Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-21 / 16. szám

2 NAGYKÁROLY ES VIDÉKE. van szükség, hogy az elámított nemzet azt higyje, hogy a maga javát munkálja, ha a kormányt támogatja. Valami csodálatos tüne­mény azonban az, hogy a kormány a legjobb akarata ellenére sem képes ezt a maszlagot megfőzni és a nemzetnek beadni. Ennek a csodálatos tüneménynek azonban egészen természetes okai vannak. Aki ismeri azt a stádiumot, amelyre most Magyarország az utóbbi évek fejlődése során eljutott, az tudja, hogy a nemzet kielégítése nélkül ma ezt az országot kormányozni nem lehet. Nemcsak a jog szól a nemzet követeléseinek kielégítése mellett, hanem az akarat is. Es minden lehet­séges, csak az nem, hogy az az akarat meg­szűnjék, megforduljon, meghátráljon és e meg­hátrálással föladja, értéktelenné devalválja a nemzet jogait. Ez tény, amelyet sem frázisokkal, sem la- pitással eltagadni, nem létezővé tenni nem lehet. És ezzel a ténynyel szemben mit csinál­jon az a kormány, amelynek éppen aá a hiva­tása, hogy a nemzet kielégítést követelő törek­véseit meghiúsítsa ? Akár ellenzéknek, akár kormánynak csak olyan programmja lehet, mely a közvéleménynek vagy egészében, vagy szá­mottevő részében visszhangra lel. Ilyen pro- grammot azonban ez a kormány nem adhat, mert akkor ellentétbe jő kiküldetésének czél- jával és természetével. Mivel pedig kiküldeté­sének czélját és természetét nyiltan be nem vallhatja, egészen természetes és logikus, hogy a kormány sem'miféje programmal nem állhat j a nemzet elé. Mit tehet'ilyen körülmények között egye­bet, minthogy- hallgat, lapít és programmtalan- ságát tisztán a kormányhatalom eszközeivel, a hivatalos presszionál és az összeharácsolt pénz-1 eszközökkel pótolja. Ezzel azonban a kielégítetlen vágyakkal és jogos törekvésekkel szaturált nemzetet leigázni nem lehet. Innen van, hogy a nemzetben a kormány vállalkozásával szemben föltámadtj egészséges reakczió ereje nőttön-nő és folyton j fokozódik az az izgalom és elkeseredés, amely- [ lyel a nemzet ezt a szemérmetlen, botor és í vakmerő vállalkozást fogadja. Kitűnik, hogy hamis volt az a számítás,: amely a nemzetnek vplt vezéreiben való esa- latkozata folytán bekövetkezett elkedvetlenedé- sére irányult. Ez az elkedvétlenedés tagadha- j tatlanul meg volt, de azért az az örömmámor, j amelylyel a bukott szabadelvű rendszer elte-; metett alakjai ezt. az elkedvetlenedést szemlél-! ték és az az elbizakodott reménykedés, melyet ebből a maguk föltámadására merítettek, Va­gyon is korai, sőt egészen időszerűtlen volt. A bécsi kapzsiság, mohóság és Tösszindulat-ez alkalommal is maga-magát boszulta meg, ami­kor ezt az időpontot alkalmasnak vélte a nem- J zeti törekvések teljes meghiúsítására. Mert ez j az időpont talán alkalmas volt arra, hogy a | nemzettel egy tisztességes, méltányos megegye- j zés jöhessen létre a nemzet mérsékelt követe- i léseinek kielégítésével és a történtekből tudjuk, hogy a függetlenségi és 48-as párt maga is j hajlandó volt, ha a nemzet elemi jógái rés-: pektáltatnak, -ezt a megegyezést létrehozni. De l a nemzet letörésére, jogai kijátszására és meg- j hiusitására sem ez, sem bármely más időpont j nem volt és nem is lesz alkalmas. És hogy [ erre mégis kísérlet történt, az csak azt ered- j ményezte, hogy a nemzet kedvetlensége eltűnt j és ismét helyt adott a harczra vágyásnak, a j küzdelemre való készségnek, a kemény és ren­dületlen kitartásnak. Az egész ország forr, pezsg és duzzad az erőtől és akarattól. A függetlenségi és 48-as párt • férfiai bejárják az egész országot és harczra hivó szavuk lelkes visszhangra lel a nép százezreinél és millióinál. Nyoma sincs a csüggedésnek, a rothadt békére való vágyako­zásnak és a gyáva kishitűségnek és lemondás­nak. Az a gyatra társaság, amely azt hitte, hogy egy behódolt országot, elcsüggedt népet talál itt, egyszerre csak a félelmesen viharzó nemzettel találkozik, amelynek erejével meg­mérkőzni képtelen. És ha eddig nem merte igazi czélját bevallani, ezentúl még kevésbbé meri. Ha szerepe eddig nyomorult volt, ezen­túl még nyomorultabb lesz. Mert eddig a gő­gös elbizakodottság adott némi erőlátszatot lé­tezéséhez. Most már ez is eltűnt, mert el kel­lett tűnnie. —i. —r. Meghívó. A szatmár vármegyei függetlenségi és 48-as párt tagjait meghívom a május hó 11-én este 9 órakor Nagykárolyban, a Polgári Olvasókör helyiségében tartandó pártértekezletre. A 12-iki megyei közgyűlés tárgysorozata feletti határozat, tisztviselői választások és esetleges indítványok tárgyában. Hazafias üdvözlettel: Luby Géza, megyei pártelnök. HÍREK. — Személyi hir. Dr. Róth Ferencz, tör­vényszékünk elnöke, az ottani járásbiróság ügy­kezelésének megvizsgálása czéljából hétfőn reggel Mátészalkára utazott. — Meghívás. 2829—1910. K. sz. Nagy­károly város képviselőtestületi tagjait 1910. évi április hó 24-ik napján délelőtti 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1910. április 18. Debreczeni István, polgármes­ter. ■— Tárgysorozat: 1. Foltinek Aurél és Csics Béla oki. gyógyszerészeknek Nagy­károlyban az ötödik- gyógyszertár felállításának engedélyezése iránti kérelme következtében az ügy tárgyalása s határozathozatal. (2748—1910. k. sz.; fj.) 2. Polgármester bejelentése a Nagy­károly—somkuti r.-t.-nak a Szatmár—bikszádi és a Szatmár—erdődi h. é. vasút részvény- társaságokkal való egyesülése ügyében. (2108—• 1910. k. sz.; kj.) 3. A 7—15 éves elhagyottnak nyilvánított gyermekek, gondozási költségeinek részbeni megtérítése iránt a vármegyei törvény- hatósághoz kérelem intézése. (1568—1910. k. sz. ; fj.) 4. Az úgynevezett „Luby-tábla“ városi luczernás földnek beltelkekké parczeflázása, el­adása, uj utczanyitás s utczai szabályozási vonal megállapításának ügye. .(2777—1910. k. sz.; kj.) 5. A rendőrségnek Werndl-féle lőfegy­ver helyett forgópisztolylyal felszerelése. (9545— 1909. k. sz.; kj.) 6. Élő terjesztés a képviselő­testület 78—1907. kgy. számú azon véghatá­rozata érvényének meghosszabbítása iránt, a mely szerint a városi alkalmazottak tüzifa- szükségletéuek a yárosi tüzifaszükséglettel együt­tesen leendő beszerzése engedélyeztetett. —- (2414—1910. k\ sz.; kj.) 7. Román János kerti munkás kérelme fizetésének javítása iránt. (1159—1910. k. sz.; ■ kj?) 8. Sutler. István és társai kérelme kiskárolyi telkük előtt készített, kőgyalogjárda készítési költségeinek terhűkről leendő lejrása iránt. (1977-rl910. k. sz.; hj.) 9. a) Farkas Lajos' Atilla-utczai telkéhez s b) özv. Görgey Józsefné Pétőfi-utczai telkéhez csa­tolt utczarészlét; c) Bagossy Pál Tompa-utczai telkéből utczához csatolt tejekrészlet kisajátí­tási kártalanítási árunak megállapítása.. (1225., 2141., 2261., 19Í0. k. sz.; hj.) 10. 1910. évi április 2-án, foganatosított pénztárvizsgálat al­kalmával felvett jegyzőkönyv bemutatása. (2487— 1910. k. sz.; kj.) - . — Képviselői programmbeszécL Dr. Gróf Károlyi József választókerületünk párton- kivüli függetlenségi és 48-as képviselő jelöltje programmbeszédjét május hó 8-án délelőtt ll órakor a városháza előtti téren, kedvezőtlen idő esetén a városháza nagytermében fógja elmondani. Jelöltünk 8-án reggél ^11 órakor fog Szaniszlóról kocsin megérkezni, a város határán egy küldöttség és bandérium fogja fo­gadni és a helyszínére kisérni. A jelölt méltó fogadtatására vonatkozólag az ' előkészületek már folyamatban vannak. — Műkedvelői előadás. A helybeli Nő­egylet Özv. dr. Serly Gusztávné szül. Móricz Ilka alelnöknő vezetése alatt nagyobb sza­bású műkedvelői előadással egybekötött táncz- mulatságot fog rendezni. A rendező-bizottság már megalakult, de a mulatság napja. még nincs megállapítva, a részletes műsor is csak ezután fog megállapittatni. A jövedelem rész­ben a nőegylet pénztára, részben az ököitói károsultak javára lesz fordítva. — Képviselőjelölés. A krassói kerület volt országgyűlési képviselője Dr. Pilissy István f. hó 17-én tartotta meg kerülete székhelyén Erdődön magvas és magas színvonalon álló szép gondolatokban gazdag beszámolóját, melyet a kerület összes községeiből megjelent nagy­számú választópolgár és Erdőd nagyközség egész intelligentiája hallgatott végig zajos tet­szés nyilvánítása és a volt képviselőnek élte­tése mellett. A beszámoló beszéd után a kerület függetlenségi pártja nevében felkéretett Dr. Pilissy István a kerület jelöltségének elfo­gadására, mit szép beszéd kíséretében meg­köszönve, elfogadott. A kerületben igen élén­ken nyilvánult meg a jelölt politikai magatar­tását méltányló hazafiui érzés és lelkesen tün­tettek Justh Gyula függetlenségi pártelnök, valamint a kerületnek Justh párti jelöltje Dr.' Pilissy mellett. Mint hírlik, a kerületben kör­útját e hó vége felé szándékozik, a képviselő- jelölt megkezdeni. Erősen várják és készülnek mindenütt méltó, ünnepélyes fogadtatására. — Halálozás. Haller Mátyás mezőpetrii lakos, kit a szatmári kir. törvényszék okirat- hamisitás miatt 7 havi börtönre Ítélt, f. hó 14-én a szatmári kir. törvényszék fogházában elhalt és f. hó 15-én Szatmáron tétetett örök nyugalomra. — Gyermekbirósági tárgyalás. Folyó hó 16-án a szatmári kir. törvényszék gyermek- bírósága vonta felelősségre Erdei István 15 éves, Gnant Antal 14 éves, Emészt Lajos 16 éves, Ágocs József 17 éves, Borbély György 16 éves, Csuzel János 16 éves, Krémér Mihály 15 éves és Bereczki Ferencz 16 éves szaniszlói suhanczokat azért, mivel Szaniszlón tolvajbandát alakítottak és az ottani lakosokat hosszabb időn át fosztogatták, különböző embe­rektől dohányt, tengerit, tyúkot, bort és más élelmiszert' összélopdősVa. A törvényszék" a' vádlottakat dorgálásra Ítélte, azönbán az ügyész vádlottak ellen csavargószerü életmódjuk miatt súlyosbításért felebbezett.. -, — Gondnokság alá helyezés. A sz.at- márnémetii kir. törvényszék.Posz .Veronika Hely­beli lakost gondnokság alá helyezte. — Halálozás. Váratlanul, kínos megdöb­benést okozva f. hó 16-ikán egy közszeretetben álló polgártársunk: Fejes Ferencz, "a'helybeli Polgári Olvasókör vendéglőse, pár napi szen­vedés után élete legszebb szakában meghalt. Mindenki szerette, mindeuki,. tisztelte, mint a szívesség, kiváló társadalmi'modor es udvarias1 ság 'megtestesült péídán^képét. Ak oszlátlail tisztelet megnyilvánulása'a temetési szertartás napján, eklatánsul bizonyosodott be, amennyi; ben a Polgári-kör .tágas udvara nem volt képes befogadni, a végtisztességre megjelent közön­séget. Igazán megható volt elköltözött polgár­társunknak ' temetésé, “mely a róth. ' káthPfegy- ház szertartásai 'szerint ment -végbe. A városi dalárda Vitek Károly'-zenetanár, vezetése ;-mel­lett- megható .gyászdalökat énekelt el megbol­dogult ravatala mellett, amelynél a varos kö­zönségén kívül testületileg vett részt a szat­mári vendéglős- és pinczéregyiet is. A család­tagokon kívül a testületek és magános tiszte­lői szébbnél-szebb koszorúkkal halmozták el a díszes ravatalt, amelyek feliratait> itt adjuk.: Bánatos nejétől, Főpinczér és neje, Kovy.cs József pinczérügynök, Pinczerek jótékónyczélú asztaltársasága, Kindris József és' családja, Polgári Olvasókör, Szentiváiiyi-család (Arad), Dr. Fejes1 István és családja (Szatmár), Busch­mann László és családja, Somogyi János és családja (Debreczen), A vendéglő személyzete, Fejes Lajos és családja, Ernecz László és neje, Jónucz ' János és családja (Porcsalma), Kab- debó Pál és neje (Nagyvárad), Vendéglős kar­társai, Csáky Józseíné (Börvely), Schnébli János, Károly és Mariska; Abonánsok törzs-asztaltár­sasága, Jótékónyczélú pinczér-asztaltársaság (Szatmár). A temetési menetet Krizsán György és Horváth Feri egyesitett zenekarának gyász­indulója kisérte ki utolsó útjára, a temetőben pedig Fátyol József kiváló népzenészünk ját­szotta el zenekara nehány tagjának kísérete mellett megboldogult kedvencz nótáit: „Árva lett már az én szivem te miattad“ és „Ha meghalok ne borulj a koporsómra“ ez. dalo­kat. Azután elhantolták a derék férfiút, kinek haláláról a család a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak úgy a maguk, mint a nagy­számú rokonság nevében is mély fájdalommal

Next

/
Oldalképek
Tartalom