Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-18 / 46. szám

és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. I Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre ..............................8--— kor. FV 'l pvtp, .................................4’— A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler 'Adolf Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7. Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76. szerkesztik Bér mente tlen leveleket előttünk ismeretlentől Negyedévre..........................2-— „ Egv es szám..........................—'20 „ A sz épirodalmi részt vezeti: Simkó Géza főmunkatárs. nem fogadunk el. Laptulajdonos és kiad i: Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. a „Nagykárolyi Petőfi-nyomda Részvénytársaság“. Nyilttér sora fO fill. Kéziratok nem adatnak vissza. Pártszakadás. A mitől tartani lehetett, az bekö­vetkezett; a függetlenségi és 48-as párt, a parlament legnagyobb pártja kelté vált! Akkor, mikor leginkább szükség van az összetartásra, hogy lerázzuk magunkról azt a gazdasági elnyoma­tást, a miben Becs részéröl van osz­tályrészünk, akkor, mikor az osztrákok egymás között gyűlölködő pártjai kezet fognak, ha a magyar érdekek háttérbe szorításáról van szó, akkor mi magya­rok egymás ellen ugyarkodunk és az ellenség malmára hajtjuk a vizet. Nemcsak a (57-es pártok állják út­ját annak, hogy a gazdasági kérdések­ben törvényben biztosított jogaink ér­vényesüljenek. hanem az évtizedek óta Kosssuth Lajos politikáját hirdető füg­getlenségi párt is kétfelé szakadt s az egyik része kivált az anyapártból azért, hogy kooperáljon azokkal a pártokkal, melyek Kossuth Lajos politikájának halálos ellenségei s melyek programmja egyenes ellentéte a függetlenségi pro­graméinak. S történik ez mindazért, mert a ki­rály az önálló bank felállításához ez­úttal nem adja meg a beleegyezését. Hát ez nem oki Mert vagy helyes volt az az elv, hogy törekednünk kell a gazdasági ön­állóságra, vagy nem. Ha helyes volt az elv, azt az elvet elejteni nem szabad, azt hirdetni, kö­vetni, megvalósításának minden aka­dályát elhárítani kell; mert az a párt, a mely elejti az elvet akkor, mikor a megvalósítás ideje elérkezett, elvesz­tette a lába alól a talajt és nem vi­selheti tovább azt a nevet a mit viselt. Azt mondani pedig, hogy az elvet fenntartom, de érvényesítéséről ezúttal lemondok, mert ennek akadálya van, — egyszerűen 'ábszurcíúm. A bankszabadalom a jövő év vé­gével lejár. Vagy állítjuk azt, hogy Magyaror­szág gazdasági önállóságának egyik lét­feltétele az önálló bank s akkor a sza­badalom lejártakor nem is szabad gon­dolnunk annak meghosszabbítására, vagy meg akarjuk hosszabbítani a sza­badalmat, akkor ezzel elismertük, hogy a gazdasági önállóságnak nem nélkü­lözhetetlen feltétele az önálló bank. Tertium non datur! Minthogy pedig a kiváltak is azt hangoztatják, hogy az önálló bank fel­állításának és a nemzet gazdasági füg­getlenségének hívei, akkor ha a ko­rona ellenzi is törvényben gyökerező, királyi esküvel biztosított és a quóta- emeléssel még meg is fizetett jogunk­nak megvalósítását, nincs más mit tenni, mint ellenzékbe menni és bevárni a viszonyok azon alakulatát, amikor jo­gunk megvalósításának akadályai meg fognak szűnni. Évszázadok óta küzd a magyar jogaiért; egy nemzet életében egy év­tized csak egy pillanat. Ha 1906. óta, ' mióta a nemzet többséget adott a füg­getlenségi pártnak, a függetlenségi párt annyira tudta vinni, hogy tagjai helyt foglalhattak a korona tanácsában, ne­hány év vagy évtized alatt elérhettük volna azt, hogy a korona rábízta volna a kormányzást a függetlenségi pártra s addig, amíg ez bekövetkezett volna, meg lett volna a remény, hogy jogain­kat elöbb-utóbb elismerik s megma­radt volna az elv tisztaságának az ide­alizmusa, a hit és bizalom a függet­lenségi párt fokozatos elöhaladása, ereje növekedése iránt. De most, a coalitió működése, a TÁR CZ A. *-i g-t­Márt fűi. Ábrándozó, merengő lelked Szegény anyámtól örökölted. Tőle a homlokod, szemed, Szelíd, okos tekinteted. Míg sokszor boldogan elnézlek: A szivem ugy-ugy meyigézed. . . Egészen a nagyanyád lánya vagy! Hanem mikor — kis fürge méliem — Forgolódni anyád közelében, És két kezed munkában ég Es maga vagy a frisseség: Ezernyi bizonysága ott van Minden kicsiny mozdulatodban, Hogy egészen az anyád lánya t agy! Am mire megnősz, a jó sziveddel Majd visszaél sok Lázár-ember. S te megbocsátsz és szeretőn Tovább segitsz a szenvedőn. S élted elosztod balgán másnak. — Légy büszke rá, ha lesajnálnak, Hogy egészen az apád lánya vagy! Szabolcsim Mihály. Az első poéta. Irta: Pásztor József. Az emberek nagyon elfáradtak már a küzdelemben. A boldogság utáni vágy meg sem születhetett telkükben, mert minden pillanatukat elfoglalta az irtózatos harcz a megélhetésért. A paradicsomi idők legendái elvesztek az idő végtelenségébe, csak ho­mályosan élt a sejtelmekben, hogy volt va­lamikor szebb, boldogabb idő, könnyebb élet is, de hogy ez megint ugv legyen, arra senki sem gondolt. S egyszer született egy gyermek, csak úgy mint a többi, valahol egy nagy barlang fenekén. Még az arcza sem olyan volt, mint a többinek, azért az anyja is elfordult tőle. Olyan volt, mint a fehér veréb a szürke verebek között. A szemeiben pedig volt va­lami különös ragyogás, amitől a többiek féltek. Mikor nagyobb lett, nem dobálózott kö­vekkel, mint a többiek, nem verekedett s | nem mászkált a fák tetejére, hanem elba- | rangolt a mezőkön, letépett egy-két virágot s ezekkel csevegett, mert az emberek nem j értették meg a szavát. Leült a vizek part- ! jára s nézte a nap csodálatos színeit, a viz i tükörén a feje fölött tova úszó aranyos fel­Gózner férfi fehérneműi a leglar- tósabbak. Nagykároly, Deák-tér 12. szám. Egy tanuló fizetéssel fevétetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom