Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-25 / 8. szám

L

NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ

folytatjuk a kettő viszonyainak, helyzetének, intézményeinek párhuzamba állítását, mert mindezeknek a vármegyei székhely holléte tekintetében befolyásuk nincs. Csak azt kívánjuk kidomborítani néhány adattal, ami a döntő, hogy t. i. Nagykároly város bir mindazokkal a feltételekkel, intézményekkel és berendezésekkel, a melyeket egy vármegyei székhelytől meg lehet kívánni. Való igaz, hogy ezen intézmények és berendezések megszerzése a szegény, sem kormány, sem vármegye által nem támogatott Nagykároly város polgárságának igen nehéz feladat volt, de az, hogy e feladattal sikeresen megbirkózott, életképességének biztató és örvendetes jele.

A népoktatási ügyet 8 elemi iskola szolgálja 29 tanerővel és tanteremmel; középiskola van 3: a kegyes tanitórendiek alatt álló 8 osztályú főgimnázium, az állam és a város által közösen fentartott polgári leányiskola és az e tanév elején megnyillott állami polgári fiúiskola. Ezeken kívül gazdasági ismétlő, iparos- és kereskedő tanoncz iskolák és 3 óvoda.

A közművelődési s közjótékonyság szolgálatában áll a Kölcsey-egyesület, 2 kaszinó, több társaskor s egész sereg testület.

A város gazdasági jelentőségének mutatói messze vidéken hires nagyvásárai, melyek Satmár, Szabolcs és Biharvármegye jelentékeny részén kívül egész Szilágyvármegyének, sőt a királyhágóntuli részek jelentékeny vidékének is régi nevezetes piaczává tették Nagykárolyt. A város gazdasági jelentősége csak fokozódott a Nagykároly—Mátészalka— csapi vasút létesítésével, amely a Nagykároly—Zilah, Zilah—Deézs—kolozsvári vonatokkal a legrövidebb, stratégiai fontossággal is biró közlekedési utat nyitotta meg Erdély és Galiczia között. 3 gőzmalom, 5 pénzintézet, mintegy 10.000,000 korona betéttel, 2 hitel és fogyasztási szövetkezet, termény és j áruraktár szolgálja a gazdasági érdekeket, a városnak ma már úgyszólván minden ut- czája köves úttal bir, gyalogjárói majdnem kivétel nélkül asphaltburkölatuak; villamos világítással a város villamos telepe látja el; van díszes állandó színháza, két teljes kényelemmel, modernül berendezett uj szállodája ; most kibővítés alatt álló 60 ágyas közkórháza; a vármegyei hivatalokon kívül székhelye a pénzügyigazgatóságnak, járás- bíróságnak, erdöhivatalnak, az „Ecsedi-láp lecsapoló, Szamosbalparti ármentesitö és bel- vizszabályozó társulatinak, csendőr szárnyparancsnokságnak, a 12-ik honvédgyalogezred 3-ik zászlóaljának. Tereit Kossuth Lajos és Kölcsey Ferencz hatalmas érczszobrai ékesítik, tanúbizonyságot téve a város kulturális fogékonyságáról és hazafias áldozatkészségéről.

Nagyméltóságod előtt bizonyára tudva van és bővebb fejtegetésre nem szorul az a tény, hogy valamint a Kőrösvölgyén, Nagyvárad, a Marosvölgyén Arad, a Krasznavöl- gyén a Szilágyság felől előnyomuló oláhság ellen a magyarság legkitoltabb védbástyája e város, mely e környéknek sváb eredetű lakosságát már teljesen megmagyarositotta és a mely város rendíthetetlen magyarságának mindennél ékesebben szóló bizonysága a gör. katholikus orosz egyháznak országszerte ismert, hetedfél év óta tartó küzdelme a nagyváradi gör. kath. püspökségtől való elszakadás s a munkácsi gör. kath. orosz püspökségbe bekebelezés iránt; ez a kis, 1000-nél alig több lelket számláló hitközség hetedfélévig várt pap nélkül, egymásután utasította vissza az oláh püspök küldöttjeit s kitartó várakozásának jutalmául a nemzeti kormány közreműködésével végre is elérte czélját; az oláh püspökség hatósága alól való szabadulást.

Az a város, amely igy teljesiti nemzeti, kulturális és közgazdasági feladatait, bizonyára méltó minden tényező támogatására és semmiképpen sem szolgált rá arra, hogy intézményeitől megfosztassék s a magyar nyelvterület határszélén elfoglalt fontos po- zitiójának megtarthatásában gyengittessék.

Minden itt elsorolt adat azt hisszük fényesen igazolja, hogy Nagykároly város Szat- márvármegye székhelyéül épen olyan alkalmas ma, mint volt akkor, a midőn a vármegye rendei állandó székhelyül kijelölték; nem szolgál állami érdeket egy oly mozgalom folytonos felújítása, a mely a város fejlődésének megakadályozását czélozza, mert ha egy nagy hivatalnoki testület kellő ellátására és befogadására fejlesztett, alkalmas város ezen tápláló erejétől egyszerre és minden felsőbb érdek nélkül, sőt annak rovására inegfosztatik, tisztán áll, hogy ez az ipar és kereskedelem nagymérvű hanyatlását is vonja maga után, a mely állapot az államkincstárnak is nagy kárára leend, anélkül, hogy az igy elveszített jövedelmét a másik város Szatmár jövedelméből megkaphatná.

Hangulat.

Galagonya lombja között Dalol a csalogány,

Szívhez szóló nótájára Felzokog egy kis lány.

Látva e két hangulatot Elmerengek mélyen,

Még sem tudom megfejteni,

Hogy mi oka légyen.

Merengésem közepette Lelkem a múltba száll,

S madárdal és lány zokogás Oka megfejtve áll:

A csalogány azért dalol Mert közeleg párja.

A kis leány azért keserg,

Hogy hűtlen babája.

Andrássy Endre.

HÍREK.

— Meghívás. 1481—1909. K. szám. Nagykároly r. t. város képviselőtestületi tagjait 1909. évi február hó 28-ik napján d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1909. február hó 23-án. Debreczeni István, polgármester. — Tárgy- sorozat: 1. Belügyminiszter ur leirata az építési szabályrendelet módosítása ügyében. (183—1908. k. sz.; kj.) 2. A Széchenyi- utczai 35. népsorszámu telek Kispiacz felőli oldalán a telekhez csatolandó utczaterület kártalanítási árának megállapítása. Ezzel kapcsolatban Ujházy Mihály kérelme ezen utcza- vonal szabályozása s a kártalanítási ár megállapítása tárgyában. (957—1909. k. sz.; kj.)

3. Lúcz Berta férj. Bukovszky Péterné kérelme : Deák Ferencz-téri 16. népsorszámu telkéhez utczaszabályozás folytán csatolandó utczarészletnek részére díjtalanul leendő átengedése iránt. (1362—1908. k. sz.; kj.) 4. Az Árokpart-utcza kiszélesítése czéljaira Illés Olivér és neje Gyibák Emmának a nagykárolyi 1401. sz. betétben 300 hrsz. alatt felvett békéikéből 58 Qöl terület kisajátítása tárgyában megkötött szerződés jóváhagyása. (8868—1908. k. sz.; kj.) 5. Az iparos tanoncziskola-bizottságba egy tag megválasztása. (6470—1908. k. sz.; kj.) 6. A 7—15 éves, elhagyottnak nyilvánított gyermekek gondozási költségeinek részbeni megtérítése iránt a vármegyei törvényhatósághoz kérelem intézése. (404—1909. k. sz.; fj.)

7. Kuscsák Jánosné szül. Borkő Juliánná illetőségi ügye. (922—1909. k. sz.; fj.) 8. Bartha Lajos temető-utczai 24. sz. telkéhez csatolt 5'5 m2 utczaterület kártalanítási árának megállapítása. (641—1909. k. sz.; hj.) 9. Weber István Ágoston-utczai 66. számú telkéhez csatolt 17 2 m2 utczaterület kártalanítási árának megállapítása.

— A városi jog-, pénz- és építészet- ügyi bizottság a vasárnapi közgyűlés tárgyainak előkészítésére ma délután Vs 4 órakor ülést tart.

3

— Kinevezés. A pénzügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök a pénzügyőrségi tisztviselők közül a pénzügyőri biztosok létszámából Szász Jánost Szatmárra, Danes Józsefet Bánffy-Runyadra pénzügyőri főbiztosokká, Kánya Sándor pénzügyőri biztos helyettest pedig Mátészalkára pénzügyőri biztossá nevezte ki.

— A polgári fiú és leányiskola

gondnoksága ma délután 5 órakor ülést tart.

— Áthelyezés. A pénzügyminiszter vezetésével megbízott miniszterelnök Vára Mihály segesvári számellenőrt a helybeli pénzügyigazgatósághoz helyezte át.

— Házasság. Ifj. Csőkör János, Csőkör János földbirtokos polgártársunk fia, a napokban esküdött örök hűséget Veres Emmának, Fábiánházán.

— Helyettesítés. Dr. Péchy Péter avasi járási főszolgabíró a vámfalui körjegyzői állásra Bálint Endre reszegepiskolti segédjegyzőt helyettesítette.

— Az érendrédi körorvosi állásra hirdetett pályázat meddő maradt.

— Adomány. Csanálos község a Budapesten felállítandó Jókai-szoborra 23 K 60 fillért adott.

— Közgyűlés. A helybeli „Polgári Olvasókör“ f. hó 21-én tartotta meg 39-ik évi rendes közgyűlését. Schnébli János elnök üdvözölvén a szép számban megjelent tagokat, az igazgató-választmány jelentésének bemutatása előtt arra kérte a közgyűlést, hogy a vezetőség sáfárkodását birálja meg jóakarattal, mert nem a vezetőségen múlt, ha az átmeneti időben nem tudott nagyobb eredményt elérni, hanem ennek az volt az oka, hogy a fiatal iparos nemzedék nem eléggé pártolta azt a kört, melyet ép az iparosság létesített. Ezután bemutattatott az évi jelentés, mely szerint a körnek 24 alapitó és 388 rendes tagja van, könyvtára 2237 kötetet tartalmaz, 40 hírlapot és folyóiratot járat; az 1908-ik évben 6479 K 53 f bevétele, 6311 K 81 f kiadása és 167 K 78 f pénztári maradványa volt, ingó vagyona pedig 7000 K értéket képvisel. A jelentés részvéttel emlékezik meg Kászonyi Béla pénztáros, Fábry Lajos választmányi tag, Erdős Jenő, Foltinek Ferencz, Balázs Kálmán, Kaufmann Ignácz és Sarkadi N. Zsigmond olvasóköri tagok elhunytáról és jelzi, miszerint egyelőre magát megnevezni nem akaró egyén bejelentette, hogy boldogult Károlyi István gróf arczképét azzal a művészszel, ki az elhunyt gróf arczképét a nemzeti kaszinó számára megfestette — az olvasókör számára is megfesteti, az arczkép leleplezése egy később meghatározandó napon fog megtörténni és az e tekintetbeni teendők elvégzésére egy bizottság már kiküldetett. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette és Szundy Zoltán pénztárnoknak a felmentvényt megadta. Ezután bemutattatott a folyó évi költségvetés, melynél úgy a bevétel, mint a kiadás 6260 koronával irányoztatott elő. — Az indítványok tárgyalására kerülvén sor, elnök bejelentette, hogy Lukács Mihály, ki 16 éven át kiváló buzgósággal és nagy pontossággal teljesítette a jegyzői teendőket, ezt az állást elfoglaltságánál fogva tovább betölteni nem óhajtja, miért is indítványozza, hogy a közgyűlés Lukács Mihályt a választmány tagjává egyhangúlag válassza meg. Vetzák Ede az indítványt azzal egészítette ki, hogy — miután Schnébli János elfoglaltságánál fogva szintén nem fogadja el továbbra az elnöki állást, őt a közgyűlés szintén választmányi taggá soron kívül válassza meg. Mindkét indítvány egyhangúlag elfogadtatván, azt elnök határozatképen kimondotta. Ezután a közgyűlés áttért a választásokra s megválasztotta közfelkiáltással egyhangúlag 3 évi időtartamra elnökké: Schuszteritsch Ferenczet, alelnökké: Schiff- beck Károlyt, jegyzővé: Pénzéi Mihályt, ügyészszé : Borody Györgyöt, pénztárnokká: Nők Jánost, könyvtárossá: Ferenczi Lajost, váiasztmányi tagokká: Klie Lászlót, Spitz Mórt, Jakabffy Gábort, Rubletzky Istvánt, Harász Pált, Bartha Antalt, Néma Gusztávot, Bunda Miklóst, Schnébli Károlyt, Dr. Vetzák Edét, Kerekes Bertalant, Róth Károlyt, Lu-