Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-10 / 23. szám
4 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE „Bruck Valentin“ szerepében kiváló alakítást mutatott be. Természetes, hogy minden szereplőket élénken megtapsoltak. Felemli- tendők még Aitner Ilka (Dandas báróné), Szécsi Emma (Henriette) és Herczeg (Dadas báró), kik kicsi szerepüket is érvényesíteni tudták. Megemlítendő még a kis Szakács Aranka (Bob goom); ez a 10 éves kisleány oly bátran oly értelmesen és oly természetességgel játszotta meg kis szerepét, hogy elbájolta a közönséget, amely a változatokban gazdag szellemes vígjáték élvezésével egy jól eltöltött est élvezésével távozott a színházból. Kedden H. Bállá Mariska jutalomjátékául Asszonyi László vendégjátékával a „Vig özvegy“ került színre ha nem is telt ház, de legalább igen szép számú közönség jenlétében. H. Bállá Mariska gyönyörűen interpretálta Lehár Ferencznek bájos zenéjét, egész játékában igen kedves volt, természetes dolog, hogy elhalmozták virágcsokrokkal és kosarakkal és szűnni nem akaró taps jutalmazta minden egyes énekszámát. Mellette Tibor Lórit kell megemlítenünk, ki „Valen- czienne“ szerepét jól töltötte be és Asszonyi László, ki Daniló grófot adta, azonban ez az első felvonásban indispositióval küzdött a többi felvonásban már jobban érvényesült játéka. Hangja az alsó fekvésekben nem volt tiszta, de a magasabb fekvésekben kellemesen csengett. A férfikar jól működött, de az összjáték kissé vontatottan ment. HÍREK. — Kérelem Nagykároly r. t. város képviselőtestületének t. tagjaihoz! Felkérem a képviselőtestület t. tagjait, hogy a folyó hó 13-án délelőtt 10 órakor tartandó képviselőtestületi közgyűlésen lehetőleg teljes számban megjelenni szíveskedjenek, hogy az állami elemi iskola létesítése ügyében — iskola elhelyezés czéljaira telek vételére vonatkozólag —- érdemleges határozatot lehessen hozni. Nagykároly, 1909. junius 7. Debreczeni István, polgármester. — Személyi hírek. Dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánja, ki a fővárosban részt vett az OMGE és a Nagykároly—somkuti vasút igazgató-választmányi ülésén és megjelent az Országos nagygyűlésen — vasárnap délután hazaérkezett. — Debreczeni István, városunk polgármestere, hivatalos ügyek elintézése czéljából, vasárnap délután a fővárosba utazik, ahonnan csak egy hét múlva tér vissza. — Űrnapja. A katholikus világnak ma nagy ünnepe van: Űrnapja. Az egyház ezen ünnepet nagy pompával ülte meg. Volt ünnepi szent mise, utána körmenet, a körmenet után szentbeszéd. Minthogy az időjárás kedvező volt, a körmeneten nagyon sokan vettek részt. — Meghívás. 4420—1909. K. szám. Nagykároly r. t. város képviselőtestületi tag- j jait 1909. évi junius 13-án délelőtt 10 órakor ! a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. — Nagykároly, 1909. junius 7. Hetey Ábrahám, h. polgármester. — Tárgysorozat: 1. Az 1908. évi városi összes zárszámadások felülvizsgálata. (3846—1909. k. sz.; kj.) 2. A vármegyei törvényhatósági bizottság 42— 1909. bjkv. sz. határozata, amely szerint a 155—1998. kgy. sz. véghatározattal elfogadott szervezeti szabályrendeletmódositástól a jóváhagyás megtagadtatott. (2719—1909. k. sz.; fj.) 3. Állami elemi iskola elhelyezése czéljaira telekvétel. (3754—1909. k. sz.; kj.) 4. Állami elemi iskola létesítése czéljaira 160,000 K kölcsön felvétele. (4140—1909. k. sz.; kj.) 5. Előterjesztés a 32—1909. kgy. sz. véghatározattal elfogadott és megállapított építési szabályrendelet módosítása tárgyában. (4374—1909. k. sz.; kj.) 6. Néhai Zaják Antal által a városi szegényalapnak tett hagyomány ügyében bejelentés és javaslat. (8200—1909. k. sz.; fj.) 7. Előterjesztés az elhagyott gyermekek segélyalapjának rendezése ügyében. (2854—1909. k. sz.; fj.) 8. A közkórházi jelenlegi férfibeteg-osztály elhelyezésére szolgáló épület átalakítása s kerítés készítés kölcségeire a közkórházi kezelési alapból megfelelő összeg felhasználására az engedély megadása. (4251—1909. k. sz.; kj.) 9. A közkórházi gondnok kérelme lakbérének kézbesítése iránt. (4372—1909. k. sz.; kj.) 10. Huszár József városi hagyatékügyi jegyző kérelme fizetésének javítása iránt. (4421—1909. k. sz.; kj.) 11. Előterjesztés a Nagykároly—csapi, Nagykároly— somkuti s a szilágysági h. é. vasúti részvény- társaságok közgyűlésén a város képviselte- tése iránt. (Kj.) 12. A megalakulandó önkén- j tes tüzoltó-egyesületnek a város általi segé- lyeztetése ügye. (3715—1909. k. sz.; kj. 13. A Lövölde-kert bérbeadása tárgyában intézkedés s a feltételek megállapítása. (3582— 1909. k. sz.; hj.) 14. A gazdasági részek kérelme: a nagysziki legelő újbóli kataszteri osztályozása tárgyában a javaslatnak a város részéről leendő előterjesztése iránt. (4470— 1909. k. sz.; kj.) 15. Előterjesztés a faiskolai volt kertészlakásnak gazdasági ismétlőiskolai szaktanítói lakássá átalakítása iránt. (1523—- 1909. k. sz.; kj.) 16. Előterjesztés a vágóhídi jövedelemnek külön alapként leendő kezelése iránt. (4352—1909. k. sz.; kj.) 17. Nagy Jenő és társai s Éles Ferencz és társai | kérelme: a piaczi kereskedéssel és viszont- elárusitással foglalkozóknak hetivásárok alkalmával délelőtt 10 óráig a bevásárlástól eltiltása iránt. (4411—1909. k. sz.; kj.) 18. Ifj. Némethy Sándor kerelme a Széchenyi- utczán foganatosítandó építkezése tartamára az utczán fabódé készítésének engedélyezése iránt. (4126—1909. k. sz.; fj.) 19. Földi Juliánná és kiskorú Földi Róza illetőségi ügye. (3749—1909. k. sz.; fj.) 20. Sajtos György és fia Sajtos János illetőségi ügye. (4009—1909. k. sz.; fj.) 21. Frank Lajos Gencs-utcza 13. sz. telkéhez csatolt 6'06 m2 utczaterület kártalanítási árának megállapítása. (2794—1909. k. sz.; hj.) 22. Orosz György gyepsorutczai telkéhez csatolt 1215 m2 utczaterület kártalanítási árának megállapítása. (3557—1909. k. sz.; hj.) 23. Zboray István térei-utczai 28. számú telkéhez csatolt 3’55 in2 utczaterület kártalanítási árának megállapítása. (1319—1909. k. sz.; hj.) 24. 1909. év május 38-án tartott pénztárvizsgálat alkalmával felvett jegyzőkönyv bemutatása. (4257—1909. k. sz.; hj.) 25. A Kis- hajduváros-utcza keleti oldalán a szabályozási vonal megállapítása. (4278—1909. k. sz.; hj.) — Koronázási évforduló. Őfelsége megkoronáztatásának 42. évfordulója alkalmából a róm. kath. templomban ünnepélyes istentisztelet volt, melyen megjelentek az összes hivatalok, a tisztikar és az iskolai növendékek. Az egyházi szertartást Récsey Ede plébános fényes segédlettel teljesítette. A mise alatt a fögimnáziumi énekkar énekelt. — A főgimnázium záróünnepsége. Az ifjúságot ünnepi köntösben látni, midőn szivének liliomágát helyezi az eszmények oltárára: a jövendő társadalomra gondolunk. Mert valóban a társadalom sziklaerős vára az ifjúi erő idealizmusából fejük ki. Főgimnáziumunkban is elérkezett a szellemi aratás ideje. Nem mondunk újat, hogy az ifjúság ünnepsége a jelenvoltak lelkét teljesen betöltötte. A látottak és hallottak feljogosítanak bennünket oly kijelentésre, hogy az ifjúságnak, melyben ennyi életerő van: nagy jövője van a magyar társadalomban. A tanárok minden fáradtságukat, a tanítványok lelkűket adják oda, hogy az ünnepség a közönség ízlésének színvonalára emelkedjék. Azonban — mondjuk úgy ahogy van — a közönséget alig érdekli az ifjúság nemes törekvése. Pedig, ha tudnák, hogy ezzel a „Segitö-egyesület“ kulturmisszióját támogatják s a most vajúdó humánus és nemzeti eszmének megvalósulását segítik elő. Változatos műsor keretében a „Kölcsey-Onképző- kör“ számolt be ez évi működéséről. Öntudatos munkásságuk a jövő zálogának tűnik fel. Olyan eszmék mozgatják az ifjak lelkét, melyek az irodalomnak, a kultúrának: szóval az életnek nevelik őket. A „Jelentésedből az iskola úgy látszik, mint egy kis eleven társadalom képe, melynek jelszava: a haza, a vallás, a művelődés. Az Önképzőkör pedig lüktető ere az ifjú eszményi vágyának. Itt fakad ki héjából a mag. Itt bontja ki szárnyát a zsenge szellem s repül fel a földről a légbe, oda, hová lelkének szárnya viszi. Lelkesedés pedig hogy is ne lenne: hiszen Kölcsey áll köztük jóságos alakjával. Csak igy érthető meg, hogy az ifjúság minden egyes ünnepsége: a haza- szeretet oltártüze. Dicséret illeti az ének és zenedarabokat. Egészséges szorgalom és czél- tudatos munka olvad össze az ének és zenekar gazdag tevékenységében. A közönség a legnagyobb élvezettel hallgatta végig „A Volapük“ monológot. Előadója Winis Nándor határozottan komikai temperamentum. Az ártatlan humor gesztusaiban elevenedett meg. Természetessége sok sikert aratott, de arthat is még. .. Élvezetes volt Cukor Miklós és Pál s Huszthy Zoltán zongorajátéka. Nonn Gyula „A nővér“ ez. szavalatának alapeszméje feltűnően találkozik a nap jelentőségével. Megjelenésével, bátorságával — mint rendesen úgy most is — magával ragadta a hallgatóságot. Az ünnepségnek azonban legkimagaslóbb pontja volt Cseh Lajos igazgató évzáró beszéde. Beszédének esz- melánczából kiragadtunk néhány gondolatot. A boldogság relativ fogalmát fejtegeti a tanuló életére alkalmazva. Azt tartja, hogy a tanuló boldogsága a lelkiismeretesen elvégzett munkában gyökerezik. Megemiékszik a nap jelentőségéről s a magyar szt. korona hatalmáról. Inti a most búcsúzó érettségizett ifjakat, hogy a szt. korona árnyéka alatt valláskülömbség nélkül a magyarságban testvérekké összeolvadva legyenek a hazának törhetetlen harezosai. Aztán a szünidei utazások veszedelmes következményeitől óvja a merészebb ifjakat. Lelkén viseli tanítványainak az érdekeit és felhívja a vidéki szülőket, hogy ifjaik elszállásolásánál az intézeti igazgató véleményét kérjék ki és ellenőrzi a kosztadók vallásérkölcsi s egészségügyi nevelését. Áttér aztán beszédének egyik súlypontjára, hogy intézetében a közoktatás kizárólag magyar legyen. Nem engedheti meg, hogy a másvallásuak idegen nyelven tanulják azt, mit magyar nyelven elkerülhetetlenül szükséges tudni. Végül buzdítja az ifjakat, hogy a szünidőben erkölcsi magaviseletükkel őrizzék meg az intézet hírnevét. Ne hanyagolják el vallási kötelességüket. Köszönetét mond a csekély számú közönségnek a szives megjelenésért. A „Tornászok indulója“ zárta be a hangulatos ünnepséget. Az ifjúságnak lelkében pedig nem veszhetnek el nyomtalanul az iskolában szerzett benyomások; hatása érezhető lesz később is, mert: „Non scholae séd vitae dis- cimus“. — Piaczi drágaság korlátozása iránti kérelmet f. hó 13-án fogja tárgyalni a városi képviselőtestület s biztosra vesszük azt, hogy vagy a már felterjesztett hasonló tartalmú alapszabály mielőbbi jóváhagyása iránt ir fel a miniszterhez, vagy pedig egy uj szabályrendelet kidolgozását rendeli el. — Kugliverseny. A róm. kath. legény- egylet f. hó 6-án az egyesület helyiségében kugliversenyt rendezett amelyben az első és második dijat 1 gyűrűt és 1 tárczát Széchenyi Lajos, a 3-ik dijat egy szivarszipkát Vodicska Lajos nyerte el. A verseny után műkedvelői előadás volt, amelyben Torna Ilonka, Serly Mariska, Fetzer Ilonka, Fen- csák Gyula és Gsanálosi József szavalatokkal vettek részt. — Hirdetmény. 4400—1909. K. szám. Az esküdt bíróságnál alkalmazandó esküdtek összeírása végett kiküldött bizottság közhírré teszi, hogy az esküdtképes egyének összeírása f. évi junius hó 17., 18., és 19-ik napján a városházánál fogja eszközölni. Felhívja azért a város területén s pusztákon és tanyákon lakó mindazon férfit, ki magyar honos, a folyó esztendőben legalább 26 évét betölti, a magyar nyelvet érti, azon írni és olvasni tud és évenként legalább 20 korona egyenes állami adót fizet, vagy amennyiben időleges adómentességet élvez, 20 korona egyenes államadónak megfelelő értékű vagyonnal bir, vagy adózásra való tekintet nélkül köztisztviselő, lelkész, a magyar tudományos akadémia tagja, tudor, okleveles tanár, ügyvéd, mérnök, építész, hajóskapitány, gazdász, gyógyszerész, vegyész, erdész, bányász, tanító, sebész, állatorvos, továbbá az,
