Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-02 / 48. szám
6 — Állatdijázások. A földmivelésügyi minisztérium által vármegyénk területére állatdijazás ezéljaira engedélyezett 1500 K felől azt közöltük, hogy az nem volt kiosztható. Tichy Gyula állattenyésztési felügyelő közlése szerint e közleményünket helyreigazítjuk, mivel Kővárhosszufaluban 6 dij 410 kor. értékben, Fehérgyarmaton 5 dij 250 korona, Csanáloson 6 dij 190 korona, Szatmáron 6 dij 220 korona, Mátészalkán 10 dij 430 kor., Avasujvárosban 4 dij 200 kor. értékben kiosztatott; igaz ugyan, hogy a felhajtás nem volt valami igen nagy, ennek azonban az állatdijazásoknak a nép körében való ismeretlen volta az oka.-— Bonczolás. Említettük lapunk múlt számában, hogy Mezőteremen id. Széesi Antal czigányt verekedés közben úgy vágták fejbe, hogy az meghalt. A kir. járásbíróság múlt hó 24-én kiszállt a helyszínére, amikor is a bonczolás megejtetett. mely után a temetési engedély kiadatott. Horváth József tettest átszállították a kir. törvényszékhez. — Bankkönyvtár czimen Bánfi Oszkár szerkesztésében vállalat létesült, mely a bankszakba vágó kiválóbb külföldi müveket fogja közölni jó magyar fordításban s közre fogja adni az e szakba tartozó kitti nöbb magyar müveket is. A „Bankkönyvtár“ valószinüleg jan. 1-től kezdve hetenként har- madféliv terjedelmű füzetekben jelenik meg. ára füzetenként 1 K. Megrendelhető Deutsch Zsigmond és Társa könyvkereskedésében Budapest, (Dorottya-u. 9.) úgy a „Bankkönyvtár“ szerkesztőségében Zrinyi-utcza 12. a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesülete czimén. — „Csenger és Vidéke“ czimen a jövő hó 1-sejétöl ifj. Andrássy Jenő lapunk volt belmunkatársa szerkesztésében társadalmi lap indul meg. Mint lapvezérlöbizott- j ság Domahidy Viktor, Luby Béla és Szu- hányi Ferencz fognak szerepelni. A lapot I Manyák és Tóth könyvnyomdája fogja kiadni, j Nagykároly r. t. város építési szabályrendelete. i. Általános határozatok. 1. §. Nagykároly város belterületén — az alábbiak kivételével — mindennemű építkezés csak engedélyezés után kezdhető meg s foganatosítható. Építési engedély nem szükséges: a) épület vakolatának tatarozására és színezésére; b) uj padlók készitésébe ;• c) ajtók és ablakok javítására, udvarra nyíló ajtók és ablakok kicserélésére, utczai ajtók és ablakok kicserélésére az esetben, ha azok befelé nyílnak s falbontással nem járnak; d) téglakémény kijavítására; e) tüzelő helyiségek kijavítására; f) nem üzleti czélokra tűzhely szolgáló berendezésére; g) a házudvar belsejében levő burkolat készítésére és kijavítására ; i h) határfal és kerítés kijavítására s nem utczai kerítés készítésére; i) födélhéj újítására, ha tűzbiztos anyag használtatik; j) jelen szabályrendelet követelményeinek megfelelő kút készítésére; k) az utczavonaltól legalább 8 méterre ! elhelyezendő — s jelen szabályrendelet követelményeinek megfelelő, talpokon nyugvó, elmozdítható szerkezetű — mellék, vagy gazgasági épületek létesítésére. 2. §. Az építkezni szándékozó az építési engedély megadásáért a városi tanácshoz folyamodni köteles, mely folyamodványhoz a foganatosítani szándékolt építkezés terve, illetve a vázlatrajz 2 példányban csatolandó. Azon esetben, ha csak kisebb változta- i tások eszközlése, vagy utczai kerítés felállítása szándékoltatik, ha az terv nélkül is : megérthető — elégséges az építési leiratnak j becsatolás?. A tervek, illetve vázlatrajzok 1: 100 méter mértékben készítendők, melyekben az j NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ 1 alaprajz, pincze, földszint és minden emelet alaprajza, továbbá a keresztmetszet és homlokzat pontos mértékkel ellátva legyen. Az [ alaprajzba beírandó, hogy az egyes helyiségek mily czélra fognak használtatni. Egyszerűbb melléképületekről egy alaprajz is elégséges. A tervekhez csatolandó egy példányban a helyszinrajz is, melyekben fel kell tüntetni a szomszédok telkeit, azokon fennálló határos épületeket, a házszámot és a közvetlen szomszédok neveit. Az építési tervezetet az építtető s a kivitelért felelős szakértő aláírni tartozik. A szakértő az építési időtartam alatt az építkezésnek úgy műszaki, mint épités-rendőri szempontból való szabályos kiviteléért felelős. — Addig, inig a kivitelért felelős szakértő a terveket alá nem irta, az építkezés meg nem kezdhető. A kivitelért felelős szak- j értő személyében az építés folyama alatt | beállott változás a városi tanácsnak három nap alatt bejelentendő és az uj szakértő j által a tervek aláirandók. Szakértő az, aki a földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi miniszternek 1884. évi október hó 30-án 46,188. szám, illetve a ke- í reskedelemügyi m. kir. miniszternek 1891. évi augusztus hó 25-én 42,493. szám alatti i rendeletében megállapított képesítéssel és j megfelelő iparengedélylyel bir. Az építés folyama alatt szándékba vett lényeges módosítások engedélyezése vázrajz kíséretében a városi tanácstól kérelmezendő. 3. §. Az építési engedély kiadása előtt a városi mérnök, szükség esetén városi orvos, tűzoltóparancsnok s rendőrkapilány be- kivánandó, a szomszédok pedig meghailga- tandók. Oly utczavonalban történő építkezéseknél, hol a szabályozási vonal még megállapítva nincsen, az építési utczavonal helyes kitűzése végett a helyszíni szemle az építési bizottság által tartandó meg. A tervbe vett építkezés engedélyezését megelőző helyszíni szemle és tárgyalás idejéről az építtető és annak szomszédjai, azon világos megjegyzéssel hivandók meg, hogy a helyszíni tárgyaláson meg nem jelenésük esetén, elmaradásuk az építkezésbe való beleegyezésnek fog tekintetni s későbben netán teendő kifogások figyelembe nem j fognak vétetni. Vitás mesgye kérdések esetén az épi- j tési engedély a kérelmező fél felelősségére adandó ki. A helyszíni eljárásról jegyzőkönyv veendő fel, melyben a vizsgálat eredménye az ér- j dekelt szomszédok részéről netán tett észrevételek vagy kifogások felveendők és az építési engedély megadása iránt határozott és indokolt vélemény adandó. 4. §. Ipar vagy gyártelepre vonatkozó építési engedélyek elintézésénél az 1884. XVII. t.-cz., illetőleg a később kiadandó ipartörvények tartandók szem előtt. Ily telepekkel kapcsolatos építkezés vagy átalakítás ügye a telepengedélyezési eljárás során bírálandó el. (Folyt, köv.) Nagykároly r. t. város szabályrendelete. a város belterületén a juh nyájhajtás korlátozása tárgyában. 1. §. Nyájakban rendszeresen legeltetni szokott juhoknak a város belterületén való ki- és behajtása az év május 1-től október 30-ig terjedő szakában az alább meghatározott órák közti időben tilos. A tilalom a következő órák közti időre terjed ki május és augusztus hónapokban reggel 5-től este 8 óráig, junius és julius hónapokban reggel 5-től este 9 óráig, szeptember hónapban reggel 6-tól este 7 óráig, október hónapban reggel 6-tól este 6 óráig. 2. §. A juhnyájaknak a határ egyik oldaláról a másik oldalára — a város belterületén való áthajtása — az 1. §. második pontjában meghatározott időben szintén tilos. 3. §. Jelen szabályrendelet 1. és 2. §-ban foglalt tilalom ellen vétők kihágást követnek el s 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. A pénzbüntetés behajthatlanság esetén elzárás büntetésre változtatandó át. A befolyó büntetéspénzek az 1901. évi XX. t.-cz. 23. §-ában meghatározott czélra fordítandók. 4. §. Jelen szabályrendelet alapján felmerülő kihágási ügyekben a bíráskodást: I. fokban a rendőrkapitány, illetőleg helyettese ezek akadályoztatása esetén a tanács által e részben megbízott tisztviselő. II. fokban a vármegyei alispán. III. fokban a - m. kir. belügyminiszter gyakorolja. 5. §. Ez a szabályrendelet a jóváhagyás utáni kihirdetés napját követő negyedik napon lép életbe. 46—1909. kgy. szám. Elfogadtatott és megállapittatott 1 Kelt Nagykárolyban, a város képviselőtestülete által 1909. évi április hó 4-én tartott közgyűlésen. Néma Gusztáv Debreczeni István közig jegyző. polgármester. 82237—1909. VI. sz. M. kir. belügyminister. Ezen szabályrendelet az 1899. évi XL. t.-cz. 5. §-a alapján megerősítem. Budapest, 1909. évi augusztus hó 23. A miniszter helyett: P. H. dr. Bezerédy sk. államtitkár. 176—1909. kgy. sz. Kihirdettetett! Nagykároly város képviselőtestülete által 1909. évi november hó 21-én tartott közgyűlésen. Néma Gusztáv sk. ' ‘ közig, jegyző. 'NI rG A* i i \V* •>*/♦ «A-£)-fS Á rlejtési hirdetmény. Kálmánd község elöljárósága az újonnan épült veiiiléglőhelyisétjéiiek bérbeadására 1 évi időtartamra 1909. évi deczember hó fl-ik napjának d. e. 9 órájára nyilvános árlejtést hirdet. Bánatpénz 400 korona. További feltételek megtudhatók a község elöljáróságánál. Kálmánd, 1909. nov. 29. ! _2 Községi elöljáróság. &? 2j& > f2v 12$r yttttt t t t t t r t tttt f-f
