Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-29 / 17. szám

4 — Meghívás. 3382—1909. K. szám. Nagykároly város képviselőtestületi tagjait 1909. május 2-án d. e. 10 órakor a város­háza tanácstermében tartandó rendkívüli köz­gyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1909. április 27. Debreczeni István, polgár- mester. — Tárgysorozat: 1. Az óvodák építésére beadott ajánlatok felelt döntés s a Gróf Károlyi lstván-utczai óvoda helyének végleges kijelölése. (3369—1909. k. sz.; kj.) 2. A villamostelep bővítése ügyében hozott közgyűlési határozatot — módosítással jóvá­hagyó 138—1909. bjkv. sz. törvényhatósági bizottsági véghatározat bemutatása. (3312— 1909. k. sz.) 3. Tasnád község megkeresése a városnak ahhoz leendő hozzájárulása iránt, hogy Szent István napja miatt a f. évi aug. 20-ára eső pénteki heti vásárjának augusztus 19-én, csütörtökön leendő megtartása enge­délyeztessék. (3008—1909. k. szám.) 4. Pál György és kiskorú gyermekei illetőségi ügye. (1979—1909. k. sz.) 5. Diósi Flóra és kis­korú Diósi Magdolna illetőségi ügye. (2284— 1909. k. sz.) 6. Magyar Andrásné sz. Molnár Erzsébet illetőségi ügye. (2851—1909. k. sz.) 7. Bede Antal és Jakabííy Gábor kérelme a 19—1909. kgy. sz. véghatározat rendelkezé­seitől eltérőleg a kispiacztéren készített bó­dénak az építés időtartamára leendő meg­hagyása iránt. (Fj.) 8. Schefler József Ver- böczy-utczai telkéből utczaterülethez csatolt 3'52 m2 terület kártalanítási árának megál­lapítása. (1930—4909. k. sz.; hj.) 9. Rész Pál Ágoston-utczai telkéhez utczaterületből csatolt 12'28 m2 terület kártalanítási árának megállapítása. (2076—1909. k. sz.; hj.) 10. A rendőrkapitányi hivatal pénzkezelésének 1909. évi márczius 30-án történt megvizsgá­lásáról felvett jkönyv bemutatása. (2693—• 1909. k. sz.; hj.) — Városunk jogügyi- és pénzügyi- bizottsága szombat délután 3 órakor kez­dődő ülést tartott, melyen foglalkoztak az állami elemi iskola számára való telekvétel kérdésével, a gróf Károlyi-téren felállítandó óvoda elhelyezésének és egy körakodó és petróleum-tartály elhelyezésére alkalmas te­rület megvételének kérdésével. A bizottság az állami elemi iskola czéljaira a hajduvárosi Kirilla-féle telket, kőrakodó és petróleum- tartály helyéül a Károlyi Gyuláné grófnő tulajdonát képező s a Hitelbank közraktára mellett elterülő helyet javasolja megvenni, az óvoda elhelyezése tekintetében a hozott jogerős határozat betartását javasolta a bi­zottság. — Kitüntetés. A franczia kereskede­lemügyi miniszter védnöksége alatt álló párisi iparkiállitáson a Hercules-sör az első díjjal: a Grand Prix-el lett kitüntetve. Ezen ismert szeretettel ragaszkodott, korábban akarná szeretett fia testét hantjával takarni. S ami vigasztalhat bennünket egyedül az, hogy a dicső nem fog eltűnni sohasem, emléke fenn fog maradni nemzete nyelvében, hazája hő­sei között. És mélyen tisztelt ünneplő közönség, vájjon van-e ennél szebb jutalom a földön ? Mert ha azt, ki életében odaadó szeretettel működött valamely eszme, valamely czél ér­dekében, halála után tisztelet övezi, mennyi­vel nagyobb szeretet, tisztelet illeti meg azt, kit halála után egy haza sajnál, kinek koporsójánál egy nemzet kesereg, kinek sír­jánál egy egész ország gyászol ? ! S ennek a Kölcseynek hatása oly nagy volt, hogy nevéről irodalmi társulatokat ne­veznek, mint városunkban is az oly virágzó „ Kölcsey- egyesületet“. Kedves tanulótársaim! Tekintsetek sze­retettel a „Hymnus“ költőjére és ne feled­jétek öt, kit mindig csak a haza szent sze- retete vezérelt és ki örömet, boldogságot alig élvezett. Akadtak sokan, kik megrágalmazták őt, mert féltek, hogy önzetlensége, tisztasága őket homályositja el... Pedig Kölcsey tisz­tán futotta meg pályáját, mint kit nem az önszeretet, hanem hazájának boldogitása lelkesített. Nézzetek Kölcseyre, nézzétek fáradhatat­AGY KAROLY E V ID EKE