Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-04 / 9. szám

4 NAGYKÁROLY ES VIDÉKE. Béla, Brichta Miksa, Schuszteritsch Ferencz, Weber Tibor, Dr. Tóth Zoltán, Szintay Gá­bor, Singer Márton, Hulka Károly (Tasnád), Goldberger G., Kinál József, Arany Dezső (Budapest), Kerekes Béla, Kemény Elemér (Debreczen), Grünstein M. (Budapest), Guth Ignácz (Szatmár), Kardos Lipót, Spitz Mór 2—2 K, Tóth Ferencz T20 K, N. N. (Buda­pest), N. N., Vogel (Sopron), Patay István (Kálmánd), Mok Vendel (Mezőterem), Gugen- berger (Debreczen), id. Matolcsy Sándor, N. N., Schnell Imre, ifj. Tóth Ferencz 1—1 K, Zimmermann 80 f, N. N., N. N., Hchetics 50—50 fillért. — A felülfizetőknek ezúton mond hálás köszönetét a kör elnöksége. — Emlékeztető. A helybeli főgimná­zium által f. hó 6-án este 7 órakor kezdő- dőleg a városi színházban az ifjúsági segély- egylet javára rendezendő estélyre ismételten felhívjuk lapunk olvasói figyelmét. Jegyek még kaphatók. — Üzletátvétel. Szilágyi Imre fiatal kereskedő átvette a Rózner Dezső-féle divat­áru-üzletet. — Eljegyzés. Hertmann Albert, a Na- siczi Takarékpénztár főkönyvelője, a múlt napokban váltott jegyet Deutsch Vikivel, Deutsch Vilmos helybeli fanagykereskedő testvérhugával. — A helybeli ipartestület vasárnap délután a városháza tanácstermében tartotta meg rendes évi közgyűlését. Marián Ferencz alelnök üdvözölvén a megjelenteket, bejelenti, hogy Kinczel János elnök betegsége folytán akadályozva van a közgyűlésen való részvé­telben, miért is az alapszabályok 13. §-a alapján ő foglalta el az elnöki széket. Az 1908. február 23-án tartott közgyűlésről és 1909. évi február hó 21-én megtartani meg- kisérlett közgyűlésről felvett jegyzőkönyvek felolvasása és tudomásulvétele után felol­vastatott az elöljáróság évi jelentése, a múlt évre vonatkozó zárszámadás és vagyonmér­leg, melyek tudomásul vétettek és Miks József pénztárnoknak a felmentvény megadatott. A folyó évre vonatkozó költségelőirányzat felolvastatván, helyeslőleg tudomásul vétetett. Ezután nyolcz kilépő előljárósági tag és három számvevő választása következvén, Bálintffy József, ifj. Barak Sándor, Csőkör István, Kirilla Adolf, Kovács Lajos, Májerhoffer Jó­zsef, Makranczi Ignácz és Nagy Pál elől- lőljárósági tagokká 3 évi időtartamra, Ko­máromi István pedig számvevővé 1 évi idő­tartamra egyhangúlag újból megválaszttattak, Bekker Orbán és Orosz János helyére pedig, kik újbóli megválaszttatásukat elfogadni vo­nakodtak, számvevőkké Juhász Lajos és Mol­nár Ignácz 1 évi időtartamra egyhangúlag megválaszttattak s ezzel a közgyűlés tárgy- sorozata ki lévén merítve, elnök a jegyző­könyv hitelesítésére Bekker Orbánt, Hancsis Illést és Lukácsovits Jánost felkérvén, a köz­gyűlést befejezettnek nyilvánította és bere­kesztette. — A Kossuth-Muzeum Kossuth La­josnak és az általa teremtett nagy időknek szent ereklyéit őrzi. Magasztos hivatást tölt be, tehát pártfogásra méltó. Éppen ezt kéri most hazánk legjobbjaitól. Pártfogoljuk re­mek kiadványának megrendelésével. 10—20 koronáért megküldi Hock János : „Rákócziné czimü diszmüvét, 100—200 koronáért pedig a „Kossuth Lajos azt izente . . .“ czimü hatalmas méretű képet, mely 170 czentimé- ter szélességével és 130 czentiméter magas­ságával a legnagyobb színes olajnyomat a Jlontinensen. A kép tárgya fenséges és eh­hez méltó a kivitele is. Azt a jelenetet áb­rázolja, midőn Kossuth Lajos gyújtó szavára hat hét alatt negyvenezer ember állott csata­sorban az Alföldön kaszával felfegyverkezve Jellassich ellen. A kép igen széles aranyke­retben szállittatik és 10 koronás havi rész­letfizetésre is kapható. Ezen kiadványok vá­sárlását valóban megérdemli a hazafias mis­siót teljesítő „Kossuth-Muzeum“, mely Buda­pesten VIII. Népszinház-utcza 23. sz. alatt van. — Esküvők. Szilágyi János, budapesti gépész-kovács, a napokban esküdött örök hűséget Kiss Ferencz polgártársunk leányá­nak, Mariskának. — Zhoris Alajos, 5-ik gyalogezredbeli őrmester, február hó 20-án esküdött örök hűséget Mándy Mariskának. — Helyreigazítás. Lapunk legutóbbi számába tévedésből az csúszott be, hogy a Nagykárolyi Nőegylet folyó hó 2-án tartja rendkívüli közgyűlését. A tagoknak ezennel helyreigazításként tudtul adjuk, hogy a köz­gyűlés folyó hó 7-én Vasárnap délelőtt 1/*12 órakor fog megtartatni a polgármester hiva­talos helyiségében — Nőiruha szabászati tanfolyam. Drechsler Dezső f. hó 4-től kezdve a város­háza kistermében nőiruha szabászati tan­folyamot tart, melyen 15 helybeli szegény- sorsú leány fog ingyenes oktatásban része­sülni. A tanítási idő d. e. 10—12-ig, d. u. 2—4-ig, esti csoport 7—9-ig tart. Tandíj- mentes tanulók a városi főjegyzőnél elő­jegyezhetek. — Uj gazdasági tudósítók várme­gyénkben. A földmivelésügyi miniszter vármegyénk szinérváraljai járására Losonczy Gyula szinérváraljai lakost, szatmári járására pedig Sz. Tréger Albert sárközi lakost a gaz­dasági tudósítói tiszttel bízta meg. — Nagybánya fürdőváros. Minthogy a Nagybányán létező arzén vastartalmú for­rások vize — szakértői vélemény szerint — a parádi, roncegnói és leviki forrásokkal vetekszik, Nagybányán az az eszme merült fel, hogy e várost nagyszabású fürdőépitke- zéssel nyaraló- és fürdő-várossá kell fejlesz­teni. Az eszme valóban megszivlelésre méltó, mert ha az megfelel a valóságnak, hogy Nagybánya forrásai a szenvedő emberiség egyik-másik baja enyhítésére alkalmasak, nemcsak az emberiségnek tesznek szolgála­tot azok, kik az eszme kivitelén fáradoznak, hanem Nagybányának magának, vármegyénk­nek is, mert Nagybánya egy oly virágzó várossá fejlődhetik, amely egész környéke, sőt vármegyénk gazdasági életének kedvező átalakulását is maga után vonhatja. Maláta-tápsör különlegesség Hercules-sörs Főraktár: 3-5 Kerekes Ödön czégnél. — Tanfolyam-berekesztés. Kedden délután nyert befejezést városunkban a feb­ruár elsején megkezdett szabóipari vándor­tanfolyam, melyet a helybeli ipartestület kezdeményezésére, a debreczeni kereskedelmi és iparkamara támogatásával, a kereskedelmi kormány rendeletére a budapesti technológiai múzeum vándortanára, Antal Vincze, deb­reczeni vándortanár rendezett. A záróvizsgán a kormány képviseletében Bálint Menyhért, a vándortanfolyamok szakellenőre, a kamara képviseletében Dr. Rédei Dezső segédtitkár, a város képviseletében Hetey Ábrahám fő­jegyző, helyettes polgármester, az ipartestület képviseletében Marián Ferencz alelnök, mint vendégek Dr. Adler Adolf ipartestületi ügyész, Weinberger Ferencz, a kamara levelező tagja J és Darabánt András, polg. isk. tanító jelentek meg; Marián alelnök üdvözölte a megjelent vendégeket és felkérte a kormány képviselő­jét a szakvizsga megkezdésének elrendelésére. Ezután a szakellenőr kérdést intézett a ván­dortanárhoz, hogy mi volt a tananyag ? mire ez kifejtette, hogy a tananyag állott az ana­tómia alapfogalmaiból, az ipari számtanból és szabászatból, mire a szakellenőr megkez­dette a vizsgát. Érdekes volt a bemutatott és anatómiai magyarázatokkal kisért mérték­vétel, majd az ipari számtanból való felele­tek meghallgatása, mire a 17 növendék a szabászathoz fogott s elkészültek az ide­vonatkozó rajzok. Ennek befejeztével a szak­ellenőr beszédet intézett a tanfolyam hall­gatóihoz, amelyben megköszönte az ipar- testületnek *és a kamarai segédtitkárnak a tanfolyam rendezése körüli fáradozásukat s figyelmébe ajánlotta a hallgatóknak, hogy folytassák tanulmányaikat és használják fel azt, amit most tanultak. Dr. Rédei egy remek beszédben fejtette ki, hogy a ezéhrendszer megszűntével az iparszabadság megteremtette a szabadosságot és az ipar tisztességtelenné fajult s ezt csakis az iparosok nagy részé­nek tudatlansága okozta; tanulni kell tehát az iparosnak, képezni magát saját szakmá­jában, mert a tudás tekintélyt és jólétet ad ; az ipari szakoktatás országos rendezése s az ezáltal elérhető eredmény által helyre fog állani az iparos régi tekintélye s meg fog szűnni a tudatlanságból és a calculatió hiányából eredő versenyképtelenség. Ennek az előmozdítása lévén a tanfolyamok czélja, felhívta a hallgatókat, hogy gyarapítsák is­mereteiket s meglátják, hogy nagy hasznuk lesz belőle. Ezután Marián Ferencz ipartes­tületi alelnök köszönte meg a szakellenőr, a kamarai titkár és a vándortanár fárado­zását, mire a bizonyítványok kiosztásával a záróvizsga véget ért. — Lelkészi áthelyezés. Mitrovich Elek, a nyirpilisi gör. kath. magyar egyház lelkésze, a helybeli gör. kath. magyar egyház lelké­szévé neveztetett ki. Az uj lelkész állását nemsokára elfoglalja s ezzel a helybeli gör. katholikus magyar egyház híveinek magyar­ságukért nagy buzgósággal vívott harcza győzedelmes befejezését nyer. — Tánczmulatság Érendréden. Az érendrédi ifjúság 1909. febr. 21-én kitünően sikerült tánczestélyt rendezett a Szatmár-Né- metiben felállítandó tanítói konviktus javára. A nemes czélra 80 korona tiszta jövedelem küldetett be a rendezőség által. A szépen feldíszített tánezterem, a kitűnő zene s a rendezőknek mindenre kiterjedő figyelme által a vendégeknek oly kellemes hangulata volt, hogy csak a reggeli órákban gondoltak a tá­vozásra. Felülfizettek: Veres Barna 10 K Balogh Péter 4 K Tóth Zsigmond (Pele) 1 K Uray Pál 1 K Veres Lajos 3 K Kandel Sán­dor (Peér) 2 K Kovács Gedeon (Érkörtvélyes) 2 K 20 f Kádár Mariska (Nagynyires) 4 K. Nagy József 2 K Márton István (Budapest) 1 K Bunyitay László (Encsencs) 1 K. Jelen voltak még: Balogh Péter, Bunyitani László, Bátky József (Debreczen) id. Böszörményi Sándor, Böszörményi Ferencz, Böszörményi Pál ifj. Böszörményi Sándor id. Fényes And­rás ifj. Fényes András, Jánky Albert, Jánky Pál, Nagy István, Nagy Lajos, Nagy Albert, Erdey András, Lengyel Ferencz, Lengyel László, Sajerli Gyula, Sajerli Lajos, Szaleczki Miklós, Szilágyi Géza, Szilágyi Kálmán, Szentgyöi’gyi Pál, Szentgyörgyi Zsigmond (Zilah), Tóth Imre, Tóth Károly, Uray And­rás, Uray Károly, Prunár Mihály, Vaday Ambrus, Vaday István, Uray Lajos. Leányok: Balogh Erzsiké (Debreczen), Bódy Ilonka, Böszörményi Málika, Böszörményi Piroska, Kis Irma (Nagykároly), Kandel Rózsika, Kan- dél Giza, Kandel Lotti, Nagy Katinka, Kan­del Ilonka, Kerczi Émmuska (Szaniszló), Józsa Erzsiké, Józsa Klára, Kalmár Teréz, Kalmár Erzsiké (Dengeleg), Lovass Erzsébet, Szentgyörgyi Rózsika, Erdődi Margitka (Deb­reczen). — A helybeli „Chewra-Kadischa- Egylet“ vasárnap délután 5 órakor saját helyiségében tartotta meg rendes évi köz­gyűlését Kaufmann Jenő elnöklete alatt. Az évi jelentés tudomásul vétetett, az évi zár­számadás bemutattatott s e szerint a bevétel 8149 K 73 f, a kiadás pedig 6514 K 49 f volt, tehát fenmaradt 1635 K 24 f bevételi többlet, mely összeg az 1908. jan. 1-én levő 8810 K 03 f pénztári készlethez hozzáadva, most 10445 K 27 f pénztári készlete van az egyletnek; a számvizsgáló bizottságnak a számadások megvizsgálására vonatkozó jelen­tése tudomásul vétetett és a számadóknak a felmentvény megadatott. Megemlítjük, hogy az egylet szegények segélyezésére 1894 K 64 f-t, gyógytári, orvosi, tüzifasegély és egyéb költségekre 1381 K 09 f-t fordított. — Megtagadott jóváhagyás. A bel­ügyminiszter vármegyénk azon szabályrende­letétől, — mely a korcsmák nyitvatartására vonatkozik, — a jóváhagyást azon alapon tagadta meg, hogy a vasárnapi munkaszünet­ről szóló törvényben ezen kérdés úgyis az egész országot illetőleg szabályoztatni fog. — Eljegyzés. Szegedy György asztalos­iparos helybeli lakos múlt hó 23-án jegyezte el Kabay Sándor polgártársunk leányát, Mar­gitkát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom