Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-22 / 29. szám

4

— Verekedő tanonczok. Vinkler István helybeli kárpitostanoncz folyó hó 20-án Elchlinger Gyula lakatosinassal az utczán összevesztek, majd verekedtek. Vinkler egy léczczel fejen vágta Elchlingert, ki a nála volt vésővel ellenfelének jobb lábszárát úgy végighasitotta, hogy ez igen súlyos sérülést szenvedett és sok vért veszített. A városi orvos nyújtott Vinklernek első segélyt, majd a közkórházba szállították a súlyos sebesültet.

— Névnap. Dr. Falussy Árpádné Jerney Margit, főispánunk neje, f. hó 18-án ünnepelte névnapját Érendréden, hol barátaik és az ismerősök ez alkalomból nagy számban keresték fel gratulátiójukkal.

— A helybeli Izraelita Nőegylet a Kaufmann Mártonné elnök és ifj. Sternberg Sándorné alelnök lemondása folytán megüresedett állásokat a f. hó 11-én tartott közgyűlésén töltötte be, miután a lemondott tisztviselőknek hosszas és eredinénydus működésűkért jegyzőkönyvi elismerést és köszönetét szavaztak. Elnökké Rooz Samunét, alelnökké Czukor Mártonnét választották meg, kik azonban lemondottak e tisztségről.

— A tisztviselők házépítése. Nem tudjuk, mi van a tisztviselői telep kérdésével, de úgy látszik, az a helyesebb építési módnyerte meg tisztviselőink tetszését, hogy nem telep- szerüleg építkeznek, de a városban szétszórtan, ahol megfelelő telket kapnak. Most újabban Papp Jenő vármegyei Írnok vett házhelyet Fazekas Vilmosnak kaszinó utczai telkéből.

— Verekedések. F. hó 20-án Krémer József iparostanoncz a Honvéd-utczai köz- kuthoz ment vízért s ott összeszólalkozott Tóth Mária cselédleánynyal, ki egy kővel az inast úgy vágta fejbe, hogy ennek fejét be- szakitotta. Sebesültet ápolás alá vették. —- Demeter István helybeli fuvaros f. hó 13-án este részeg állapotban összeszólalkozott János nevű fiával. A veszekedés verekedéssé fajult, miközben a fiú az apját úgy fejbevágta, hogy annak feje beszakadt.

— Kinevezés. A debreczeni államvas- uti üzletvezetőség Szabó Istvánt, Demidor Ignácz rendőrkapitány gyámfiát állomási felvigyázó gyakornokká kinevezte és szolgálattételre a szatmári állomásra osztotta be.

— Egy rágalmazási per. A Nagy Tamás pénzügyigazgatóhelyettes rágalmazási perében f. hó 15-én volt a folytatólagos tárgyalás dr. Serly Jenő büntetőbiró előtt. Főmagánvádló Kelemen Samu dr. képviselővel jelent meg ismét. A bíróság kihallgatta Kölcsey Zoltánt, id. Vetzák Edét, Kaufmann Jenőt, újból Plachy Gyulát, majd Sztárek Dezsőt és Nagy Gábort. Ezután a bíróság a tárgyalást bizonytalan időre — előreláthatólag augusztus végéig — elnapolta. ítélet csak szeptemberben várható.

— Betörés. A szaniszlói postahivatalban f. hó 14 és 15-ike közötti éjjel ismeretlen tettesek betörtek és a kis vaspénzszek- rényt a kibontott falon keresztül ellopták. A szekrényben pénz nem volt, csakis bélyegek. A szekrényt az aratók találták meg a reszegei utón a tengeri földek szélén. A csendőrség nyomozza a tettest.

— Kinevezés. A király Szoboszlay Sándor debreczeni kir. törvényszéki bírót a debreczeni kir. táblához bíróvá nevezte ki. Az uj táblabiró több éven át a szatmári törvényszéknek volt tagja és innen helyeztetett át. a debreczeni törvényszékhez.

— Aratómulatság. A katholikus legényegyesület — mint minden évben — az idén is megtartja aratómulatságát, még pedig augusztus 1-én. Ennek legérdekesebb része az arató népség felvonulása lesz a földesur házához. Este a polgári olvasókörben zártkörű tánczmulatság lesz. Személyjegy 2 kor., családjegy 5 kor.

— Élelmi czikkek vizsgálata. Az egész országban elharapózott élelmiszer hamisítással kapcsolatban nálunk is a legszigorúbb módon és a legaprólékosabban fognak a földmivelésügyi minisztérium e tárgyban kiadott rendeletéi szerint a vizsgálatok megtartatni. ügy a mezőgazdasági termények, valamint minden más élelmiczikket képező anyagok a piaczon, a kereskedésekben minden vásár alkalmával, majd időnként tüze- j tesebb szakértői felülvizsgálat megejthetése végett minták vételével fognak évenkint több ízben kereszlülvitetni. Különösen gond fog fordittatni a behozott tejtermékek tisz- j taságára és valódiságára s az elárusítandó hús és halnemüek kifogástalan tisztaságára és frisseségére. Az ismételt kihágási esetek a legszigorúbb elbírálást vonják maguk után.

— Czemetiparunk. A Walla név mai gyáriparunkban már egy teljesen kifejezett I fogalom, mert a mozaik, czeinent és műkő- gyártás föllendülésével egészen összeforrt a Walla név, mert más úttörő nevet vagy czéget nem ismerünk s igy kétségtelenül első helyet foglal el az ifj. Walla József mozaik-, czeinentáru- és mükögyára, (iroda: Budapest, VII. kér., Rottenbiller-utcza 15. Telefon 76—36.), ez a modern munkára berendezett gyár, mely minden tekintetben még a legfokozottabb igényeknek is meg bir felelni. A technika legújabb vívmányaival felszerelt gyár X., Asztalos Sándor-ut 22. sz. alatt van, ahol körülbelül 300 munkás dolgozik állandóan a legelőkelőbb művészi Ízlésről tanúskodó egyszerű és diszes kivitelű márvány-mozaiklapok, mintázott cze- mentlapok, karmantyus betoncsövek és egyáltalában minden más czementáruk, mint szökőkutak, jászolók stb. előállításán. Legújabban a gyár üzemkörét kiterjesztette, berendezvén egy kőfaragó-, mükőosztályt, hol mindennemű kőfaragó és szobrász munkát, mint szabadon függő fő- és mellék- lépcsőket, pihenőket, lábazatokat, ballus- trádákat stb. készítenek karszt, süttői, siklósi, vörösmárvány és gránit utánzatok- [ ban. A nagy munkaképességű gyár ezenkívül elvállal mindennemű lapburkolásokat és egyéb beton és terazzo munkák kivitelét. Általánosan elismert előnye a gyárnak, hogy a legnagyobb anyagi áldozatoktól vissza nem riadva, jónevü szakemberekre bízta az egyes alosztályok vezetését, úgy, hogy minden munka, amely ebből a gyárból kerül ki, méltán versenyre kelhet ízlés és tartósság tekintetében bármely külföldi elsőrendű gyár készítményeivel is. A főrangú körök lakóházaiban, kórházakban, fürdőkben mindenütt ifj. Walla József gyártmányaival találkozunk. De a legnagyobb előnyei közé tartozik a gyárnak: a benne alkalmazott szakemberek legnagyobb részt id. Walla Józsefnek voltak munkatársai s az ő iskolájából kerültek ki, aki pedig e téren külföldön is elismert szaktekintély.

— Lopás. Rupiczky János helybeli fodrász f. hó 19-én Vachter Istvánné Ágoston- utczai lakásának udvaráról egy párnát, majd özv. Kínál Jánosnétól két párnát elvitt s azokat a város határában a gabonakeresztek közé dugta. A rendőrség nevezettet bekísérte s ellene az eljárást megindította.

— Gyilkosság. Mészáros Gergelyné és Szentmiklósi Ferenczné reszegei lakos dohányosok f. hó 14-én hajnalban összevesztek s utóbbinak 16 éves Károly nevű fia dühében Mészárosnét megszurta. A hosszú kés az áldozat baloldali hónalja alatt hatolt be a bordák közé, átmetszette az üteret, átjárta a tüdőt s az igy rövidesen kiszendett.

A bíróság még aznap délután kiszállott a helyszínére. Füzesséry György járásbiró, Tóth Kálmán joggyakornok jelenlétében dr. Cukor Lajos és dr. Korányi Ferencz orvosok ejtették meg a bonczolást, melyet Mészáros Gergely csak a csendőrség közbejötté után engedett meg. A bonczolás után a hulla a község lakosságának nagy részvéte mellett temettetett el. A fiatal gyilkost a csendőrség letartóztatta s a helybeli járás- bíróság fogházába kisérte.

— Vasutátvétel. A Nagykároly—som- kuti h. é. vasút a Szatmár—bikszádi h. é. vasút tulajdonába ment át.

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE

Hivatalos rész.

— Hirdetmény az 1909. év folyamán megtartandó időszakos hitelesítés helye és időpontja tárgyában. A szatmárnémetii állami mértékhitelesítő hivatal az 1909. évi 27641. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet

értelmében a folyó évben az alább felsorolt központokban fog időszakos hitelesítést végezni. Felhivatnak az időszakos hitelesítési központokban, valamint az ilyenekül ki nem jelölt községekben lakó felek, hogy közforgalmi mértékeiket és mérőeszközeiket az alább jelzett időszakos hitelesítési központokban a kitűzött időben és a megállapított csoportosítás szerint mutassák be. Az időszakos hitelesítésben mindazon felek lartoz- nak részt venni, akik a közforgalomban mértékeket és mérőeszközöket használnak, tekintet nélkül arra, hogy előzetesen jelentkeztek-e vagy sem. Azon felek, akik az időszakos hitelesítésben való részvételre előzetesen jelentkeztek, mértékeik és mérőeszközeik időszakos hitelesítését az 1908. évi 107226. és az 1909. évi 27641. sz. kereskedelemügyi miniszteri rendeletek értelmében az általuk választott központokban eszközöltethetik. I. Időszakos hitelesítési körút. Nagy- majtény (központ) juh 21. d. u. Domahida, Esztró, Gilvács jul. 22. d. e. és d. u. Kis- majtény, Krasznaszentmiklós jul. 23. d. e. és d. u. Mezöterem (központ) jul. 26. d. e. Portelek (központ) Iriny, Vezend jul. 28. d.

e. és d. u. Érendréd (központ) jul. 29. d. e. és d. u. Érdengeleg jul. 30. d. e. Érkörtvé- lyes (központ) aug. 4. d. e. Szaniszló (központ) A-tól O-ig aug. 5. d. e. és d. u. P-től Z-ig aug. 6. d. e. Mezőpetri aug. 6. d. u. Penészlek, Reszege aug. 7. d. e. és d. u. Csomaköz (központ), Bere aug. 9. d. e. és

d. u. Nagykároly (központ) A-tól B-ig aug. 10. d. u. C-től E-ig aug. 11. d. e. és d. u. F-től G-ig aug. 12. d. e. és d. u. H-tól I-ig aug. 13. d. e. és d. u. K-tól M-ig aug.

14. d. e. és d. u. N-től Q-ig aug. 16. d. e. és d. u. R-től S-ig aug. 17. d. e. és d. u.

I Sz-től T-ig aug. 18. d. e. és d. u. T-töl Z-ig | aug. 19. d. e. és d. u. Börvely, Genes aug. 23. d. e. és d. u. Kaplony, Kálmánd Mezőfény aug. 24. d. e. és d. u. Vállaj (központ) aug. 25. d. e. és d. u. Csanálos aug. 26. d.

e. és d. u. Mérk aug. 27. d. e. II. Első hitelesítésre fentartott napok. Júliusban 31. Augusztusban 1—3. Szeptemberben 1—3.

i 30. Októberben 1—3. Novemberben 5—7.,

13—14., 20—21., 27—28. Deczemberben

4—5., 11—12., 18-19., 30-31. Figyelmeztetés. A) Az időszakos hitelesítésre kötelezett felek különös kötelességei. Az

1907. évi V. törvényezikk végrehajtása tárgyában kiadott 1908. évi 107226. sz. kereskedelemügyi miniszteri rendelet az idösza- I kos hitelesítésre kötelezett felekre a következő különös kötelességeket állapítja meg:

a) Az időszakos hitelesítésre hozott mértékeknek és mérőeszközöknek tisztáknak, porI tói és rozsdától menteseknek — egyszóval jókarban levőknek — kell lenniük, különben hitelesítési eljárás alá nem bocsáttatnak (45. §). b) Az időszakos hitelesítés alkalmával tartoznak a felek összes mértékeiket és mérőeszközeiket bemutatni tekintet nélkül arra, hogy azok mennyi idő óta vannak | használatban (46. §.). c) A 100 kg-ot meg- i haladó terhelhetőségü hídmérlegek tulajdo- I nosai, — amennyiben ily mérlegeiknek hely- ! színén való hitelesítését kívánják, — valamint az állandóan felállított hídmérlegek tulajdonosai tartoznak mérlegük terhelhetősége 1l3-ad részének megfelelő terhet tara- súly, jól égetett tégla vagy koczkakő alakjában a mértékhitelesítők rendelkezésére bocsátani, valamint a szükséges munkaerőről gondoskodni. (42. és 43. §§.). B) Büntető határozatok. Az 1907. évi V. törvényezikk 32. és 33. §§-ai a mértékügyi kihágásokra vonatkozólag a következő büntetéseket állapítják meg: 32. §. Kihágást követ el és amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig, ha utolsó büntetésének kiállása óta két év nem telt el, 8 napig terjedhető elzárással és 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az: a) aki a közforgalomban a törvény I. fejezete értelmében meg nem engedett mértéket vagy mérőeszközt használ;

b) aki oly mértéket vagy mérőeszközt, amely a jelen törvény értelmében hitelesítendő, vagy időszakos hitelesítési kötelezettség alá esett, szabályszerű hitelesítés, illetve az időszakos hitelesítés nélkül forgalomba bocsát,