Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-09 / 49. szám
Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre .............................8’— kor. Fél é vre.................................41— „ Ne gyedévre.........................2‘— „ Egyes szám..................... . —'20 „ Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7. Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76. szerkesztő. A szépirodalmi részt vezeti: Simkó Géza főmunkatárs. Laptulajdonos és kiadó: a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. Meddő kísérletek. Hetek óta lázas izgatottsággal várja az ország közönsége a királyi döntést, mely a már tűrhetetlenné vált politikai válságot egyik vagy másik irányban megoldja. Valahányszor egy-egy miniszter Bécsbe megy, mindig reméljük, hogy most hozza meg a várva-várt döntést, de bizony hiába reméljük. „A helyzet változatlan“, marad és az ország továbbra is kétségeskedik az iránt, vájjon azoknak a régen megfizetett nemzeti vívmányoknak látjuk-e csak halvány árnyékát is vagy nem ? A Wekerle kormány valóságos vesszőfutást jár. Szeretne szabadulni a reá nézve már bizonyára terhes hivataltól, de nem tud. Az Isten tudja már hányszor sürgette felmentését a kormány, de a király még mindig nem akarja őket elbocsátani s igy kénytelenek keresztjüket viselni tovább is. Pedig nagyon ideje volna már annak, hogy ebben a feneketlen válságban a döntő szó elhangozzék. Bármilyen is legyen ez: mindig jobb a bizonyos, mint a bizonytalan rósz. Mert hogy ez a válság oly módon oldassák meg a nemzet kívánsága szerint, hogy akár az önálló bank, akár a katonai téren valamit elérnünk sikerüljön, mindinkább kevesebb a reményünk. Ha a király a nemzeti álláspontot honorálni kivánná, úgy a döntő szó már régen elhangzott volna. Valószínű, hogy mint oly sokszor, ez alkalommal is üres kezekkel térnek vissza minisztereink Bécsböl és sem a már jól megfizetett önálló bankból, sem pedig a katonai engedményekből nem lesz semmi. A „mérsékelt álláspontnak* tehát nem lesz meg az óh; tott eredménye. A miért a nagy, erős függetlenségi pártnak ketté kellett szakadnia, a miért Kossuth és társai egy uj párt alakításába mentek bele, megtépázott népszerűséggel és a függetlenségi elvek félretételével, a miért felzaklatták az egész ország függetlenségi polgárságát, mind hiábavaló volt, a „fokozatos haladás“ jeligéje ép oly kevés honorálásba részesül, mint a legradikálisabb függetlenségi programra. Érdemes volt-e ezért szembeállani egymással annak a két tábornak, amely egy és ugyanazon czél szolgálatában, ugyanazon elvek megvalósításáért küzd ? Érdemes volt megmutatni bécsi kár- örvendö ellenségeinknek, hogy a függetlenségi párt egy része kapható arra, hogy a közös hank szabadalmát meghosszabbítsa? Érdemes volt megmutatni azt, hogy a nemzet kétségbevonhatlan jogainak érvényesítésénél a fejedelmi „non pos- sumus“ előtt meghajolni készek azok, akiknek zászlajára a függetlenségi elvek vannak Írva? Érdemes volt-e csaknem négy éven keresztül támogatni egy oly kormányzást, melyben a függetlenségi pártnak csak veszíteni volt mit, nyerni azonban semmit sem nyert? Vájjon nincsen-e igazolva azoknak álláspontja és viselkedése, akik megmaradtak az igazi függetlenségi elvek szolgálatában és fel nem ülve a „fokozatos haladás“ jelszavának, rendületlenül követelték Magyarország gazdasági függetlenitését és ennek első lépcsőjét az önálló nemzeti bankot? Tagadhatatlan tény, hogy a függetlenségi pártnak kettészakadása csak az ellenséges malmokra hajtotta a vizet. Amint megszűnt a függetlenségi TÁ RCZ A. Ostoba Böske. — Elbeszélés. — Irta: Belányi Ferencz. (II. közleméuy.) Mi sem kötötte ehhez az iskolához, elhatározta, hogy búcsút vesz tőle. Tőle is, meg a várostól is. Megvárja, mig valahol üresedés lesz, aztán elmegy innen, el messze, oda hová nem ér utána a gúny, ahol nyugalomban élhet szive reménytelen szerelmének, bánatának. El is ment. De a sors könyvében nem volt még nyugalom irva az ö számára. És kínzójává úgy látszik, Böske volt rendelve. Böske, aki a nagy leány szerepében is megmaradt „ostoba Böské“-nek. Amennyi bajt szerzett eddig szüleinek a tanulással, annyi gonddal járt az ő nagyleánykodása is. Egy farsangot már végig táncolt és nem maradt j egy valamire való udvarlója sem. Hiába | oktatta az édes anyja: — Ne törődjél azokkal az első éves jogászokkal, hadnagyokkal, kadétokkal, azok j nem vesznek el feleségül. Nézd a Gáspár Dénes hogy jár utánad, hogy szeretne a közeledbe férni, te meg rá se nézesz. Pedig jó parti és házasodni akar. — Kopasz. Máskor kicsi volt neki, azután nagy, majd vén, akit az anyja a figyelmébe aján- j lőtt. Csak a fiatal gyerkőcökkel szeretett mulatni. Éretlen beszédük tetszett neki, sületlenségeikre olyan jóizüeket tudott ka- j cagni. Az érettebb fiatal emberektől félt. Mikor komoly beszéddel közeledtek hozzá, úgy érezte magát, mint mikor az iskolába fölszólitották. Csak a fejével bólintgatott igent vagy nemet. Ezek a fiatal emberek azután egymás között elhatározták, hogy Böske egy ostoba kis liba, a kivel nem lehet, de nem is érdemes mulatni. 'I' ■ ----------------------------------L1B De hogy is nem! Látta önök közül valaki őt a jogászok, kadétok, hadnagyok társaságában ? Ezektől nem félt. Hogy udva- roltatott magának, hogy táncolt! Azok a szupé csárdások kivilágos kiviradtig! Mikor a kopasz Gáspár Dénesek a gőzfürdőben massziroztatták már az éjszakai táncolástól elgémberedett tagjaikat, ő még mindig járta a frisset éjfél utántól egyfolytában valamelyik csinosabb gyereknek a karján. Mennél fiatalabb volt az illető, annál jobban ragyogott a Böske arca. A többi leányok szánakozó mosolylyal néztek rá. — Ostoba Böske! Ujhelyiné kétségbe volt esve. Volt Böské- nek egy húga is, alig egy-két esztendővel fiatalabb nálánál: az már szinte vágyakozott a hosszú ruha s az udvarló után és Böske elszalasztott egymásután minden valamire való partit. így mult el a második farsang is. A harmadikon azután Böske egy huszár önkéntessel valósággal hírbe keveredett. Az egész Játékszerek és díszműáruk teljes kiárusítása folytán a raktáron levőket mélyen leszállított árban árusítom. Ezen árak azonban csak e hó 10-töl 31-ig érvényesek. uridivat- és műiparáru csarnoka Nagykároly. — Kész csizmák, valódi angol hó- és sárczipők. Sarg Calodont 48 fillér.
