Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-29 / 30. szám
3 időközökben egymásután kopogtat kérvényével a kormánynál, azt hiszem meg lesz a kivánt eredmény. Eger város képviselőtestülete indítványomra e hó 17-én tartott üléséből terjesztett fel kérvényt a bel- és pénzügyminiszterekhez a jelzett összeg kiosztása iránt. Terjesz- szen hasonló kérelmet a legközelebbi képv. test. üléséből minden törvény- hatósági és r. t. város a miniszterekhez s addig sürgesse a kormányt, mig ügyünket dűlőre nem jutattja. Felkérem t. kartársaimat arra is, hogy az arczképes vasúti igazolványok megadása tárgyában keletkezett miniszter- tanácsi határozat teljes mérté kbeni végrehajtása iránt is intézzen kérelmet a képv. testületből a bel- és kereskedelemügyi minisztériumhoz, ne tegyenek különbséget a v. tisztviselők között, de még egyrészt a városi tisztviselők, másrészt az állami és törvényhatóságiak között sem. Adják meg a kedvezményt mindnyájunknak, s családtagjaink számára is, sőt kérjük, hogy a kedvezményt esetleges nyugdíjaztatásunk után is megtarthassuk csak úgy, mint az állami és törvényhatósági tisztviselők. Láttuk a legközelebbi múltban, hogy más szakmabelieknek csaknem minden kívánsága teljesült — megfelelő utánjárás és szorgalmazás után. Kérjünk és szorgalmazzunk mi is mindaddig, mig érdekeink kellő méltánylásra nem találnak. Eger, 1909. julius 22. Jankovics Dezső polgármester. HÍREK. — Személyi hir. Dr. Falussy Árpád főispán és neje f. hó 24-én Bikszádfürdőre utaztak s onnan 31-én térnek vissza érend- rédi birtokukra. — A Polgári olvasókör — mint már jeleztük — augusztus 1-én leplezi le néhai Jánosnak, a magyar nyelv költői ereje első hirdetőjének; az országos irodalmi hatású biblia fordítónak, Károlyi Gáspárnak bölcsője itt ringott. Gvadányi József és Kölcsey Fe- rencz gazdag ágazatu működésének javarésze Szatmármegyéhez fűződik. Pap Endre, a kiváló publiczista és neves költő, Szend- rey Julia, Petőfi legmélyebb és igaz szerelmének költői kifejtője s a hitvesek hitvese, Bartók Lajos, a derék drámairó és érdemesebb lírikus, Lendvay Márton, a nevezetes drámai jellemszinész, Bodnár Zsigmond, a filozófus irodalom történetiró, Kiss Áron, a neveléstudomány alapvető munkása, Jend- rassik Jenő, a fiziológiának európaszerte hires tudósa, Barna Ferdinánd és Gsengeri János, neves műfordítók, Kovács Gyula, a költői lelkű Shakespeare alakitó, Acsády Ig- nácz, a jeles történetbölcselő, Zolnay Gyula, nyelvemlékeink szorgalmas kutatója és magyarázója, Schönherr Gyula, a buzgó és érdemes történetiró és Bársony István, az Ecsediláp ragyogó, színes tollú Írója, mind Szatmárvármegyében láttak először napvilágot és itt szívták magukba vagy a magyar tudomány szeretetét, vagy a költői ihlet melegét... Szatmárvármegye s főképen Nagykároly városa a nagy irodalmi férfiak s művészi lelkeknek minden korban meleg ágya volt s igy a magyar irodalom történet ismertetőjének nagyon szerencsés helyzete van, mert hiszen a helyi viszonyokból kiindulva az önképző-kör keretében a mult s a jelen hírneves férfiainak méltatásával szoros érzelmi, szülőföldi kapcsolatot teremthet, érdeklődést és szeretetet ébreszthet a tanuló ifjúság lelkében az általános nemzeti irodalom iránt is. * * * NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ Károlyi István gróf arczképét. Az ünnepségre özv. Károlyi Istvánná grótné, Károlyi Gyula gróf és neje Károlyi Melinda grófnő valamint Károlyi György gróf átiratilag hivattak meg. A néhai gróf életnagyságu kiválóan élethü térdképét Hermann Richier festőművész után Wittich Eperjesi Károly festette. Ugyanaz a művész, aki Károlyi István gróf portraitját a Nemzeti Casinó számára is megfestette. A képet Schnébli János postafőnök főtiszt készíttette és ajándékozta a Polgári olvasókörnek, részint az elhunyt gróf iránti kegyelet s tisztelet jeléül, részint hogy maradandó emléket hagyjon az olvasókör történetében elnöksége idejéről. A kitűnő festmény dúsan aranyozott faragott farámába van foglalva. — Elhalasztott tárgy sorsjáték. A pénzügyminiszter a szatmári ref. egyház tárgysorsjátékának húzását újabban október 25- re halasztotta. — Szerződtetés. Heves Béla színtársulatunk igazgatója újabban Markovits Mar- gitot, a vidék egyik legkiválóbb drámai színésznőjét szerződtette társulatához. — Gyászeset. Egy tisztes, puritán jellemű, derék ember szűnt meg élni folyó hó 24-én. Spitz Antal földbirtokos, a helybeli status-quo izr. hitközség elnöke életének 80-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. — Egyike volt ő azoknak, akik csendesen, zajtalanul, de annál eredményesebben munkálkodnak, elismerést érdemelvén ki embertársaitól. Részt vett a közügyekben mint városi képviselőtestületi és megyebizottsági tag, de mint hitközségi elnök elévülhetetlen érdemeket szerzett. 12 évig működött a hitközség élén, melynek ügyeit éltessége daczára modernül és liberálisán gondolkozva vezette. Az ő nevéhez fűződik a templomi esketés behozatala, az ő hazaíisága irányította a templomi, kizárólag magyar szónoklatot követelők táborát. Az egyház anyagi ügyeit is ő hozta teljesen rendbe. A szegényeket segítette, embertársai iránt jóindulatú volt, tisztelték s becsülték' 'tft. Halála hírére kitűzték a gyászlobogót a hitközség összes épületeire, a városházára, megyeházára is. Az érdemes hitközségi elnök temetése f. hó 26- án délután volt óriási részvét mellett. A város tisztikara, a hitközség elöljárósága, a Kereskedelmi és Iparbank vezetősége testületileg jelentek meg. A gyászbeszédet Dr Jordán Sándor, szatmári hitszónok mondotta, szép szavakban ecsetelvén az elhunyt fenEzek a didaktikai és pedagógiai eszmék vezéreltek arra, hogy Nagykároly nagy fiának, a múlt század első felében irányokat jelző halhatatlan irodalmi munkásának az egykorú szépirodalmi folyóiratokba szétszórt költeményeit összeszedjem és születésének százados évfordulójára, 1911-re a teknikai módozatok felhasználásával az irodalomkedvelő közönség elé bocsássam. Jelen kis tanulmányomban főleg e versekre támaszkodva Gaal József működésének csupán sark pontjait jelölöm meg: irói helyét, eszmevilágát és költészetünk fejlődésére tett hatását csak általánosságban világítom meg. II! Magyarország irodalmi és politikai állapota a múlt század 30-as éveiben. Gaal József irói s költői működésének okai. Munkásságának ágazatai és helye irodalmunkban. A XIX. század 30-as éveiben hazánkban az irodalmi és politikai viszonyok sokat változnak. A haldokló klasszicizmus mellett a nemzeti romanticizmus bontja ki mindjobban erősödő szárnyát. Az alkotmány győzelme, Széchenyi István föllépése, az akadémia megalakulása eszmeforrongást támaszt társadalmi életünkben és Pest irodalmi köreiben. A nemzeti géniusz varázsütésére a nagy férfiaknak egész serege támad, önzetlen munkásságuk nyomában mindenfelé uj vágyak törnek elő a lelkekből, az elvénhedt rendi alkotmány bástyái roskadozni kezdenek. Az átalakuló Magyarország uj berendezésén vállvetett erővel munkálkodnak állam- férfiaink és szónokaink, íróink és költőink, i A politikában és irodalomban a demokratikölt gondolkodását, érdemekben gazdag, munkás életét. Majd Rooz Samu ügyvéd a hitközség nevében búcsúztatta el a halottat a következő beszéddel: Szomorú kötelességet teljesítek, tisztelt gyászoló gyülekezet! Hitközségünk nevében mondok búcsút érdemdús, elhunyt elnökünknek. Utolsó búcsúszót, mig itt ravatalánál először róvja le hitközségünk 12 hosszú éven át önzetlenül végzett fáradalmas és sikeres munkájáért őszinte hálájának adóját. Igen, most először ! mert közismert szerénységével életében mindig kitért az elismerés megnyilatkozása elől! Most már nem térhet ki előle! De nem bántom meg iránta érzett kegyeletünket azzal, hogy koporsójánál zengjek neki életében el nem fogadott dicshym- nust, sőt akarva sem tehetném, mert én — kit drága halottunkhoz vérrokonság kötelékei is fűznek, kit legbizalmasabb barátságával tüntetett ki — a gyásznak ezen nehéz órájában elérzékenyültebb és elfogultabb vagyok, semhogy érdemeit megfelelő szavakkal méltatni tudnám. Minden szónál szebben szólnak tettei, megörökitvék azok hitközségünk évkönyveiben. Tizenkét év történetének minden kimagasló mozzanata elválaszthatlan Spitz Antal nevétől. — Életrajza is rövid 3—4 szóban foglalható össze: „tisztességes, becsületes és folytonos munka“. íme egész élettörténete! Fiatalabb éveit kizárólag családjának szentelte és csak mikor ez iránti kötelességének eleget tett, oly korban, midőn mások már nyugalomba mennek, ő ekkor lépett a közügyek terére és engedve a bizalom hívásának, válságos helyzetben volt hitközségünk élére állott, erős, biztos kezeivel orvosolta anyagi bajainkat, fejlesztette és magasabb színvonalra emelte intézményeinket. — Csodálatosan harmonikus vegyülete volt személyében a régi hagyományok iránti tiszteletnek a jelen kor felvilágosodottságá- val, — teljes összeegyeztetése az — úgyszólván — internationalis jellegű vallásosságnak a leglelkesebb hazafisággal. E téren láttuk utolsó szereplését. Ily magas korban szokatlan erélylyel kérte, követelte, kiküzdötte, hogy vallásunk igéje templomunk szószékéről magyarul hirdettessék. — Most már befejezted minden munkádat. Térj pihenni, —■ mély bánattal átadjuk földi maradványaidat az általad oly nagyon szeretett magyar anyaföldnek ! Fájdalmunk ne zavarja szelíd álmaidat. Elkísérjük hamvaidat utolsó útjára, de szellemedet hagyd nekünk örökrészül, vikus eszmék ébresztő fuvalma érzik s a múlt dicsőségének zengedezése helyett Széchenyi István korszakalkotó jelszavára a jobb jövő reménye lelkesíti a hazafiak keblét. Az irodalom többé már nem magánszórakozás, a részleges költői irányok már nem egyes társadalmi osztályok gyönyörködtetését czéloz- zák, mert a romantikus eszmevilág hatása széles mederben kiterjed a magyar haza lakóinak majdnem minden rétegére, az irodalom kezd hatni az egész nemzetre, az olvasó közönség is folyvást növekszik, az irók és költők anyagi s társadalmi helyzete javulást mutat, a fejlődés, a győzelem bizonyosnak látszik, a diadal előérzete fokozza a harcz erejét s a szebb jövő reménye feledteti a ragyogó múltat és a küzdelmes jelent. A költői műfajok elmélete és gyakorlata kiszélesedik, a magyar költészet alakban és tartalomban még eddig el nem ért tökéletességre törekszik, leveti magáról a klasszicizmus bilincseit s a magyar szellem a nyugat- enrópai modern eszmevilággal olvad össze és nemzeti alapra helyezkedik. Az eposz, költői elbeszélés, novella, dráma, népdal, románcz, ballada, genrekép és regény mind bevonul a magyar költészet berkeibe s bár a nyugateurópai irodalom hatása külsőleg érezhető, de a tárgy honi, az érzés hazafias s a költői ihlet forrásaivá a magyar történelem s a jelen közállapotok lesznek. * * * Ilyen politikai, társadalmi és irodalmi viszonyok közt lép a költészet terére Gaal József, kinek működése a 30-as és 40-es években alig terjed 10—15 esztendőre, de abban az időben alig van iró, kinek nevével
