Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-09 / 49. szám

4

károlyt is megilleti — s amennyiben a székhelykérdés felszínre kerülne, a jelenlegi helyzet csak mindkét város jogos igényeinek és érdekeinek megóvása mellett valósítható meg.

Kérem eme sorok szives közlését. Nagykároly, 1909. decz. 7.

Papp Béla,

orsz. képviselő.

HÍREK.

— Személyi hírek. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja f. hó 1-én Budapestre utazott, ott részt vett az 0. M. G. E. közgyűlésén. Visszatérve f. hó 5-én Szat- márra utazott s ott elnökölt a másnap tartott tisztújító közgyűlésen. — Károlyi Gyula gróf f. hó 5-én reggel, Károlyi Gyuláné sz. Károlyi Melinda grófnő f. hó 6-án reggel, Károlyi György gróf pedig ugyanaz délután a fővárosba utaztak vissza. —- Tisza István gróf volt miniszterelnök f. hó 2-án városunkban volt s részt vett az Ecsediláptársulat választmányi gyűlésén, melynek befejezése után kocsordi birtokára utazott.

— Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. hó 10-én Dr. Falussy Árpád főispán elnökletével tartja havi rendes ülését.

— Teaestély a kastélyban. Özv. Károlyi Istvánné grófné f. hó 2-án teaestélyt adott, melyen városunkból mintegy 12-en voltak hivatalosak. Jelen voltak Károlyi Gyula gróf és neje is. Az estély az éjféli órákban ért véget.

— Uj jogtudor. Papp Kornél ügyvéd- jelölt az elmúlt napokban a kolozsvári Ferencz József tudományegyetemen a jogtudományok doktorává avattatott.

— Esküvő. Tarcsinszky Kálmán, a helybeli kir. pénzügyigazgatóság számtisztje, folyó hó 8-án esküdött örök hűséget Tóth Ilonkának, a helybeli gazd. ismétlő iskola tanitónőjének.

— A „Kölcsey egyesület“ felolvasó estélyeinek sorozatát folyó hó 26-án karácsony másodnapján nyitja meg. Az első felolvasó estély este 6 órakor a vármegyeház nagytermében lesz megtartva, melynek műsora igen élvezetes és változatos lesz. Értesülésünk szerint a megnyitó beszéd után Dr. Jászi Viktor debreczeni jogakadémiai tanár tart felolvasást a „Feminizmusról, Hajdú István és Almássy Anna k. a. pedig énekszámokkal fognak közreműködni. Az érdekesnek Ígérkező estélyre felhívjuk közönségünk érdeklődését.

— Pártgyülés. A vármegyei függetlenségi és 48-as párt tegnap Szatmáron I Luby Géza országgyűlési képviselő elnöklete alatt gyűlést tartott, melyen mintegy kétszázan vettek részt különböző községek küldöttei. A vármegyei országgyűlési képviselők közül az elnökön kívül Luby Béla és Dr. Pilissy István vettek részt. A gyűlés elhatározta, hogy megmarad eddig elfoglalt álláspontja mellett és üdvözölte az anyapártot.

— A pénzügyigazgatósági tisztviselők kérelme a polgármesterhez.

Pénzügyigazgatóságunk a következő megszívlelendő kérvényt intézte városunk polgármesteréhez: Tekintetes Polgármester Ur!

A Budapesten legutóbb megtartott egyetemes orvosi kongresszus, valamint az egyes nagyobb városok és községek egészségügyi bizottságai, azon szomorú és figyelemre méltó eredményre jutottak, hogy bár az orvosi tudomány napról-napra fejlettebb lesz és a kormány, valamint a városok és községek elöljárói mindent elkövetnek, hogy a lakosságot a fertőző és más betegségektől megóvják s hogy a keletkező bajokat csirájukban fojtsák el, mind eme ténykedések ellenére, a várt következményeknek éppen ellenkezője következett be. S most kérdjük, mi ennek az oka? Mi bennünk lappanghat-e a baj, avagy a kellő és szükséges gátak hiányai okozzák-e ? Ha egy pillantást vetünk az egyes müveit államok és városok egészNAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE

s?gügyi viszonyaira, azon meggyőződésre jutunk, hogy azok nemcsak puszta szóval és törvénynyel, de tettekkel állanak a bajokkal szembe. Gondoskodnak, hogy a gyárak, műhelyek, olvasztó kemencék, hizlaldák, vágóhidak, nyersbőrök kiszállítására és elraktározására szolgáló félszerek és épületek, amelyek minden fertőző betegségek bacil- lusainak melegágyai, a város külterületén legyenek elhelyezve. Sajnos, városunk legforgalmasabb helyén bacillus-tenyésztő intézet van. Ugyanis a Gróf Károlyi Győrgy- téren, közvetlen a pénzügyigazgatóság mellett van egy ilyen raktár, ahova a város és megye minden részéből hordják a levágott, esetleg a fertőző betegségben elhullott állatok bőrének ezreit. Az elraktározás, az elszállítás oly nagy bűzt terjeszt, a pondrók és kukacok annyi millióit hullatja szét, hogy nem csak ott, de az egész környéken a dögletes és megmételyező bűztől járni nem lehet. Tekintetes Polgármester Űr! Nem kívánjuk a bőrrel kereskedő embereknek kenyérkeresetét elvenni, de mindenekelőtt megakarjuk tartani azt az adományt, melyet elveszteni könnyű, de visszaszerezni nagyon nehéz : az egészséget. A pénzügyigazgatóság tisztviselői nagyobb részének anélkül is messze eső lakásuktól, e dögletes levegő miatt kerülő utakon kell a hivatalba jutni s a fülledt hivatali levegő után, a friss és egészséges levegő helyett, a bacillusok|ezreit szívni be. Miért is mély tisztelettel kérjük a tek. Polgármester urat, hogy eme állapotot a város egészségügyi bizottságával szigorúan megvizsgálva, a bőröknek eme száritó és elraktározási helyét, a város külterületére kitelepíteni s az épületet fertőtleníteni szíveskedjék. Kérésünk ismételve vagyunk tisztelettel Nagykárolyban, 1909. deczember 1.

A m. kir. pénzügyigazgatóság tisztviselői.

— Vármegyénk kölcsöne ügyében a kereskedelemügyi miniszter döntése a napokban érkezett le s e szerint a vármegye azon határozatát — mellyel a már befejezés előtt álló és tervbe vett utak | költségeinek fedezésére 500,000 K folyó- számlakölcsönt felvenni óhajt, Nagy Sándor és társai erdödi lakosok felebbezése folytán oda módosította, hogy csak 400,000 K felvételét engedélyezte, de nem 5, hanem 4 év alatt visszafizetendöleg.

— Az Ecsedi-láp lecsapoló társulat f. hó 2-án délelőtt választmányi gyűlést tartott Károlyi Gyula gróf elnöklete mellett, melyen előkészítették a vasárnapi közgyűlés tárgyait s határoztak a választmány elé tartozó ügyekben. A 3-iki közgyűlést, mely a vármegyeháza nagytermében folyt le, szintén Károlyi Gyula gróf társulati elnök vezette. Az elnöki és igazgató-főmérnöki jelentés tudomásulvétele után elhatározták a keleti csatorna felső szakaszának mélyítése iránt újabb kérelem intézését. Tudomásul vették földmivelésügyi miniszter leiratát, melylyel 6000 K-át engedélyezett a társulati védtöl- tések mentén elvonuló Szamos szakaszon előálló partomlások meggátlására. Az összes tárgyakat a választmány javaslata szerint intézték el. A fizetésjavitási kérelmeket elutasították. Az 1910. évi költségelőirányzat letárgyalása után újra választották az elnökséget és választmányt. Miután még az árvédelmi bizottsági tagokat s a Tiszavölgyi társulat gyűlésein való képviselőket megválasztották s tudomásul vették a számvizsgálóbizottság jelentését az 1908. évre vonatkozólag, köszönetét szavaztak Károlyi Gyula grófnak buzgólkodásáért. Elnök megköszönve az elismerést, a továbbiakban is tevékeny munkálkodást Ígért s ezzel a gyűlést befejezettnek nyilvánította.

— Közgyűlés. A helybeli Hitelbank részvénytársaság f. hó 14-én délelőtt 11 órakor saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgysorozata hitelesítő küldöttség megválasztása és alapszabálymódo- sitás. Ez utóbbi lényeges része csak az üzletkör kibővítésére vonatkozik, a többi stiláris módosítás.

— Az állami óvodák felügyelő-bizottsága f. hó 7-én délután 1j35 órakor Debreczeni István elnökletével ülést tartott, melyen folyó ügyeket intéztek el.

— Az ipartestület a tanonczkiálli- tásekért és szegény iparosokért. A

helybeli ipartestület átiratot intézett a helybeli pénzintézetek igazgatóságaihoz, kérve, hogy az évi nyereségből az iparos tanoncz- iskolának segítésére fordítani szokott összeget ezentúl az iparos tanonezok munkaki- állitására és az elaggott és munkaképtelenné vált, valamint elszegényedett iparosok segélyezésére adományozzák.

— Meglőtte a feleségét. F. hó 7-én szenzácziós hir futotta át városunkat: Egy szabóiparos lelőtte a feleségét. A hir valónak bizonyult és szomorú világot vet a közerkölcsi állapotokra. Az eset előzményei a következők: Juhász Lajos nagykárolyi lakos fiatal szabómester rossz viszonyban élt a feleségével, Antal Máriával. Az összekülön- bözésre a férj iszákossága szolgáltatott okot, aki, hogy nagy szenvedélyét kielégíthesse, nem átailotta még a kenyérkeresethez szükséges szerszámokat is eladogatni. Ilyen körülmények között örökös volt a perpatvar a hitvestársak között, ami arra vezetett, hogy az asszony eltávozott csaiádi otthonából és fentartásáról varrással maga gondoskodott. A férjnek ez sehogysem tetszett s többször felszólította nejét a visszatérésre, de ez hajthatatlan maradt. Elkeseredésében a férj akkor szomorú tényre határozta el magát. Róth Lajos vaskereskedőnél egy 7 milliméteres revolvert és hozzá 8 töltést vásárolt s igy felfegyverkezve elment Orbán István Petőfi-utczai lakására, hogy az ott varró feleségét a visszatérésre, ha máskép nem, megfélemlítés utján reávegye. Az asz- szony hallani sem akart erről, mire a férj többszöri lövéssel válaszolt és a hatodik golyó a szerencsétlen nő bal arczát érte, súlyos, de nem életveszélyes sebet okozva. Csakhamar nagy csődület keletkezett az Orbán-féle lakás előtt és időközben a nő magához térvén, anyjának ugyancsak Petőfi- utczai lakására futott, ahol dr. Gzukor Lajos orvos utján részesült első segélyben. A rendőrség részéről Csorba Gyula alkapitány és Szentgyörgyi Elek voltak jelen a kihallgatáson, akik jegyzőkönyvet vettek fel az esetről. Másnap kihallgatták a vérengző férjet is, aki részben beszámithatatlanságára hivatkozott, részben pedig védekezésül az asszony hűtlenségét hozta elő. Juhászt át- kisérték a szatmári kir. ügyészség fogházába.

— Tisztujitás Szatmáron. Szatmár város törvényhatósága f. hó 6-án tisztújító közgyűlést tartott dr. Falussy Árpád főispán elnöklete mellett. Polgármesterré egyhangúlag dr. Vajay Károly, főjegyzővé Kösmezei Antal, tiszti főügyészszé dr. Antal Sándor, gazdasági tanácsossá Bartha Kálmán, árvaszéki ülnökké dr. Lénárd István választattak meg. Csak a közigazgatási tanácsosi állás betöltésénél került szavazásra a sor. Három pályázó közül Ferencz Ágoston tanácsjegyzői állásra dr. Papp Zoltánt, az első aljegyzői állásra dr. Pirkler Ernőt, a másodaljegyzői állásra Székely Endrét, a pénztárnoki állásra Kortészííy Gábort, az ellenőri állásra Fürst Viktort, a községi bírói állásra dr. Papp Ottót, a közgyámi állásra Demkö Sándort egyhangú felkiáltással választották meg. Mi! után végül a főispán dr. Biró Elemért, dr. Nagy Barnát és dr. Veréczy Ernőt tiszteletbeli tiszti ügyészekké, Kertészffy Gábort tb. tanácsossá, dr. Vajay Imrét tb. főorvossá, dr. Papp Ottót tb. alkapitánynyá és Kiss Józsefet tb. fogalmazóvá kinevezte, az uj tisztikar letette az esküt s ezzel ä közgyűlés ; véget ért.

— Magánczég átalakítása részvénytársasággá. Hajdúnánáson Sohler István tulajdonát képezi az „Első hajdúnánási szalmakalap és szalmafonal fehérítő gyár* mely első ily szakmabeli gyár az országban. E gyár nemcsak egyszerű szalmakalap és dísztárgyak gyártásával foglalkozik, hanem valódi panama és pálmakalapok gyártásával is. A tulajdonos a nyersanyagot Kínából és Japánból szállítja és Lotharingiából hozott 3 tanítónő oktat most 300 kis leányt a finomabb kalapok készítésére. Dr. Vetzák Ede helybeli ügyvéd és társai most e gyári vállalatot mely nagyon szép jövőnek néz elébe, részvénytársasággá alakítják át 300,000

! K alaptőkével, mely 600 drb 500 koronás név-