Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-28 / 4. szám
lainvilágitás bevezetéséért 76 K 24 f-t, a terein elrekesztéseért 180 K-át, egyéb beruházásokra 44 K 60 f-t költött. A folyó évre 3135 K bevétellel szemben 3135 K kiadás és 169 K pénzmaradvány irányoztatott elő. Elhatároztatott, hogy a rendes közgyűlés február hó 21-én, határozatképtelenség esetén február hó 28-án délután 2 órakor a városháza tanácstermében fog megtartatni, mely alkalommal a számvizsgáló-bizottság tagjai Bekker Orbán, Komáromy István és Orosz János, valamint Bálinlffy József, ifjú Barag Sándor, Csőkör István, Kirilla Adolf, Kovács Lajos, Májerhoffer József, Makranczy Ignácz és Nagy Pál kilépő elöljárósági tagok helyei választás utján betöltendő lesz. Elhatároztatott végül, hogy a tanonczkiállitást az eddigi szokáshoz híven pünkösd másodnapján ez idén is — még pedig a városi tornacsarnokban fogják megtartani. — Gyűjtés az olaszországi földrengés által elpusztitottakért. Az egész országban serényen folyik a gyűjtés, hogy a szerencsétleneken némileg enyhítsenek. Városunk társadalma is már megmozdult. A szatmári püspök február hó 2-ára, Gyertyaszentelő-Boldogasszony ünnepére rendelte el a templomi gyűjtést. Kiknek érző és irgalmas szivük van, járuljanak hozzá a nagy nyomor könnyeinek letörlésére. — A Szatmárvármegyei Takarék- pénztár r. t. f. hó 31-én délelőtt 11 órakor saját helyiségében tartja 14-ik évi rendes közgyűlését. A tárgysorozatban a szokásos tárgyakon kívül 8 igazgató-tanácsosi állás betöltése is szerepel. Az igazgatóság jelentése Domahidy Sándor volt vezérigazgató elhunytáról kegyelettel emlékezik meg. Majd jelenti, hogy 110,914 K 01 f tiszta nyereség van, mely úgy osztandó fel, hogy 4000 drb részvény után á 20 K 80,000 K, tartalék növelésére 11,000 K, nyugdíjalapra 2218 K, közművelődési és jótékony czélokra 1109 K, osztalék tartalékalapra 10.000 K fordittassék s a jövő évi nyereségszámlára 6587 K át- vilessék. A jelentéshez van kapcsolva a szatmári fő-, valamint a fehérgyarmati és szinér- váraljai fiókintézetek mérleg- és nyereségveszteség számlája, valamint a közraktár forgalmi kimutatása. — Az Első Nagykárolyi Műgőz- malom r. t. február 7-én délelőtt 9 órakor a gőzmalom telepén tartja 4 ik évi rendes közgyűlését, melynek tárgysorozatában a szokásos tárgyakon kívül 3 felügyelő biz. rendes és 1 felügyelő bizottsági póttagnak 3 évi időtartamra való megválasztása szerepel. Az évi jelentés meleg hangon emlékezik meg a részvénytársaság volt elnökének néhai Kaufmann Mártonnak elhunytáról. A zárszámadás 73,884 K. 20 f. nyereményt tüntet fel, melyből az értékcsökkenési tartalékalapba 30,000 koronát utalnak s igy a tavalyi nyereményáthozattal 44,281 K. 12 f. áll a közgyűlés rendelkezésére, melynek felosztására nézve az javasoltatik, hogy a tartalékalap dotálására 10,000 K, osztalékra 1000 drb részvény után 30 koronájával 30,000 K, az igazgatóság tiszteletdijára 3600 K. fordittassék, a jövő évi nyereségszámlára 681 K. 12 fill, átvitessék. A szelvényeknek február 9-től a telepen vagy a Kereskedelmi és Iparbank r. t.-nál való kifizetése javasoltatik. — Figyelmeztetés. A gazdasági géptulajdonosok figyelmébe. 168—1909. K. sz. Az 1907. évi XIX. t.-cz. 3. §-a a géptulajdonosokat kártérítési felelősség mellett kötelezi, hogy az összes gazdasági gépeik mellett alkalmazott összes munkásokat — ideértve a gépészt is — az orsz. gazdasági munkás és cselédsegélypénztárnál baleset ellen biztosítsák, ez a felelősség még abban az esetben is a géptulajdonóst terheli, ha akár valamennyi gépmunkást, akár azoknak csak egy részét is nem a géptulajdonos, hanem a csépeltető gazda állítja a géphez. A gép- munkásokat vagy úgy lehet biztosítani, hogy a rendkívüli tagok sorába beíratják, vagy úgy, hogy a munkások neveit meg nem jelölik s általányban biztosítják azokat, kik az illető gépmunkát végzik; az a gépmunkás, aki a rendkívüli tagok sorában van biztosítva, .akkor is segélyre jogosult, ha a gépmunkát 11 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE abbanhagyja és másutt éri baleset, de ebben az esetben azt az uj munkást, aki öt a gépmunkában felváltja, újból kell biztosítani, mert itt mindig a személy van biztosítva. Az a gépmunkás ellenben,. aki általányban van biztosítva, akkor, ha nem a biztosított gépmunkánál éri baleset, segélyt nem kap, de viszont azt az uj munkást, aki őt a gép- munkánál felváltja, nem kell újból biztosítani, mert itt mindig a foglalkozás van biztosítva. A gépmunkások biztosítását nem lehet úgy eszközölni, hogy azoknak csak egy része, pl. csak a kéveadogatók biztosíttatnak nevük megjelölése nélkül, másrésze pedig nevük megjelölésével a rendkívüli tagok sorában, hanem úgy az illető gép mellett dolgozó munkásokat — ideértve a gépészt is — együttvéve általányban biztosítja, vagy pedig mindnyájukat külön-külön — nevük megjelölésével — a rendkívüli tagok sorában. Azok a géptulajdonosok, akik a gépmunkások kötelező biztosítását azok nevének megjelölése nélkül óhajtják eszközölni, erre vonatkozó 17. sz. mintájú ürlapnyilatkozatai- kat az országos gazdasági munkás- és eseléd- segélypónztárhoz Budapest, V., Alkotmány- utcza 16. sz., egyidejűleg a megfelelő biztosítási dijat lehetőleg mielőbb terjesszék fel, mert aki korábban eszközli a biztosítást, több dijat úgysem fizet, ellenben amellett, hogy a biztosilásra vonatkozó jogát tovább élvezi, kétségkívül előnyös ránézve, ha a gépmunka tényleges megkezdése idején nem kell sietnie a biztosítással, mert annak gondját idejekorán elvetette. Minden gazdasági gépberendezést (cséplőgép, szecskavágógép, fürészelögép, darálógép stb.) külön-külön rovatába a nyilatkozatnak kell bevezetni és külön-külön kell a biztosítási dij megfelelő teljes összegét megfizetni, még az esetben is, ha a különböző gazdasági gépek mozgásba- hozatalára ugyanazon mozgató erő szolgál, mert nem az erőt szolgáltató gép képezi a biztosítás tárgyát, hanem a munkát végző gazdasági gép. Egy gazdasági gépberendezést az illető munkát végző gép, a mozgatásra szolgáló, az erőt szolgáló, az erőt szolgáltató mozgonynyal együtt képez. Miről a gazdasági góplulajdonosokat azzal értesítem, hogy az általánybiztositáshoz szükséges 17. sz. nyomtatvány a közigazgatási jegyzői hivatalban szerezhetők be. Nagykároly, 1909. január 13-án. Debreczeni István, polgármester. — A helybeli „Fillérbank mint Szövetkezet“ szintén kiadta üzleti jelentését és első zárszámadását az 1908. (csonka) üzletévröl. Eszerint az első évtársulat tagjainak száma 673-ra emelkedett és a tagok 3820 üzletrészt képviselnek, a második évtársulata 186 tag 228 üzletrésszel megalakult, az első kilencz hónapban 71,993.50 korona lörzsbetét állott rendelkezésre mint alap, a váltótárcza 251,457 K 22 f-t tesz ki s az intézet 114,218 K 12 f takarékbetéttel rendelkezik. Minthogy a szövetkezetnek 3520 K 92 f nyeresége van, azt javasolja az igazgatóság a közgyűlésnek, hogy ebből az 1908. I. évtársulatnak haszonrészül 6°/0, vagyis 1776 K 20 f adassék, veszteségi tartalékalap létesítésére fordittassék 1700 K, 44 K 72 f pedig jótékony czélra fordittassék. A közgyűlési tárgysorozatban a szokásos tárgyakon kívül egy igazgatósági tag helyének két évi időtartamra, négy felügyelő-bizottsági rendes és két póttagnak két évi időtartamra leendő választása és az alapszabályok nehány szakaszának megváltoztatása is szerepel. — Hirdetmény. 3—1909. sz. Az 1900. évi XVI. t.-cz. 8-ik §-a értelmében minden munkaadó köteles a szolgálatában álló minden egyes gazdasági cseléd után az országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár javára évenként 120 fillért a községi elöljáróságnál (városi tanácsnál) adó módjára befizetni. A 120 f-t még abban az esetben is egész összegében kell megfizetni, ha a cseléd a munkaadónál nem is egész évben, hanem, pld. csak egy hónapig szolgált. Éppen ezért a 120 f-es hozzájárulási dij fizetése czéljából köteles a munkaadó minden cselédváltozást a községi elöljáróságnál haladék nélkül bejelenteni. A 120 f-es hozzájárulási dijat azon cselédek után, kik már az előző évben is ugyanazon munkaadónál szolgáltak, legkésőbb április hó 1-ig, a változott és újonnan felfogadott cselédek után pedig a szolgálatba lépéskor azonnal meg kell fizetni. Az elöljáróság köteles a 120 f-es hozzájárulni dijat a munkaadóktól még abban az esetben is elfogadni, ha a vonatkozó összeírás bármely okból nincs az elöljáróságnál, köteles továbbá annak átvételéről nyugtát adni, melynek hátsó oldalán névszerint fel- tüntotendök azon gazdasági cselédek, kik után a befizetés történt. Felhivatnak a munkaadók, hogy a 120 f-es hozzájárulási dijat pontosan befizetni s a cselédváltozásokat haladék nélkül bejelenteni el ne mulasszák, mert ha e törvényes kötelességeiknek pontosan eleget tesznek, a gazdasági cselédeiknek balesetei ellen felmerült költségeket megtéríti, ellenben ha ezeket elmulasztják, baleset folytán sérült cselédeik, illetőleg ezek örökösei az illető munkaadóktól épen olyan baleseti segélyezést követelhetnek, mint aminőtől a pénztárral szemben elestek. Az országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár központi igazgatóságának Budapesten, 1908. évi deczember hó 12-én tartott üléséből. Gróf Keglevich Gábor s. k. ig. elnök. Dr. Fáy Gyula s. k. ügyvezető-igazgató. Eladó borok. A peéri szőlőhegyen termett 15 hektoliter 1905. évi, — 15 hektoliter fehér 1906. évi és 50 hektoliter ■ULjloor együtt vagy külön-külön is, jutányos árért eladó. Értekezni lehet lapunk kiadóhivatalában. Pfuyásmt. A Nagykárolyt Ipari Hitelszövetkezet mint az Országos központi Hitelszövetkezet tagja KÖNYVELŐI ÁLLASRA pályázatot hirdet Fizetés évi 600 korona. Pályázati kérvények 5 c h n é b 1 i Károi^ igazgatósági elnökhöz 1909. február hó 14-ig nyújtandók be. Nagykároly, 1909. jan. 20. i_i Igazgatóság. n
