Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-15 / 15. szám

I

— Szerenád. A Nagykárolyi Zenemű- kedvelők Egyesülete f. hó 11-én éjjel Gyula napja alkalmából elnökét, Obholezer Gyulát, szerenáddal tisztelte meg.

— A Kölcsey-Egyesület nyári kirándulásai. A helybeli Kölcsey-Egyesület legutóbb tartott igazgató-választmányi ülése elhatározta, hogy a nyár folyamán Nagy- és Felsőbányára, Mátészalkára, Erdődre és Csen- gerbe műkedvelői előadással egybekötött kirándulást rendez.

— Előleges színházi jelentés. Az

előleges színházi jelentés már megjelent; ez azonban csak azt a felhívást tartalmazta, hogy akik bérletet előjegyezni óhajtanak, f. hó 13-án és 14-én a színházi irodában jelentkezzenek. Lehet, hogy a színigazgató a tagok névsorát azért nem közölte, mert virágvasárnap változások vannak a társulatoknál, de a színi saison megnyílta előtt a közönség ismerni óhajtja a tagok névsorát. Az idény valószínűleg már e hó 27-én kezdődik és az első előadás a „Forradalmi nász“ lesz.

— A községi jegyzők köszöneté. Az országos jegyzői egylet tisztikara tegnap küldöttségileg köszönte meg Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter azon rendelkezései, hogy megadta a jegyzőknek a féláru jegy váltására jogosító igazolványt.

— Bírói kirendelés. Az igazságügyminiszter Dávid Samu tasnádi járásbirósági betészerkesztő-birót a szatmári törvényszékhez rendelte ki.

— Áthelyezett segédlelkész. A deb- reczeni püspök Bogdán János helybeli ref. segédlelkészt szolgálati érdekekből Dobrára helyezte át, Simon Gyula dobrai segédlelkészt pedig Dobráról Nagykárolyba.

— Temetés. Özv. gróf Károlyi Viktorné szül. Orczy Irma bárónő temetése folyó hó 10-én délelőtt nagy és igaz részvét mellett ment végbe. A ravatalt a kaplonyi családi sírboltban állították fel s azt a díszesebb koszorúk halmaza borította. A temetési szertartást Rónay István csanálosi plébános végezte fényes segédlettel, a helybeli dalárda meghatóan gyászdalokat énekelt. A temetésen a családtagok közül résztvettek az elhunyt leányai és vejei Károlyi Klára grófnő férjével Zselénszky Róbert gróffal, Károlyi Irma grófnő férjével Piret de Bihain Lajos báróval, fiukkal és leányukkal; gróf Zay Miklósné, özv. Gróf Károlyi Istvánné, gróf Károlyi Gyula és neje Károlyi Melinda grófnő, báró Orczy Elek és Nándor, gróf Károlyi Lajos és József, gróf Csekonits Gyula, gróf Almássy Dénesné, báró Vécsey Miklós, gróf Károlyi György. Ezeken kívül jelen voltak dr. Falussy Árpád főispán, vármegyénk és

De a mai márczius 15-ének jelentőségét még jobban emeli az a történeti igazság is, hogy a jelen szabadság ünnepet egy ragyogó esztendő sugározza körül, Petőfi halálának, nem halhatatlanságának, földi megdicsőülésének 60-ik jubiláris évfordulója. A Petőfi- Társaság élén Herczeg Ferenczczel Petőfi szeretteinek földi maradványait, emléktárgyait és szellemének remekműveit a magyar társadalom áldozó adakozásából Pesten felépült Petőfi-házban szerető gondossággal összegyűjtötte s csak a lánglelkü költő teteme hiányzik a nemzeti kegyelet e szent templomából. De vigasztaljon bennünket az a jóleső igaz gondolat, hogy a lágy szellő a legnagyobb magyar dalköltő s valódi világszellem szent hamvait széthordta az egész országba, hogy honszerelemben megtermékenyítse azt a hazai földet, melynek szabadsága volt tüneményes életének vezércsillaga és költészetének eszményképe . . .

*

* * *

Nemzetünk lelkének leghívebb tolmácsa, Petőfinek világraszóló lángszelleme, fogadd kegyesen a magyar szabadság emlékünnepén igazi, mélységes sirigtartó szerelmed szülőföldjén Nagykároly városa hazafias polgárságának e díszes, élő virágkoszoruját tiszteletünk és szeretetünk, kegyeletünk és hódolatunk szabadságérzésünk és honszerelmünk zálogául!!

városunk előkelősége számos tagja, a helybeli nőegylet küldöttsége özv. dr. Serly Gusz- távné I. alelnök vezetése alatt.

— Pénztárvizsgálat. Debreczeni István polgármester a városi kezelés alalt álló pénztárakat múlt hó 28-án megvizsgálta s azokat rendben találta.

— Hangverseny. A zenemükedvelők egyesülete husvét másodnapján hétfőn a vármegyeház nagytermében kitünően sikerült hangversenyt rendezett. Igaz ugyan, hogy azon csekély számú közönség jelent meg s az is legnagyobb részben hölgyekből állott, de ezt kizárólag annak tulajdonítjuk, hogy a zeneegyesület későn közölte estélyének műsorát s igen sokan nem is tudtak arról. Pedig a valóban élvezetes műsor nagyon megérdemelte volna, hogy telt ház hallgassa végig. Az első számot a zeneegyesület által előadott Kehler „Ünnepi nyitány“-a képezte, amelyet Vitek Károly karnagy vezetésével oly preczizül és oly tökéletes összjátékkal adtak elő, hogy a közönség a legnagyobb élvezettel hallgatta végig s azután lelkesen megtapsolta őket. Majd Kelemen Lajos szavalta el „Petőfi a Hortobágyon“ ezimü melodrámát, amelyet Csilléry Ella k. a. zongorán, Karaszka Margit k. a. czimbalmon, Taub Mihály hegedűn kisértek s a beleszőtt dalt Demidor Ignácz énekelte, úgy a kiváló szépen és mély érzéssel előadott szavalat, mint a szép és tökéletes kiséret gyönyörűen illeszkedett össze, Demidor Ignácz szólója pedig az ő szép, kellemes, lágyan csengő hangján megtette hatását s az összes szereplőknek nagyon is megérdemelt tapsokat hozott. Azután ismét a zeneegyesület szerepelt, Erkel Bánk Bánjának bordalát adván elő, amelyből Péchy László műszaki tanácsosnak remek gordonka játéka emelkedett ki oly hatással, hogy mindenfelől melegen gratuláltak neki a nyújtott élvezetért. „A czinteremben“ ezimü egy felvonásos vígjátékot adták elő negyedik szám gyanánt Gorzó Erzsiké k. a., Kölcsey Béla és Szabó István.

A kedves, derűs jelenetekkel telt kis vígjátéknak egyes részleteit a szereplők kitünően érvényesítették. Gorzó Erzsiké k. a. nagyon kedvesen csevegett, de a haragosabb részleteknél is igen jól megállotta helyét s ugyancsak élénken riposztozott Kölcsey Béla pattogásaira. Kölcsey Béla pedig helyes felfogással játszotta meg a kissé nyers modorú falusi gazda szerepét és játékával állandóan derültségben tartotta a közönséget. Természetes, hogy a szereplőknek sok tapsban volt részük, a melyet mégis érdemeltek. A kitünően sikerült műsort a zeneegyesület játéka fejezte be.

— Hivatalos hirdetmény. 895—1909.

ad. sz. A nagykárolyi m. kir. pénzügyigazgatóság 2464. IV. 1909. sz. alatt kelt rendeleté folytán ezennel közhírré tétetik, miszerint Nagykároly várost illető s az 1909. évre pénzügyigazgatósági jóváhagyási záradékkal ellátott tőkekamat járadék adó lajstromok 1909. évi ápril hó 15-ik napjától 1909. évi ápril hó 23-ik napjáig bezárólag Nagykároly város adóhivatalánál közszemlére kitétetik. Felhivatnak és figyelmeztetik tehát az adófizető közönség, hogy a kivetés ellen netáni felszólamlásait és pedig: aj azon adózók, kik ezen adónemmel már a múlt évben is meg voltak róva 1909. ápril hó 23-ik napjától; b) azon adózók pedig, kik ezen adónemmel a folyó évben először rovattak meg, adótartozásaiknak az adókönyvecskéikben történt bejegyzését követő 15 nap alatt ezen városi elöljárósághoz annyival is inkább adják be, mert az elkésetten beadott felebbezések figyelembe vétetni nem I fognak. A lajstromok a városi adóhivatalban j a hivatalos órák alatt tekinthetők meg, a felebbezések ugyanott nyújthatók be. Kelt Nagykárolyban, 1909. április hó 13-án. Nagy Antal, adóügyi tanácsnok.

— Műkedvelői szinielőadás. A katho- likus legényegyesület husvét másodnapján, hétfőn, a városi színházban tartotta meg előre hirdetett műkedvelői szinielőadását. Városunk közönsége mindenkor meleg pártfogásával tünteti ki a legényegyesület derék műkedvelő gárdájának vállalkozását és már többször hivatkoztunk arra, hogy városunkNAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ

3

ban a legsikerültebb mulatságokat a kath. legényegyesület rendezi. A közönség pártfogása ez alkalommal is oly mértékben nyilvánult meg, hogy a színháznak összes ülőhelyei mind el voltak foglalva és igen sokan kénytelenek voltak távozni, akiknek már jegy nem jutott. És elismeréssel kell adóznunk a műkedvelők gárdájának ezúttal is, mert játékukkal oly összevágó előadást produkáltak, amelyre méltán büszkék lehetnek és számos sikereiket egy újabb nagyobb sikerrel gyarapították. Pedig meglehetősen nehéz vállalkozásba fogtak, mert Lukácsy Sándornak hárotnfelvonásos népszínművét, a „Veres- hajút“ adták elő, amely pedig hivatásos színészeknek erejét is próbára teszi. De a helyüket megállták becsülettel és a sok taps, amely a szereplők játéka közben is felhangzott, bizonyította, hogy a közönségnek is nagyon tetszettek és ez a fő. A czimszerepet Hágen Mariska játszotta. Ezt a nehéz és sok tanulást igénylő szerepet meglepő biztonsággal alakította. Értelmes és érzésteli j játékával s különösen feltűnően csinosan előadott dalaival egészen meglepte a hall- ; gatóságot, amely nem győzött eleget tapsolni.

| Harmadik felvonásbeli szép énekét és magánjelenetét meg is ismételtették. Mellette kitűnt Fézer Ilonka Zsófi szerepében, ki ezt a sze- ! repet sok kedvességgel és természetességgel játszotta meg. Boglár Ágnes komoly szerepét Stier Mariska kitünően alakította s a rideg, büszke menyecskének igen jó személyesitője volt. A kaczér, özv. Szemesné rátartós szerepébe Serly Emma jól beletalálta magát és épen olyan jó volt Rencz Ilonka, mint özv. Sajgóné. Széchenyi Mariska (Csinos Julcsa), Mihálka Ilonka (Pozdorjánné), Tomsa Annuska (egy leány), Fézer Erzsiké (Csaholyné), Kur- tyán Tériké (Fontosné) jól egészítették ki játékukkal az összhangot. Külön kell kiemelnünk Czimmermann Erzsikét, ki Sári szolgáló szerepében igazán kitűnő alakítást mutatott be. Ä férfiszereplők közül az első helyet Kovács Sándornak juttatjuk, ki mint régi és gyakorlott műkedvelő, ezúttal is megfelelt a tőle vártaknak. Veréb Jankó szerepét játszotta meg és pedig elmondhatjuk, hogy kifogástalanul. Olyan ügyesen személyesítette a bolondnak tartott, de sok észszel és fur- fanggal megáldott fiút, hogy a közönség ki nem jött a derült hangulatból és minduntalan felhangzó tapsokkal adott kifejezést tetszésének. Sok érzéssel és helyes felfogással játszott Széchenyi Lajos, ki András szerepében, mint más alkalommal, úgy ezúttal is derekasan megállotta helyét. Bolemann János Ferke szerepében mutatkozott be előnyösen és szép éneke is igen tetszett. Bolemann István Bálint szerepében teljes otthonosan és ügyesen mozgott a színpadon és egyike volt a legjobbaknak. Sikeres alakítása volt Csanálosi Józsefnek is, ki a hamar tüzet fogó, hetyke Keszeg Mihályt személyesítette. A kisebb szerepeket betöltő Kiss Miklós (Koppancs Misa), Dobránszky János (Boglyás Pál), Torzsa János (Gubás), Müller József (Fontos), Barotha Gábor (Palkó) és Farkuly János (Peti) mindannyian igyekeztek szerepeik követelményeinek megfelelni. A rendezőség minden egyes hölgyszereplőnek egy szép csokrot juttatott elismerése gyanánt. A rendezés és betanítás nehéz munkáját Tremba Márton pénzügyi számtiszt vállalta el, ki igazán megérdemli az egyesület köszönetét, mert igen szép munkát végzett. Az előadás után a közönség a Polgári Olvasókör helyiségébe vonult át, hol azután tánczmulatság következett, mely a hajnali órákig tartott a legvidámabb hangulatban.

—- Ingyen oktatás. Az állami elemi iskolákban folyó évi szeptember hó elsejétől fogva nem kell tandijat fizetni, mert a köz- oktatásügyi miniszter kiadott rendelete értelmében az ingyen oktatásról szóló törvény ekkor lép életbe. Az 50 filléres beiratási dijat meghagyták s ebből tanítói könyvtárakat fognak létesíteni, a szegények azonban a beiratási dij alól is felmentetnek.

— Bortermelők figyelmébe. Egy olasz feltaláló olyan találmány birtokában van, amely állítólag a bor finomságát és állandóságát megőrizni és változatlanná tenni alkalmas. Az érdeklődőkkel a feltaláló czimét az iparkamara szívesen közli.