Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-17 / 24. szám
NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ 5 dig leégett. A tűzoltóság gyorsan kivonult a tűz színhelyére s a város lakossága és a vasúti személyzet segítségével igyekeztek a fütöházban levő mozdonyokat és óriási meny- nyiségü szerszámot megmenteni. A négy mozdonyt sikerült is kivontatni a tüzből, a fütőház azonban a benne levő felszerelések egy részével együtt elégett. A kár körülbelül 30,000 K. A tűzoltóság derekas működésének köszönhető, hogy a tűz lokalizáltatott. — Tornaverseny. A nagy károlyi róm. kath. főgimnázium intézeti tornaverseny sorrendje 1909. junius hó 23 án d. u. pont 4 órakor kivonulás oszlopokban a versenytérre {Lövölde). 1. Felvonulás és oszlopokba állás. 2. Hymnus, egyhangra, énekli a versenyben résztvevő ifjúság Földváry György tanár vezetése alatt. 3. Szabadgyakorlatok, vezényli Szolomájer János tornatanár. Előtornász Szentgyörgyi Kálmán VII. o. t. 4. Egyéni versenyek: Futás I—VII. oszt. 50, 60, 80, 100 méterig. 5. Rúdugrás V—VII. oszt. 6. Magasugrás I—IV. oszt. 7. Tavugrás földről V—VII. oszt. 8. Összes gyakorlatok a nyújtón. 9. Csapattornázás a magas lovon. 1Ö. Magyar csatajáték I—II. oszt. 11. Füleslabdajáték hol a VI. oszlop mérkőzik a VII-tel. Határidő 10 perez. Holt verseny esetén még ő perez, de ekkor a pontok is számítanak. 12. Oszlopokba állás és a dijak kiosztása. 13. Tornainduló. Négy hangra. Vezényli Földváry György tanár. 14. Elvonulás. — Belépődíj személyenkint 40 f. Kedvezőtlen idő esetén a tornaverseny folyó hó 27-én fog megtartatni. — Vizsgálat a törvényszéken. Porubszky Jenő a debreczeni kir. tábla elnöke a múlt héten a szatmári törvényszéken vizsgálatot tartott, mely alkalammal a legtökéletesebb rendet s mintaszerű vezetést tapasztalt, ami fölött megelégedésének és elismerésének adott kifejezést. A tábla elnöke vasárnap délután utazott vissza Debreczenbe. — Esküvő. Domahidy Pál dr. földbirtokos, volt szolgabiró f. hó 12-én esküdött örök hűséget Tápiószenlmártonban Magyary Kossá Sámuel és neje Puky Amália leányának, Vilmának. — Kinevezés. Az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósága a kötelékébe tartozó Nagykárolyi Ipari Hitelszövetkezethez Lévay Béla pénzügyi számellenőrt felügyelővé nevezte ki. — Érdekeltségi ülés. A Szamos jobb és Tisza balparti töltés fenntartó érdekeltség f. hó 9-én Ilosvay Aladár alispán elnöklete mellett ülést tartott. Az érdekeltség a múlt évi zárszámadást megvizsgálta s a kivetést a folyó évre a Szamosnál kát. holdanként 1 K 20 f, a Tiszánál 40 fillérben állapította meg. — Rajzkiállitás. Felhívjuk az érdeklődő közönség figyelmét a főgimnázium rajztermében levő érdekes rajzkiállitásra. Nehány napon délelőtt s délután is megtekinthető. — Üdvös rendelet. A pénzügyminiszter legutóbb elrendelte, hogy mindazon korcs- marosoktól, kik borhamisításon tetten éretnek, vagy hamisitott bort árulnak, az engedély azonnal elvonassék. — Czirkusz városunkban. A Villand testvérek nagyhírű czirkuszukkal Szatmáron pénteken, szombaton és vasárnap tartanak előadást, onnan Nyíregyházára és más városokba mennek, julius 1-jén pedig 22 kocsiból álló külön vonatukkal hozzánk érkeznek nehány előadásra. — Kaszinói választmányi ülés. A helybeli régi kaszinó választmánya múlt szombaton délután ülést tartott, amelyen Ilosvay Aladár vármegyei alispán elnöklete alatt 15 választmányi tag vett részt. Felolvastatott Nagy Tamás helyettes pénzügyigazgatónak 1909. május hó 17-ikén beadott kérvénye, melyben utalva arra, hogy 1877. év óta tagja a kaszinónak s hogy ellene kártyajátékból kifolyólag oly vádakat terjesztenek, amelyek igaz volta esetén ő a kaszinónak tovább tagja nem lehet, ennélfogva kéri, hogy addig ellene semmiféle eljárást ne tegyenek folyamatba, mig az általa folyamatba teendő bírói eljárás befejezést nyer, hanem tartsák az ügyet függőben, mert ha nem tudja magát tisztázni, ki fog lépni a kaszinóból. Felolvastatott ezután Gorzó Bertalan, Jeszenszky István és Luby Gézának 1909. május hó 24-én kelt beadványa, melyben Nagy Tamás ellen szabálytalan kártyajátékából kifolyólag az eljárást elrendelni, az általuk megnevezett tanukat kihallgatni és a kifejtendőkhöz képest határozatot hozni kérnek. Végül fel- ! olvastatott Nagy Tamásnak 1909. május hó 31-én kelt beadványa, melyben bejelenti azt, hogy az ellene emelt vád terjesztői ellen a bűnvádi feljelentést megtette s miután belátja, hogy az ellene emelt súlyos váddal terhelten a kaszinónak tagja nem lehet, bejelenti a kaszinóból való kilépését. A választmány egyhangúlag hozott határozatával a kilépést tudomásul vette s ezzel a Gorzó Bertalan és társa beadványát is elintézett- I nek jelentette ki s erről feleket értesíteni i határozta. — Ezután megrendelni határozták j a „Petőfi“-képet a kaszinó számára, továbbá a „Budapest“ és a „Vármegye“ czimü lapot és titkos szavazással egyhangúlag felvették i uj tagokul Naupauer János szolgabirót, Mit- rovits Elek lelkészt, Tichy Gyula gazdasági felügyelőt, Hodor Kornél gyógyszerészt, végül Schönpflug László és Toóth József közigaz- j gatási gyakornokokat. — Anyakönyvi kinevezés. Vármegyénk főispánja Korbélyi Győző jegyzői Írnokot a vállaji anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettesé korlátolt hatáskörrel kinevezte. — A tüdővész pusztítása hazánkban. A belügyminiszter jelentése szerint a i magyar birodalomban múlt év deczember havában gümőkórban elhalt 5332 egyén, ezek közül vármegyénkbeli volt 96, Szatmár városi pedig 7 egyén. — Féláru vasutijegy a r. t. városok tisztviselőinek. A kereskedelemügyi miniszter megkereste a belügyminisztert, hogy közölje vele ama r. t. városi állások jegyzékét, melyeket betöltött tisztviselők vasúti féláru jegy váltására jogosító arczképes igazolványnyal volnának ellátandók. A belügyminiszter a törvényhatósági városok tisztviselőivel azonos hivatalnokokat tartván erre jogosítottaknak, aszerint állította össze a névsort, melyet már közölt a kereskedelemügyi miniszterrel. A jegyek engedélyezéséről szóló rendelet már legközelebb leérkezik a r. t. városokhoz. — Gazdasági cselédek és munkások megjutalmazása. A földmivelésügyi miniszter vármegyénk főispánjának előterjesztésére Orosz János homoki, Kórodi Dániel szamosdobi, Szarka Károly ezégényi, Német Imre kántorjánosii, Szondi Sándor derzsi, Bodnár Péter érendrédi gazdasági cselédeknek, Nagy Lajos béréi, Lajos Ferencz avasujvárosi, Balog Ferepcz géresi, Rusz Jánns szinérváraljai, Drágus János nagysom- kuti, Kádár János és Gsöltye Gábor nagybányai gazdasági munkásoknak egyenként 100 koronát aranyban és oklevelet engedélyezett. — Bodnár Péter érendrédi gazdasági cselédnek f. hó 9-én adta át a jutalmat a főispán megbízásából Neupauer János tb. főszolgabíró nagyközönség jelenlétében szép szavak kíséretében. Hivatalos rész. — Pályázati hirdetmény. 4612— 1909. K. szám. Báró Wiillerstorf- Urbaier Bernát altengernagy által két szegény beteg tengerész katona segélyezésére létesített, s 1909. évben kiosztásra kerülő 140—440 ko! ronás segély elnyerése iránti pályázati kér- ; vények folyó évi julius hó 1-ig a trieszti cs. és kir. tengerész kerületi parancsnoksághoz nyújtandók be. Pályázó által igazolandó, hogy a cs. és kir. hadi tengerészet kötelékéből katonai szolgálata alatt keletkezett be- tegség miatt ellátási igény nélkül bocsáttatott el, és hogy vagyontalan szegény és segélyre szorul. Nagykároly, 1909. évi junius i hó 15. napján. Hetey Ábrahám, h. polgár- mester. — Ebzárlat. 463—1909. kih. sz. Ér- ! tesittetik Nagykároly város ebtartó közönsége, hogy a város területén 1909. évi junius hó 12-én egy kutyán a veszettség meg- állapittatott; ennélfogva a város területén folyó évi junius hó 12-én a 40 napi ebzárlat elrendeltetett. Figyelmeztettetik Nagykároly város ebtartó közönsége, hogy ezen idő alatt kutyákat otthon megkötve szájkosárral ellátva tartsák, utczán pedig zsinegen vezessék mert a szabadon kóborgó kutyák befogatnak és azonfial kiirtatnak, tulajdonosaik pedig szigorúan bűntetteim fognak. Kelt Nagykárolyban, 1909. évi junius hó 15-én. Demidor Ignácz, rendőrkapitány. — Körrendelet 56229—III—1. sz. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak. Előfordult esetekben kétség merült fel a husvizsgálat tárgyában 54300—908. sz. alatt kiadott rendelet 72. §-ának helyes értelmezése és nevezetesen az iránt, hogy a közfogyasztásra levágott sertések hája a husvizsgálatot megelőzőleg az állati testtel való természetes összefüggéstől megszabadi- tandó-e, vagy sem? Erre vonatkozólag mihez tartás végett a következőkről értesítem a lörvényhatótág közönségét. A husvizsgálat tárgyában kiadott rendelet az állatoknak a husvizsgálat érdekeit szolgáló vágóhídi feldolgozását a 61. §. 3. bekezdésében szabályozza. Ez a rendelet szakasz szabja meg azokat az ipari munkákat a melyeknek a levágott állatok a husvizsgálat előtt alávethe- tők és ez sorolja fel egyúttal állatfajonként azokat a zsigereket és testrészeket, a melyeket a feldolgozás folyamán az állati testből kivenni, illetőleg az állati törzstől külön választani szabad. A hájat a hivatkozott rendelet szakasz a husvizsgálat előtt külön választható zsigerek és testrészek sorában nem említi fel s igy kifejtése, illetőleg a törzs többi részeitől való külön választása a rendelet 61. §-a értelmében feltétlenül tilos. De nem írja elő a háj kifejtését a rendelet 72. §-a sem. A sertések borsókakór- jára irányuló vizsgálat részleteit megállapító ezen szakasz ugyanis a háj lefejtését rendeli el, ami a rendelkezés czélját figyelembe véve csakis úgy értelmezhető, hogy a háj a hasfalról fejtendő le, mert a borsókakórra irányuló vizsgálat csak a hasfal izmainak szabaddá tételét kívánja meg. A hájnak a hasfalról való lefejtése nem nevezi egyúttal a háj kifejtését is, mivel ez nemcsak hasfal utján, hanem az ágyékizmok, főleg pedig a medenezét bélelü kötőszövet, illetve zsírszövet utján is függ össze a törzszsel, úgy, hogy a hasfalról történt lefejtése a törzszsel való természetes összefüggését nem szakítja meg. A husvizsgálat tárgyában kiadott rendelet értelmében tehát kétségtelenül tilos a hájnak a husvizsgálat előtt való kifejtése. A tilalom oka abban rejlik, hogy a háj előzetes kivétele a sertéseknek gümőkórra való vizsgálatát teszi lehetetlenné, mert a csipő- csonti, az ágyéki és a vese körülötti nyirok csomók a háj kivétele közben rendszerint leszakadnak és ilyenkor többé meg nem vizsgálhatók. De a háj kivételének tilalma nemcsak a közegézségügy, hanem az iparos érdekeit is szolgálja. A lágy összeállásu, a nyári meleg időben nem folyékony hájnak a hasüregben való meghagyása elejét veszi ugyanis az iparos azon károsodásának, mely őt, ennek frissen járó elroncsolása és szét- folyása következtében érné. Felhívom tehát a törvényhatóság közönségét, hogy a hivatkozott rendelet szakasz ezen helyes magyarázatát a területén működő hatóságokkal, [ husvizsgáiókkal, valamint az érdekelt iparo- ! sokkal is megfelelő módon közölje és intézkedjék az iránt, hogy a közfogyasztásra szánt ( sertések vágóhídi feldolgozása és vizsgálata j mindenkor az itt jelzett szempontok figyelembevételével történjék. Budapest, 1909. május 4-én. A miniszter helyett: Ottlik, sk. államtitkár. Szerkesztői üzenet. —s—s urnák. Helyben. „Követendő példa“ czimü czikkét az „Audiatur et altera pars“ jogos elvénél fogva szívesen hozzuk, de legnagyobb sajnálatunkra lapunk mostani számában legjobb akarattal nem szoríthattunk neki helyet, de a legközelebbi számban igen.
