Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-02 / 48. szám

D — Halálozás. Özv. Jakab Mihály né szül. Molnár Klára múlt hó 28-án életének 77-ik évében elhunyt. Temetése 30-án volt nagy részvét mellett. — A helybeli orthodox izr. hitköz­ség rabbi állásának betöltése f. hó 12-én lesz. Az állásra három rabbit jelöltek. — Hirdetmény a házbérjövedelem bevallása tárgyában. A házbéradó 1910. évre való érvénynyel kivetendő lévén, az ezen kivetés alapjául szolgáló házbérvallo- mási ivek benyújtására a m. kir. pénzügy­minisztérium 1909. évi 109,817. szám alatt kiadott rendeletével az 1909. évi deczember hó 15-ig terjedő időt tűzte ki. A házadóról szóló 1909. évi VI. t.-cz. 46. §-a értelmében a bevallás annak a községnek elöljáróságá­nál történik, a melynek területén a ház fek­szik. A házbérjövedelem bevallására köte­lezve van: a) a tényleges birtokos, illetőleg vagyonközösség esetén az összes tényleges birtokosok ; b) a házközösségnél annak feje ; c) nem önjogu, valamint jogi személyeknél a törvényes képviselő. Ha a közös tényleges birtokosok közül csak egy ád vallomást, utóbbi az összes tényleges birtokosok meghatalma­zottjának tekintendő. A ház tényleges birtokosa (tulajdonos vagy haszonélvező) illetve a törv. képviselő a házbérvallomási ivet meghatal­mazott által is kiállíttathatja, ennek eljárásá­ért azonban a meghatalmazó anyagilag fe­lelős. A bélyegmentes meghatalmazás kívá­natra felmutatandó. Felhivatnak tehát a vallomásadásra kötelezettek, hogy a házbér­vallomási ivet pontosan és a valóságnak megfelelő hűséggel töltsék ki s azt a köz­ségi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) leg­későbben deczember hó, 15-ig nyújtsák be. A bevallás tárgyát a házak évi nyers bér- jövedelme képezi. Nyers jövedelemnek tekin­tendő együttvéve mindaz, a mit a bérlő a bérlettárgy használata fejében a bevallás idő­pontjában ellenértékűi fizet, illetőleg teljesí­teni tartozik. Ide számítandók különösen: 1. a szoros értelemben vett lakbér; 2. a ter­mészetbeni szolgáltatások, a tulajdonos he­lyett fizetett kárbiztositási dijak, állami, hely- hatósági s egyéb adók azoknak az összegek­nek kivételével, melyeket a bérlő községi adó fejében házbérfillérek elnevezése alatt, vagy más községi lakásadó czimén fizet, ha a bérbeadó ezeket az összegeket elkülönítve mutatja ki, vagy bérvallomásában oda nyi­latkozik, hogy a mellékjárulékaival együtt bevallott nyers jövedelemben a házbérfillé­rek már benfoglaltatnak; 3. azok az össze­gek, melyeket bérbeadónak a bérlő háztar­tása keretében vízvezeték, éjjeli világítás, szemétkihordás és más ilynemű mellékkölt­ségek czimén fizet, ide nem értve a ház gon­dozásával megbízott egyénnek a bérlők ré­széről külön fizetett, akár előre meghatáro­zott járandóságokat, továbbá a lakás világí­tásáért és fűtéséért külön megállapított ösz- szegeket, végül a bérlő mint üzlettulajdonos által üzlete czéljaira felhasznált viz után fizett vízvezetéki dijakat; 4. azok az össze­gek, melyeket a bérlő a bérbevett ház vagy lakrészek állandó átalakításának vagy karba- helyezésének költsége fejében a bérbeadó beleegyezésével sajátjából oly feltétel alatt előlegezett, hogy e költség visszatérüléséig készpénzben aránylag csekélyebb összegű lakbért tartozzék fizetni. Ha e költség vissza­térítése a szerződő felek által több évre osztatott fel, a költségeknek csak ama része számítandó a nyers jövedelemhez, mely a megállapított felosztás szerint az illető évre esik. Általános házbéradó alá eső helyeken a házbirtokos által használt vagy másnak átengedett épületeknek, illetve épületrészek­nek nyers házbérjövedelme gyanánt a bér­beadás esetén elérhető haszonértéket (bér- I értéket), az üresen álló lakásoknál pedig az előző évi adóalapot kell bevallani. Üzletfel­szereléssel, földbirtokkal, házi kerttel vagy egyéb dolgokkal és jogokkal együtt bérbe­adott házaknál vagy lakrészeknél nyers jö­vedelemnek az az összeg vallandó be, mely házbér czimén a bérszerződésben külön ki­tüntetve van. Bútorzattal együtt bérbeadott I lakrészek bérjövedelmét minden levonás nél- j kül kell bevallani, amelyből azonban a bú­torzat elhasználása fejében 30°/0-ot a kivető közegek fognak leszámítani. A bérlők a val­lomási ivén bizonyiIják a vallomás helyes­ségét, nevöknek a vallomásadásra kötelezett felhívása folytán a megfelelő rovatba történt bejegyzése által. Ez a bejegyzés a bérösszeg beírása előtt tilos. A felek a házbérvallomá- sok beadásáról elismervényt kérhetnek. Aki vallomását a kitűzött határidőben be nem adja, a kivetés során megállapított házbér­adónak 1 °/0-át, ha pedig a részére szabály­szerűen kézbesített és a vallomás benyújtá­sára szóló felhivá vételétől számított 8 nap alatt sem adja be vallomását, további 4°/0-át fizeti pótlék fejében. Ha a vallomásadásra kötelezett a vallomási ivet a bérösszegnek beírása előtt Íratja alá bérlőjével, annyiszor büntetendő 5—200 K-ig terjedő rendbírság­gal, a hány bérlőjénél ezt elkövette. Hasonló rendbírság alá esik a bérlő is, ha a vallo­mási iv aláírását elfogadható ok nélkül meg­tagadja. Biróilag büntetendő, vagyis jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a j tényleges birtokos vagy annak törvényes képviselője, ha a házbérjövedelenlre vonat­kozó vallomási ívben adóköteles jövedelmet szándékosan elhallgat, ,vagy abban tudva valótlan vagy szándékos félrevezetésre irá­nyuló nyilatkozatot tesz, mely az adó meg­rövidítésére alkalmas. Ha ennek a kihágás­nak elkövetésében a bérlő is szándékosan részt vesz, ez a tettessel egyenlően bünte­tendő. Tájékozásul szolgáljon végül, hogy a vallomásadásra kötelezettet a bevallás köte­lezettsége alól nem menti fel az a körülmény, hogy a vallomási iv részére hivatalból kéz­besítve nem lelt. Kelt Nagykároly, 1909, november 15. Tömpe Károly, aü. tan. he­lyettes. — Hirdetmény. 8796—1909. sz. Érte- sittetik a város közönsége, hogy külterületi állami iskola elhelyezése czéljaira a korpa­réten 1600 □-öl terület megvételére vonat­kozó ügy érdemi tárgyalása az 1910. évi február hó 6-án délelőtt 10 órakor tartandó képviselőtestületi közgyűlésre tűzetett ki. Nagykároly, 1909. november 23-án. Debre­: czem István, polgármester. — Meghívó a szatmármegyei füg­getlenségi és 48-a3 párt tagjaihoz. Az országos függetlenségi 48-as párt kettévá­lása folytán nem maradhatunk tétlenül mi se! Megyei pártunk híven kitartott 40 év óta hirdetett és vallott, elveink, program- műnk mellett. A gazdasági önállóság első követelménye a külön bank. E mellé állot­tak pártunk képviselői itt a megyében mind­nyájan. Most rajtunk a sor, hogy nyilatkoz­zunk. Tájékoztatni kell a népet, fel kell világosítani községi pártvezetőségeinket. Csak úgy tarthatjuk meg befolyásunkat népünk felett, ha oly párthüséggel, szilárdsággal visszük a függetlenségi lobogót előre, de sohse hátra, mint tettük azt eddig. E cél­ból 1909. december 8-án reggel 10 órára Szatmárra az Iparos olvasó-kör helyiségében tartandó pártgyülésre hivom meg a megyei függetlenségi párt összes tagjait, (a nagy- károlyi kerület kivételével) Minden tagnak külön meghívót nem küldhetünk, de fel­hívjuk pártelnökeinket, hogy hassanak oda, miszerint gyűlésünkön minden községünk képviselve legyen legalább egy pár meg­bízottal, hogy otthon apostolai legyenek ügyünknek. Kelt Budapest, 1909. nov. 28-án. Hazafias üdvözlettel Luby Géza, a megyei függetlenségi párt elnöke. — Rákóczi-estély lesz f. hó 5-én Felsőbányán egy beszerzendő Rákóczi ser­leg javára. A rendező-bizottság élén Farkas Jenő polgármester áll. A műsor a következő: Költemény, irta és előadja: Révai Károly. Dalok, Révész Jánosné zongorakiséretével énekli Révész János. II. Rákóczi Ferencz fejedelem külügyi politikájáról és gróf Ber­csényi Miklósról. Irta és felolvassa Ferenczy János. — Tífuszjárvány környékünkön. Említettük már lapunkban, hogy Börvely községben a tífusz járványszerüleg fellépett. Újabban Kalonyban van járvány. Miután azonban oly hírek keltek szárnyra, mintha egész vidékünkön hasonló tífuszjárvány volna, illetékes helyről nyert informátiók alapján megnyugtathatjuk a közönséget, hogy Mező­terem, Mezőpetri, Fény és Szaniszló közsó- j NA GYKÁROLY ÉS VIDÉKE gekben járvány nincs, noha egyik-másik községben — mint az máskor is előfordul —- szórványos megbetegedések jelentkeznek. A betegséggel fertőzött falvakban az óvin­tézkedések a közigazgatási hatóság részéről megtétettek, a körorvos sűrűn látogatja meg a betegeket, sőt Dr. Cukor Lajos járásorvos és Dr. Aáron Sándor főorvos is többször tettek már szemle utat. Indokolatlan tehát túlzott rémhírekkel nyugtalanítani a közön­séget. A városunkban állítólag dúló tífusz­járványról pedig a városházánál — a hová a város területén észlelt fertőző betegsége­ket a kezelőorvosok bejelenteni tartoznak — mitsem tudnak. — Szerkesztői üzenet. K. Gy. urnák. Az államvasuttól lapunk semmiféle subven- tiót vagy hirdetési általányt nem élvez. — Iskolaszentelés Mezőpetriben. A mezőpetri-i r. Icalh. hitközség nagy anyagi áldozatok árán a mai kornak teljesen meg­felelő, gyönyörű emeletes iskolát építtetett. Az építési es felszerelési költségek mintegy hatvanezer koronát tesznek ki. A felszen- telési ünnepély nov. 19-én Erzsébet napján, a templom védőszentjének ünnepén volt. A szentelési szertartást Főtisztelendő Zaho- ránszky István mezőpetri-i plébános végezte. 21-én az egyháztanács és iskolaszék, az iskola felszerelési költségek fedezésére jól sikerült táncmulatságot rendezett. A nagy­számú községi lakosokon kívül tekintélyes számmal emelték az estély fényét a vidéki vendégek. Az estélyen felülfizettek: Bogsch K. főmérnök 3 K 40 f., Becsky György 2 K., Becsky Sándor 2 K., Saághy Gusztáv 2 K., Steib Márton 2 K., Szendrey István 7 K., Mangold István 2 K 40 f., Nagy Pál 5 K., Nagy Gusztáv 1 K., Meskó Béla 2 K., Boross József 2 K 40 f., Tóth Miklós 2 K 40 f., Mesli János 1 K., Fejes István 1 K., í Stocz István 1 K, Haller József 1 K 40 f., HeidenhofTer József 1 K., N. N. 20 K., Szaniszlói állomásfőnök 3 K 40 f., Csiiléry Ferenc 40 f., Fejes János 40 f., László Béla 40 f., Kovács Endre 40 f., Czumbil István 40 f., Cserny József 40 f., Gózner Kálmán 40 f. Ezen felülfizetésekért az egy­háztanács és iskolaszék hálás köszönetét mond. — Szolgálati jubileum. Kacsó Károly műszaki tanácsos az államépitészeti hivatal I főnöke állami szolgálatának 30-ik évét be- töltvén, hivataltársai a Magyar-Király étter­mében múlt hó 27-én este bankettet ren­deztek, melyen mintegy negyvenen vettek részt. Az első pohárköszöntőt Lichtschein Lajos főmérnök mondotta a hivataltársak nevében, éltette a jó hivatalfőnököt és a közszeretetben álló társadalmi embert. Az ünnepelt meghatottan köszönte meg az ün- nepeltetést s ezután Bogsch Kálmán mérnök, majd az utmesterek nevében Gaal Gusztáv s végül a vállalkozók nevében Geiringer Károly építész üdvözölték a jubilánst. — Kéménytüz. Ifj. Sternberg Sándor Kossuth-utczai házába tegnap este kémény­tüz volt. Mielőtt azonban nagyobb baj tör­tént volna, megjelent a tűzoltóság, rendőr­ség és kéményseprő s eloltották a tüzet. — „Magyar Jogász“ czimén havon­ként egyszer megjelenő tudományos, szociális és gazdasági kérdések megvitatására szolgáló folyóirat indul meg Kolozsvárott. Előfizetési ár egész évre 2 kor. 50 fillér. Egyes szám ára 30 fillér. — Beszüntetett tárgy sorsjáték. A szatmári református egyházmegyei iskolák javára engedélyezett tárgysorsjáték húzása a harmadik elhalasztás után sem volt meg­tartható. Ennélfogva a pénzügyminiszter az engedélyt bevonta s a sorsjegyek árának visszafizetését elrendelte. Mint értesültünk, ä kezelési költségek az amúgy is csekély eredményre vezetett sorsjáték bevételeit any- nyira felemésztették, hogy a nyeremény­tárgyakra semmi sem jutott és igy a sors­játék nem volt megtartható. — Féláru vasutijegy váltására jogo­sító arczképes igazolványok kiállítása és a már használatban levőknek a jövő évre való ér­vényesítése iránt a kérvények már beadha­tók, legkésőbb azonban e hó 3i-én okvet­lenül beadandók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom