Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-04 / 5. szám

I

3

IV.

Közigazgatási és közlekedési rész.

A közigazgatás szempontjából az a döntő kérdés: megközelithető-e a vármegyei székhely a vármegye minden pontjáról könnyen, olcsón és gyorsan ? Itt csak ismételhetjük azt, amire fentebb már rámutattunk, hogy

t. i. Nagykároly ma a vármegye minden pontjáról éppen olyan könnyen megközelíthető, mint Szatmár.

A szatmári emlékirat ugyan az ellenkezőt állítja, anélkül azonban, hogy állítását adatokra alapítaná. Ezen odavetett állítással szemben kevés, de komoly bizonyító eszközzel : egy megyei térképpel s egy vasúti menetrenddel kezünkben következőkben adjuk meg a feleletet:

A szatmári emlékirat Nagykároly megközelíthetetlenségére vonatkozó inszinuáczió- ját már az a tény megczáfolja, hogy Nagykároly és Szatmár a m. kir. államvasutak Budapest—kőrösmezői fővonalán feküdve, egymástól csupán 36 kilométer távolságra van ; a két város között naponként 14 személyszállító vonat közlekedik, ezek között 4 gyorsvonat; a menettartam gyorsvonaton 40 perez, személyvonaton 55—60 perez; a me- netdij 111-ad osztályon 1 korona, U-od osztályon 1 korona 60 fillér, I-sö osztályon 2 korona 40 fillér.

Ezek az adatok a maguk szárazságában világossá teszik, hogy kicsinyes indokokra tudja csak alapítani kérelmét a szatmári emlékirat.

A Nagykároly és Szatmár közötti gyors, könnyű, gyakori és olcsó közlekedés gyorssá, könnyűvé és olcsóvá teszi a közlekedést Nagykároly város és a vármegye azon vidékei közölt is, amelyek Szatmáron keresztül járnak a vármegye székhelyére.

A szatmári emlékirat ugyan azt állítja, hogy Nagykároly csak Mátészalkával van közvetlen Összeköttetésben s úgy tünteti fel a helyzetet, mintha a többi járás csak Szatmáron keresztül közlekedhetnék a székhellyel. Ez az állítása azonban a szatmári emlékiratnak éppen annyira alaptalan, mint egyéb ténybeli előadásainak legnagyobb része is. Ismét csak a vármegye közúti térképére és a vasúti menetrendre hivatkozva, a vármegye járásait aszerint, hogy közvetlenül vagy Szatmáron keresztül vannak-e összeköttetésben a. vármegyei székhelylyel, a következők szerint oszthatjuk két csoportba, eltekintve attól a két járástól, amelyek székhelye Nagykároly és Szatmár:

A) közvetlen összeköttetésben levő járások: 1. Mátészalka, 2. Csenger, 3. Erdőd,

4. Nagysomkut.

B) Szatmáron át összeköttetésben levő járások: 1. Fehérgyarmat, Szinérváralja, Nagybánya.

És pedig:

Mátészalkával összeköttetésben áll a vármegyei székhely a Nagykároly—mátészalka— csapi viczinális vasút áltat, amelynek naponként mindkét irányban 3-—3 személyszállító vonata van. Mátészalkáról reggel 5‘32-kor indulva 6'58-kor már Nagykárolyban lehet az ügyes-bajos ember s dolga végeztével Nagykárolyból 10'40-kor indulva, 12'07-kor ismét Mátészalkán van.

(Folyt, köv.)

HÍREK.

— Meghívás. Nagykároly rendezett tanácsú város képviselőtestületi tagjait 1909. évi február hó 7-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendes közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1909. évi február hó 2-ik napján. Debreczeni István, polgármester. — Tárgysorozat:

1. Bejelentés a képviselőtestület tagjai közt beállott változásokról. (9884—1908. k. sz.; kj.) 2. A városi bizottságok megalakítása és pedig: a) az egészségügyi bizottságba 5, b) a gazd. és pénzügyi bizottságba 26, c) a jogügyi bizottságba 10, d) az építési bizottságba 12, e) a közkórházi bizottságba 12,

f) a szinügyi bizottságba 12, g) a teljesen

ismeretlen és távollevő hadköteleseket puhatoló s egyszersmint a szegényügyi bizottságba 12 tagnak három év lartamára leendő megválasztása. (959—1908. k. sz.; kj.) 3. A községi iskolaszék s egyben óvodai felügyelőbizottságba 10 tagnak három év tartamára leendő megválasztása. (8606—1907. k. sz.; kj.) 4. A városi mezőgazdasági bizottságba 3 rendes és 3 póttag megválasztása. (812—

1906. k. sz.; kj.) 5. A viczinális úti bizottságba 2 tag megválasztása. (6747—1909.

k. sz.; kj.) 6. A legtöbb adót fizető városi képviselők 1910. évi névjegyzékének kiigazítására küldöttség megválasztása. (9884—1908. k. sz.; kj.) 7. Az adókivető bizottságba bizalmi-férfiak megválasztása. (966—1908. k. sz.; kj.) 8. Az esküdtek alaplajstromát összeállító bizottságba két tag megválasztása. (969—1908. k. sz.; fj.) 9. Pénztárvizsgáló bizottság megválasztása. (965—-1908. k. sz. ; kj.) 10. Az 1877. évi XX. t.-cz. 177. §-a alapján (Szerv, szabályrendelet 53. §.) hat szavazó árvaszéki ülnök választása. (964—

1908. k. sz.) 11. A villamos-mü felügyelő- bizottságának javaslata : a villamostelepnek egy 250 lóerős hőerő gépcsapattal leendő sürgős kibővítése iránt. (541—1909. k. sz.; kj.) 12. A villamostelep bővítése czéljaira

150,000 korona folyószámla kölcsönnek a viliamoslelep jövedelme terhére leendő felvétele. (681—1909. k. sz.; kj.) 13. A vasúti állomás villamos világítása tárgyában elkészített szerződés-tervezet elöleges jóváhagyása. (165—1909. k. sz.; kj.) 14. Lörincz György és társai kérelme állítólag a város által részükre cserébe átadott, a nagykárolyi 304. sz. betétben -f- 2. sor- s 1009. hrsz. alatt foglalt 115Q-Ö1 terület tulajdonjogának nevükre átíratására alkalmas nyilatkozat kiadása iránt. (9771—1908. k. sz.; kj.) 15. Vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 119,932—1908. sz. leirata: az iparos és kereskedő tanoncziskoláknak a főgimnáziumból leendő kitelepítése iránt. (9883—1908. k. sz.; kj.) 16. Városi mérnök javaslata: a szőlő-utezai 2., 4. 6. 8., — a gróf Károlyi István-utczai 14., 16., 18., 20., 22., 24. nép- sorszámu telkek előtt s a temető-utezai 36. népsorszámu telek szőlőutezai része mentén asphalt-gyalogjárónak a telektulajdonosok költségére leendő készíttetése iránt. (10,084—

1908. k. sz.; kj.) 17. Kir. tanfelügyelő értesítése arról, hogy a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter ur a régi kertészlakot gazd. ism. iskolai szaktanítói természetbeni lakásul el nem fogadja. (9711—1908. k. sz.; kj.)

18. Mangu (Irma) Mária menhelyvezetőnő kérelme 1908. év végéig megállapított drágasági pótlékának tovább folyósítása iránt. (9854—1908. k. sz.; kj.) 19. Torna István mészáros, Gaál József könyvkötő, Epstein Menyhért bodegatulajdonos és Szabó József könyvkötő és papirkereskedő kérelme: a Széchenyi-utczai 31. számú ház előtti térre deszkabódé felállításának engedélyezése iránt. (707—1908. k. sz.; fj.) 20. Ifj. Asztay József kérelme Petőfi-utczai telke Csokonai-utczai része elölt készített aspbalt-gyalogjáró készítési költsége felerészének elengedése s ezen járda takarittatásának a város terhére leendő eszközöltetése iránt. (9385—1908. k. sz.; hj.) 21. Mangold György kérelme Petőfi-utczai telke Vaday-közi része előtt készített asphalt- gyalogjáró készítési költségének elengedése iránt. (9431—1908. k. sz.; hj) 22. N. Szabó Antal és Fazekas Vilmos kérelme: Kölcsey-, illetve kaplonyutczai telkük kaszinóutezai része előtti gyalogjárónak közjárdák módja szerinti takarittatása iránt. (8590—1908. k. sz.; hj.) 23. Özv. Mardor Lőrinczné szül. Kosztin Zsuzsánna illetőségi ügye. (100—

1909. k. sz.; fj.) 24. Kupferstein Sándor illetőségi ügye. (8682—1908. k. sz.; fj.) 25. Krausz Mihály illetőségi ügye. (405—1909. k. sz.; fj.) 26. Klein Lipót illetőségi ügye. (542—1909. k. sz.; fj.) 27. Kecskés Sándor illetőségi ügye. (677—1909. k. sz.; fj.) 28. Reitler György majtényutezai 66. sz. telkéhez csatolt 0'85 m2 utczaterület kártalanítási árának megállapítása. (9786—1908. k. sz.; hj.) 29. Serly Mihályné kaplonyutczai 24. számú telkéhez csatolt 20'37 m2 utczaterület kártalanítási árának megállapítása. (9725—

1908. k. sz.; hj.) 30. Az 1908. évi deczem- ber hónapban tartott pénztárvizsgálatról felNAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ

vett jegyzőkönyv bemutatása. (10,142—1908. k. sz.; hj.) 31. Az 1909. év január hónapban tartott pénztárvizsgálatról felvett jegyzőkönyv bemutatása. (744—1909. k. sz.; hj.) 32. A közgyűlés idejét megelőzőleg legalább 24 órával beadott indítványok tárgyalása.

— Kinevezés. A király Csanády Frigyes ezredesnek a szatmári 12-ik honvédgyalogezred parancsnokának a pozsonyi IV.

I honvédkerületi parancsnokságnál rendszeresített beosztott tábornoki helyre való áthelyezését rendelte el és kinevezte bitsei Gönczy Imre debreczeni 3-ik honvédgyalogezredbeli ezredest a szatmári 12-ik honvédgyalogezred i parancsnokává.

— A városi villamosúm felügyelőbizottsága múlt csütörtökön tartott ülésében elfogadta az államvasutakkal a villanyvilágítás ügyében kötendő szerződés tervej. zetét és azt a képviselőtestületnek elfogadásra fogja ajánlani. Egyidejűleg foglalkozott | a telep kibővítésének kérdésével és elhatá- 1 rozta, hogy javasolni fogja a közgyűlésnek egy 250 lóerejü Diesel-féle motor beszerzését s a költségeiknek egy 15 évre szóló kölcsön utján való fedezését, mely kölcsön kamatai és törlesztéses részlete valószínűleg egészben, de mindenesetre legnagyobb részében a tüzelő anyagnál előálló köitségmegta- karitásból fedezhető lesz.

— Nagykároly — kontra Szatmárnémeti czim alatt a „Városok lapja“ ismertetve a nagykárolyi székhelypárt memorandumát, a többek között ezeket Írja: Szatmárnémeti városa már a kilenczvenes évek óta állandó akcziót. folytat abban az irányban, hogy Szatmár vármegye székhelyét helyezzék át Nagykárolyból Szatmárnémetibe. Egyáltalán indokolatlannak tartjuk Szatmárnémeti ebbeli törekvését. Mit áhítoznak olyan intézmény után, amelytől egy szomszédos testvérvárost kellene megfosztani, amivel maguknak nem használnának annyit, ameny- nyit ártanának amannak. Ha olyan nagyra- törő terveik vannak, kielégíthetik ebbeli nemes ambitiójukat akként is, ha olyant igyekeznek teremteni, amit a maguk emberségéből hoznak létre pl. ipari vállalatok és egyéb közgazdasági vállalatok, katonaság, állami hivatalok odatelepítésében buzgólkod- janak.

— Áthelyezés. A király Tanárky Béla

m. kir. honvéd alezredes, helybeli zászlóalj! parancsnokot ugyanily minőségben a szegedi

5-ik honvéd gyalogezredhez helyezte át, a helybeli zászlóalj parancsnokává pedig Ke- szenheimer János alezredes a pécsi 19-ik honvédgyalogezredtől lett városunkba áthelyezve.

— Gyászeset. Kovács István érkávási földbirtokos, Szilágy vármegye törvényhatósága bizottságának éveken át volt faradhat- lan munkásságu tagja, életének 55-ik évében Tasnádon meghalt. Az elhunytban Kun Árpád országgyűlési képviselő és Dr. Kosa Béla tasnádi ügyvéd apósukat gyászolják.

— Uj képviselő. Debreczen város III. kerületében a múlt hó- 28-án lefolyt választás alkalmával gróf Dégenfeld József párton kívülivel szemben Csanak János földbirtokos függetlenségi és 48-as párti választtatott meg mintegy 600 szótöbbséggel. Csanak támogatására Papp Béla orsz. képviselőnk is Deb- reczenben volt.

— A helybeli tisztviselői telep létesítésére vonatkozó jegyzések javában folynak. Eddig mintegy 40 előjegyzés van. Végterminus e hó 6-ika. Addig jelentkezhetni Tremba Márton pü. számtisztnél.

— A szatmárnémeti-i igazságügyi kezelőtisztviselők folyó hó 13-án a Pannónia nagytermében a resicai és ajkai bányaszerencsétlenség által sújtottak javára tánczmulat- ságot rendeznek.

— A községi és körorvosok részére alakítandó nyugdijegyesület ügyében a belügyminiszter f. hó 12-ére Budapestre értekezletet hivott össze. Vármegyénk községi és körorvosait ez ankéten dr. Somossy Ig- nácz fogja képviselni.

— Tisztujitás. A helybeli status-quo izr. hitközség szombaton ejtette meg a tiszt- ujitást és a választmány megalakítását Rooz

T