Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-11 / 6. szám

5 — A helybeli ipartestület kimutatása szerint 1907. év végén volt városunkban 629 iparos, a nmlt év folyamán iparigazol­ványt nyert 51 uj, 9 régi iparos, összesen voltak tehát 689 en, elhalt 6, elköltözött 2 iparos, iparát abbanhagyta 35 iparos, a ke- vesbedés tehát összesen 43 s igy maradt 1908. év végével 646 iparos. Segéd 1907. év végén nyilvántartva volt 286, 1908. év folyamán bejelentetett 666, felszabadult 77, volt tehát összesen 1029. Eltávozott ugyan­ezen idő alatt 727 s igy nyilvántartásban maradt 302 segéd. Tanoncz 1907. deczember 31-én nyilvántartásban • volt 390, 1908. év folyamán beszegödött 198, volt tehát össze­sen 580 tanoncz, ebből felszabadult 77, tanviszony felbontatott 95, összesen 172 s igy nyilvántartásban maradt a múlt év vé­gével 408 tanoncz. Uj és másodlati munka­könyv a múlt év folyamán kiállíttatott 144 darab. A munkásszállót és rnunkásközvetitőt igénybe vette a múlt év folyamán 128 iparos. — A Kossuth-serlegre újabban ada­koztak : Nagykárolyi Onsegelyző-Népbank r. t. 25 K, Polgári Olvasókör 10 K, Kereskedelmi és Iparbank 10 K, Róth Károly 5 K, Bing Mór, Singer Lipót, Dr. Sternberg Zoltán 2—2 K, Drágus István, Hadnagy Ignácz, Kun István, Kurtyán Mihály 2—2 K, Meszesy Ferenez 1 K 20 f, Barancsi János, Hänsler Endre, Kiéli Ödön, Marosa Béni, Nemes Fe- rencz, Pazonyi Jenő, Steib Antal, Zinner István 1-—1 K, 14. fiók 70 f, Gufíárt M. 50 f, Gaál József, Májerhoffer 30—30 f, Kovács Károly, Olvashatatlan 20—20 f, Aczél Ferenez, Anderkó László, Bendenritter Jakab,. Drenyovszky Gyula, Halász Dániel, Horváth, Kálnay Gyula, Kun István, Mán György, Munkácsy László, Rokk János, ifj. Szilágyi Károly, Sturza Romulus, Visky József 1—1 K. -Összesen az eddig kimutatott 369 K 75 f-rel együtt 449 K 15 f. — Gazdasági felügyelőség váro­sunkban. A földmivelésügyi miniszter vár­megyénk területére városunkban gazdasági felügyelőséget szervez. E hivatal szervezésé­vel és vezetésével a miniszter Györy Kálmán nyíregyházai gazdasági segédfelügyelőt bízta meg. — Adakozás. A Nagykárolyi Kereske­delmi és Iparbank r. t. igazgatósága az ajkai és resiczai bányakatasztrófa sújtottjainak 30 koronát, a rnessinaiak részére pedig 20 K s nem — mint tévesen közöltük — 50 K-t juttatott. — Bonczolás. Dengelegen múlt hó 28-án egy leány törvénytelen leánygyermekdt szült, mely gyermek születése napján meg­halt ; minthogy az ujszülöttön a külerőszak nyomai látszottak, az eset feljelentés folytán a helybeli járásbíróság elé került, mely a hulla bonczolását rendelte el. A bonczolást Dr. Serly Jenő kir. járásbiró és Schuszterits Béla joggyakornok jegyzőkönyvvezető jelen­létében Dr. Cukor Lajos járásorvos és Dr. Korányi Ferenez gyakorlóorvos végezték, kik azt a véleményt adták, hogy a halál a mag­zat fejének és nyakának erőmüvi összenyo­mása által előidézett megfulladás következ­tében állott be, miért is gyermekölés büntette miatt a nyomozás megejttetett, az iratok a kir. ügyészséghez tétettek át s a hulla elte­metésére az engedély kiadatott. — Meghívó. Azon tisztviselő urakat, kik a tisztviselői telepre nézve előjegyzést eszközöltek, felkérem, hogy a teendők meg­beszélése czéljából vasárnap délután 3 óra­kor a vármegyeháza alispáni kistermében tartandó értekezletre megjelenni szívesked­jenek. Tremba Márton, p. ü. számtiszt. — Közgyűlés. A nagykárolyi kereskedő- ífjak köre f. hó 7-én tartotta 1909. évi ren­des közgyűlését mintegy 70 tag jelenlétében. A gyűlésnek legfőbb tárgyát a tisztikar meg­választása képezte, amely egyhangúlag a következőleg alakult meg: ifj. Matolcsy Sán­dor elnök, Kohn Márkusz alelnök, Szegő Ödön titkár, Pénzéi Mihály pénztáros, Grün- feld Samu I-ső jegyző, Kisded Sándor Il-od jegyző, Schvarcz Vilmos I. könyvtáros, Schnell Sándor II. könyvtáros, Frank Albert háznagy. Választmány: Fetser József, Fränkl Dezső, .Steib Márton, Fábián György, Weisz Jakab, Verescsáky János, Steriády Sándor, Fried Jenő, Fischer Ignácz, Goldberger Géza, Zin­ner István, Pucser Károly. Póttagok : Gerecze Károly, Grünwald Izidor, Zalai Gyula, Blaskó József. — Emlékeztető. A helybeli vasúti tisz­tek és altisztek mulatsága f. hó 13-án este lesz a Polgári Olvasókörben. — Anyakönyvi kinevezés. Várme­gyénk főispánja Schwartz Gizella felsőbb­leányiskolát végzett géresi lakost a géresi anyakönyvi kerületbe korlátolt hatáskörrel anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki. Vár­megyénkben ez az első hölgy anyakönyvve­zető. — Víg-estély. A nagykárolyi kereskedő- ifjak köre évenként tartani szokott jóhirü tánczmulatságát folyó hó 20-án a Polgári Olvasókör helyiségében fogja megtartani vig- estély cziine alatt. A kedélyesnek ígérkező mulatságra felhívjuk olvasóink figyelmét. Aki jól akar mulatni és sokat kíván tánczolni, az bizonyára nem mulasztja a mulatságon való megjelenést. A kibocsátott meghivő kö­vetkezőleg hangzik: Meghívó. A nagykárolyi kereskedö-ifjak köre Irsik Ferenczné és Nonn Jánosné úrnők, mint háziasszonyok szives közreműködésével 1909. február hó 20-án a Polgári Olvasókör összes helyiségében zárt­körű farsangi vig-estélyt tart, melyen a höl­gyek csakis honi gyártmányú, egyszerű ru­hában jelenhetnek meg. Kezdete este 8 órakor. A rendező-bizottság nevében : Kovács György vig. elnök, ifj. Matolcsy Sándor el­nök, Kohn Márkusz alelnök, Szegő Ödön tit­kár, Petz János pénztárnok, Grünfeld Samu jegyző, Fried Jenő és Klein Ignácz ellenőrök, Frank Albert háznagy. Személyjegy 2, család­jegy 5, Karzatjegy 2 korona. Felülfizetéseket a könyvtárunk javára köszönettel veszünk. — Közgyűlés. A régi magyar asztalos ezéh, jelenleg magyar asztalos szakipartár­sulat f. hó 2-án tartott közgyűlése elhatá­rozta, hogy f. évi május 31-én az aradi 13 vértanú vesztőhelyének megvásárlási alapja javára tánczmulatságot rendez s ennek véd­nökéül Barabás Bélát, Arad orsz. képviselő­jét kérik fel. Elhatározták még, hogy az asztalosiparosok szövetkeznek egy faineg- munkálógyár létesítésére. — A fiatal bűnösökért. Megalakultak a gyermekbiróságok s e téren a gyermek­védő liga is szorgosan munkálkodott. Most a liga ez áldásos intézményt a vidékekre is ki óhajtja terjeszteni. A fiatalabb ügyvédeket szeretné megnyerni a kiskorúak érdekében bármely vonatkozású jogsegély, a bűnügyek­ben és gyermekkinzási esetekben a patro- nageszeríi védelem ellátására. Ez ügyben Kálnay Gyula főispáni titkár a tb. alügyé- szeket a múlt napokban értekezletre hívta s a liga leiratát véleményadás czéljából kiadta. — A debreczeni kereskedelmi és iparkamara ma délután székháza tanács­termében rendes közgyűlést tart, melynek tárgysorozatában városunk vásárrendtartási szabályzata és a Nagykárolyban felállítandó kézi zálogkölcsön üzlet véleményezésének kérdése is fel van véve. — A Kölcsey-egyesület estélye iránt, mely f. hó 21-én lesz, rendkívül nagy az érdeklődés. A páholyok már mind elfogytak s jegyek is csak igen kis számban kaphatók. Az ab 1 yok ára tagoknak 10, nemtagok­nak 12, páholyoké 8, illetve 10, tám­lásszékeké 2, illetve 3 korona. A „ Képviselő ur“ próbái nagyban folynak s sikerrel ke­csegtetnek. A „Csipkerózsa“ tündéri 4 kép­ben 40 hölgy s 16 férfiszereplő működik közre s úgy a képek összeállítása, mint az estély minél fényesebbé tétele ügyében min­dent elkövet a rendezőség. — Az aradi vesztőhely megváltása ügyében Barabás Béla dr. országos képviselő elnöklete mellett Aradon működő 13-as bi­zottság szervezi az aktiót. Az ország közön­ségéhez intézett felhívás, mely a méltó pietás hangján szól, igy hangzik: „Csak egy arasz­nyi földet!“ Nap-nap után bál, mulatságok, estélyek, lakodalmak, keresztelők, egyéb ösz- szejövetelek vig zaja tölti be a városok és vidék házait. Kisebb-nagyobb csoportokban, de egy-egy napon százezrek lelkülete derül N A G Y KÁR OLY ÉS VIDÉK E fel a farsang örömeiben. Hazánk fiai! Hon­leányok ! A jóleső óráknak derűjében ragyog­jon ki lelketekből egy pillanatra az anyaföld­nek szeretete: az aradi vértanuk megszen­telt földterületéhez tapadó kegyeletérzéstek. Meg akarjuk a nemzet számára szerezni ezt a helyet. Ki akarjuk ásatni az ottan porladó csontokat. Oltárát akarjuk emelni a haza­szeretetnek. Ebben segítsetek ! Akik öröm­ben úsztok és mulattok, adjatok és szedjetek össze nehány koronát erre a czélra s küld­jétek be Arad szab. kir. város tanácsának, hogy egy vagy több négyszögöl a ti kezete­ken át s a ti nevetekkel jusson a nemzeti kegyelet lerovására. Csak egy arasznyi földet adjatok, hogy a nemzeté lehessen az egész terület. Budapest, 1909. január hó 29-én. Dr. Barabás Béla országgyűlési képviselő, az Aradon működő tizenhármas bizottság elnöke. — Művész-estély. A Központi kávé­házban ma csütörtökön 11-én és szombaton 13-án a közkedveltségnek örvendő 4 Sauer­teig testvér nagy művész-előadást tart szolid műsorral. Azonkívül fellép Fransini nagy­mester, mint karikatúra és átváltozó művész. Reméljük, hogy a nagyközönség örömmel veszi a vendégművészek ittlétét már annyi­ból is, mert jóhirök a nagyváradi lapok ál­tal eljutott hozzánk. Kezdete 8V4 órakor. Fentartott helyek. — Kitüntetés. A király Dr. Elbel Ká­roly várakozási illetékkel határozatlan időre szabadságolt 1-ső osztályú főtorzsorvosnak saját kérelmére nyugállományba való helye­zését elrendelte és részére ez alkalomból neki a 3. osztályú vaskoronarendet adomá­nyozta. — Meghívó. A helybeli ipartestület f. hó 21-én délután 2 órakor a városháza ta­nácstermében tartja rendes évi közgyűlését, melyre a testület összes tagjai azon figyel­meztetéssel hivatnak meg, hogy ha a gyűlé­sen határozathozatalra illetékes számban nem jelennének meg, úgy az 28-án délután 2 órakor feltétlenül meg fog tartatni. A tárgy- sorozat a következő: Az 1908. évi február hó 23-án tartott közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. Az ipartestület elöljáróságának jelentése. A számadás előterjesztése és a .felmentvény megadása. Az 1909. évi költség- előirányzat megállapítása. Nyolcz önként ki­lépő rendes előljárósági tag és három szám­vevő megválasztása. 48 órával előbb beadott indítványok tárgyalása. — Védekezés az esetleges árvíz ellen. Úgy a Szamos-jobbparti és a Tisza- balparti érdekeltség, mint a Láplecsapoló­társulat megtették az esetleges árvíz elleni védekezés czéljából a szükséges előmunká­lati intézkedéseket, hogy az árvizet -— ha lehet — egészen elhárítsák, vagy ha azt el­érni nem lehet, lefolyását gyorsítsák és hát­rányait kissebbitsék. Érdekes, hogy az árvíz elleni védekezéssel foglalkozó hivatalnokok biztosra veszik a Szamos és esetleg a Tisza áradását, mert szerintük statisztikai adatok bizonyítják, hogy 200 év óta a Szamos min­den hetedik évben, a Tisza pedig minden j nyolezadik évben megárad, kiönt és nagy i károkat idéz elő. Meglássuk, hogy mi igaz ebből, hogy ez idén „cyklusa“ van a viz- áradásnak. — Betörés. F. hó 10-én délben Jako- bovics József üzletében — mig a személy­j zet s tulajdonos ebédeltek — ismeretlen tettes a boltba behatolt s onnan a kézi­j pénztárból mintegy 100—150 K készpénzt elvitt. Tettes — ki eddig ismeretlen — állí­tólag szatmári születésű, középtermetű, 25— 26 év körüli barna férfi, ki fekete kemény kalapot, hosszú felöltőt s barna nadrágot viselt. A rendőrség a legszélesebbkörü nyo­mozást indította meg s tüstént táviratilag kereste meg a szomszéd városok rendőrségeit. — Munkakönyv megsemmisítés. 35—1909. szám. Tatár József kovácssegéd, i jelenleg nagykárolyi lakosnak, a tasnádi járás főszolgabírói hivatala által 1902. évi május hó 14-én 18. szám alatt kiállított munka­könyvé ezennel érvénytelenittetik. Nagyká­rolyban, 1909. évi február hó 2-án. A nagy- károlyi ipartestület nevében: Kinézel János, \ elnök. Járay József, jegyző.

Next

/
Oldalképek
Tartalom