Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-07 / 40. szám

5

— Lakás áthelyezés. Dr. Schönpflug Béla városi tiszti orvos lakását a Kacsó Károly műszaki tanácsostól vett házába helyezte át — mely Kölcsey-utcza 32. szám alatt a postaépület mellett van.

— Öngyilkosság. Rosner Lázár helybeli jónevü pékmester f. hó 3-án d. e. 11 órakor Pék-utczai házának padlásán felakasztotta magát; mikor észrevették Rosner még életben volt, azonban a gyorsan előhívott orvosok sem tudtak segíteni rajta, mert nehány perez múlva meghalt. A törekvő, szorgalmas és becsületes, meglehetős vagyonra szert tett 58 éves iparos családtagjai és környezete szerint gyógyithatlan betegsége vitte rá a cselekedetre. Dr. Schön- pflug Béla városi tiszti orvos véleménye és a megejtett nyomozás alapján minden kétséget kizárólag megállapittatván az, hogy öngyilkosság esete forog fenn, a bonczolás mellőzésével a temetési engedély megadatott, mire a hulla f. hó 4-én nagy részvét mellett tétetett örök nyugalomra.

— Vármegyénk állandó választmánya a mai közgyűlés tárgyai előkészítése czéljából tegnap délután fél négy órai kezdettel a vármegyei székház emeleti kistermében ülést tartott.

— Királyunk névnapja. Hétfőn volt királyunk névnapja, mely alkalomból a helybeli róm. katholikus plébániai templomban ünnepi istentisztelet volt, melyet Récsei Ede házfőnök czelebrált. A misén a helybeli hatóságok tagjai és a helybeli helyőrség tisztikara is részt vett.

— Huszonötéves jubileum. Bodnár Gáspár szatmári tanítóképzői tanár 25 évvel ezelőtt lett pappá szentelve s azóta mint iró, publiczista és tanár rendkívüli szorgalommal és fáradsággal szolgálta hazáját, egyházát és a közügyet. Jubileuma alkalmából mi is, kik irói és publiczistikai működését szintén ismerjük, a legszivélyesebben üdvözöljük és köszöntjük az érdemes kartársat. Ad multos annos!

— Vármegyei rendes közgyűlés.

A ma tartandó rendes őszi közgyűlés tárgy- sorozatában az alispáni féléves jelentésen kiviit a vármegyei közigazgatási bizottság kiegészítése, a központi választmányba egy tag választása, az igazolóválasztmány megalakítása, a törvényhatóság jövő évi költségvetése, a pótadók megszavazásának kérdése és a számonkérőszék eredményének bejelentése a fontosabb vigyek. A tárgysorozat szerint a letárgyalandó ügyek száma 170, mihez jönnek még a póttárgysorozatba felvett ügyek.

— Hegyközségi közgyűlés. Hegyközségünk közönsége f. hó 3-án délelőtt 11 órakor a városháza tanácstermében Róth Alajos hegybíró elnöklete mellett közgyűlést tartott, mely alkalommal felolvastatott a földmivelésügyi miniszternek a Szinérváral- ján í. hó 11-én rendezendő mintaszüretre vonatkozó leirata s tudomásul vétetett Róth István Lajos szőlőbirtokosnak abbeli bejelentése, hogy ő e mintaszüreten részt fog venni. Riszt János birtokosnak azon indítványa, hogy egy szőlőbirtokos a hegyközség költségén küldessék ki a mintaszüretre, fedezet hiányában elutasittatott. A folyó évi szüret napja egyhangú határozattal e hó 13-ára állapíttatott meg. Indítvány be nem adatván, elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Csipkés András és id. Vida Sándor szőlőbirtokosokat felkérvén, a közgyűlést berekesztette.

— Vármegyénk jegyzői és körjegyzői nyugdijválasztmánya tegnap délelőtt 11 órakor az alispáni kisteremben ülést tartott Ilosvay Aladár alispán elnöklete mellett, amikor is a mai közgyűlés elé kerülő megfelelő ügyeket látta el javaslattal Kerekes Zsigmond II. aljegyző előadása alapján.r

— Érkörtvélyesen a szüret folyó hó

11-én kezdődik. A minőség jónak Ígérkezik, mennyiség féltermés várható.

— Hivatalos hirdetmény. 2200—1909. a. ü. sz. A nagykárolyi m. kir. pénzügyigazgatóság 54,964—1909. sz. alatt kelt rendeleté folytán ezennel közhírré tétetik, miszerint Nagykároly várost illető s az 1909. évre pénzügyigazgatósági jóváhagyási záradékkal I

ellátott hadmentességi dij kivetési lajstromok 1909. évi október hó 13. napjától 1909. évi október hó 20. napjáig bezárólag Nagykároly város adóhivatalánál közszemlére kitétetik. Felhivatnak és figyelmeztetik tehát az adófizető közönség, hogy a kivetés ellen netáni felszólamlásait és pedig; a) azon adózók, kik ezen adónemmel már a múlt évben is meg voltak róva f. év október hó 13. napjától ; b) azon adózók pedig, kik ezen adónemmel a folyó évben először rovattak meg, adótartozásaiknak az adókönyvecskéikben történt bejegyzését követő 15 nap alatt ezen | városi elöljárósághoz annyival is inkább ad- ; ják be, mert az elkésetten beadott felebbe- zések figyelembe vétetni nem fognak. A lajstromok a városi adóhivatalban a hivatalos órák alatt tekinthetők meg, a felebbezések ugyanott nyújthatók be. Kelt Nagykárolyban, 1909. október hó 4. Nagy Antal, adóügyi tanácsnok.

— Szüreti mulatság. A helybeli össz- munkásság vasárnap nagy szüreti mulatságot

I rendezett a Polgári olvasókörben, mely igen j szépen sikerült. Délután jelmezes diszfelvo- nulás volt a városon keresztül, mely igen ügyesen volt rendezve s melynek sok nézője akadt.

— A „Közérdek“ sajtópere. Laptársunk a „Közérdek“ folyó évi 18-ik számában „Az önálló jegybank“ czim alatt czikket közölt, mely miatt — a lap polikai nem lévén — a debreczeni kir. ügyészség sajtóvétség miatt vádinditványt adott. A szatmári királyi törvényszék Simkó Aladár felelős szerkesztőt vád alá is helyezte s a főtárgyalás múlt hó 30-án volt, amikor is a törvényszék vádlottat Dr. Adler Adolf ügyvéd, lapunk szerkesztőjének vádbeszéde után 20 K fő és 10 K mellékbüntetésre ítélte. Az ítéletben úgy a közvádló, mint vádlott megnyugodván, az jogerős.

— Az aradi vértanuk megdicsőülésének 60. évfordulóját a helybeli kegyesrendi róm. kath. főgimnázium esztétikusán összeállított, változatos műsorral ünnepelte meg ez idén szép és díszes, előkelő és lyrzafias szellemtől áthatott közönségnek éber figyelmétől s állandó érdeklődésétől kisérve. Az ének- és zenekar sok gondot igénylő betanításának érdeme Földváry György k. r. tanár buzgó törekvéséhez fűződik, a szavalatok és felolvasás előkészítése Sróff Gábor nemes fáradozásának eredménye. A megható ünnepségnek kiemelkedő mozzanata volt Cseh Lajos, főgimn. igazgatónak az ifjúsághoz intézett nemzeti érzésből fakadó s mélységes történelmi alapozású, fölemelő és megnyugtató, buzdító s irányjelzö, tőről metszett magyar nyelvezetű s költői szárnyalásu beszéde, melynek eszmemenetét a következőkben adhatjuk: Minden nemzetnek, de föképen a kis magyar nemzetnek, — mely az európai népek között izoláltan áll, — szüksége van a lelkesedésre. A lelkesedés forrását a múlt ragyogó magasztos példái szolgáltatják. Nemzeti küzdelmeink színes ecsetelése után nagy szabadságharczaink csekély eredményére, a papirosszabadságra mutat rá. Hogy az igazi magyar szabadság napja ránk virradjon, buzdítja az ifjúságot s benne a jövő nemzedéket a történelmi okulásra. Nevezetesen hazánk múltja azt bizonyítja, hogy voltak fönséges küzdelmeink, kiváló hőseink, de nem volt nemzeti egyetértés s ez a több százados bűn bénította meg népünk erejét s erejének ki fej tekezését. —- Épen azért figyelmezteti az ifjúságot, hogy j ne csak az intézet falai között, hanem majd az életbe kikerülve az aradi vértanuk példáján okulva — kik közül nem mindegyik- j nek bölcsője felett zengett magyar dal s az áldozatos honszerelemben mégis egyesültek — vallási és nemzetiségi különbség nélkül éljenek egymással szeretetben s egyetértésben. Ezután hazánk fejlődése végett a nemzet zöme művelődésének szükségességét hangoztatja, mert hiszen a tudomány és művé- j szét terén nekünk is voltak európai hirü férfiaink, de a tömeg műveltsége fogyatékos j volt. Majd a gazdasági alapon történő berendezkedést hangsúlyozza a nemzet számára. Figyelmezteti tehát az ifjúságot, hogy ne tóduljanak a tudományos pályára, ha ahhoz tehetséget nem éreznek, hanem

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE

! iparra és kereskedelemre adják magukat, mert ha ott munkaerejüket kifejtik, nyugodt megélhetést, közbecsülést szerezhetnek a maguk számára, a mi végelemzésben a nemzet független boldogulását és igazi szabadságát biztosítja. A nagyszámú hallgatóság figyelmét lebilincselő érdekes és tartalmas beszéd Damjanich egy mondatával végződött, melyben atyai szivet kér a királytól s áldást esd a magyarok Istenétől sokat szenvedett nemzetünkre. Az ünneplő közönség ezután szívben és lélekben fölmagasztosulva távozott el a tornaterem falai közül.

— Hivatalos hirdetmény. 222—1909.

I ad. sz. A nagykárolyi m. kir. pénzügyigazgatóság 74641—1909 sz. alatt kelt rendelete folytán ezennel közhírré tétetik, miszerint Nagykároly várost illető s az 1909 évre pénzügyigatósági jóváhagyási záradékkal ellátott orsz. betegápolási pótadó-lajstrom 1909. évi október hó 10-ik napjától 1909. évi október hó 18 ik napjáig bezárólag Nagykároly I város adóhivalánál közszemlére kitét jtik. Fel- 1 hivatnak és figyelmeztetik tehát az adófizető közönség, hogy a kivetés ellen netáni felszólamlásait és pedig; a) azon adózók, kik ezen adónemmel már a múlt évben is meg voltak róva 1909. évi október hó 18-ik napjától; b) azon adózók pedig, kik ezen adónemmel a folyó évben először rovattak meg, adótartozásaiknak az adó könyvecskéikben történt bejegyzését követő 15 nap alatt ezen városi elöljárósághoz annyival is inkább adják be, mert az elkésetten beadott felebbezések figyelembe vétetni nem fognak. A lajstromok a városi adóhivatalban a hivatalos órák alatt tekinthetők meg, a felebbezések ugyanott nyújthatók be. Kelt Nagykárolyban, 1909. október hó 30 án Nagy Antal adóügyi tanácsnok.

— Vizsgaletétel. Thanhoffer István : szatmári adóhivatali gyakornok múlt hó 25-én

a helybeli pénzügyigazgatóság vizsgáló bizot- sága előtt az adóhivatali szakvizsgát jó. siker- i rel letette.

— Választás. Jurcsó Irma okleveles tanítónőt Mezófényre egyhangúlag tanítónővé választották meg.

— Áthelyezés a honvédségnél. A

12-én honvédgyalogezred tisztikarában f hó 1-évol a következő változás állott be: Át- ; helyeztettek: Csaszkóczy Emil főhadnagy Szatmárról M.-szigetre illetve Kassára, Torma Károly hadnagy Szatinárröl Nagykárolyba, Scherer Károly hadnagy Nagykárolyból Szat- inárra, Fodor László és Retsky András főhadnagyok Kassára a kerületi tiszti iskoláim, Both Gyula főhadnagy ezred segéd tiszt lett. — Finkelstein Ezra tábori rabbi a közös hadsereg kötelékéből a 12-ik honvéd gyalogezredhez helyeztetett át.

— Gépbemutatás Gilvácson. A Szat- t mármegyei Gazdasági Egyesület szept. 23-án

és 24-én tartotta Gilvácson Jantyik Testvérek gazdaságában motorikus és magánjáró gőzeke bemutatását a szomszédos megyékből és i Szatmármegyéből megjelent mintegy 350 gazda jelenlétében. A bemutatáson résztvett; az Első Magyar Gépgyár r.-t. egy magánjáró gőzekével és az Univerzál Automotor Compagnie benzinmotorjával. Mindkét gép a kijelölt kötött talajon szép munkát végzett. Az előbbi 5, 7 soros ekével, valamint altalaj fúróval is be lett mutatva, különösen nagy volt a gazda közönség érdeklődése az altalajfuró iránt. A motor egy ujrendszerü tárcás talajművelővel dolgozott, porhanyitása és forgatása egyaránt elismerést érdemel. Bemutatták ezeken kívül még : a Canyebell-féle altalaj tömörítő, tárcás borona és egy legújabb rendszerű műtrágya szóróval kombinált vetőgép.

— Hirdetmény. 7277—1909. K. sz. Magyar királyi honvédelmi miniszter urnák 91,471—1909. szám alatt kiadott m. rende- alapján alantirott városi hatóság közhírré teszi, hogy a közös hadsereg, s a magyar királyi honvédség nem tényleges állományú legénységének ellenőrzési szemléi a folyó évben nem tartatnak meg. A tartalékos tisztek s a legénység állományából kivett tisztjeleteknek, illetve tisztviselő jelölteknek tekintendő tartalékos zászlósok hadapródok és hasonló állá- mutatásai azonban az eddigi módon a folyó évben is megtartatnak. Nagykároly, 1909 évi szeptember hó 26-ik napján. Debreczeni István, polgármester.-