Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-02 / 35. szám

4

magyar városok hiteligényeinek kielégítése végett egy állami támogatással létesítendő pénzintézet szervezése iránt. (5917—1909. kj.) 17. Nonn Gyula nagykárolyi lakos által a városi mezőgazdasági iskola czéljára adományozott 1 Qöl terület elfogadásáról kiállított szerződés jóváhagyása. (6053—1909. kj.) 18. Fekete György kérelme a Széchenyi- utcza 41. számú ház elé egy kenyérkimérő bódé építésének engedélyezése iránt. (4516— 1909. k. sz.; kj.) 19. A közgyűlést megelőző 24 órával előbb beadható indítványok tárgyalása.

— Képviselői beszámoló. Földes Béla, a nagybányai kerület országgyűlési képviselője, vasárnap délelőtt Nagybányán, hétfőn Felsőbányán, kedden pedig Szinérváralján beszámoló beszédet mondott és az önálló magyar jegybank hívének vallotta magát. — Földest mindenütt lelkesen fogadták. Nagybányán a beszámolón Papp Béla, választó- kerületünk országgyűlési képviselője is részt vett és a megjelent választókat a függetlenségi párt elvei mellett való kitartásra buzdította. A beszámolón megjelent dr. Plachy Gyula kir. tanácsos pénzügyigazgató is.

— Kinevezés. Vármegyénk főispánja Bányai Endre mátészalkai járásbirót az ottani állami polgári iskolai gondnokság rendes tagjává nevezte ki.

— Folytatólagos tárgyalás. A Nagy Tamás-féle ügyben folyó hó 4-én folytatja Serly Jenő dr. járásbiró a tárgyalást, illetve eszközli a további tanuhallgatásokat, de az ügy még most sem fog befejezést nyerni, mert újabb tanuk kihallgatása kéretett.

— Főgimnáziumunk köréből. Az érettségi vizsgálatok Debreczenben tartatnak, az Írásbeliek f. hó 9—11-én, a szóbeli 13-án. A beiratások még ma és holnap d. e. fél 9-től fél 1-ig eszközölhetők az igazgatónál a Il-ik osztály földszintjén levő tanteremben. Folyó hó 4-én lesz a „Veni Sancte“, aztán a fegyelmi szabályok felolvasása és osztályrendezés, 6-án pedig megkezdik a rendes előadásokat. Vidéki tanulók az igazgatóságnál be nem jelentett helyen szállást nem vehetnek.

— Esküdtek kisorsolása. A folyó hó 20-án kezdődő esküdtszéki tárgyalások es- küdtbiráinak kisorsolása a múlt héten ment végbe. — Városunkból esküdtbirák lesznek: Kepets Hermann ékszerész, Weinberger Fe- rencz és ifjú Vida Sándor kereskedők.

— Felhívás. Felhívjuk azon részvényeseket, kik részletbefizeíéseikkel hátralékban vannak, hogy tartozásukat legkésőbb szept.

15-ik napjáig befizetni szíveskedjenek. Nagykároly, 1909. szeptember 1-én. A Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság.

— Tanítók gyűlése. A Magyarországi Katholikus Tanítók Országos Bizottsága múlt hó 27-ikén tartotta meg ezidei közgyűlését Szentgyörgvi Jordán Károly dr. apát elnöklésével. Elnök meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket, akik az ősöktől öröklött szent hit szellemében tanítják a jövő nemzedéket. Beszédében bőven foglalkozva a valláserkölcsi tanítás szükségességével, kijelentette, hogy ha a vallástanitást kiküszöbölnék az iskolából, az egyenlő volna a gyermek éltető sugarának a kioltásával. Szívesen látja — úgymond — a tudomány haladását, azonban a tudomány nem elégíti ki a gyermek valláserkölcsi nevelését. Az emberiség története ugyanis egy megdönthetetlen tételt állít elénk, egy megczáfolhatlan igazságot hirdet, azt: hogy ha a szív valláserkölcsös kiképzése nem halad egyenlő részben az értelem kiképzésével s az anyagi erő vívmányaival: a társadalom erkölcsi bukása menthetetlenül bekövetkezik. A tudomány nem képes útját állani az erkölcsi züllésnek, ezt csak a vallás teheti és ezért ily irányú működésükben üdvözli a katholikus tanítóságot, amely a társadalom, nemzet és haza javára fejt ki hosszú évek óta áldásos működést. A zajos tetszéssel fogadott elnöki megnyitót a közgyűlés nevében Ember Károly tanfelügyelő világi elnök köszönte meg. Ezután a titkár számolt be a bizottság múlt évi működéséről, majd az erkölcsnevelés fontosságáról, a családi és iskolai erkölcsi nevelésről, a gyakorlati és szocziális irányú nevelésről, a

szlöjdoktatásnak a vidéki háziipari oktatás fejlődésére való hatásáról tartottak felolvasást és több kisebb ügy letárgyalásával a közgyűlés véget ért.

— Versek czim alatt a napokban hagyta el a sajtót Sallay Lajosnak, nyomdánk régi és érdemes szedőjének verses kötete, mely ötvenegy költeményt foglal magában.

| Sallay Lajos nevét már ismerik lapunk olj vasói megjelent hangulatos, csinos költeményeiből s tulajdonképen bemutatásra nem is szorul. Nem hivatásos versiró, aki az iskolában szerzett elméleti képzettségét használja fel a versírásnál, nem keresi a formák tökéletességét, az ütemek szabályosságát és a rímek kifogástalanságát, de dalol úgy, amint az az ő lelkének legjobban esik; énekel arról, ami szivéhez közel áll és épen ezért találja el verseiben az igaz hangokat; ezért szóknak azok olyan megkapóan és olyan hamisítatlan, igaz hangokon. Egyszerű, nem nagy igényű és nem nagy kört felölelő versek ezek, mert hiszen legtöbbje feleségéről, imádásig szeretett kis fiacskájáról, önmagáról és hazafias tárgyakról szól, de az őszinte érzés, a meleg szeretet és főleg az igazmondás kiérzik minden sorából és az olvasó megvan győződve arról, hogy amint Sallay ir, úgy érez is. A kötet Simkó Géza p. ü. segédtitkárnak, lapunk főmunkatársának van ajánlva, akihez szerzőt tizenöt évi együttműködés barátsága fűzi s aki segítőtársa és buzditója volt irodalmi működésére nézve.

A kötet lapunk nyomdája terméke és 1 K-ért kapható a szerzőnél. Aki megveszi, szívesen áldozhatja a csekély összeget, mert az érdekes könyvecskével meg lesz elégedve.

— A király orgonája. A király negyven éves koronázási jubileuma alkalmából, uj orgonát ajándékozott a budavári koronázó Mátyástemplomnak. Az orgona-mü ez időszerűit hazánk legnagyobb templomi orgonája négy mannálos 77 szoló és 41 mellékváltozattal. Az orgona-mü Rieger Ottó orgonagyáros szabadalmazott villamos szerkezetével van ellátva, amely szabadalmazott szerkezet ezúttal három ízben a legteljesebb sikerrel lett alkalmazva. A négy sikerült mannái közül a negyedik a padláson van elhelyezve, amelynek sinfonikus hangtömege egy 16 méter hosszú hangvezető-csövön át jut a templom középső hajójába, ami által a játszott melódiák a boltozatnyiláson át úgy hatnak, mintha valóban égizene hangjai hallatszanának. Ezen távmii és villamos szerkezet hazánkban ez alkalommal került először legteljesebb sikerrel alkalmazásba. Ezen szerkezet vált be legjobban az egész világon. Valóban királyi adomány ezen fenséges mü, mert egyesíti a modern orgona-technika minden kiválóságát, melyért a legnagyobb érdem az orgonatnü alkotóját, Rieger Ottó budapesti orgonagyárost illeti, aki a király orgonájánál feladatát minden tekintetben sikeresen oldotta meg.

— Egy érdekes hangverseny. Fráter Loránd, a hires magyar énekes és zeneszerző — kinek dalai közkedveltségnek örvendenek — folyó hó 26-ikán a városi színházban nagyszabású hangversenyt rendez, — mint a művész Írja — Nagykároly kedves közönségének már oly sokszor hozzá intézett óhajára. A hangversenyt tánczmulat- ság fogja követni, amelyet az itteni fiatalság rendez. A hangverseny műsorát közelebb közölni fogjuk. Már most felhívjuk közönségünk figyelmét ez élvezetesnek Ígérkező hangversenyre.

— Beiratások. A helybeli állami polgári fiúiskolában a beiratások folyó hó 4-ik napjáig tartatnak. Beiratkozni lehet d. e.

8—12-ig az intézet majtény-utczai helyiségében.

— Eljegyzések. Schvarcz Ármin helybeli kereskedő múlt hó 25-én tartotta eljegyzését Krausz Herman leányával Ernesztinnel, Hosszupályiban. — Peroutka Emil zimbrói állami elemi iskolai tanító múlt szombaton váltott jegyet Gsáky Janka okleveles tanítónővel városunkban.

— Beiratás a zeneiskolába. Vitek Károly zenetanár iskolájába a beiratások f. hó 4-ik napjáig bezárólag 2—4 óráig eszközölhetők.

N AGYKÁROLY ÉS VIDÉKE

— Vizsgatétel. Spitz Sándor városunk fia a kolozsvári egyetemen gyógyszerész- segédi képesítést nyert.

— Közgyűlés. A helybeli Fillérbank j mint szövetkezet f. hó 12-én d. e. 9 órakor j Széchenyi-utczai helyiségében rendkívüli köz- j gyűlést tart, melynek tárgyai: 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tag választása. 2. Az

I alapszabályok 42., 53. és 61. §-ainak módosítása. 3. Az igazgatóságban betöltetlen 3 tagsági helynek 1910. évi deczember 31-ig terjedő joghatállyal választás utján leendő betöltése.

— Áthelyezés. A földmivelésügyi miniszter Babik József' nagykárolyi járási állatorvost szolgálattételre a bábolnai ménesbirtokra helyezte át; ennek következtében főispánunk a nagykároly járási állategészségügyi teendők ellátásával Czilli György törvényhatósági állatorvost bízta meg.

— Értesítés. Dr. Szúnyog Mihály a I mátészalkai kerület országgyűlési képviselője lakását VI. Teréz-körut 36. sz. házba helyezte át.

— Előléptetés. A közoktatásügyi miniszter Mangu Jenő alsóvereczkei állami tanítót, városunk fiát igazgató-tanítóvá léptette elő.

— Az iparos tanoncziskolába a beiratások az 1909—1910. tanévre szeptember 6-tól 14-ig, naponként d. u. 5—6 óra között eszközöltetnek a ref. fiúiskolában és pedig: szeptember 6—7-én az előkészítő,

8—9-én az 1-sö osztály, 10—11-én a Il-ik osztály, (12-én, vasárnap beírás nincs) és

13-án a III. osztályba lépő tanonezoknak. A tanítás szeptember 15-én, szerdán kezdődik. Fölkérem azért a tanoncztartó iparosokat, hogy tanonczaikat ezen időben pontosan Írassák be. A szept. 14-ig be nem iratkozott tanonczok mesterei haladéktalanul az iparhatósághoz jelentendők be. Köteles minden tanoncz a beiratáskor magát ellenőrző- és olvasókönyvvel, valamint iró- és rajzeszközökkel ellátni. Végül megjegyzem, hogy miután eddig a tanonczok a beírásra rendesen csak az utolsó egy-két napon jelentkeztek s igy, mig a beírás első napjain iratkozó alig volt, az utolsó napokon any- nyira összetorlódtak, hogy a beírást nyugodtan eszközölni nem lehetett: azért lett most minden egyes osztály beirási napja külön-külön meghatározva, melyhez minden tanoncz — saját érdekében — alkalmazkodni köteles. A beirási idő lejárta után a fölvételt már csak a napi tanítás bevégzése, tehát esti 7 óra után eszközölhetem. Nagykároly, 1909. szept. 2-án. Lukács Mihály, iparos tanonczisk. igazgató.

— Szüreti mulatság. A nagykárolyi Protestáns Társaskör f. hó 19-én szüreti mulatságot rendez, melyre az érdeklődők figyelmét ezúton is felhívja a rendezőség.

— Heves Béla színtársulata jelenleg Nagykőrösön tartja előadásait nap-nap után zsúfolt ház mellett. Kőrösről Szilágy- somlyóra, majd városunkba vonul a társulat, melynek névsorát alább közöljük. Nők: Mar- kovits Margit hősnő, Heves Béláné, Dénes Ella koloratur énekesnő, Lugosi Irén énekesnő, Szelényi Emilné komikáné, Wirth Sári naiva, Aitner Ilka, Gömöry Vilma, Róna Rózsika tánczosnő, Schmied Anna tánczosnő és karnö, Kovács Lenke karnő, Rajmon Erzsi tánczosnő, karnö, Rónai Imrénó karnő, Nemes Bella tánczosnő, Desenesz Margit karnő, Székely Ilonka karnő, Markovicsné karnő. Férfiak: Follinusz Aurél rendező, Szende Ferencz baritonista, Jenke Rezső énekes bonvivan, Murányi Ferencz tenorista, Cakó Vilmos titkár, Herczeg Vilmos, Rónai Imre, Somogyi Károly, Szilágyi Ernő hősszerelmes, Sipos Zoltán, Hajsinek Rezső karmester, Kőszegi Károly, Rovó István, Horváth Gyula, Stoll Károly, Sárosi Nándor, Antal János, Juhász Jenő, Markovits Henrik kardalosok. Kecskeméti Miklós súgó.

— A czigányügy rendezése. Vörös György tapolczai járási számvevő hosszú időn át tanulmányozván a czigánykérdést, a kóborczigányok megrendszabályozása indokából egy a mai kor követelte tömör, mindenre kiterjeszkedő törvényjavaslatot készített és múlt hó 18-án terjesztett fel a belügyminiszterhez.