Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-09 / 49. szám

6

— Jóváhagyott határozat. Tegnap érkezett le a vármegyéhez a belügyminiszter határozata, mely a városunk képviselőtestülete által a Széchenyi-utczai közterület egy részének a nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank részvénytársaság részére való átengedését kimondó a vármegyei törvényhatósági-bizottság által jóváhagyatott határozatát Ujházy Mihály idevonatkozó fellebbezőnek elutasításával — jóváhagyja. Az idevonatkozó határozat most már jogerős lévén — mi se akadályozza most már a bankot abban, hogy kora tavasszal a monumentális banképület megépítését megkezdhesse.

HU

mm

fi

ni

ÁSi

piiisra

vese- és hólyagbajoknál, a veseme- dencze idült hurutjainál, hugykő- és fövényképződésnél, a légutak és kiválasztószervek hurutos bántalmainál kitűnő hatásúnak bizonyult. Orvosilag ajánlva. — Főraktár: 5—10

Kerekes Ödön tiiszerkereskedö czégnél Nagykároly, Nagypiacztér.

— Helyreigazítás. Lapunk f. évi 48-i^ számában nehézményeztük azt, hogy vár" megyénk a Kossuth Lajos hamvának a mauzóleumba való átvitelénél magát nem képviseltette és koszorút nem helyezett el a mauzóleumban. Mint utólag értesülünk, ezen hir regisztálása tévedésen alapszik, mert vármegyénk alispánja Papp Bélát választó- kerületünk országgyűlési képviselőjét kérte fel a vármegye képviseletére és a koszorú elhelyezésére, ki is ennek a megbízatásnak eleget is tett. A hírünk onnan eredt, hogy vármegyénk a lapokban nem volt felsorolva azon vármegyék között, melyek magukat képviseltették s melyek koszorút küldtek. Ezen tévedést a legnagyobb készséggel sietünk helyreigazítani s mindenesetre mi örvendünk legjobban annak, hogy a vármegye szintén lerótta kegyeletét a nagy halott iránt

A népkonyha megnyitása. A helybeli népkonyhát f. hó 16-án délelőtt ®/4 12 órakor fogják megnyitni; a megnyitásra az egylet tagjait és az érdeklődőket ezennel tisztelettel meghívja: Az izr. nöegylet elnöksége.

— Uj részvénytársaság városunkban. „Nagykárolyi Ipari- és Közgazdasági részvénytársaság“ czég alatt részvénytársaság van alakulóban városunkban, mely feladatául tűzte ki ipari-kereskedelmi és mezőgazdasági vállalatokat létesíteni és ilyenek létesítését előmozdítani. Az alapítók múlt hó 30-án tartották meg első értekezletüket és elhatározták a részvénytársaság megalakulását. Az alaptőke egyelőre 150,000 K lesz, mely 600 drb. 250 K névértékű részvény kibocsátásával szereztetik be. Az alapítási tervezetett — magában foglaló részvényaláirási felhívás — mely valószínűleg már holnap ki fog bocsáttatni — lapunk legközelebbi számában egész terjedelmében közölni fogjuk, j

— Czáfolat. Alólirottak, mint a nagy- | károlyi függetlenségi és 48-as párt elnökségének tagjai ezennel kijelentjük, hogy a „Nagykároly“ ez. lap folyó év és hó 1-sö napján megjelent számáben foglalt ama j közlemény, miszerint mi egy Dr. Falussv Árpád főispán ellen irányuló titkos gyűlésen részt vettünk volna, ama nevezett lapban közölt avagy bármi más levelet intéztünk volna hozzá, a valóságnak meg nem felel s mi a párt elnökségének avagy vezetőségének tagjai ilyen levelet alá nem irtunk. Ha tehát valaki tényleg irt volna ily tartalmú levelet s azt a párt vezetősége nevében elküldötte volna, azt az aláírást tudtunk és beleegyezésünk nélkül s igy illetéktelenül használta. Azért tartjuk kötelességünknek ezt kijelenteni, bogy a párt azon eljárása, melylyel elvekért s elvek ellen — nem személyekért s személyek ellen — küzd, ne dezavuáltassék ily meg nem történt tényeknek híresztelésével s a pártnak való tulajdonilásával. Nagykároly, 1909. évi decembér hó 2-án. Dr. Adler Adolf s. k. pártelnök, Csipkés András s. k. alelnök, Janitzky Albert s. k. alelnök, Kubinyi Bertalan s. k. alelnök, Somossy Miklós s. k. alelnök, ifj. Stenberg Sándor s. k. alelnök, Strómajer Ferencz s. k. pénztárnok, Némethi Sándor s. k. ellenőr, Csipkés Károly s. k. jegyző, Kiszely Géza s. k. jegyző, Gy. Kovács József s. k. jegyző, Nagy Elek s. k. jegyző.

— Vasúti balesetek. F. hó 3-án este

6—7 óra között a nagyecsedi vasúti állomáson a kiinduló tehervonat három kocsija hibás váltóállítás következtében kiugrott a sínek közül és felborult. Emberéletben szerencsére nem esett kár, csupán a három kisiklott kocsi rongálódott meg. A vonat a baleset miatt egy órát késett. A másik baleset meg múlt hó 26-án volt, amikor is könnyen végzetessé válható vasúti szerencsétlenséget akadályozott meg Domahida és Nagykároly között az 57. számú vasúti őr. A Szatmár felől városunk felé haladó reggeli személyvonat nyílt pályán hirtelen megállóit. Az utasok mind ki az ablakhoz, ki az ajtóhoz tódultak s hátborzongva látták, hogy mintegy 10—15 méternyire a személy- vonat előtt egy tehervonat döczög. A tehervonat mozdonya — állatólag nem bírta az utána akasztott óriási terhet. A személyvonat mintegy 10—15 perczig vesztegelt a nyílt pályán s egy teljes órai késéssel érkezett hozzánk.

— Előadás a bankkérdésről. Jónás János, a pozsonyi kereskedelmi akadémia nyug. igazgatója, iparoktatásügyi szakfelügyelő f. hó 1-én délután a helybeli keres- kedőtanoncziskola látogatására városunkba érkezett. Felkérés folytán 2-án este a főgimnázium rajztermében mintegy 60 főnyi hallgatóság előtt előadást tartott a bankkérdésről s a készfizetések felvételéről lehetőleg kerülve a politikát s inkább gazdasági szempontból világítván meg a szőnyegen forgott kérdést. Előadása kellemes, nagy tudásra valló volt. Először a pénz keletkezésével majd ezután a szállítási nehézségek miatt a bankárság keletkezésével az ezek által kiállított jegyekkel a bankjegyekkel foglalkozott s azután áttért a mai bankjegyekre és ezzel kapcsolatosan a jegybankokra. Ismertette ezeknek különböző nemeit, majd reátért a mai osztrák-magyar bank keletkezési és fejlődési szakainak ismertetésére, vázolta azt a kedvező helyzetet, melyet az osztrákmagyar bank az európai pénzpiaczon elfoglal az által, hogy daczára annak, hogy készfizetői kötelessége törvénybe iktatva nincsen, vagyis azzal nem köteles, mégis képes, lévén ma már 1700 millió étrékü aranytartaléka. Ezt a körülményt ismerik a külföldön is és ezért nem oly nagy szerinte nálunk a kamatláb hullámzása, mint a külföldön. Előadása oda concludált, hogy ezért nem jelent valami sokat a készfizetések felvétele és ezért koczkázatos dolog az önálló bank, mert ezt az erőt nem fogja oly hamar megszerezni és nálunk is kezdődnek majd a nagy válságok. Politikai szempontból a hallgatóság igen vegyes érzelmekkel fogadta e végső kijelentést, tudományos szempontból azonban, az egyéni véleményszabadság alapján előadása kifogástalan volt.

— Gazdasági háziipari tanfolyamok. A földmivelési miniszter tudatában annak a nagy fontosságnak, melyet a nép háziipari foglalkozása úgy gazdasági, mint szocziális és erkölcsi tekintetben jelent, rendesen támogatni szokta úgy anyagilag, mint tanerők rendelkezésre bocsátása által a rendezett háziipari tanfolyamokat. így a folyó évre vármegyénkben tervbe van véve ily tanfolyam Szatmáron és városunkban, melyen a kosárfonásban, fafaragásban, szalina- és gyékényfonásban, seprő- és kefekötésben nyernek a gazdasági munkások kiképzést.

— Gyanús halálozás. Özv. Varga Fe- renezné szül. Raksi Zsuzsánna érdengelegi lakos János nevű 9 hónapos fiú gyermeke folyó hó 7-én elhalt. A községi elölláróság jelentése folytán a járási szolgabiró dr. Czukor Lajos járási orvossal kiszállott és megállapították, hogy a gyermek hirtelen előállott görcsök következtében halt meg s igy nem bűncselekmény áldozata.

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE

— Női házi iparkiállitás. Az országos m. kir. iparművészeti iskola igazgatósága női házi ipari készítményekből folyó hó 6-án és 7-én a városháza nagytermében kiállítást rendezett. A kiállításon — mely díjtalanul volt megtekinthető — igen sokan ezek között a helybeli polgári leányiskola növendékei tanítónőik vezetése alatt testületileg jelentek meg. A kiállítást valóban érdemes volt megtekinteni, mert azon szebbnél- szebb és hasznos tárgyak voltak láthatók.

Nagykároly r. t. város

építési szabályrendelete.

i.

Általános határozatok.

5. §. Az építési engedély, annak kézbesítésétől számított 2 évig érvényes.

6. §. Az építkezés szabályszerű kivitele fölött a tanács fog közegei utján felügyelni. E czélból építtető az alapfal lerakása, a falazat elkészítése s a tetőszerekezet felállítása után a városi mérnöknek jelentést tenni köteles, ki is megvizsgálja, hogy az építkezés az engedélynek megfelelőleg helyesen eszközöltetett-e s az eredményt a további építkezés foganatosítása végett úgy a fél kezeinél, mint a város irattárában levő építési engedélyre s a jóváhagyott tervre feljegyzi.

ügy az építési engedély, mint a jóváhagyott tervnek a fél részére kiadott példánya, hivatott közegek által leendő megtekintés végett az építés helyén készen tartandó.

7. §. A városi mérnök által az építés folyamán teljesítendő ellenőrzési szemlék hivatalból (díjtalanul) teljesitendők. A szerI vezeti szabályrendeletben a mérnök meg- | állapított dija egyébként érintetlenül hagyatik.

8. §. Az építés befejeztével lakhatási, j illetvé használhatási engedély kérendő. E ! czélból az építési bizottság elnöke, az építtető szóbeli vagy írásbeli előterjesztésére egy bizottságot küld ki, mely bizottság a városi orvos, mérnök és egy rendőri hivatalnokból áll. Ezen bizottság jelentése alapján lesz a lakhatási, illetve használhatási engedély kiadható.

A lakhatási, illetve használhatási engedély kiadása iránti kérelmet a városi tanács soron kívül köteles elintézni.

9. §. Építési tekintetben a város három övezetre osztatik.

Első övezetbe tartozik:

Deák Ferencz-tér, Fényi-utcza 1-től 33-ig és 2-től 14. házszámig bezárólag, Gróf Károlyi György-tér, Gróf Károlyi István-utcza 1-től 31-ig és 2-től 18. házszámig bezárólag, Hétsastoll-utcza, Jókai-utcza, Kálmánd-utcza, Kossuth Lajos-utcza, Kölcsey-utcza, Könyök- utcza, Melinda-utcza, Majtény-utcsa a piacz- tól az Ágoston-, illetve a Fazekas-utczáig, Nagyhajduváros-utcza, Széchenyi-utcza, Wes- selényi-utcza.

Második övezetbe tartozik:

Attila-utcza, Agoston-utcza, Csokonay- utcza, Fény-utcza a 35. és 16. házszámtól végig, Gencs-utcza, Gróf Károlyi István-utcza a 33. és 20. házszámtól végig, Hajdu-köz, Honvéd-utcza, Honvéd-köz, Hunyady-utcza a Kálmánd-utczától az Attilla-utczáig, Kaplony- utcza, Kaszinó-utcza, Kishajduváros-utcza, Majtény-utcza az Ágoston-, illetve a Faze- kas-utczától végig, Petőfi-utcza, Pék-utcza, Rákóczy-utcza, Szőllő-utcza, Templom-köz, Terem-utcza, Tompa-utcza Vaday-köz, Ver- bőczy-utcza.

Harmadik övezetbe tartozik:

Akáczfa-utcza, Árokpart-utcza, Árpád- utcza, Baromvásár-tér, Fazekas-utcza, Gó- zson-uteza, Görbe-utcza, Gyepsor, Hajnal- utcza, Hunyady-utcza az Attila-utczától végig, Kenderes-utcza, Kigyó-utcza, Kiskároly- utcza, Körtefa-utcza, Luby-sor, Magtár-utcza, Maloin-utcza, Martinovics-utcza, Nyárfa-utcza, Somos-utcza, Teinető-utcza, Téglaszin-utcza, Térei-utcza.

10. §. Ha oly telken történik építkezés, amely telek határa több övezetbe esik: az egész építkezés szerkezeti tekintetben azon övezetre előirt kívánalmak szerint létesítendő,

[ amelyik övezetre nézve a feltételek szigoruab-