Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-13 / 19. szám
2 kozó közgyűlési jegyzőkönyvnek megsemmisítése és hatályon kívül helyezése iránt. A közgyűlés elrendelte a jegyzőkönyvre annak rávezetését, hogy az semmis és hatálytalan. Városunk ügyei közül a közgyűlés a következőket intézte el: Jóváhagyta az Illyés Olivérrel és nejével ingatlan vétel tekintetében kötött szerződést, az építési szabályrendelet módosítása tárgyában kelt határozatot. Felirt a közgyűlés városunkban egy hordó jelző hivatal felállítása iránt. Jóváhagyta az állami elemi iskola felállítása tárgyában kelt határozatot, az 1908. évi gyámpénztári számadást. Jakabffy Gábor helybeli lakosnak a Szé- chenyi-utcza keleti oldala útvonalának megállapítása ellen beadott felebbezésnek elutasításával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az elhagyott gyermekek tartásdijának megtérítése tárgyában kelt kérelmet fedezet hiányában teljesíthetőnek nem találta ugyan, azonban államsegély engedélyezése iránt a belügyminiszterhez feliratot intézett. A közgyűlés berekesztése előtt Baudisz Jenő, Madarassy László és Báthy Lajos az esküt letették, mire elnöklő főispán a jegyzőkönyv hitelesítésére Debreczeni István és Dr. Adler Adolf bizottsági tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete f. hó 9-én vasárnap délelőtt a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tartott, mely rendkívül gyengén volt látogatva. Debreczeni István polgármester pontban 10 órakor az elnöki széket elfoglalván, üdvözölte a megjelent képviselőtestületi tagokat és előadta, hogy főleg az építendő állami elemi iskola részére való telekvétel kérdése tette szükségessé a mai rendkívüli közgyűlés összehívását. Áttérve a tárgysorozatra tárgyalás alá vétetett Lörincz György és társainak a nagykárolyi 304. sz. betétben -f- 2. sor, 1009. hr. sz. alatt foglalt 115. Q-öl terület tulajdonjogának nevükre átíratására alkalmas nyilatkozat kiadása iránti kérelme ; minthogy ezen ügy már harmadszor került közgyűlés elé s igy a képviselőtestület a megjelentek számára való tekintet nélkül határozni jogosított volt e kérdésben a jogügyi, pénzügyi-bizottság és a tanács javaslatának elfogadása mellett a felolvasott szerződés, —- mely szerint a város a kérdéses telek tulajdonjogát kérelmezőknek átengedi — névszerinti szavazással egyhangúlag elfogadtatott és a határozat jóváhagyás végett a törvényhatósághoz felterjeszteni rendeltetett. Következett a régi fürészgyár-telep vasút mellöli részéből lerakó helyül 1240 Q-öl területnek 4960 koronáért a város részére leendő megvétele kérdése. A pénzügyi bizottság és a tanács a kérdéses telek megvételét javasolták ugyan s a polgármester is szükségesnek tartotta volna annak megvételét, minthogy azonban ezúttal átjáró utat még nem sikerült a kérdéses telekhez kapni, az uradalom pedig az elővásárlási jogot a város számára fenntartja, polgármester az átjáró ut megszerzéséig az ügyet a napirendről levenni javasolta, mit a közgyűlés elfogadott. Tárgyaltatott ezután a létesítendő állami elemi iskola elhelyezése czéljaira a város részére való telekvétel ügye. Polgármester előterjesztése szerint több czélbavett telket megszemléltek a tanfelügyelővel együtt, a legalkalmasabbnak találtatott a hajdú-városi Kiriila-féle telek. A bizottsági tagok egy része a fényi-utezai Mórent-féle telket is alkalmasnak tartja, de a tanfelügyelő ezen telek homlokzati részét nem találja elég szélesnek, e szerint még a Jakabffy-féle telek is megveendő lenne, a mi azonban az előirányzott összeget meghaladná; minthogy pedig ezúttal érdemleges határozatot hozni nem lehetett, polgármester javaslatára a telekmegvétel kérdése a f. évi junius hó 13-iki közgyűlés napirendjére kitüzetett. Ezután az építészeti bizottság és a tanács javaslata elfogadásával elhatározta a közgyűlés a templomköz-utczán végzendő utczakövezéssel egyidejűleg a ref. templom mellett levő földsávnak 165 K költséggel leendő kiköveztetését. Elhatározta továbbá a közgyűlés ugyancsak az építészeti-bizottság véleményével egyezöleg a Fény-utcza 22., 24., 26., 28. és 30. számú telek utczavonalán másfél méter szélességben, a Gróf Károlyi István-utcza 26., 28., 30. és 32. sz. telek északkeleti ut- cza-vonalán pedig 1 méter 25 czmtr szélességben a telek tulajdonosok költségére az asphalt gyalogjáró elkészíttetését és megbízta polgármestert, hogy a Magyar Asphalt r.-társasággal a már megállapítva levő feltételek mellett a szerződést kösse meg. Az Árpád-utczai 21. népsorszámu telek utczai építési (szabályozási) vonala úgy állapíttatott meg, hogy ezen ház utczavonala a Csics és Baragh-féle házak utczavonalával képezzen egy egyenest. Mezőfény község képviselőtestülete a Nagykároly—fényi-ut kikövezése iránti kérelem előterjesztése tárgyában kelt megkeresése folytán elhatározta a közgyűlés, hogy az elöleges lépések megtételének szükségességét nemcsak elismeri, de a megvalósítás tekintetében a kezdeményezést is szükségesnek látja, miért is elrendeli a vármegyéhez egy oly irányú kérelem intézését, hogy a Fény—csomaközi viczinális ut a törvényhatósági utak közé vétessék fel. A Petöfi-társaság megkeresése folytán a közgyűlés Petőfi Sándor arczképének a közgyűlési terem részére 66 korona vételárban való beszerzését elhatározta és elrendelte. Ezután a városban négy évvel ezelőtt letelepültekre vonatkozólag a letelepítési dijat a közgyűlés kirótta, kötelezvén az illetőket, hogy a rájuk kirótt összeget 15 nap alatt és végrehajtás terhével fizessék le. Áz idevonatkozó javaslat kihirdettetett, 15 napi közszemlére kitétetni rendeltetett. Özv. Pásti Gézáné szül. Szűcs Juliánná, Lefkovits Vilmos és Lefkovits Márkus, valamint Tóth László illetőségi ügyében a közgyűlés kimondotta, bogy nevezetteket nagykárolyi illetőségüeknek nem ismeri el. Bélteki János kenderes-utezai 12. sz. telkéhez utczaterületből csatolt 16’25 m2 terület kártalanítási ára Q méterenkint 1 koronában, Brauneisz József Kaplony-utczai telkéhez csatolt 43'20 m3 és Mangu Béla Ver- bőczy-utczai 14/1 sz. telkéhez csatolt 25 55 m2 terület kártalanítási ára Q méterenként 2—2 koronában állapíttatott meg. A f. évi április hó 30-án tartott pénztárvizsgálaton felvett jegyzőkönyv bemutattat- ván, tekintettel arra, hogy különös intézkedés szükségessége fel nem merült, tudomásul vétetett és irattárba tétetni rendeltetett. A közgyűlés tárgysorozata ezzel ki lóvén merítve, polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Bing Mór, Kaufmann Jakab, Kun István, Szalay Bálint és Wächter Károly képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette. NAGYKÁROLY ES VIDÉKE. Színészet. Az elmúlt heti tárgyilagos és jóakaratu kritikánk — úgy látszik — a színház igazgatóságánál méltánylásra talált s szívesen konstatáljuk az igyekezetét oly irányban, hogy az előadások a közönség jogosan táplált igényeinek némileg megfelelő niveaura emeltessenek. Előfordulnak ugyan még észrevehető szerepnemtudások, alakítási s rendezési hibák, de reméljük, hogy a vezetőségnek a megkezdett utón haladva, sikerülni fog azokat mielőbb teljesen kiküszöbölni. A legutóbbi előadásokról referádánkat a következőkben adjuk: Csütörtökön, f. hó 6-án, Herczeg Ferencz „A kivándorló“ czimü színmüvének volt a bemutatója. A budapesti Vígszínházban kiváló sikerrel előadott és nagyszerű színpadi mü elég jó előadásban került színre. Fodor Oszkár (Pálfalvi) kitűnő alakításáról elismeréssel szólhatunk, de ajánljuk, hogy szokjék hozzá egy kissé a lassúbb beszédhez. Kendi (Jessie) ügyesen játszotta meg kedves szerepét. Pénteken, 7-én, zónában s igy természetesen zsuílolt ház előtt ment a „Tatárjárás“, Kálmán Imre szép zenéjü operettje jó előadásban, ugyanazon szereposztásban, mint tavaly, csupán Érczkövy lépett Szende helyébe Lörentey szerepébe. Routinirozott színésznek ismerjük, igy tehát az ily alakítást tőle elfogadhatónak nem tartjuk, több gondot kellene fordítania megjátszandó szerepeire. Tibor, Bállá, Somogyi s a többiek jók voltak. Szombaton, 8-án, Buchbinder-Jarno „Az erdészleány“ ez. operettének volt a premierje. A darab sujetje nem egyéb, mint a mi „Szép Ilonkáink története más nevekkel. Zenéje a magyar operettnek jóval fölötte áll s mondhatni bővelkedik szép részletekben. A czimszerepben Bállá Mariska (Krisztina) temperamentummal játszott és énekelt, mondhatni nagyon tetszett ez igazán force szerepében. Rokonszenvesen játszott Sipos (II. József), Tibor elsőrangúan kreálta a grófnőt, különösen jól nézett ki mint czigányleány. Érczkövy, Szécsi megfelelően illeszkedtek be az előadás keretébe. Az operettet a nagy számú közönség szívesen fogadta. Vasárnap, délután „Bukow, a székelyek hóhéra“ czimü drámát adták a mi jó vasárnap délutáni közönségünk gyönyörűségére meglehetős pongyolán. Este az „Erdészleányt“ ismételték meg telt ház előtt. Hétfőn, zónaelőadásban „Gül Baba“ bájos melódiáit volt alkalmunk hallani. Telt ház nézte végig az előadást, melyben Gábor diák szerepében Bállá Mariskának volt sikeres estéje. Ügyesen játszott, csinosan énekelt és csak tánczában találtunk kifogásolni valót. Leila szerepét Szécsi Emma játszotta, ki tőle telhetőleg igyekezett megfelelni feladatának. A czimszerepet Herczeg játszotta, akin nagyon meglátszott a kedvetlenség, pedig kár, mert ezt a remek szerepet előtte már mástól igen jó alakításban láttuk s az összehasonlítás bizony nem az ő javára üt ki. Hogy miért kellett neki csaknem minden jelenését a színpad hátterében sétálva töltenie el, azt csak ö tudhatja. Mujkó czigány szerepében Rónai okozott nagy derültséget játékával és ügyes kupiéival. Az összjáték és a kar működése jó volt. Boda Ali basa szerepében sokat túlzott. Kedden, csekély számú közönség jelenlétében Dregély Gábor 4 felvonásos komédiája a „Szerencsefia“ került bemutatóra. Maga a darab egy szabólegényből miniszterré lett svindlernek pályafutását tünteti fel, erősen kigunyolta a társadalomnak azt a felületes eljárását, hogy a tolakodó idegennek csak ruháját és fellépését viszi és akceptálja anélkül, hogy tulajdonképen tudná, hogy az illető kicsoda. A svindlernek biztos fellépése, szemtelensége megteszi hatását s beszélőképessége, alkalmazkodása a legmagasabb társadalmi poziczióra emeli. A czimszerepet Fodor Oszkár alakította azzal az ügyességgel és intelligentiával, amelyet tőle már megszoktunk. Határozottan sikert aratott. Mellette is kiemelkedett Kendi Boriska érzelmes játékával és Rónai, ki Reiner Marcell szerepében otthon találta magát. Remekül adta Aitner Reinerné Stefánia szerepét. Jó volt Gömöri Vilma (Emma) Sipos Zoltán (Szontagh tanár) és Halász H. (Sebes). A többi kisebb szereplők is megfelelőek lennének, csak az a szerep nemtudás ne zavarná annyira játékuk hatását. Tegnap szerdán, Lengyel Menyért falusi életképét „Falusi idyll“-t mutatták be gyér közönség előtt. A darab maga olyan, hogy rövid nehány sorban vele foglalkozni lehetetlen s igy a jövő számunkban bővebben fogjuk azt tárgyalni. Az előadás az idei saison eddigi legjobbja volt. A szereplőkről is részletesen legközelebb. HÍREK. — Kinevezés. A király Riedl Gyulát, a kassai ítélőtáblához berendelt bírósági jegyzőt a szatmárnémetii törvényszékhez albiróvá nevezte ki.
