Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-29 / 30. szám
4 lágitson fénylő példaképen, — mi pedig híven megőrizzük emlékedet és akkor áldás és béke fakad reánk csendes sirodból. Isten veled! Az egyházi ének után a halottat kikisér- ték utolsó útjára. A hitsorsos kereskedők bezárták üzleteiket a gyászmenet elvonulása idejére. A hitközség ilyen szövegű gyász- jelentést adott ki a halálesetről: A nagykárolyi status-quo izr. hitközség őszinte bánattal tudatja érdemdús vezetőjének Spitz Antal hitközségi elnök urnák f. évi julius hó 24-én bekövetkezett halálát. Megboldogult elnökünk magas kora daczára 17 éven át élete végéig fáradhatatlan buz- gósággal, vallásos és hazafias szellemben vezette hitközségünk ügyeit, soha nem múló hálánk kiséri örök nyughelyére. Áldás emlékére ! A hitközségi elöljáróság. A család ekkép tudatta veszteségét: Alantirottak úgy a maguk, mint a nagyszámú rokonság nevében mélyen megrendülve jelentik, a forrón szeretett édes apa, após, testvér, nagyapa és déd-apának Spitz Antalnak, a nagykárolyi status-quo izr. hitközség elnökének, folyó évi julius hó 24-én este 9 órakor, életének 80-ik évében hosz- szas szenvedés után történt gyászos elhuny- tát. A megboldogult hült teteme folyó hó 26-án délután 3 órakor fog a gyászházból a nagykárolyi izr. sirkertben örök nyugalomra tétetni. Nagykároly, 1909. julius hó 24-én. Özv. Roth Edéné szül. Spitz Sarolta, id. Spitz Adolfné szül. Spitz Laura, Spitz Dénes gyermekei. Özv. Taub Bernátné, özv. Weisz Józsefné testvérei. Spitz Dénesné sz. Roóz Paula menye. Sternberg Lipót, id. Spitz Adolf vejei. Ifj. Sternberg Sándor, Lőwy Józsefné szül. Sternberg Róza, Dr. Roth Sándor, Roth József, Roth Rózsi férj. Szegő Ödönné, Dr. Roth Imre, Roth Lajos, Spitz Mariska férj. Bettelheim Sándorné, Dr. Szőke Sándor, Spitz Sarolta, Lili, Ka- ticza, Rozika, Feri, Spitz Sándor és Laczi unokái. Lőwy Erzsi, Miklós, Béla, Berti, Mariska, Piroska, Sternberg László, Elluska, Géza, Roth Pista, Gyurika és Jánoska dédunokái. Dr. Roth Sándorné szül. Weisz Etelka, Roth Józsefné szül. Weidinger Sarolta, ifj. Sternberg Sándorné szül. Weisz Róza, Lőwy József, Szegő Ödön, Bettelheim Sándor. — Dalárdánk sétahangversenye, melyet f. hó 25-én délután a Lövölde-kertben rendezett, igen szépen sikerült. A teljes szabaaz egykorú szépirodalmi folyóiratok hasábjain annyiszor találkoznánk, mint az övével. Munkáit a szerkesztők szívesen fogadják, a közönség örömmel olvassa s a kritika dicséretekkel halmozza el. Kiváló érdemeit az irodalmi egyesületek is elismerik s az egész haláláig szerény anyagi körülmények közt élő költőt az Akadémia már 26, a Kisfaludy- társaság pedig 31 éves korában tagjai közé választja... * * * * Első sorban tehát az a kérdés, hogy Írói tehetségének kibontására minő tényezők hatottak közre ? Élete s irodalmi munkáinak színezete azt bizonyítja, hogy még a családi körben ébred föl lelkében az érdeklődés a költészet iránt. Édes anyja mély érzelmű nő s szeretetének édes melegével öleli szivére gyermekét, mintha sejtené, hogy együtt- létük nem tart soká. Ö oltja a gyermek leikébe a gyöngédséget s a szeretet bensősé- gét, ő tanítja meg a betűvetésre s olvasásra. Érzelmivilágának mélységét és tisztaságát s ismereteinek alapelemeit korán elhunyt édesanyjának köszönheti. Édes atyja klasszikái miveltségü, a kor színvonalán levő, élénk társadalmi tevékenységű s művészi érzékű férfiú volt, ki a klasszikus remekirók nemes példáján lelkesülve, ifjabb éveiben maga is irogat s a már 1803-ban összeállított versfüzetének olvasása a kis József költői tudatának föJébresztésére nem csekély hatást gyakorol. Költői tehetségének izmositását elősegítik középiskolai tanuló éveiben tett utazásai is. Bejárja Szatmármegye különféle vidékeit, megismerkedik természeti szépségeivel és népének gondolkozásmódjával, nyelvének kin- i NAGYKÁROLY ÉS VIDÉK tossággal előadott dalok közül különösen kiemelkedtek azok a számok, melyeket a működő tagok már az országos dalversenyre tanultak be s melyeknek előadása kifogástalan volt. Ezek alapján remélhetjük, hogy a versenyen dalegyesületünk — híven múltjához — újabb sikereket fog aratni. — Egy lelkész megtámadása. „Megszegett papi eskü“ czirnen a „Közérdek“ laptársunk legutóbbi számában Mitrovich Elek gör. kath. esperes-lelkészt egy gyóntatási esetből kifolyólag erősen megtámadta. Laptársunknak egy felekezet papjával szemben használt csodálatosan heves kifakadásával — a közönség helyes tájékoztatására — ellentétbe állítjuk Mitrovich esperesnek szavahihető nyilatkozatát, mely szerint ő a haldokló Zsenyei Istvánnéhoz f. hó 19-én délután fél 2 órakor azért nem mehetett azonnal, mivel előzőleg egy másik beteghez hívták gyóntatás czéljá- ból s ezért mondotta a küldött tanoncznak, hogy várjon 2 óráig, de nem két óra hosszat. Különben az esperes-lelkész az esetet bejelentette egyházi főhatóságának. — A 48-as honvédekért. A „Remény társaság“ augusztus hó 7-én Budapesten a Margitszigeti felső vendéglő területén a 48-as honvédek és hátramaradottjaik javára jóté- konyczélu nagy müvészhangversenynyel egy- . bekötött honvédbált rendez. A „Honvéd-Bál“ jövedelmét azon „48-as“ honvédek és hátramaradottjaik javára fordítják,, akik nem a honvédmenházban, hanem szerte az országban segély és támogatás nélkül sínylődnek és igy bármily csekély hozzájárulást a „48-as“ honvédek nevében hálás köszönettel vesznek, j A „Honvéd-Bál“ rendezőbizottsága élén Dr. Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő, Dr. lovag Balogh Sándor az orsz. 48 as honvéd segélyzőbizottság elnöke, Dr. Krúdy Gyula a 48-as honvéd menház nyug. parancsnoka diszelnökök és Fehér Lajos a „Remény- Társaság“ elnöke állnak s a 16 tagú tisztikar és százas rendező-bizottság buzgólkodik a siker érdekében. Adományokat lapunk szerkesztősége is szívesen fogad s juttat el rendelkezési helyére. — Árlejtés lejárta. A városunknál előfogatozás, tűzifa, irodaszerek, nyomtatványok, továbbá rendörlegénységi, tűzoltói és szolgaruházati czikkek biztosítására tűzött árlejtések határideje tegnap, 28-án járt le, amikor is az ajánlatok nyilvánosan felbont- tattak. A tanács a közelebbi napokban határoz a beadott ajánlatok felett. cseivel, költői hagyományaival és történelmi emlékeivel s lelkében költői tárgyakkal megrakodva megy föl a fővárosba, ahol később kifejtett gazdag irói munkásságának javarésze a patriotizmus talajából fakad . .. Midőn aztán mostoha anyja szívtelen bánásmódja miatt a családtól egészen elszakad, a fővárosban magára hagyatva a megélhetés nehéz gondjai is irogatásra sarkalják. Az ország középpontjában lelke kapcsolatba jön a kor eszmeforrongásával, a korszellem hatása gazdagítja lelki világát; hírneves barátai br. Eötvös József és Szalay László; majd később Vörösmarty Mihály és Toldy Ferencz társaságában a nemzeti romanti- czizmusnak szelleme, történelmi tanulmányai közben meg a magyar nép múltjának ragyogó emlékei buzdítják a költészet ápolására . .. De a mi szépirodalmunk érdemes s korának páratlan Írójává avatja az a Gondviseléstől nyert csodálatos mély és finom érzéke, mellyel a múltban, a jelenben s a jövőben is mindenkor fölismeri a magyar nemzet leikéhez simuló költői tárgyakat. Költői érzékével szépirodalmunk számára olyan forrásokat nyit meg, melyek soha ki nem apadnak, mert a nemzeti romanticziz- must követő népies költők remekművei egészen napjainkig mind a Gaal Józseftől fölfedezett talajon épülnek föl. S elmondhatjuk hogy a jövőnek költészete is csak erre tá- maszkodhatik. .. Gaal József irodalmi munkássága a 30-as és 40-es évek átmeneti korszakába esik: lírai versei, balladás költeményei, szatírái, költői elbeszélései, genreképei, drámái, regénye és novellái a romanticzizmus s a né— Vizsgálat. Az Országos Központi Hitelszövetkezet kiküldötte Márkus Béla ellenőr f. hó 27-én és 28-án a helybeli ipari hitelszövetkezetnél, mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagjánál vizsgálatot tartott s mindent rendben talált. — Eljegyzés. Papp József, nagyecsedi lakos oki. jegyző, e hó 25-én eljegyezte városunkból, özv. Pápay Ferenczné leányát: Annuskát. — Szabadságon. Cseh Lajos főgimnáziumi igazgató a napokban kezdette meg 4 heti szabadságát. Távolléte idején az igazgatói teendőket augusztus 1-ig Matirkó Kon- rád, azután Kiss Béla kegyesrendi tanárok látják el. — Dr. Aáron Sándor vármegyei főorvos f. hó 25-től kezdödöleg augusztus 22-ig szabadságon lesz. Helyettesítésével Dr. Czukor Lajos központi járásorvos, tb. főorvos bízatott meg. — Áthelyezés, kinevezés. Dr. Boromissza Tibor megyéspüspök Patay István segédlelkészt Fehérgyarmatról Nasybocskóra helyezte át; Gájásy Ä1 íjos subdiakonust Kál- mándra küldötte ki segédlelkésznek. — Vizsgaletétel. Riesenbach Mór iparos tanoncziskolai rajztanitó a közismereti tantárgyak tanítására is nyert jogosítványt, amennyiben a Kolozsváron julius hóban rendezett tanoncziskolai tanítói tanfolyamot elvégezte és a vizsgálati követelményeknek dicséretesen megfelelt. — A katholikus legényegyesület aratómulatságára kibocsátott meghívó szövege a következő: Összetartás s jókedv 1 Isten áldja a tisztes Ipart 1 Szeretet s vidámság ! Meghívó. A nagykárolyi kath. legényegyesület Klie László ur és neje szül. Serli Rózsa úrnő védnöksége alatt 1909. évi augusztus hó 1-én, vasárnap házfelépités javára a Polgári Olvasókör kerthelyiségében zártkörű arató mulatságot rendez, melyre a t. cziinet és becses családját tisztelettel meghívja a rendező-bizottság. Riskó György rendező-bizottsági elnök. Kuuk Jenő, vigalmi bizottsági elnök. Kinczler Frigyes, pénztáros. Hancsis Illés, Tempfli Mihály ellenőrök. Az aratási mulatság részletei: 1. A munkájokat bevégző arató munkások tisztelgő diszfel- vonulása az Urasághoz felvirágozott kocsikon és lóháton. — A diszfelvonulas kezdete este 6 órakor. 2. A tisztelgés után körmenet a város főbb utczáin. 3. Elvonulás a Polgári Olvasókör kerthelyiségébe. 4. A Polpies nemzeti költészet határmesgyéjére tehetők. Költeményei Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály, Czuczor Gergely — Tompa, Petőfi és Arany költői működése között az összekötő lánczszemek, mert Gaal munkássága idején Vörösmarty nagy költői szellemének légköre változni kezd, a korabeli költők vagy Vörösmarty után indulva elkoptatják a romantikus irány modorát vagy a német lírában keresnek megújulást. Czuczor 113 népdala közt sokban eltalája a népies hangot és felfogást, de azért szűk eszmekörben mozog. Gaal nem ad absolut értékű költeményeket, ámde senki sem mer olyan bátran rámutatni a közeljövőben felvirágzó költészetnek igazi, gazdag és mély forrására, mint Gaal József. Nyelvben, felfogásban, még nem sorozható Petőfi és Arany népies és művészi iskolájához, de tárgyválasztása s eszmevilága egészen a népies költőkhöz kapcsolja. S inig komoly drámáival, vigjátékaival, de főleg a „Peleskei nótárius“ ez. bohózatával a Kotzebue-féle magyar utánzatoktól egészen Szigligeti népszinmüsorozatáig az ő működése az összekötő hid, addig 1836-ban megjelent Szirmay Ilona ez. kétkötetes regényével Fáy András és Jósika Miklós regényírói munkásságát fűzi össze. Tartalmilag, eszmeileg legértékesebbek novellái, mert bennük a később fellépő és teljességében kibontakozó népies költészet eszmevilága a legnagyobb vonásokban fölismerhető, sőt ezeknek hatása tárgyválasztásban a mai kor legkiválóbb íróin és költőin is érezhető... (Folyt, köv.)
