Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-11 / 45. szám

6

— A középiskolai hitoktatók állami tiszteletdija. Amint tudva van, az állami középiskoláknál is a hitoktatásról a felekezetek tartoznak gondoskodni és az állam csakis tiszteletdijat ad a hitoktatóknak, még pedig az igazgató ellenjegyzése mellett. Most rendelet érkezett a vallás- és közoktatásügyi minisztertől, mely szerint az igazgatók csakis azon esetben írhatják alá az utalványokat, ha a hittan tanulása magyar nyelven folyik.

— Birtokossági gyűlés. A mesterrészi közlegelőbirtokosság f. hó 7-én délelőtt ] 1 órakor Kun István elnöklete alatt ülést tartott.

— Csőd. Kovácsy Miklós tasnádszántói uradalmi bérlő és neje Kovács Emma csődbe jutottak. A passzívák mintegy 700.000 koronát tesznek ki a 150.000 korona aktívával szemben. Csődtömeggondnok dr. Kosa Béla tasnádi ügyvéd.

Pestre, Becsbe

elsőrendű gyárakba gallért, kézelőt, inget

mosni, vasalni, mindenféle ruhaneműt festeni, tisztítani szállít minden szerdán

Lefkovits Sámuel

Nagykároly, Wesselényi-utcza II.

Kívánatra a holmit a háztól elhozatja és visszaküldi. 14—20

— Esküvő. Mangu Béla alsóvereczkei állami iskolai igazgatótanitó f. hó 6-án esküdött örök hűséget Kisded Erzsébetnek városunkban. Tanuk voltak Mangu Béla vármegyei I. aljegyző és Kisded Sándor kereskedő.

— Halálozás. Id. Tempíli József csa- nálosi lakos f. hó 9 éri reggel 78 éves korában elhalt és ma tétetik örök nyugalomra.

— Rabbiválasztás. Grosz Pétert Grosz József helybeli bútorkereskedő testvéröcscsét a nagybutyáni neolog izraelita hitközség múlt hó 31-én tartott választó közgyűlésében egyhangúlag rabbijává választotta.

— Vármegyénk közigazgatási bizottsága havi rendes ülését holnap délelőtt 10 órakor tartja.

— Szabályrendelet kihirdetés. Városunk képviselőtestülete által az építés tárgyában és juhtartás korlátozása ügyében alkotott szabályrendeletek felsőbb jóváhagyással megerősítve leérkeztek s a legközelebbi közgyűlésen fognak kihirdettetni.

— Meghívás. A Debreczeni Kereskedelmi és Iparkamara 1909. évi november hó 18-án, csütörtökön délután 372 órakor székháza tanácstermében (Piacz-utcza 69. szám) rendes közgyűlést tart, melyre a kamara tagjait tisztelettel meghívja : Debreczen, 1909. november hó 8-án. Szent-Királyi Tivadar, elnök. — Napirend: I. Elnöki előterjesztések. II. a) Titkári jelentés az ügyforgalomról. II. b) Titkár és segédlitkárok jelentése külföldi útjaikról. III. Miniszteri elintézések a kamara felterjesztéseire. IV. Államsegélyes ügyek. V. Választott bíróságok a kamarák mellett. VI. A törlesztéses ipari hitelről. VII. Érdekképviseletek központi szerve külkereskedelmi feladataink nyilvántartására. VIII. Vasút—posta—telefon.

— Jóváhagyott szabályrendelet.

A vármegyei közigazgatási dijnokok fizetéséről alkotott szabályrendelet, mely jóval magasabb fizetést állapit meg, a belügyminiszteri jóváhagyási záradékkal ellátva f. hó 24-én érkezett vissza az alispáni hivatalhoz. A fizetésjavitás 1909. január 1-től visszamenőleg szól.

— Birtokváltozások. Torna István és neje Mécz Mária helybeli lakosok megvették Kalafoni Jenő és neje Páneth Jenny helybeli lakosoknak a nagykárolyi 1488. számú hétéiben A. 1. 1—3. sor. 1107., 1108., 1109. hr. szám alatt foglalt Majtény-utczai házas

belsőségét 15000 koronáért. — Kigyósi Lajos és neje Kuszka Terézia helybeli lakosok megvették Eördögh Géza és neje Bakó Emilia helybeli lakosoknak a nagykárolyi 313. ' számú betétben foglalt 150 Q-öl terjedelemü 246VP hrsz. ingatlanát 2150 koronáért.

— 50 éves jubileum. Kálmándon e hó

4-én ünnepelték Egeli Pál 50 éves tanítói jubileumát, ahol is ez alkalomból megjelent az egész kerület tanítói kara. A kartársak nevében Szepacher Ferencz, a volt tanítványok nevében Baumgartner Katicza óvónő üdvözölték a jubilánst. Az ünnepség után egy négyesfogat vitte az ünnepeltet Nagykárolyba, hol bankett volt a tiszteletére. A fogat előtt lovasbandérinm haladt.

— Az építész vállalkozó szavatossága. A Kúria egy felmerült esetben elvileg kimondotta, hogy az építész vállalkozó szavatossággal tartozik mindama kárért, mely az építkezés hiányosságából folyólag a szomszédra háramlott s az építtető a kárkövetelésnek megfelelő összeget a vállalati összegből visszatarthatja.

— Hirdetmény kivonat. A m. kir. szatmári 12-ik honvédgyalogezred 3. zászlóalj közétkezési bizottsága részére 1910. évi január hó 1-től deczember végéig terjedő időre szükséglendő élelmiczikkek szállítása iránt 1909. évi november hó 18-án délelőtt 10 órakor a helybeli zászlóalj kezelőtiszti irodában nyilvános ajánlati tárgyalás fog tartatni. A szállítást elnyerni óhajtók felhivatnak, hogy ajánlataikat megfelelő bánatpénzzel ellátva, a kitűzött határidőre a közétkezési bizottsághoz adják be. A szállítás iránti feltételek a zászlóalj kezelőtiszti irodában a rendes hivatalos órák alatt megtekinthetők. Nagykároly, 1909. évi október hó 21-én. A m. Icir. szatmári 12. honvédgyalogezred 3. zászlóalj közétkezési bizottsága.

— Munkakönyv érvénytelenítése.

361—1909. sz. Szabó Miklós szobafestő segéd nagykárolyi lakosnak a nagykárolyi ipartestület által 1897. évi junius hó 17-én 1909. szám alatt kiállított munkakönyvé ezennel érvénytelenittetik. Nagykárolyban, 1909. év október hó 25-én. A nagykárolyi ipartestület nevében Kinczel János, elnök. Járay József, jegyző.

— Jogi vizsgákra való készülés megkönnyítése. Érdekes és czélszerü intézményt honosított meg a Kolozsvárt Malom

u. 14. sz. alatt működő jogi szeminárium. T. i. azon jogszigorlók érdekében, akik szigorlatuk letétele előtt Kolozsváron csak rövid ideig tartózkodhatnak, olyan rendszert honosított meg, mely lehetővé teszi azt, hogy a vidékiek otthon elkészülhessenek, esetleg irodai, vagy más teendőik végzése mellett. T. i. az anyag essenciáléját magukba foglaló jegyzeteken kívül oly jegyzeteket is készített, amelyek teljes rendszerességgel az egész anyagot olyként foglalják magukban, hogy a tankönyvekét helyettesítik, az összes szigorlati kérdéseket felölelik és a megmagyaráI zást nélkülözhelővé teszik. E jegyzeteket a

j vidékieknek kikölcsonzi és azok abból otthon

j elkészülve u. n. recapituláló curzuson veszi nek részt Kolozsvárt 1—2 hétig. Továbbá naponta próbaszigorlatokat tart, melyeken az intézeten kívül készültek is díjmentesen részt vehetnek. „Tájékoztató a jogi szemináriumról“ czimü könyvet a szeminárium vezetősége ingyen megküldi. (Czim: Jogi Szeminárium Malom-u. 14. sz. I. emelet).

— Az Országos Munkásbetegse- gélyző és Balesetbiztositó-pénztár közgyűlése múlt hó 30. és 31-én tartatott Budapesten. A közgyűlésen a helybeli pénztár kiküldötte Némethy Sándor ezukrásziparos több indítványt terjesztett elő, melyek legnagyobb részben elfogadtattak: A kerületi pénztárak autonómiájának megvédése. Az 1907. évi XIX. t.-cz. egyöntetű végrehajtása czéljából egy végrehajtási utasítás kiadása. Határozathozatal az iránt, hogy a beteg tagok részére 20 héten túl is adassák segély.

A gyógyfürdő használata az orvos rendeletére a családtagokra is terjedjen ki. A nyug- dijszabályzat megalkotása. Szolgálati prag| malika megalkotása és életbeléptetése. Az orvosoknak gyógyszerek rendelésére nézve

N AJ! Y^K ÁROLY ES VIDÉKE

szabad kéz adassék. A fürdősególyek kérdésének rendezése, mert a kétszeres táppénz nem elegendő a fürdőzés elsőrendű szükségleteinek költségeire.

