Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-30 / 52. szám
XXVI. évfolyam. Nagykároly, 1909. deczember 30. í no i 52. szám. NAGYKÁROLY És VIDÉKÉ Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden csütörtökön Előfizetési árak: Egész évre .............................81— kor. Fé l évre.....................................4-— „ Ne gyedévre.........................2— „ Eg yes szám...........................—-20 „ Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7. Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76. szerkesztő. A szépirodalmi részt vezeti: Simkó Géza főmunkatárs. Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. Mit várhatunk ? A régóta húzódó kormányválság ugylátszik mégis csak dűlőre jut. A király dolgozó szobáját |Lukács László, a volt szabadelvű kormány pénzügy- minisztere, mint designált miniszter- elnök hagyta el azzal az utasítással, hogy igyekezzék megtalálni azokat a módokat, melyek segélyével a válságot alkotmányos utón megoldani lehetséges lesz. Lu kács László neve a válság folyamán már nem egyszer került kombi- náczióba, mint aki hivatva van arra, hogy a Felség bizalmából a tárgyalásokat vezesse és irányítsa. Hogy az ischeli klauzula hires szerzője nem valami nagy rokonszenv- nek örvend a függétlenségi-párt előtt, az nagyon természetes és ha a füg- getlenségi-párt tisztán személyi politikát kivánna folytatni, bizonyára Lukács László volna az utolsó, kinek személye kombináczióba jöhetne. Ámde a függetlenségi-párt eddig sem űzött és ezután sem fog személyi politikát űzni. Ha a király bizalmi emberévé épen Lukács Lászlót avatta, a párt épen oly szívesen fogadja öt, mint bárkimást, aki magával hozza a függetlenség i-párt kívánságának teljesítését: az önálló nemzeti bankot. Lukács László már az előzetes puhatolózások során először is a Justh Gyula vezetése alatt álló íüggetlenségi- párttal, mint a parlamentnek ezidő j szerinti legnagyobb pártjával kezdette i meg tanácskozásait, nyilván azzal a czélzattal, hogy a válság megoldására irányuló törekvéseinél ennek a pártnak segélyét kívánja első sorban igénybe venni. A párt nyíltan preczizirozta álláspontját és midőn Lukács László ennek tudatában informálta a királyt és vállalta a megbízatást, bizonyára tisztában volt azzal, hogy a függetlenségi-párt csak akkor hajlandó vállalkozását támogatni, ha a nemzet gazdasági önállóságának megteremtése biztosítva lesz és annak kezdete gyanánt: az önálló nemzeti banknak 1911. január 1-én való felállítása ténynyé válik. A designált miniszterelnök megbízatása után első sorban ismét a Justh Gyula elnöklete alatt álló függetlenségi-párttal kezdette meg tárgyalásait. Hogy ezek a tárgyalások mily keretekben mozognak és mily eredménynyel bírhatnak, ma még ismeretlenek, — mert igen kevés az, ami ezekből a nagy közönség tudomására jutott. Kétségtelen azonban, hogy pár nap alatt jobbra vagy balra el fog dűlni a válság sorsa. Ugylátszik azonban, hogy Lukács nem hozta magával azt az elengedhet- len feltételt, mely nélkül pedig a normális politikai viszonyok helyreállítása nem remélhető. Az önálló nemzeti bank ügye még mindig nincsen biztosítva s a függetlenségi-pártot a hatalom birtokáért cserében a nemzeti álláspont feladására akarják rábírni. Hogy ez a kísérlet meddő marad, az kétségtelen. Mert ha a függetlenségi-párt még arra sem volt hajlandó, hogy az önálló bank felállításának időpontját kitolja és készebb volt inkább Kossuth Ferenczet és Apponyi Albertet odahagyva, ellenzéki álláspontra helyezkedni, akkor ezt a szivességet még kevésbbé fogja Lukács László, vagy bárki másnak kedvéért megtenni. Hogy pedig a függetlenségipárt ellenére miként fog Lukács László TÁRCZA. Elnöki megnyitó.* Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Kölcsey-Egyesület alapitói magasztos czélokat tűztek ki az egyesület tagjai elé. Az alapszabályok a társadalom tömörítését, a magyar tudomány és a művészet ápolását, a szép érzék fejlesztését elsőrangú feladatoknak sorolják fel. S talán éppen az utóbbi, a társadalom széles rétegében fokozása az esztétikai érzéknek, maga mint külön programmpont szerepelhet. Ez általános becsű s emberi, melynek ölelkezni kell a nemzeti érzés ápolásával. Vidéki, kisvárosi egyesület nem vállalkozhatni arra, hogy akadémiája legyen a magyar tudományosságnak, de kötelessége, hogy a társadalmi és az irodalmi uj irányok ismertetésével a közművelődésnek tegyen szolgálatot. A szép kultuszának pedig művészi értékű dolgok bemutatásával iparkod*Elmondotta: Cseh Lajos, a Kölcsey-Egyesület deczember 29. felolvasó estélyén. jék a közönséget megnyerni. Ez lebegett egyesületünk vezetősége előtt a múltban, e czélnak akar a jövőben még fokozottabb mértékben megfelelni. Ma, midőn irodalomban és művészetben uj elvek és uj irányok kapnak lábra, a nagy Kölcsey nevét viselő egyesület előtt nem lehet közönyös, vájjon nemzeti műveltségünk gyarapítására vezetnek-e azok, vagy pedig az általános, a nemzetek fölött lebegő kultúra egy-egy foszlányai csupán ? Bizonyos, hogy minden nép irodalma vagy művészete más népek fejlettebb irodalmában és művészetében keres irányokat és mintákat. Az idegen hatás azonban csupán eszme keltő lehet, amely a magyar lélek szépségeit s a múltban kijegeczesedett magyar nemzeti érzést s gondolkozást váltja ki. írók csak a nemzeti szép szolgálatában alkothatnak általános értékűt. Különleges irányok megkaphatnak egy-egy szubtilisabb lelket, de a nemzet szélesebb körére hatással nincsenek. Kölcsey, Vörösmarty, Arany, Petőfi, Jókai és Tompa minden alkotása magán viseli a nemzeti bélyeget. Mindegyik nemzeti műveltségünk egy-egy hatalmas bástyafalát teremtette meg. Ez irók méltán lehettek előkészítői nemzeti újjászületésünknek. Mi az, ami Mikszáth munkáit oly csodálná és becsültté teszi nemcsak itthon, de külföldön is ? Nem az-e, hogy minden sorában a mgyar nép lelkét találjuk meg ? Munkáinak magyar a meséje, magyar a gondolkozása, magyar irásmodora. magyar a tréfája, pezsgő kedve és szomorúsága. Nagy kérdés, hogy a mellette életre kelt fiatal gárda tud-e nemzetközi szellemé\el ily általános érzést fakasztani ? Bajosan ! A Nyugatiak vezére, a Nietzche Zarathusztrája hatása alatt álló Ady Endre beteges, halálos érzésből fakadó érzelemvilágával sokaknak nem tetszik. Bizarr szincsoporto- sitása inkább borzongat, mint gyönyörködtet. A legfőbb azonban az, hogy nem hivatvák arra a magasztos feladatra, hogy a nemzeti érzés megerősödésén és a nemzet jövendő boldogulásán munkálkodjanak. Pedig kis nemzetnél valódi értéke éppen ez utóbbinak van ! A hol izzó nemzeti szeretetről van szó, lehetetlen magfeledkeznünk Gyulai Pálról, a folyó évi november 9-én elhunyt nagy Íróról. Már azért is közelebbről érdekelhet bennünket Gyulai Pál, mert az igazság hirdetésében Kölcsey Ferencz követője. Kritikája félelmetessé tette őt az irodalom berPnmnr uridivat- és női UUlIIGI pipere-üzletében líóeárnliiml/ Nagykároly, Deák-tér 12. sz. Vuuúl UljUlllV. Egy tanuló fizetéssel fevétetik.
