Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-20 / 20. szám
V XXVI. évfolyam. \ •:A * \ Nagykároly, 1909. május 20. »Hi -i ! > T9! i 20. szám. NAGYKÁROLY És VIDÉKÉ Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden csnf© rtökön. Előfizetési árak: Egész évre .............................8-— kor. Fél é vre.................................A— „ Ne gyedévre.........................2-— „ Egyes szám.........................—'20 A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf szerkesztő. A szépirodalmi részt vezeti: Simkó Géza főmunkatárs. Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. i Laptulajdonos és kiadó : Sark \di N. Zsigmond utóda. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. szám. (A zárdával szemben) I Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. A bankkérdés. Az 1867. évi Xll-ik törvényczikk, mely Deák Ferencz bölcsességének köszönheti létét, igyekezett hazánkban és Ausztriában a nyugodalmas, békés kormányzat lehetőségének alapját megteremteni. Ezen egyességben világosan körül van Írva, hogy mi képez közös ügyet mi nem, ki van mondva, hogy a pénzverés és pénzkibocsátás joga valamint a bankügy nem közösügy, hanem külön megegyezés tárgyát képezik. A 68. §. pedig igy szól: „Magától értetődik, hogy ha és mennyiben a fentebbi 58—67. §-okban elsorolt tárgyak fölött az egyezkedés nem sikerülne, az ország önálló törvényes intézkedési jogát magának fenntartja s minden jogai e részben is sértetlenek maradnak.“ A törvény 3-ik §-a pedig világosan kimondja, hogy Magyarország alkotmányos közjogi és belkormányzati önállása sértetlenül fenntartassék. És mégis mit tapasztalunk? Tapasztaljuk azt, hogy noha az osztrák-magyar bank szabadalmát megadó 1878. évi XXV., a szabadalmat meghosszabbító 1887. évi XXVI., 1898. évi 1., 1899. évi IV. és 1899. évi XXXVI. t.-czikkek kimondották, hogy az osztrák-magyar monarchia mindkét államát önálló jegybankok felállítása tekintetében megillető és kölcsönösen elismert jog a legközelebbi időre igénybe nem vétetik, tehát a magyar nemzetnek az önálló bank felállítása iránti joga elismertetett, de az osztrák magyar banknak a szabadalom csak bizonyos időre adatott meg, illetve hosz- szabbittatott meg, daczára annak, hogy a szabadalom 1910. évi deczember hó 31-én lejár, az önálló nemzeti jegybank felállításának mégis akadályai vannak. Ne vitatkozzunk most azon, hogy mi jó az országnak, az-e, hogy az osztrák-magyar bank szabadalma meg- hosszabbittatik-e vagy egy önálló nemzeti bank állittatik-e fel; hagyjuk ezt nyílt kérdésnek. A tény az, hogy Őfelsége a király azon törvényeket, melyekben a két államot önálló jegybankok felállítása tekintetében megillető jog kölcsönösen elismerve és határozottan fentartva lett szentesítette s a szentesitési záradék szerint: „azokat összesen és egyen- kint helyeseknek, kedveseknek és elfogadottnak nyilvánítván, hozzájuk kiTÁRCZA. Levél a fiamnak. Megjött, megjött a levélke, Epen tegnapelőtt délbe’! Olyan szépen volt megírva: Nem volt benne semmi hiba! Nézegettem, olvasgattam, Büszkén gyönyörködve abban! Úgy örült a szívem, lelkem: Leírni azt —- lehetetlen! Itthon leszel már maholnap! Hova szíved vágyi vonnak. Várjuk is az érkezésed: Ünnepnap lesz az tenéked! Mert, ha megállód a helyed S a vizsgádat jól leteszed: Akkor... akkor... — mit is mondjak ? — Én leszek a legboldogabb! Sallay Lajos. A nagyvilág népei között. Az st. louisi világkiállításon. Irta: Vértesi Károly. II. Feltűnést keltenek a Mexicói Köztársaság- ; ban lakó cocopas indiánok, akik közül húszán jöttek el a kiállításra. Csontos alakok. Valamikor több százezerből álló néptörzs j volt, ma alig vannak már 800-an, földmüve- | léssel és halászattal foglalkoznak, szorgal- I matosak, levetették a hiányos ruházatukat, elfödik a testüket egészen, mert járnak a ! polgáriasuk népek viseletében. Az a kérdés merül most már fel, miért pusztul mégis Amerika őslakója, az indián ? Azért, mert az anglo-amerikai települők kiszántották őket földjükből, lassanként meg- { vették tőlük azt. Azután nem lehetett kibe- j csülni őket az elfoglalt helyükről. Az indiánok kivándorlása követte ezt a cselekményt. Megfogyott a bölény csorda, elfogyott a táplálék. Ügynökök zsarolták azután az indián népet. Ha önvédelemre keltek, ólomgolyóval és kardéllel, hadsereggel verték le őket, cselezve csalták tőrbe a törzsfőnöküket. A vér el se párolgott még a földön, uj vért ontottak, véresek, vörösek lettek a zöld mezők. Olvasrályi megegyezésünket, jóváhagyásunkat adtuk s azokat királyi hatalmunknál fogva helybenhagytuk és megerősítettük, biztosítván híveinket az országos főrendeket és képviselőket, miszerint minden a fen beigtatott törvényczik- kekben foglaltakat mind magunk megtartjuk, mind más híveink által is megtartatjuk, miként is a jelen levelünk ereje és biztonsága szerint elfogadjuk, helybenhagyjuk és kir. aláírásunkkal megerősítjük.“ Nem szenved tehát kétséget az, hogy a magyar nemzetnek az osztrák- magyar bank szabadalmát meghosszabbítani vagy meg nem hosszabbítani szabadságában áll és a nemzetnek ezen ügyébe Őfelségén kívül másnak bele- szólani joga nincs, tehát Ausztriának ezen kérdéshez semmi köze. Nem szenved kétséget továbbá az, hogy Őfelsége a király elvileg egy önálló nemzeti bank felállítása ellen kifogást nem tesz, de szerintünk nem is tehet. Ha tehát a parlament többsége a közös bank szabadalmát többé meghosszabbítani nem akarja és az önálló nemzeti bank felállítása mellett foglal állást, akkor a többségi akaratot respektálni kell, hacsak azt a kifogást tunk eleget az indián háborúkról még 1890- ben is. Szóval, az Egyesült Államok mostohán bánnak az indiánokkal, mert Canadában, az angol fenhatóság alatt boldogulnak. Az Indián Office, tessék-lássék féle eredményekkel, cselekedetekkel polgáriasitani igyekszik az indiánokat, a czivilizáczió áldásait igyekszik beléjük verni. Akiké volt valamikor ez az egész föld, melyen az Unió államai felépültek, azokat most kónyre-kegyre eltelepítik külön területekre, az Egyesült Államok nyugati részeibe szorítják. Akarják is őket, nem is. Idem veile atque nolle elvet tartják. Kezdetben az Unió összes indián lakosságát az 1837. évben kiszakított Indián területre akarták szorítani, ahol olyan magasra nő meg a fü, hogy a lovak eltűnnek a kékes-zöld füerdőben. de a harmadfél százezer közül csak 75,000 van most itt, a fehérek már többen vannak. 1891. évben Oklahama néven uj területet kaptak az indiánok. A törzsfőnökök békepipát szíhattak. A cserokéz halad a polgáriasodás utján, kivetkőzik az ősök szokásából, erkölcséből, iskolákat tart, angolul beszél, iparral foglalkozik, a földét műveli, barmot tenyészt s. a. t. Az iskolákat öregek is látogatják, három nemzedék is egyszerre hallgatja az oktatást,
