Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-25 / 47. szám
2 tot. Justh Gyula a Kossuth Lajos elveit vallja. Kossuth Lajos a jogegyenlőség apostola volt. A jogegyenlőség elvén épülhet fel csak az alkotmány- párti feudális mágnások és néppárti aulikus klerikális elemek tulbefolyásá- tól mentes, az igazi magyar népakaratot kifejező, demokratikus alapokon nyugvó népparlament. Ennek és nem az Andrássy-féle pluralitásos választói jognak híve Justh Gyula. A függetlenségi és 48-as párt állásfoglalása. A helybeli függetlenségi és 48-as párt százas végrehajtó-bizottsága f. hó 23-án este 6 órakor az ipartestület tanácstermében Dr. Adler Adolf pártelnök elnöklésével ülést tartott, hogy a politikai helyzettel s különösen a függetlenségi párt kettészakadásával szemben állást foglaljon. A látogatott gyűlést Dr. Adler pártelnök megnyitván, a következő beszédet mondotta: Tisztelt Uraim! Üdvözlöm a végrehajtó-bizottság megjelent t. tagjait és az értekezletet megnyitom. Méltóztatnak tudomással bírni arról, hogy a magyar országgyűlés képviselőházának legnagyobb pártja, a függetlenségi és 48 as párt, — melyhez pártunk is tartozik, — kettészakadt, amennyiben a vezér Kossuth Ferencz a bankkérdésben elfoglalt álláspontjával kissebbségben maradt s igy híveivel együtt a pártból kilépett. Szükségesnek tartotta az elnökség ez alkalomból a végrehajtó-bizottságot összehívni, hogy alkalma legyen a pártszakadás ügyében állást foglalni. Mielőtt azonban a megjelent Papp Béla országgyűlési képviselő urnák átadnám a szót, engedtessék meg nekem elnöki állásomból kifolyólag nézetemet egy pár szóval elmondani, jelezve, hogy senkit befolyásolni nem kívánok, mert a végrehajtó-bizottság minden tagja úgy is meggyőződése és lelkiismerete szavára hallgatva fog ezen kérdésben állást foglalni. Mióta csak önállóan gondolkodom, fiatal koromtól fogva mindig a függetlenségi eszméknek voltam és vagyok hive, ezen eszmékért, a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméiért harczoltam szóval és tollal egyaránt. (Éljenzés.) Mikor alkotmányunkat válság fenyegette és létrejött a coalitió, már akkor fájdalomtelt szívvel láttuk, hogy nem fog hasznára válni a függetlenségi eszméknek az, ha mi a 67-es pártokkal fogunk együtt működni, de a darabont korszak rombolásának megszüntetése és az atkotmányos kormányzat helyreállításának lehetősége miatt rövid időre meghoztuk az áldozatot, kezet fogtunk, együtt ; működtünk a 67-esekkel; pártunk elfogadta az alkotmányellenesen megkötött kereskedelmi szerződéseket, megkötötte a hazánkra nézve rósz kiegyezést és mi, kik a közös intézményektől irtóztunk, belementünk a de- legátióba s nemcsak megszavaztuk, hanem felemeltük a quótát; pártunk megszavazta a közterheket emelő adótörvényeket, belement a katonatiszti fizetések emelésébe s mindezeket fájdalomtelt szívvel, sokszor megszégyenkezve csak azért, hogy a párt megmutassa kormányképességét s nem sajnálta az áldozatot, csakhogy gazdasági önálló- j sága legelső lépését: az önálló bankot meg- j valósíthassa. A pártvezér volt az, ki a pártot mindezekre rábeszélte, hogy a párt loyalitását i bebizonyítsa, de hangoztatta, hogy ha az önálló bank felállítását meg nem engedik, j a párttal együtt ellenzékbe megy. És mégis mi következett be ? Ahelyett, hogy a rosszul informált király í előtt megalkuvás nélkül követelte volna az | önálló banknak a bankszabadalom lejártakor való felállítását s akadály esetén ellen- j NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE í zékbe ment volna pártjával, megvárva azon időpontot inig a jól informált király beleegyezik az önálló bank felállításába — kijelentette, hogy az önálló bankot most fel- ) állítani nem lehet s nem köti magát az 1911. januári dátumhoz, amiből az következik, hogy a bankszabadalmát — mily időre az mindegy — meghosszabbítani hajlandó. Tisztelt Uraim! Ezen az utón szerintem i Kossuth Ferenczet követni nem lehet! A j bankszabadalom lejár, nekünk törvény biz- i tositja az önálló bank felállításának jogát, ezen jogunk elismeréséért a quótaemeléssel áldozatot is hoztunk s minthogy meggyőződésünk az, hogy a magyar önálló nemzeti jegybank felállítása az első lépés a gazdasági önállóság felé — hát ezt a lépést megakarjuk tenni, mert ahhoz jogunk van. Ézeket elmondani szükségesnek tartottam s most kérem Papp Béla országgyűlési kép- I viselő urat, fejtse ki a bizottság előtt álláspontját, arra vonatkozólag a végrehajtó bizottság minden tagja megteheti észrevételeit, minek megtörténte után fog a végrehajtó- bizottság határozatot hozni, bizonyára olyat, amilyet ettől a bizottságtól elvárni lehet, amely megfelel a függetlenségi és 48-as párt programmjának, a szabadság, egyenlőség, testvériség és népjogok eszméjének. Lelkes éljenzés követte a pártelnök nyílt ■ beszédét, mely után Papp Béla országgvü- i lési képviselő általános tetszés közben eze- j két mondotta : Tisztelt Uraim! Tisztelt Barátaim! Két éve elmúlt immár, hogy szives bizalmukból a nagykárolyi választókerületet képviselem a parlamentben. Azóta ritkán találkoztunk. Nem én voltam oka, hanem az az áldatlan politikai és parlamenti helyzet, amely ez idő alatt fennállott, tétlenséngre kárhoztatva a nemzeti energiát. A nagy többségben lévő függetlenségi párt a koalícióhoz lánczolva ebben a természetellenes szövetségben, ahol külömböző czélokért küzdő külömbözö elveket hirdető pártokkal kellett együtt működnie, nem tudta programmját érvényesíteni, hanem kénytelen volt 48-as czégér alatt 67-es politikát folytatni. Mindnyájan tudtuk, mindnyájan éreztük, hogy ennek az egyesülésnek nincsen erkölcsi alapja s el kell következnie annak az időnek, melyben a 48-as elvek összeütközésbe fognak kerülni a 67-tel. De bíztunk abban, hogy a számbeli túlsúlyban lévő erős függetlenségi párt ebben az összeütközésben megállja helyét, győztesként fog abból kikerülni s egy nagy, hatalmas lépéssel fog közeledni kitűzött czéijához: a közjogi és gazdasági függetlenség megvalósításához. Az alkalmat meghozta az idő. Az osztrákmagyar bank szabadalma 1910. év végével lejár s a bank már kérte a szabadalom meghosszabbítását. A függetlenségi párt állást foglalt e kérdésben. Párthatározatban kimondta, hogy az osztrák bank szabadalmát meg nem hosszabbítja, hanem ragaszkodik az önálló jegyki- bocsájtó magyar banknak 1911. január 1-én leendő felállításához. Ragaszkodik nemcsak azért, mert a választóknak tett ígérete, a politikai becsület köti ehhez, hanem azért is, mert az önálló bank felállításához jogot szerzett 1907-ben, midőn a gazdasági kiegyezés, a quóta felemelés alkalmából határozott Ígéretet kapott arra nézve, hogy a bank kérdésben szabad keze van. Megvagyok arról győződve, hogy az esetben, ha a nemzet e kérdésben szilárdul, férfiasán kitart, az eredmény a viszonyok kényszerítő hatalma mellett el nem maradt volna. De ellenkezőleg történt. A hatvanhetes pártok szembe helyezkedtek eme jogos követeléssel, Wekerle pedig folytonosan olyan irányban informálta a királyt, hogy az önálló bank felállítását a nemzet többsége nem kívánja. Midőn pedig az ország külömböző részeiben megtartott népgyüléseken megnyilatkozott a nemzeti akarat s ezzel szemben Wekerle informácziójára vetőt mondott a király, azzal állottak elő, hogy hát legyen önálló bank, de nem 1911-re, hanem naptárilag meg nem határozott időre. A kinek hályog nincs a szemén, beláthatta, hogy mihelyt a törvényes határidőtől eltérünk, kezeink kötve vannak, a mennyiben más irányú intézkedésekhez, mint a szabadalom provizórikus meghosszabbítása, vagy uj szabadalom engedélyezéséhez már az osztrák kormány és osztrák törvényhozás hozzájárulása is szükséges, mihelyt pedig ezekhez az eszközökhöz nyúlunk, az osztrákok e szabadalomnak 1917-ig vagy még tovább leendő meghosszabbítását fogják követelni s ha az úgynevezett mérsékelt politikusok a provizórikus meghosszabbítást felkínálják, a gazdasági önállóság évek hosszú sorára el van temetve. Küzdöttünk tovább az önálló bankért s a küzdelemben velünk volt Kossuth Ferencz. Még a nyáron is felszóllitott, hogy menjünk kerületeinkbe s apostoloskodjunk elveink mellett. Most néhány hete azonban már azzal állott elő: eddig azt hitte, meglehet csinálni az önálló bankot, most már látja, hogy az uralkodó ellenzi, tehát nem lehet megcsinálni. A párt nem nyugodott ebbe bele, azt követelte: mondjuk meg a^királynak nyíltan, hogy ragaszkodunk jogainkhoz, ettől a követeléstől el nem állunk, mire Kossuth Fe- rencz azzal felelt, hogy felidézte a pártszakadást, elhagyta pártját és a melléje sorakozott kisebbséggel szövetségbe állt az önálló bank j ellen a hatvanhetesekkel. Váratlanul jött az reánk. Sokáig tanakodtunk mindannyian, sokáig tanakodtam én is, mitévő legyek? Megkérdeztem eszemet, megkérdeztem szivemet, megkérdeztem dicső elődöm gróf Károlyi István szellemét és azt a választ nyertem, hogy nem követhetem Kossuth Ferenczet, nem adhatom fel a nemzet törvényes jogáért: az önálló bankért folytatott küzdelmet, nem szövetkezhetem a 67-esekkel, hanem mennem kell azon az utón, a melyet a politikai becsület, Károlyi István gróf példája s meggyőződésem helyesnek talál. Ez az ut az, melyet a Justh Gyula vezérlete alatt álló függetlenségi többség követ. Erre az útra léptem én s midőn ezt Önöknek, mint a végrehajtó-bizottság tagjainak i bejelentem, azt hiszem az önök meggyőződését, hazafias érzését s a küzdelemben inegedzett akaratát követtem csupán. És most megjelentem Önök között hirdetni azt, amit én már régen megjósoltam, j hogy megkezdődött a harcz a tiszta függet- i lenségi 48 as eszme és a hatvanhetes álláspont között. Megkezdődött a harcz a nemzet jogaiért, önállóságáért, függetlenségéért. Ehhez kérem az önök szives csatlakozását, mert csak az önök bizalma, az önök támogatása mellett vívhatom meg azt a megalkuvást nem ismerő, elszánt harczot, a melyet a mai viszonyok között a nemzeti jogok s első sorban a gazdasági önállóság megvalósításáért megvívnom kell. Kérem erre vonatkozólag elhatározásukat! Szűnni nem akaró taps és éljenzés volt jele a képviselő határozott állásfoglalása helyeslésének. Iíj. Sternberg Sándor és Csipkés András alelnökök mondottak ezután köszönetét Papp Béla orsz. képviselőnek magatartásáért s bizalmukról biztosították őt. Papp Béla megköszönte az iránta megnyilvánult bizalmat és kijelentette, hogy ő marad aki volt, a függetlenségi eszmék becsületes harczosa és ezen elvektől soha eltérni nem fog. Jelezte egyben, hogy a legközelebbi időben beszámolót fog tartani, melynek határidejét kellő időben közölni [ fogja az elnökséggel. Végül dr. Adler Adolf pártelnök indítványára egyhangú lelkesedéssel szavaztak bizalmat a kerület országgyűlési képviselőjének, kimondották, hogy az országos függetlenségi és 48-as párt kötelékében megmaradnak s minden erejükkel támogatják e pártot a gazdasági önállóságért folytatott küzdelmében. Elfogadták a Justh Gyulához 1 mint e párt vezéréhez küldendő sürgöny | szövegét, mely igy hangzott: „Nagyméltóságu Justh Gyula urnák Budapest Royal Klub. A nagykárolyi független-