—- Járvány. Börvely községben a hasi- hagymáz járványszerüleg fellépett, miért is a baj továbbhurczolására a legszigorúbb óvintézkedések tétettek meg. Nevezett községből a tejnek és tejtermékeknek városunkba való hozatala további intézkedésig betiltatott.

— Sorsjáték az aradi vesztőhely megváltására. A pénzügyminisztérium az aradi vesztőhely megváltásra szükséges tőke előteremthetésére sorsjáték rendezését engedélyezte, minek folytán a megváltásra alakult bizottság (Budapest, VII., Akáczfa-utcza 39.) az alábbi levél kíséretében küldi szét a sorsjegyeket: Kedves Uram, dicső szabadságharczunk egyik vértanújának vagyok özvegye s a Magyarok Istene megengedte érnem, hogy a jelen nemzedék az aradi vesztőhelyet, — a magyar Golgothát, — a nemzet közkincsévé fogja megváltani s a Tizenhárom vérével áztatott szentföldön méltó monumentumot állít. Ez a monumentum lesz a Magyarnak örök intelme a haza imádatára és hálaoszlopa a szabadság vértanúi iránt. Magyar Atyámfia! Bocsássa meg nekem, kit a bakó keze tett özvegygyé, bocsássa meg nekem a legendás idők mérhetetlen kínokat szenvedett tanújának, hogy a Magyar szentföld megváltásához hozzájárulását kérem. A Tizenhárom arczképével ékesített sorsjegyeink jövedelme lesz hivatva a magyar Golgothát a nemzet kincsévé megváltani és a hősök vérével áztatott szentföldön a monumentumot fölállítani. Fogadja el Uram éntőlem e néhány sorsjegyet és segitsen engem nagybecsű hozzájárulásával ahhoz, hogy a köny- nyek tengerével áztatott szemeimmel hátralevő rövid életemben még megláthassam a magyarok hálaoszlopát a hazaimádat vértanúinak örök emlékére. Budapest, 1909. november hóban. Honleányi üdvözlettel Damjanich János özvegye, a vesztőhely megváltási bizottság diszelnöke. — Ajánljuk e levél alapján a rendezendő sorsjátékot polgártársaink figyelmébe.

— Barrison Lona prolongálva. Barrison Lona szenzácziós sikerei folytán előrelátható volt, hogy az illusztris művésznő föllépésével nem fogja teljesíthetni a közönség rendkívüli érdeklődését. Ez az eset tényleg be is következett és tiz zsúfolt ház után, most újra tiz estén át fog játszani Barrison Lona. A Royal Orfeum azonban — azonkívül, hogy súlyos áldozatok árán meghosszabbította a népszerű diva vendégszereplését — még azzal is kedvében jár hü és lelkes közönségének, hogy hétfőtől kezdve minden áremelés nélkül rendes helyárakkal lépteti föl a világhírű start, aki uj kreáczió során különösen mint Kukoricza János arat tomboló sikert. Mellette egész sereg uj szenzá- czióval gyarapodott a műsor: La belle Olido, a hírneves spanyol tánezosnö, egy Illaberek 7:1 czimü lóversenydarab és a Pesti csibészek czimü operettszerü zenés, tánezos tréfa az uj slágerek, amelyek a zsuffolt házak

j egész sorát biztosítják a Royal-Orfeumnak.

— Dénes Sándor könyve. Dénes Sándor, a „Szamos“ laptársunk segédszerkesztőjének egy kötet könyve jelenik meg a közel jövőben. A szatmármegyei, sőt a fővárosi olvasó közönség előtt ismeretes már Dénes Sándor neve s e kötetével, melyben újságírói működésének gyöngyét nyújtja a közönségnek, hamarosan megfognak barátkozni azok is, kik előtt még ma ismeretlen. A könyv, melyről szerzője azzal

! a szerénységgel emlékezik meg: — „hogy nem irodalmi babérokra vágyom, hanem kirakat lesz a kötet, amelyben megjelent czik- keim, tárczáim és nem napi eseményekhez kötött, nem effemer jellegű írásaim lesznek kitéve“, — vérbeli újságíró, kiforrott munkája. Nem dicsérjük még ma a könyvet, mig a sajtót el nem hagyta, de nem mulaszthatjuk el felhívni a közönség figyelmét arra azzal, hogy a kit érdekelnek egy gondolkodó s tisztán látó ember megfigyelései, küldjön be két koronát a „Szamos“ lap szerkesztőségébe Szatmárra.