Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-21 / 42. szám

4 HÍREK. — Személyi hir. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja hétfőn Szatmáron volt, ott elnökölt a közgyűlésen és a közigazga­tási bizottság ülésen. A főispán hétfőn este érkezett városunkba s innen érendrédi bir­tokára utazott. — Kinevezés. Vármegyénk főispánja Jeszenszky Béla tb. főszolgabírót a kővár­aljai állami elemi iskolai gondnokság elnö­kévé nevezte ki. — A Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület igazgató-választmánya folyó hó 13-án ülést tartott, melyen kiküldötték a dohánybeváltáshoz szakértőkül Szatmárra Szőke Sándor és Világossy Gáspár, Nagyká­rolyba Madarassy Zoltán és Schiffbeck Má­tyás tagokat. Az egyesület jövő évben üli fenállásának 50 éves jubileumát. E jubileum ünneplését a választmány elvben elhatározta a titkári javaslat alapján s annak előkészí­tésére bizottság küldetett ki. A bizottság tagjai a következők: Teleki Géza gróf elnök, Dr. Falussy Árpád, Böszörményi Emil dr., Szeöke Barna alelnökök. Világossy Gáspár, Cholnoky Imre, . Domahidy István, György Endre, Ilosvay Aladár, Jékey László dr., bér. Kovács Béla, bér. Kovács Jenő, bér. Kovács Miklós, Kende Zsigmond, Luby Béla, Makár Károly dr., Madarassy Dezső, Németh Elemér, Pethő György, Révész János, Rébay Dezső, Szerdahelyi Ágoston, Szalkay Sándor, Vajay Károly dr. rendes tagok. Uj tagokul felvétettek: Garzó Imre Szaniszló, Csikós Mihály Mezőterem, Radványi Jenő Mezőte­rem, Maanrovicz Alfréd Fehérgyarmat, Nagy László Mezőterem, Baroóthy József Király- darócz, Lénárd Ede Szamosdob, Jakó Pál. Aranyosmegyes, ifj. Szentiványi Gyula Apa, Madarassy Árpád Pátyod, Horváth György Kolozsvár, Szavkulits Gyula Erdőd rendes, Szabó Pál Vetés évdijas tagokul. — A debreczeni gyűlésen való részvételre eddig jelentkeztek Dr. Adler Adolf pártelnök, Csipkés András, Janitzky Albert és Sternberg Sándor alelnökök, Stroh- mayer Ferencz pénztárnok, Dr. Mercs László, Singer Lipót és Schuszterits Ferencz. — A „Nagykárolyi Izraelita No­egylet“ f. hó 17-én délután a Népkonyha helyiségében szokatlanul látogatott rendkívüli közgyűlést tartott. Az egyleti tagoknak ilyen impozáns számban való megjelenése külö­nösen az uj elnökség bemutatkozásának szólott. Rooz Samuné egyleti elnöknő szép szavakban köszönte meg úgy az ő, mint az uj' i megválasztott tisztviselők nevében a közgyűlés kitüntető bizalmát. Méltó utódja kiván lenni az e'nöki székben a hervadhat- lan érdemeket szerzett Kaufmann Mártoné­nak. Programmjául a Nőegylet czélját szol­gálni tűzte ki; vagyont gyűjteni csak azért, hogy a szegények támogatása annál inten­zivebb legyen. A jótékonyságot nem magya­rázni, de gyakorolni akarja. A közgyűlés nagy tetszéssel fogadta az elnöki székfog­lalót. A tárgysorozat meglehetős rövid volt. A kezelői teendőkkel egyelőre Weiszberg Gyulát bízták meg. A Népkonyha folyó évi szükségleteiről való gondoskodás tárgyal­tatván, a közgyűlés elhatározta, hogy — mint minden évben, úgy az idén is — gyűjtés eszközöltessék, hogy igy a szigorú tél súlyos nyomorúságát a Népkonyha jótékonyságával megfelelő módon enyhíthesse. Ezért má" ezúton is kéri a vezetőség városunk lakóit, hogy a szegényeket segítő nemes intézmény: a népkonyha czéljaira gyűjtő hölgyeket fo­gadják szívesen s juttassák adományaikat az emberszeretet nevében a hideg télt félő, éhségtől remegő embertársaik szenvedései­nek, fájdalmának enyhítésére. A gyűjtéseket már a napokban megkezdik. A kibocsátott gyüjtőivek különben igy szólnak: A nagy­károlyi izr. nőegylet, a bekövetkezendő téli hónapokra városunkban ismét megnyitja a népkonyhát. Nagy azok száma, kik az em­beri jótékonyság eme legszebb intézményé­ben már eddig is enyhülést találtak a leg- szörnyübb Ínségre — az éhségre. Minthogy azonban — sajnos — egyletünk anyagi vi­szonyai oly szerények, hogy ezen áldásos intézményt a saját erejéből nem képes ál­landóan fentartani, a nemes emberbarátok- > hoz fordulunk, leérve az ő segítségüket és támogatásukat. Személy- és felekezetváloga- j tás nélkül fogjuk kiosztani a nemes ember- J barátoktól összekéregetett falatot az éhező iskolásgyerekek és munkaképtelen szegények­nek, a léik hálás szívvel fogják áldani isme­retlen jótevőiket. Ezekhez fordulunk könyör- adoinányért. Amint az Ínség nem ismer felekezetet és amint népkonyhánk sem tesz különbséget a támogatásra szorult emberek között, azonképen segélykérésünkkel is vala­mennyi felebarátunkhoz fordulunk. Teljes bizalommal fordulunk tehát t. Gzimedhez, kegyeskedjék a túloldalon szives adakozását feljegyezni, jelen ivet jómódú ismerősei kö­rében körözni és a begyült adományokat, pénzen kívül búzát, lisztet, tűzifát és főze­léket mielőbb egyletünk czimére eljuttatni. { Isten áldása legyen nemes fáradozásán és jutalmazza meg az összes kegyes adakozó­kat. Nagykároly, 1909. október hó 15-én. A nagykárolyi izr. nőegylet nevében: Rooz Samuné, elnök. Cukor Mártonná, dr. Somossi Ignáczné, alelnökök. Brichta Miksáné, pénz­táros. Peiszner Lajosné, ellenőr. Dr. Melinda László, jegyző. — Látogatás. Hartig Sándor m. kir. kereskedelmi minisztériumbeli miniszteri ta­nácsos holnap reggel a nagykárolyi—érendrédi kövesut ügyében főispánunkat Érendréden fogja meglátogatni. — Árlejtés. A csúcsa—nagykárolyi ál­lami közút 33—34 kilométer szakaszán le­endő hídépítés f. hó 28-án d. e. 10 órakor a zilahi áHamépitészeti hivatalban tartandó j árlejtésen fog kiadatni, ahol a feltételek is megtudhatók. Bánatpénz 5°/0. •—- Áthelyezés. Nagy Tamás helyettes pénzügyigazgatót a pénzügyminisztérium ve- !, zetésével megbízott miniszterelnök a helybeli pénzügyigazgatóságtól hasonló minőségben a sátoraljaújhelyi pénzügyigazgatósághoz he­lyezte át. — A kereskedő tanoncziskola ügye. Említettük már lapunkban, hogy a keres­kedőtársulat az építendő kereskedő iskola tőkéjének előteremtésére a helybeli 5 pénz­intézethez fordult. A beadott kérvény igy szól: „A nagykárolyi kereskedők társulata évekkel ezelőtt egy kereskedőtanoncziskolát létesített Nagykárolyban, melynek czéljaira szerény anyagi viszonyai miatt házat nem építhetett, hanem kénytelen volt ideiglenesen a nagykárolyi piarista főgimnázium helyisé­geit igénybe venni. A főgimnáziumban kez­dettől fogva nem látták iskolánkat szívesen, csak folytonos kérésre tűrték meg ott, úgy hogy már évek óta fenyegetett bennün­ket az a veszély, hogy kénytelenek leszünk iskolánkat a főgimnázium helyiségeiből ki­költöztetni. A helyzet tarthatatlansága nyil­vánvaló volt, de anyagi eszközök hiányában nem segíthettünk rajta. Végre a nagyméltó- ságu magy. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter ur azon leirata, mely szerint a főgimnázium helyiségei az 1909/10. tanévtől kezdve a kereskedelmi iskola czéljaira nem szolgálhatnak, elodázhatatlanul szükségessé tette az iskolaház építését, de ezen erőnket felülmúló feladatra támogatás nélkül nem vállalkozhatunk. Azt hisszük, hogy nem szo­rul bővebb fejtegetésre, hogy ezen iskola, amelynek czélja a kereskedő-ifjúság kikép­zése, szellemi művelése és ezáltal a keres­kedők társadalmi nívójának emelése és a kereskedelem folytonos fejlesztése és fen- maradásának biztosítása, nemcsak a nagy­károlyi kereskedötársulatnak, de az egyes kereskedőknek és kereskedelmi . részvénytár­saságoknak is feladata és érdeke. Ez ad ne­künk reményt arra, hogy a tekintetes igaz­gatóság is méltányolja azon törekvésünket, hogy a kereskedőiskola czéljaira megfelelő épületet emelni és az iskolát fentartani akar­juk s hozzá fog járulni nagybecsű támoga- ' tásával ezen törekvésünk megvalósításához, j Miért is azon tiszteletteljes kérelemmel for­dulunk a tekintetes Igazgatósághoz, méltóz- tassék a kereskedelmi iskola felépítése czél- jára 10 év múlva visszafizetendő kamatnél- kü'i kölcsönt engedélyezni. Teljes tisztelettel a nagykárolyi kereskedőtársulat nevében: ! Brichta Miksa, alelnök. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE — Nyugalomba vonulás. Lépes Ödön honvéd százados, ki egyidőben városunkban állomásozott s most a budapesti I. honvéd gyalogezredbeli népfelkelési ügyosztályt ve­zette, nyugalomba vonult s ez alkalommal a király neki kiválóan buzgó és sikeres szol­gálatai elismeréséül az őrnagyi czimet és jelleget díjmentesen megadta és elrendelte, hogy nevezettnek a hadúr legfelsőbb meg­elégedése tudtu' adassék. — Tanitóválasztás. A helybeli gör. katholikus román egyháznál kedden ejtetett meg a kántortanitóválasztás, mely alkalom­mal Boska Tivadar nagylétai tanító lett kán- tortanitóvá megválasztva. — A marólúg áldozatai. Juhász Esz­ter helybeli cselédleány f. hó 14-én este szerelmi bánatában marólúgot ivott. A mér­ges folyadék beleit teljesen összeégette. — Varga Mária 17 éves cselédleány viz helyett tévedésből marólúgot ivott, azonban hamar megérezvén a külömbséget, segítségért kia­bált és a gyorsan előhívott orvos közremű­ködése elejét vette a nagyobb bajnak. — Kinevezés. A pénzügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök Hege­dűs Ferencz pénzügyi tanácsost a nagykárolyi pénzügyigazgatósághoz helyettes pénzügy­igazgatóvá nevezte ki. — A Rákóczi kultusz. Dicső kuruez fejedelmünk hazahozatalának évfordulója e hó 29-én lesz. Ez évforduló megünneplése iránt fordult Halász István zeneszerző „Tá­vol Keletről...“ czimü kuruez dal szerzője Dr. Adler Adolf pártelnökhöz, aki támoga­tását készséggel megígérve, most alábbi le­velet kapta a kuruez kor lelkes hívétől, mfr lyet hazafias hangjánál fogva közreadunk: „Igen tiszteit Uram! Szives sorait s szives készségét, hogy Rákóczi hamvai hazahoza­talának emlékere egy Nagykárolyban tai- tandó ünnepély tervét párlolólag méltózla- tik a tisztelt Függetlenségi párt elé terjesz­teni, szivemből nagyon köszönöm. A Függet­lenségi párt határozatáról annak idején tisz­telettel kérem Elnök ur szives értesítését. Mily fájó véletlen! Alig vetettem fel az esz­mét, rá nemsokára meghalt Thaly Kálmán, aki a legideálisabb, hazafias szellemet hagyta örökbe a magyar nemzetnek. Folytassuk — csekély erőnkhöz képest — az ő dicső mun­káját, a Rákóczi-kultuszt! Talán nincs is még egy nemzetnek szebb, igazabb kultusza ! A kuruez időkre való emlékezés, mint egy örökké zsongó, gyönyörű szép melódia, ede- seu, ragyogóan, mámoros álomba ringalóan zengi be körülöttünk ezt a szürke világot! A dicső korszak fáradhatatlan, ősz krónikása tulajdonképeni nyilvánosság előtt a tavaly i megtartott pesti Rákóczi-ünnepélyen beszélt Rákócziról legutoljára. Felejthetetlen gyö- | nyörü emlékbeszédet mondott, melynek min- j den szava mélyen belopózott a közönség j szivébe s ott fog élni örökkön-örökké! Hofcy csodáltuk ót, amint szinte reszketni hallot­tuk hangjában a végtelen szeretetnek, imá­datnak szenvedélyes, forró érzését, mely őt egész életén át ellenállhatatlanul a Fejede­lemhez fűzte. „Távol Keletről“ ... czimü dalom annak idején a Megboldogultnak igen megnyerte tetszését s az a ritka jóindulat, páratlan jóság, melyet ő irányomban tanú­sított, czélul kitűzött magyar munkásságomra a legszentebb, legerősebb buzdítás, magyar lelkemnek soha el nem múló, legnagyobb boldogsága. A hazafiui kegyelet lobogóját hajtsuk meg Thaly Kálmán legeszményibb, j nagy müve előtt. Midőn Rákóczit ünnepeljük, : az ö szent emlékezetének is áldozunk. Em- í lékezésünkkel fűzzünk koszorút az ö köny- nyektől harmatos sírjára, mely a végtelenül sokat szenvedett, de szebb jövőre hivatott dicső magyar nemzet feltámadásába, sza­badságába vetett, soha nem csüggedő bizo- dalomnak s örök reménységnek legszentebb symboluma! Maradtam kiváló tisztelettel Budapest, 1909. október 18. Halász István. — Tűz volt Érendréden f. hó 19- én este, mely alkalommal Nagy József malma leégett. A ká" biztosítás révén megtérül. — Házasság. Gindele Ignátz helybeli czipészmester vasárnap esküdött örök hűsé­get Prógli István gazdálkodó leányának, [ Máriának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom