Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-23 / 38. szám

4­3 Az ifjú vakok szegedi államilag se­gélyezett tan- és nevelőintézetének meg­keresése évi 600 K segély adása iránt — alap hiányában — teljesithetetlen- nek találtatott. Az Ágoston-utczai 68. sz. telekhez utczaterületből csatolt 10*3 m2 utcza- részlet kártalanítási ára msenként 1 K-ban, a magtárutczai 25. sz. telekből utczaterülethez csatolt 16*1 m2 telek­részlet kártalanítási ára msenként 50 fillérben, az Árpád-utczai 103. számú telekből utczaterülethez csatolt 11*76 m2 telekterület kártalanítási ára msen­ként 1 koronában állapíttatott meg. A folyó évi augusztus hó 30-ikán tartott pénztárvizsgálat alkalmával fel­vett jegyzőkönyv bemutattatván, mint­hogy különös intézkedés megtételének szükségessége fenn nem forog, tudo­másul vétetett és irattárba tétetni ren­deltetett. Több tárgy nem lévén, elnöklő pol­gármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Albanézi Mihály, Csernyi József, Kauf­mann Jakab, Papp István és Török Imre képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekeszlette. Boszniai tanulmányút. Bosznia és Herczegovina annexiója folytán ismét szorosabbra fűződött az a kötelék, amely e két tartományt hazánkhoz fűzi. A magyar gazdasági körök előtt az ok- kupált tartományok a legújabb időkig jófor­mán ismeretlen és idegen terület maradtak. A közelmúltban beállott nagy államjogi vál­tozás az egész müveit világ figyelmét Bosz­nia és Herczegovina felé terelte s a hazai körök érdeklődése is fokozottabb mértékben irányult oda. A debreczeni kamara ez év kora tavaszán felvetette az eszmét, hogy egy közgazdasági jellegű kirándulás tétessék Boszniába. A budapesti kamara az eszmét magáévá tette és ez irányban mozgalmat indított. Ennek folytán néhány hónappal ez­előtt több ipari és kereskedelmi érdekképvi­selet küldte ki képviselőit, hogy az ottani viszonyokat tanulmányozzák. A tanulmány­úton részt vett kiküldöttek megíepetéssel ta­pasztalták az annektált tartományok gazda­sági és kulturális fejlettségét s kiemelték jelentéseikben annak fontosságát, hogy Ma­gyarország a diplomácziai sikerek után gaz­daságilag is igyekezzék közelebb férkőzni az annektált tartományokhoz, olyformán, hogy az üzleti élet és a vállalkozás szorosabb kötelékeivel fűzze magához azokat. Bosnyák körök nemcsak szívesen fogadták a magyar gazdasági terjeszkedés úttörőit, de két ottani egyesület a budapesti kereskedelmi és ipar­kamara utján meg is hívta a magyar keres­kedelmi és iparkamarákat, valamint a jelen­tősebb ipari és kereskedelmi szabad egyesü­leteket, hogy látogassanak el oda és szemé­lyesen ismerjék meg az ottani gazdasági viszonyokat. A meghívást a legnagyobb örömmel fo­gadták ipari és üzleti életünk érdekképvise­letei és elhatározták, hegy az annektált tartományokba kirándulást rendeznek. ügy hisszük, felesleges bővebben hang­súlyozni e kirándulásnak gazdasági jelentő­ségét, amelylyei évtizedeknek mulasztásait tehetjük jóvá és csak követjük azt a példát, amelyet ezen a téren nemcsak az osztrák körök, de külföldi érdekeltségek is mutatnak ; hiszen az üzleti összeköttetés szempontjából alig van valaminek olyan fontossága, mint az üzletfelek személyes érintkezésének és a helyi viszonyok alapos ismeretének. De az anyagi érdekektől eltekintve is érdemes részt venni e kirándulásban, amely alkalmat fog nyújtani arra, hogy megismerjük egy érde­kes országnak mintegy varázsütésre terem­NAGY KÁROLY ÉS VIDÉKÉ tett kultúráját és azon páratlan természeti szépségeket, amelyekben a nemrég annek­tált tartományok annyira bővelkednek. A kirándulás úgy terveztetik, hogy a ki­rándulók együttesen elindulnak 1909. évi október hó 5-én délután 3 órakor a keleti | pályaudvarról és 6-án délelőtt 10 órakor j érkeznek Szarajevóba. A kirándulók egy í része 9-én este visszautazik Budapestre, má­sik része pedig még Mostarba is utazik s ; onnan Gravozán át tengeren Fiúméig és [ csak 12-én érkezik vissza Budapestre. Azok részére (I. csoport), akik csak Sza­rajevóba jönnek s onnan negyednap vissza- | utaznak, a részvételi dij 205 korona, az egész kirándulást megtevőknek részvételi dija j 355 koronában állapíttatott meg. A részvételi díjban benfoglaltatik az el­látás, lakás, kocsi és egyéb fuvardíj, vala- j mint a vasúti jegy. Részletes programm jelenik meg s ezt | minden részvételre jelentkező meg fogja kapni. Jelentkezések a budapesti kereske- I delmi és iparkamarához (V., Szemere-u. 6.) intézendők. Jelentkezéssel egyidejűleg 50 K bánatpénz is beküldendő, mert anélkül a jelentkezés figyelembe nem vétetik. Bővebb felvilágosítással szolgál a budapesti keres­kedelmi és iparkamara irodája. HÍREK. — Személyi hírek. Dr. Bóth Ferencz I törvényszéki elnök szabadságideje lejártával f. hó 20-án hivatalát átvette. — Papp Béla I választókerületünk országgyűlési képviselője Justh Gyula képviselőházi elnök meghívása I folytán hétfőn a ház elnöke látogatására több országgyűlési képviselő társaságában ennek I tornyai birtokára utazott s onnan kedden este hazaérkezett. — Dr. Cukor Lajos járás- orvos, tb. vármegyei főorvos szabadságideje leteltével működését újból megkezdette. — Meghívás. 7193—1909. K. szám. Nagykároly r. t. város képviselőtestületi tag­jait 1909. évi szeptember hó 26-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermé­ben tartandó rendkívüli közgyűlésre tiszte­lettel meghívom. Nagykároly, 1909. szeptem­j bér hó 21-én. Debreczeni István, polgármes­ter. — Tárgysorozat: 1. Az 1910. évi házipénztári s a községi közmukára vonat­kozó költségvetés megállapítása (6766—1909. k. sz.; kj.) s ezzel kapcsolatban : a) a főjegyző anyakönyvvezetö - helyettesi tiszteletdijának megállapítása ; 5124—1909. k. sz.) b) a vá­rosi adóhivatalhoz egy adóügyi jegyzői állás rendszeresítése s az első adótiszti állásnak szintén adóügyi jegyzői állássá átszervezése iránt; (6268—1909. k. sz.) c) rendőrkapitány előterjesztése egy rendőrfogalmazói állás rend­szeresítése iránt; (6885—1908. k. sz.) d) előterjesztés a nyugdíjjogosultsággal nem biró városi alkalmazottaknak a magyarországi munkások rokkant- és nyugdíjintézetében le­endő biztosítása ügyében ; (5445—1909. k. sz.) e) Szobovits Antal felebbezése a városi tanács 5853—1909. k. sz. véghatározata el­len ; (6191—1909. k. sz.) f) a magyar királyi 111-ik honvéd kerületi parancsnokság meg­keresése a honvédlaktanyába a távbeszélő bekapcsolása iránt; (5835—1909. k. sz.) g) Manyák és Tóth nyomdász-ezég felebbezése a városi tanács 5852—1909. k. sz. véghatá­rozata ellen; (6302—1909. k. sz) h) a Lö­völde-kert bekerítésének ügye ; (623—1909. k. sz.) i) Frits Nándor vágóhídi felügyelő kérelme drágasági pótlékban leendő részesí­tése iránt; (6349—1909. k. sz.) j) kir. tan- felügyelő átirata a polgári leányiskolái szolga alkalmazása tárgyában; (5839—1909. k. sz.) k) határozat a pénzügyigazgatósági épülettől a Gencs-utcza sarkáig gyalogjáró készíttetése tárgyában ; (8651—1909. k. sz.) 1) határozat a kikövezendő utczák kövezési módjának s a kövezés szélességének megállapítása ügyé­ben ; (1164—1909. k. sz.) 2. A bérkocsi­szabályrendelet módosítása. (6624—1909. k. sz.; fj.) 3. A vakokat gyámolitó országos egylet segélykérvénye. (7016—1909. k. sz. ; fj.) 4. A Lövölde-kert bérbeadása ügyében az ár­verés eredményének bejelentése. (6491—1909. k. sz.; hj.) 5. A hegyközség 1910. évi költ­ségvetése. (6238—1909. k. sz.; hj.) 6. Makay Miklós és Lipiczky Gyula kérelme következ­tén a Tompa-utczán a szabályozási vonal megállapítása. (8183—1909. k. sz.; hj.) — Választás. Királydaróczon f. hó 20-án ejtetett meg a jegyző-választás s ez alkalommal öt jelölt közül Szőts Dávid segéd­jegyző lelt jegyzővé megválasztva. — Gyászeset. Római szent birodalmi széki gróf Teleki Gizella, gróf Teleki Géza v. b. t. tanácsos, volt belügyminiszter nővére f. hó 18-án 71 éves korában Nagysomkuton meghalt és f. hó 20-án nagy részvét mellett tétetett örök nyugalomra. — Uj társas üzlet. Spitz Mór vaske­reskedő helybeli lakos sógorát Lukáts Lajos budapesti kereskedőt társul vette, ki is mű­ködését megkezdette. Az előbbi ezég mint ilyen továbbra is megmaradt, de ketten lesz­nek a ezég tulajdonosai. — Meggyógyult. Bottlinger István mezőpetri-i gyermek, kit Sághy Gusztáv rne- zőpetri-i lakos véletlenül meglőtt — meg­gyógyult. — Felebbezés egy képviselőtestü­leti határozat ellen. Ujházy Mihály a város képviselőtestületének azon határozata ellen a mellyel a nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank részvénytársaság Széchenyi-ut- czai 35. számú telke melletti 107 Va O-öl területet 3225 koronáért — a nevezett pénz­intézetnek átengedte, — felebbezést adott be. — A színészet köréből. Heves Béla színigazgató titkára Rónai Imre f. hó 22-én városunkba érkezett s az igazgatói irodában a bérletek felvételét megkezdette. Felvilágo­sítások ugyanott nyerhetők. Az előadásokat október 14-én kezdi meg a társulat. — Küldöttség a belügyminisztéri­umban. Dömötör Elek mezőteremi jegyző és Kinczli János biró fegyelmi ügyében Mezőterem község lakosságának küldöttsége f. hó 13-áu járt a belügyminisztériumban, kérve a vizsgálat gyors megejtését s a fel­függesztett jegyző és biró mielőbbi vissza­helyezését. A küldöttség kedvező választ nyert. — Ösztöndíj adományozás. Várme­gyénk főispánja a nagykárolyi nőipar egye­• sülét két 240 koronás ösztöndíját Hegedűs Valéria és Szabó Ilona polgári leányiskolái növendékeknek adományozta. — Városunk építészeti bizottsága tegnap délután a Tompa-utcza szabályozása valamint a Kálmánd-utcza végén levő köz­kút melletti közterület átengedése ügyében ülést tartott, ma délután pedig a városi szín­ház épület lakatos, üveges, mázoló, bádogos, kőfaragó, gránit, terazzó munkák, továbbá ülőhelyek és székek, valamint a felirati táb­lák végleges átvétele czéljából a helyszínén ülést tart. — Egy érdekes per. Meszlényi Antal kir. törvényszéki biró által a néhai Meszlényi Gyula volt szatmári püspök hagyatéka tár­gyában indított kereset ügyében hétfőn volt a perfelvétel a szatmári kir. törvényszék előtt. Ezen perben a római pápa és a herczeg- primás is alperesként szerepelnek. A pápa képviseletében a perfelvételre Savanyu János szatmári ügyvéd jelent meg, mig a herczeg- primást Mike Lajos dr. helyetteseként Sereghy Béla dr. ügyvéd képviseli. — Bizottsági ülés. Városunk jog- és pénzügyi bizottsága holnap délután 3 órakor tárgyalja le a vasárnapi közgyűlés tárgyait. — Áthelyezés. Dr. Hollósy Árpád ez- redorvos városunkból Budapestre helyeztetett. — Egy szerkesztőség köréből. Deme Károly a „Mátészalka“ főszerkesztője ezen tisztségéről lemondott. — Gondnokság alá helyezés. A szatmári törvényszék Kerekes Károly máté­szalkai lakost gondnokság alá helyezte. — Öngyilkosság. Metzner József föld műves mérki lakos folyó hó 21-én a lakó­szobája gerendájára felakasztotta magát és meghalt. Dr. Cukor Lajos járásorvos a hely­színére kiszállván — minthogy a nyomo zás az öngyilkosságot minden kétséget kizáró módon megállapította — a temetési engedély kiadatott, minek következtében a hulla ma eltemettetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom