gróf személye iránt nem lettek volna annyira tágterüek, nem eshetett volna meg, hogy a bevonulás „sima* legyen. Node hát ez „sima“ volt, amit konstatálunk is. És az egész tartózkodás ideje alatt különösebb emócziók nem fordultak elő. Ügyelt erre nemcsak a fentemlitett karhatalom, hanem a készenlétbe helyezett és parancsszóra bármikor előrántható helyőrség is. Igazán jellemzi a közhangulatot, hogy amikor arról van szó, hogy egy „bukott“ államférfi korteskörutra szánta el magát, csak úgy jelenhet meg a polgárság előtt, ha becses személyét szuronyerdő védelmezi. Ehhez nem kell kommentár! Tudósításunk egyébiránt a következő: A nemzeti munkapárt alakuló gyűlésére vasárnap délben egy órakor Szatmárra érkezett Tisza István gróf. A szoczialisták nem tüntettek Tisza ellen, nem akarva kitenni magukat a könnyen bekövetkezhető elcsukatásnak, hanem a fentartott utakon foglaltak helyet, hogy legalább meglássák hazánk volt miniszterelnökét, aki a legszilárdabban tart ki az általános és titkos szavazati jog behozatala ellen. Mukkanj sem volt szabad — hacsak nem Tiszát éltető megnyilatkozásról volt szó — amennyiben rögtön ott termett a csendőr vagy rendőr, aki erélyes figyelmeztetéssel adta tudtára a függetlenségi és szocziáldemokrata polgároknak, hogy könnyen a kóterbe kerülhetnek, ha Magyarország ex- és mégis aktiv szerepet játszó miniszterelnökét megabczugolni, illetőleg inzultálni merészelik. A vasúti állomásra nagy kiváncsi tömeg sétált ki Tisza elé. Mi sem természetesebb, minthogy ott volt a vármegyei munkapárt számos tagja is, akiknek elmaradniok bálványuk fogadtatásától főbenjáró bűn lett volna. Azután berobogott a vonat. Mikor Tisza István gróf alakja megjelent a láthatáron, hívei éljenzésben törtek ki. Előállott azután Visky Károly ny. kúriai biró, aki rövid üdvözlő-beszédet intézett Magyarország munkapárti apostolához. Sőt! volt egy pár hagyományos fehérruhás leányka is, aki virágot szórt a Nagy Honmentő útjára. Azután volt még kocsisor és lovas bandérium, amely utóbbinak tagjai ez alkalomra nem ingyen öltötték fel ünnepi ruhájokat. A kegyelmes ur a Pannóniában szállt meg, amelyet ezúttal csakis belépési igazolványnyal lehetett megközelíteni. Itt fogadta aztán a volt miniszterelnök az ugocsai, beregi és mármarosi, valamint a nagykárolyi munkapárti küldöttségeket. A gyűlés. A szatmári munkapárt alakuló közgyűlését délután 4 órakor tartották meg a Károlyiszálló kertjében, ahol mintegy ezeren voltak jelen. Keresztszeghy Lajos dr. elnöki megnyitó beszéde után megválasztották a párt elnökévé Keresztszeghy Lajost, társelnökeivé Korányi Jánost, Visky Károlyt, Jeney Györgyöt és dr. Frie-! der Adolfot. Ezután Tisza István szólalt föl, 1 aki beszédében főképpen a Justh-párttal fog-; lalkozott; a Justh-pártot, úgymond, visszataszító személyes torzsalkodás hozta létre; ez a párt már megalakulása előtt is folyton intrikált a párt akkori vezetősége ellen. Ez a párt születése perczétöl fogva az obstrukczió, a többség elleni föllázadás, a parlament lehetetlenné tételének álláspontjára helyezkedett. Ennek a pártnak az obstrukczióval való nyílt fenyegetése tette lehetetlenné a koalicziós kormányra nézve a kormányzást. Ez sodorta oda az országot, hogy az akkori kormány még csak az indemnitás tárgyalását sem merte kérni, mert tudta, hogy semmi reménye sem lehetne annak megszavazására. Ez a párt az oka annak, hogy belesodortatott az ország az exlex állapot összes hátrányaiba, hogy fölbomlott törvényes rendünk, hogy alkotmányunk sarkalatos törvényei nem funkcionálhattak és hogy az akkori kormány olyan lehetetlen helyzetbe jutott, hogy jobbra, balra kétségbeesve kereste az önfeláldozó embert, aki a kormányzást az ö kezéből átvegye. Ilyen viszonyok között, ebben a kényszerhelyzetben vette át a jelenlegi miniszterelnök ur (Élénk éljenzés.) és akik munkatársaiul szegődtek, az ország kormányzatát. A Justh-párt az első percztől fogva a legkíméletlenebb személyi támadásokkal ez áldozatkész eljárás részeseinek magyar hazafisá- gát támadta meg és ezekkel szemben is bejelentette és folytatta tovább az obstrukcziót. Ebben a tónusban folyt le az ötnegyedórás beszéd, amelyet több ízben a politikai klakőrök tetszésnyilvánítása szakított meg. Hogy mennyire a vak gyűlölet hangja szólalt meg Tisza István beszédéből, onnan is kiviláglik, hogy nem egy kifejezését még párthívei is fejcsóválással fogadták. Tisza beszéde után a szatmári kerület munkapárti jelöljévé Keresztszeghy Lajost kiáltották ki, akinek azonban vajmi halvány kilátásai vannak Kelemen Samu Justh-párti jelölttel szemben a győzelemre, lévén Szatmár város és vidékének többsége függetlenségi és 48-as érzelmű. Este munkapárti lakoma volt a Pannóniában, amelyen több felköszöntő hangzott el. Beszélt Tisza is, aki este tiz órakor elutazott a városból. Városunkból mintegy 15 választópolgár tisztelgett Nemestóthi Szabó Antal helybeli kir. közjegyző vezetése alatt Tisza István gróf előtt a nagykárolyi munkapártiak nevében. Tisza István hangoztatta, hogy ismeri a nagykárolyi specziális viszonyokat, hogy itt a munkapárt í nem veheti fel a küzdelmet, de felhívta a meg- ! jelenteket arra, hogy tartsák ébren az eszmét és használják fel összeköttetéseiket, arra, hogy a munkapárt győzelmét más kerületekben elősegítsék. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete vasárnap délelőtt Debreczeni István polgármester elnökló- sével rendkívüli közgyűlést tartott. Elnök napirend előtt bejelentette, hogy Dr. Roóz Elemér képviselő helyett, aki a közel múltban városi orvossá választatott meg és igy hivatalból tagja a képviselőtestületnek, Kirilla Adolf póttagot hivta be. A tárgysorozat első pontja Foltinek Aurél és Csics Béla gyógyszerészeknek kérelme volt egy ötödik gyógyszertár felállításának engedélyezése iránt. Kérelmezők a Nagyhaj du város-, illetve a Kölcsey-utczán nyitandó gyógytár pártolását óhajtották a közgyűléstől, amit azonban a képviselőtestület ezidő szerint nem véleményezett. Polgármester bejelentése a „Nagykároly— somkuti h. é. vasút r.-t.“-nak a „Szatmár—bik- szádi“ és a „Szatmár—erdődi h. é. vasút r.-t.“- okkal való egyesülése ügyében tudomásul vétetett ugyan, azonban elhatározta a közgyűlés, hogy felír a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy az egyesült vasutak uj alapszabályaiban továbbra is biztosítsa városunk azon jogát, amely a Nagykároly—somkuti vasúttal szemben eddig is megvolt. A 7—15 éves elhagyottnak nyilvánított gyermekek gondozási költségeinek részbeni megtérítése iránt a vármegyei törvényhatósághoz kérelem intézése határoztatott el. Élénk érdeklődés kisérte az úgynevezett „Luby-tábla“ városi luczernás földnek beltel- kekkó parczellázása, eladása, uj utczanyitás és utczai szabályozási vonal megállapításának ügyét. Elnök indítványozta, hogy a parczellázandó telek G-ölének árát a közgyűlés 4 koronában állapítsa meg. Csipkés András pártoló felszólalása után Péchy László műszaki tanácsos kevésnek találta ez összeget és azt 4 K 50 f árban kéri megállapittatni. Meggyőző érvelései után elnök visszavonta indítványát s igy a par- czellázás ügyébeni javaslat a Péchy László módosításával fogadtatott el. Határozatba ment, hogy a rendőrséget az alkalmatlan Werndl-féle lőfegyverek helyett for- gópisztolylyal szererelik fel. A képviselőtestület 78—1907. kgy. számú azon intézkedése, miszerint a városi alkalmazottak tüzifaszükséglete a városi tüzifaszükség- lettel együttesen szereztetett be, a következő évekre is kiterjeszttetett. Román János városi kerti munkás fizetésének javítása iránt adott be kérvényt. A kérelem ilyen irányban nem teljesittetett, ellenben a közgyűlés megengedte részére a szabad fahasználatot. Suller István és társai azon kérelme, hogy kiskárolyi telkük előtt készített kőgyalogjárda költségei terhűkről irassék le, elutasittatott. Utczához csatolt telekrészlet kisajátítási kártalanítás czimén a közgyűlés Farkas Lajos Attila-utczai lakosnak 38 K 78 f-t, Bagossy Pálnak 134 K 06 f-t, özv. Görgei Józsefnének pedig 10 K 14 f-t engedélyezett kifizetni. Végül jelentette elnök, hogy a f. hó 2-án foganatosított pénztárvizsgálat a legpéldásabb rendet konstatálta. Polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Albanézi Mihály, Csipkés András, Májerhoffer József, Vida Sándor és Komódi Lajos képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette. HÍREK. — Ünnepi istentiszteletek sorrendje. Április 28-án, csütörtökön este 7 órakor Krisztus kínszenvedésének evangéliumi olvasása. Április 30-án, éjjel 12 órakor feltámadási szertartás. Május 1-én, d. e. 9 órakor szentmise,