kiváló gyártmány a tavalyi pozsonyi nemzet­közi kiállításon megtartott sorversenyen szin­tén az első dijat nyerte. ■—- A Hercules-sör főraktárát Kerekes Ödön füszerkereskedő vette át. — A szatmárnémeti-i ügyvédi ka­mara most terjesztette fel múlt évi ügy­forgalmára és tapasztalataira vonatkozó je­lentését. Eszerint a múlt évben az ügyvédek lajstromába felvétetett 12 ügyvéd, töröltetett 9 s igy a létszám emelkedett 3-mal s igy marad bejegyezve a kamara területén az 1908. év végével 118 ügyvéd Ügyvédjelölt bejegyeztetett 53, töröltetett 44, a létszám tehát emelkedett 9 el s igy maradt az 1908. év végével az ügyvédjelöltek száma 106. A kamara-segélyalap 22,774 K 04 f. A jelen­tés sürgeti a váltóóvás reformját, panaszolja, hogy kincstári zálogjogok kiegyenlítés után nagy késedelemmel töröltetnek. A jelentés megelégedéssel beszél a törvényszék és já­rásbíróságok működéséről, kijelenti, hogy a törvényszék elnökének kitűnő, mindenre gon­dos, fáradhatlan, tapintatos vezetése és a bírói kar munkássága elismerésre méltó, de késedelem van úgy a törvényszéknél, mint legtöbb járásbíróságnál az ügyek kiadmányo­zása tekintetében, miért is sürgeti a leiró- személyzet létszámának megfelelő emelését. — Az Első Magyar Általános Biz­tosító Társaság április 4-én tartotta évi rendes közgyűlését gróf Csekonics Endre elnöklésével. Az igazgatóság jelentését a társaság vezérigazgatója, Ormódy Vilmos főrendiházi tag ismertette. Az igazgatóság felolvasott jelentéséből, valamint az előter­jesztett és lapunk hirdetési oldalán közölt zár- és mérlegszámlákból kitűnik, hogy a lefolyt 1908-iki ötvenegyedik üzletév eredményei voltak a-társaság működése óta a legna­gyobb s összesítésükben a legkedvezőbbek. Az évi 4.215.871 K 25 f tiszta nyereségből az igazgatóság 1.500,000 K összeget java­solt a részvényesek osztalékául kifizetni, tehát minden egyes egész részvényre 500 ko­rona osztalék esik, mig a nyereség többi része az alapszabályszerü levonások után a társaság dúsgazdag tartalékainak és alapjai­nak még további erősítésére szolgál. A tár­saság biztossági alapjai összesítve már a múlt év végével 186.926,344 K 63 f össze­get tettek ki. Az üzleti eredményekhez méltó volt ezúttal is a társaságnak a köz- czélok iránt tanúsított hagyományos áldozat- készsége. A számos jótékony és hazafias czélu adomány közül különösen szembetűnik, hogy a magyar társaság 10,000 lírát jutta­tott az olasz kormányhoz a szicziliai és calabriai földrengés által sújtott szerencsét­lenek javára. Ezúttal került első Ízben lan szorgalmát, állhatatosságát s tanuljatok tűrni, fáradni, remélni, mint ö. Mert a dicső, ki egész életét csak nemzetének és hazájá­nak szentelő, nem fog eltűnni közülünk, em­léke fen fog maradni nemzete nyelvében, hazájának halhatatlan hősei között! Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Köl­csey azért élt, hogy munkásságával boldo­gítsa nemzetét s meghalt, hogy ott fenn az örökkévalóság hazájában védőszelleme legyen sokat szenvedett nemzetének s magasztos eszméinek fáklyája lelkesítse a porban küzdő korcs ivadékot. És most midőn lábad elé helyezem a „Kölcsey-egyesület“ koszorúját, hozzád kö- nyörgök: taníts meg minket Isten félelemre, midőn a vallásosság oly kevés embernél gyújtja föl lobogó szövetnekét, taníts meg minket hazaszeretetre, most, midőn az önzés és erőszak ádáz küzdelmét vívjuk. „S neked könyörgünk, hogy könyörögj • Mi érettünk, mi Istenünknek, A magyarok nagy Istenének: Hogy áldja meg törekvésünket! Legyen velünk tovább' is a hon Vér nélküli küzdelmében, hogy : Mi kard által volt egykoron, Legyen a szellem által is Dicső, nagy s boldog a magyar!“ kiadásra a társaság különleges nagy ado­mánya 500,000 K tőkeösszeggel tavaly meg­alkotott félszázados alapítványának kamatai. E 20,000 K összegű nagy adományt a kormányzó testület együttesen a közgyű­lésen szintén felolvasott külön megokolással ez évben a magyarországi Vöröskereszt Egyesületnek javasolta kiadni, az egyleti mozgó raktár, vagyis a mozgósítás esetére készletben tartandó fölszerelések czéljaira. — A társaság tisztviselőinek nyugdíjalapja 2.011,256 koronára, a „Lévay alap“, mely­nek kamatai elaggott vagy elszegényedett ügynökök segélyezésére fordittatnak, 200,000 koronára, az „Ormódy alap“, melynek ka­matai beteg alkalmazottak fürdői segélyére fordittatnak, 100,000 koronára, az „Ezredéves alapítvány“, melynek kamatai társasági al­kalmazottak és ügynökök gyermekei tanulmá­nyainak segélyezésére fordittatnak 100,000 koronára, az „ormódi Ormódy Ainélie alap“, melynek kamataiból társasági alkalmazottak leányai férjhezmenotelük alkalmából segé- lyeztetnek 51,737 koronára és a „Tűzoltók segélyalapja“, melynek kamataiból tűzvész alkalmával szerencsétlenné vált tűzoltók, illetve azok családjai segélyeztetnek, 72,894 koronára emelkedett. — A múlt évi jubile­umi közgyűlésen a „Magyar országos iüz- oltószövetség részére megszavazott 5000 ko­rona adomány, a szövetség kívánsága foly­tán, mint a társaság alapítványa tökésittetett, melynek kamatjövedelmét, ösztöndíjak alak­jában a tűzoltói tanfolyam érdemes hallgatói élvezik. — A közgyűlés az összes számadá­sokat s az igazgatóság, illetőleg az egész kormányzó testület valamennyi javaslatát köztetszéssel egyhangúlag elfogadta s az 1908-iki üzletévre vonatkozó felmenlvényt minden irányban megadta. — Az osztalék a 33. számú szelvény ellenében a szatmári főügynökségnél azonnal kifizettetik, a mely főügynökség egyszersmind kívánatra a rész­letes mérleg kimutatást is bárkinek szívesen megküldi. — Színtársulatunk érkezése. Heves Béla színtársulata folyó évi május hó 1-én kezdi meg előadásainak sorozatát a városi színházban. Bemutató előadásul a „Forra­dalmi nász“ czimü színmüvet tűzte ki. Az előleges szinházi jelentés szerint a társulat tagjainak névsora a következő: Műszaki sze­mélyzet : Heves Béla, igazgató. Follinusz Aurél, főrendező. Rónai Imre, titkár. Peterdy Sándor, rendező. Hajsinek Rezső, karnagy. Borcsay József, súgó és könyvtárnok. Kaiocsay Viktor, ügyelő. Bállá Erzsi, pénztárnoknő. Sauer Ármin, szinház-gazda. — Működő nők: H. Bállá Mariska, szubrett és népszínmű énekesnő. Dr. Ferencziné Tibor Lóri, colo- ratur énekesnő. Szécsi Emma, énekesnő. Aitner Ilka, anyaszinésznő. Sándor Julia, hősnő. Kendi Boriska, szende. Gömöry Vilma, színésznő, Hajnal Ilonka, színésznő. Pápai Lajosné, komika. Bártfay Irma, Szakáts Andorné, Kállay Frida, Utassy Alfonza, R. Utassy Bella, Feleky Lászlóné, Messó Nussi, Markovies Henrikné, Delli Margit, Székely Ilonka, Várhegyi Gizi, Hajsinek Rezsőné, kar- és segédszinésznők. — Működő férfiak: I Peterdy Sándor, hős és jellem. Fodor Osz­kár. bonvivant. Sipos Zoltán, siheder. Her- czeg Vilmos, kedélyes apa. Rónai Imre, j operett buffó. Somogyi Károly, burleszk ko­mikus. Halász Hugó, színész. Boda Ferencz, tenor énekes. Érczkövy Károly, bariton éne- i kés. Szőts András, hősszerelmes. Dunay Ár­pád, epizód komikus. Markovies Henrik, Som­iár Mihály, Jámbor György, Bánó Imre, Kaio­csay Viktor, Feleky László, Sárossy Nándor, Szőreghy János, Kőszeghy Károly kar­ós segédszinészek. — Fekete Jenő, fő- ruhatárnok két segéddel. — Kállay Mihály, kellékes két segéddel. Fekete, diszmester két segéddel, Janiki János, szereposztó és 2 szinházszolga. A szinidény alatt a következő darabok kerülnek színre : Operettek: Erdész­lány. Csepürágók. Szép gárdista. Komédiások. Szerencsemalacz. Nagymama. Hadnagy ur. Három feleség. Bohém szerelem. Boccaccio. Hoffmann meséi. Színmű és vígjáték: Sze­rencse fia. Kivándorló. Túlsó partról. Falusi idil. Magdolna. Bor. Kis fészek. Bukov. Haza. Füst. Bálványok bolondja. Tévelygők. Simon. 1 Király stb. Bérlethirdetés 16 előadásra (pá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom