Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-30 / 39. szám
3 A hivatalos hirdetések tételénél Dr. Egeli Imre indítványára és Némethi Sándor felszólalása után szavazás utján 26 szavazattal 14 szavazat ellenében elhatározta a képviselőtestület, hogy a lapunknak fizetett 400 K hirdetési átalány beszüntetésével árlejtés utján biztosithassék a hivatalos hirdetések közzététele. A nyomtatványokra vonatkozó árlejtés tárgyában hozott tanácsi határozat ellen Manyák és Tóth czég által beadott felebbezés elutasításával a tanácsi határozatot — mely szerint a városi nyomtatványok elkészítése tekintetében a „Petöfi-nyomda“ részvénytársaság ajánlatát fogadta el — jóváhagyta. A Lövölde-kert bekerítése kérdésében az e czimen felvett 1000 koronát törölni rendelte és elhatározta, hogy a Lövöldének a gencsi-utcza felé eső részét akkor keritteti be, ha az érdekeltek a költségek felét fizetik. A IV-ik czimnél Dr. Vetzák Ede az épületek fenntartására előirányzott összegek nagysága ellen szólalt fel, azonban polgármester és Lutz György városgazda felvilágosításai után a képviselőtestület az előirányzott összegeket helybenhagyta. A közvágóhidi alap létésitésére előirányzott 500 koronát a képviselőtestület törölni határozta, ellenben Frits Nándor vágóhídi felügyelő kérelme folytán nevezettnek évi 60 K drágasági pótlékot szavazott meg. A felekezeti iskolák segélyezésére felvett összeget az eddigi arány szerint határozta felosztani azon kikötéssel, hogy a szegény gyermekeket a felekezetek nemcsak tandíjmentességben részesíteni, de tanszerekkel ellátni is kötelesek. A kir. tanfelügyelő átirata folytán a polgári leányiskolái szolga dijjázását 600 koronára felemelte, azonban annak alkalmaztatását magának tartotta fenn. A szegényügyi kiadásoknál Dr. Egeli Imre azt indítványozta, hogy a szegény- pénztár részére előirányzott 3000 K segély töröltessék, ellenben a szegényház bővíttessék ki és az igazi szegények ott helyeztessenek el. Sternberg Sándor a koldulás megszüntetését és a czigányok megrendszabályozását sürgette, mire a képviselőtestület e tételt megszavazta. Az elhagyott gyermekek segélyalapjához való hozzájárulás czimén az először előirányzott 14000 K helyett 10,000 K vétetett fel. Az árvaháznak adandó 24 m3 tűzifa ára fejében előirányzott, de a bizottság által törölni javasolt 172 K 80 fillért Dr. Vetzák Ede felszóllalása folytán meghagyni határozta. A tüzoltóőrparancsnok fizetése czimén a tanács javaslata alapján beállított 1200 koronát szavazás utján nagy többséggel törölni határozta. Az utczaseprők dotátiójánál Brichta Miksa szólalt fel oly irányban, hogy ezek munkájukat a reggeli órákban végezzék, mire polgármester kijelentette, hogy az keresztül nem vihető. Az előre nem látott kiadásokra a bizottság javaslata szerint 4000 K lett volna felveendő azonban tekintettel az egyes törlésekre az 5000 koronával irányoztatott elő. Ezzel a költségelőirányzat tárgyalása befejezést nyervén, annak kimutatása mellett, hogy az igy megállapított hiány 175,000 korona adóalapot számítva 105 százalék pótadó kivetése mellett nyer fedezetet, tehát 105 százalék pótadó lesz kivetendő a költség- előirányzatot 15 napi közszemlére kitenni s annak megtörténte után azt az esetleges fellebbezések kapcsán jóváhagyás czéljából a vármegye törvény- hatósági közgyűléshez felterjeszteni ha- tároztatott. Ezek után tárgyalás alá vétetett a községi közmunkáról szóló költségvetés s elhatároztatott, hogy a szükséglet fedezésére a közmunkának 1910. évre ugyanoly mérvben vettessék ki, mint a milyen mérvben az az 1909. évben kivettetett s a váltságdíj is oly összegben állapíttatott meg, arnily összegben az a folyó évre volt megállapítva. Ezzel kapcsolatban a pénzügyigazgatósági épülettől a Gencs-utcza sarkáig gyalogjáró készíttetése iránti kérvényt a képviselőtestület teljesithetlennek jelentette ki azért, mivel a meglevő párhuzamos járda a szükségletnek megfelel. Végül elhatározta, hogy a kikövezendő utak három és félméter szélességben cyklopszburkolattal köveztesse- nek ki. Az igy megállapított közmunka költségvetési előirányzatot 15 napi közszemlére kitenni s annak lejárta után az esetleges fellebbezésekkel együtt a vármegyei törvényhatósági bizottsághoz felterjeszteni határoztatott. Ezek után tárgyalás alá vétetett a bérkocsi szabályrendelet módosítására vonatkozó javaslat, mely elfogadtatott, 15 napi közszemlére kitétetni és ezen határidő eltelte után jóváhagyás czéljából a kereskedelmi miniszterhez felterjesztetni rendeltetett. A vakokat gyámolitó országos segélyegylet segély iránti kérelme megfelelő alap hiányában elutasittatott. A Lövölde-kert bérbeadása ügyében bemutattatott a jelentés, mely szerint az eddigi 625 K bérösszeg helyett árverésen Stöttner Nándor legtöbbet ígérő csak 301 korona bért ajánlott fel, minek következtében a képviselőtestőlet a jog- és pénzügyi-bizottság javaslatához képest elhatározta, hogy az árverés eredményét nem fogádja el, hanem uj árverés megtartását rendelte meg. A hegyközség 1910. évi költségelőirányzata 2540 K 84 f kiadással és 118 K fedezettel, tehát 2422 K 84 f hiánynyal elfogadtatott, illetve helyben- hagyatott azzal, hogy a hiány fedezésére a földterület négyszögölen 72/100 fillér pótadó lesz kivetendő és fizetendő. Következett végül Makay Miklós és Lipiczky Gyulának a Tompa-utczán a szabályozási vonal megállapítása iránti kérelme. Dr. Vetzák Ede ezen kérdéssel kapcsolatosan azt az indítványt tette, hogy a képviselőtestület küldjön ki egy bizottságot, mely tegye tanulmány tárgyává, hogyan lehetne az egész városra vonatkozó szabályozási tervet úgy elkészíteni, hogy az sok költségbe ne keNAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ rüljön és hogy ne legyen folytonos baj a szabályozási vonalak megállapításával. Polgármester szerint a baj legnagyobb oka az, hogy a Sarkady-féle terv elkészítése óta sok kőut és asphalt gyalogjárda készült s amennyiben ezek irányainak kijelölésével tekintettel kellett lenni bizonyos körülményekre, most pedig a szabályozási vonalak megállapításánál ezt figyelembe kell venni, a szabályozási vonalak újból megállapi- tandók; minthogy azonban ehhez munkaerő kell, a mérnököt pedig most a munkáitól el nem vonhatja, lesz gondja rá, hogy a megfelelő munka annak idején elkészíttessék. A külön bizottság j kiküldetését fölöslegesnek tartja azért, mivel az építészeti bizottság hivatását pontosan teljesiti. A képviselőtestület polgármester álláspontját helyeselvén, az indítvány felett napirendre tért és a Tompa-utcza szabályozási vonalat az építészeti-bizottság javaslatának elfogadásával állapította meg. Ezzel a közgyűlés tárgysorozata ki lévén merülve, elnöklő polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Dr. Adler Adolf, Csipkés András, Kaufmann Izidor, id. Sternberg Sándor és Vida Sándor képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette. Blériot. Irta: Révész Gyula. Ez a név, a mely czikkünk homlokán van, annyira ismert az egész müveit világon, hogy viselőjét szinte fölösleges bemutatnunk. A La Manche-csatornán való átröpülése olyan hőstett volt, a melylyel örök időkre bevéste nevét Klió táblájára. A levegő meghódítása az ő nagyszerű rekordjával olyan korszakhoz jutott, a mely a repülőgépet szinte egy sorba helyezte a szárazföldi és vizi alkalmatosságokkal. Ma már nem játékszer, nem is sporteszköz többé, hanem a levegő automobilja. Micsoda csodálatos haladás tárul elénk, ha a Mongolfier-testvérek primitiv ballonját összehasonlítjuk Blériot monoplánjával! A legújabb évtized, sőt azt lehet mondani, hogy a múlt év és a most folyó esztendő teljesen háttérbe szorította, lejáratta a levegőnél könnyebb ballonokat, a melyek a szél játékszerei. Zeppelin gróf sikere csak látszólagos, a német önérzet és gőg fújta föl. Legutóbb eljutott ugyan a Zeppelin III. a bodeni tótól Berlinig, de tizennyolcz óra helyett ötvennégyig tartott az útja. Még ötméteres másodperczenkinti sebességet sem ért el, holott például Zeppelinnek egyik honfitársa, Haenlein már 1872-ben vitte ennyire motoros léghajójával. Azóta elmúlt negyedfél évtized s a nemes gróf nem igen fejlesztette az aeronautika tudományát. Az ő levegőbeli Dreadnoughtjai hat méteres szélben már megbízhatatlanok, ennél hevesebb szélben pedig tönkremennek. A levegőnél könnyebb rendszer tehát Zeppelin ellenére is megbukott és a Wright- testvérek szereplésével a levegőért folyó küzdelemben már elvitázhatatlanul az aeropálné, az úgynevezett sárkányrepülőé az elsőség. A Wright-testvérek repülőgépe kétsiku és legnagyobb sikerét 1908. deczember 31-én aratta, amikor Francziaországban kilencz negyedóránál hosszabb ideig maradt egyfolytában a levegőben. Azóta még el sem múlt egy esztendő s a Wright-testvéreket máris túlszárnyalták, gépüket egyszerűsítették, módosították, javították. Blériot például elvetette a kétsiku rendszert s áttért az egysíkúra, a monoplánéra. Még ugyan vitatkoznak a hozzáértők, melyik jobb, a biplán-e, vagy a monoplán s e kérdés nem dőlt el a reimsi versenyen se, ahol
