Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-08 / 14. szám
6 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE — Műkedvelői szinielőadás. A „Köl- csey-egyesület“ művészgárdája folyó hó 1-én a városi színházban igen sikerült műkedvelői előadást rendezett a József főherczeg szanatórium javára. Szinrekerült Herczeg Fe- rencznek nagysikerűit színmüve „A dolovai nábob leánya“. Igen szép számú és díszes közönség jelent meg az előadáson, a mely nagy élvezetet szerzett és melynek sikerét legjobban bizonyítja a minduntalan felhangzó tapsvihar, mely az egyes szereplők játékát kisérte. A női szereplők közül Janitzky Irma, (Jób Vilma) nehéz szerepét sok érzéssel és helyes felfogással játszotta meg. Papp Béláné Szentirmayné szerepében különösen a harmadik felvonás nagy jelenetében tűnt ki. Jenser Mihályné Dunaházyné szerepében volt igazi, helyes és kedves. Szeretetreméltó szo- bacziczus volt Hetey Józsa. A férfi-szereplők közül Erdőssy Vilmos tűnt ki igen érzelmes és helyes játékával. Műkedvelőtől szokatlan jártassággal és tökéletességgel játszotta meg Tarján főhadnagy nehéz és fárasztó szerepét s s zugó tapsok jelezték, hogy a közönség mennyire méltányolja az ő gondos alakítását, Tremba Márton szentirmay szerepében mutatkozott le előnyösen, mig Szabó István -- Biliczky herczeg, Szabó József — Merlin báró, Hornyák Sándor honvéd főhadnagy, Hodor Kornél az orvos és Kölcsey Béla a tiszti szolga szerepében járultak hozzá az est sikeréhez. S ezzel az előadással lezárultak a Kölcsey-egyesület ez idei szezonjának estélyei. — Halálozás. Özv. Tóth Györgyné szül. Mészáros Zsuzsánna f. hó 6-án 83 éves korában elhunyt. Temetése f. hó 7-én nagy részvét mellett ment végbe. — Gyilkosság Mátészalkán. Folyó hó 3-án a Bordás Demeter mátészalkai kéményseprő-mestert reggel vérbefagyva súlyos sebekkel borítva találták az udvaron. A sebek késszurásból eredtek; az összeszurkált kéményseprő f. hó 4-én sebeibe belehalt. A nyomozás halált okozó súlyos testi sértés büntette miatt megindittatott s az orvosrendőri bonczolás megejtetett. — A tavaszi szini évad május hó elsején veszi nálunk kezdetét. Nemsokára az előleges szini jelentés meg fog jelenni. — Halálozás. Spitz Menyhért magánhivatalnok f. hó 7-én hosszabb betegeskedés után 49 éves korában elhunyt és ma délután tétetik örök nyugalomra. — A községi és körjegyzők munkaköre. A községi és körjegyzők magán munkálatai tekintetében a debreczeni kir. közjegyzői kamara megkeresésére Török István szilágymegyei alispán utasította a vármegye összes községi és körjegyzőit, valamint a rendezett tanácsú városok aljegyzőit, hogy a községi és körjegyzők részére a belügyminiszter állal 126,000—1902. szám alatt kiadott ügyviteli szabályzatban foglaltak szem- előtt tartásával oly magán munkálatok készítésétől, melynek hatósági eldöntésében hivatali állásuknál fogva részt kell venniük, jövőre óvakodjanak, mert panasz esetén a rendelkezés ellen vétőkkel szemben a legszigorúbban fog eljárni. Különösen arra figyelmezteti az alispán a jegyzőket, hogy a kiskorúak ügyében kötött és gyámhatósági jóváhagyás alá terjesztett szerződések és azok jóváhagyását szorgalmazó kérvények szerkesztése is azon magán munkálatok közzé tartoznak, melyektől a községi és körjegyzők kifejezetten el vannak tiltva. Ide tartoznak még az örökösödési eljárás során az 1894. évi XVI. t. ez. 94. §. szakaszának rendelkezése alapján a hagyaték átadás előtt kiállított adásvevési és egyéb átruházási szerződések is, mert az ilyen szerződések érvényessége attól függ, hogy az eladó vagy ajándékozónak az ingatlan feletti rendelkezési joga örökösödési jog czimének megál- lapilásával az örökösödési eljárás során igazoltassák. ügy vagyunk értesülve, hogy vármegyénk alispánja ugyanezen megkeresés folytán a helyett, hogy a hivatkozott belügyminiszteri rendelet alapján hasonló módon önállólag rendelkezett s' tilalmi rendeletét azonnal kiadta volna, jónak látja előbb kikérni a jegyzői egylet véleményét; holott ezen tilalmat a kir. táblák már székében alkalmazzák, sőt a hódmezővásárhelyi bíróság ily esetek egyikében zugirászali büntetést is rendelt, mely abnormitások tehát minden esetre megszüntetendők lennének a melyeknek megszüntetéséhez közreműködni egyrészről a bíróságnak, másrészről pedig az ügyvédi és közjegyzői karnak volna feladata. — Menyasszonyok és vőlegények figyelmébe ajánljuk Magyarország legnagyobb óra, ékszer, ezüstnemii üzletét, hol a legnagyobb bizalommal bámulatos olcsón szerezhetik be szükségletüket Löfkovits Arthur és Társa czégnél Debreczenben. Nagy képes árjegyzék díjtalanul küldetik meg. e—52 — Szélhámos apátnő Mátészalkán. A napokban egy jól táplált, tekintélyes külsejű nő állított be Mátészalkára. Kikereste a róm. kath. családokat, különösen nehány buzgó özvegyasszonyt, akiknél mint apátnő mutatkozott be. Majd istenes beszédek és ájtatos szemforgatások közepette homályos értelmű ezédulákat osztogatott szét, amelyeket később, nehogy árulói legyenek, feltűnés nélkül visszacsempészett. Folyton a katolicizmust hangoztatta és sziláján csepülte, szidalmazta a másvallásuakat. A veleje a dolognak természetesen az volt, hogy a buzgó hívőket egy kis istenes adakozásra serkentse, a mit Isten küldöttje köszönettel fel is szedett. Azután a lányos házakat kereste fel az „apátnö“, ahova azzal állított be, hogy egy Nagykanizsán lakó, magasabb állású vasúti tisztviselő rokona részére feleséget keres. Több eladó házikisasszonyt talált alkalmasnak e czélra. Természetesen fáradozása itt sem maradt meddő, mert óriási trakta- menlumokat csaptak a lánynéző istenes néni tiszteletére. Isten állítólagos küldöttjének kicsiny játékait végre egy iparos ember zavarta meg, a kinek gyanús volt az ügy. A vasúti sematizmusból megállapította, hogy olyan nevű vasúti hivatalnok, a minőről az apátnő beszél és a kinek feleséget keres, nincs. Erre felhívták reá a csendőrség figyelmét, ahol hamarosan elővették az apátnöt és kiderítették róla, hogy Grün Karolinnak hívják, Nyíregyházára való, felekezeti viszonyai pedig egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy apátnő lehessen. Rendes foglalkozása a szélhámosság. Mivel azonban irataiból kitűnt, hogy nem épelméjű, sőt már több ízben volt tébolydában is, de meg a büntelötör- vénykönyv értelmében vett csalást reá sem tudtak bizonyítani, nem tartóztatták le, hanem szabadon bocsájlották, mire „Isten küldöttje“ nyomban elhagyta Mátészalkát. Közgazdaság. A Triesti Általános Biztositó Társulat. (Assicurazioni Generali) f. é. márczius hó 18-án tartott 77-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1908. évi mérlegek. Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1908. de- czember 31-én érvényben volt életbiztosítási tőkeösszegek 972.108,481 korona és 17 fillért tettek ki, és az év folyamán bevett dijak 42.331,825 korona és 78 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási osztály dijtartaléka 19.086,145 korona 05 fillérrel 283.242,702 korona 29 fillérre emelkedett. A tüzbiztositási ágban, beleértve a betöréses- és lükörüveg biztosítást a díjbevétel 17.570.409,609 korona biztosítási összeg után 28.866,290 korona 38 fillér volt, miből 10.652,942 korona 55 fillér viszontbiztosításra fordiItatott, úgy, hogy a tiszta díjbevétel 18.213,347 korona 83 fillérre rúgott, és ez összegből 13.079,112 korona 08 fillér mint díjtartalék minden tehertől menten jövő évre vitetett át. A jövő években esedékessé váló dijkötelezvények ösz- szege 122.098,054 korona 94 fillér. A szállítmánybiztosítási ágban a díjbevétel kitett 3.577,201 korona 84 fillért, mely a viszontbiztosítások levonása után 1.655,086 korona 52 fillérre rúgott. Károkért a társaság 1908- ban 39.751.656 korona 71 fillért és alapítása óta 938.794,591 korona és 91 fillért fizetett ki. E kártérítési összegből hazánkra 184.687,233 korona 43 fillér esik. A nyereség tartalékok közül, melyek összesen 20.890,707 korona 37 fillérre rúgnak, különösen kiemelendők : az alapszabály szerinti nyereséglar- talék, mely 6.300,000 koronát tesz ki, az értékpapírok árfolyamingadozására alakított tartalék, mely az idei átutatással együtt 13.017,104 korona 53 fillérre rúg továbbá felemlítendő a 160,000 koronára rugó kétes követelések tartaléka és az ingatlan tartalék, mely az idei átutatással 1.413,602 korona 84 fillért tesz ki Részvényenként 600 arany frank osztalék kerül kifizetésre. A társaság összes tartalékjai és alapjai, melyek elsőrangú értékekben vannak elhelyezve, az idei átutalások folytán 323.629,347 korona 57 fillérről 346.151,371 korona 42 fillérre emelkedtek, melyek következőképen vannak elhelyezve: 1. Ingatlanok és jelzálog követelések 68.422,455 korona 68 fillér. 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök 29.099,869 korona 33 fillér. 3. Letéteményezett értékpapírokra adott kölcsönök 3.124,531 korona 51 fillér. 4. Értékpapírok 219.102,504 korona 80 fillér. 5. Követelések államoknál és tartományoknál 5.613,421 korona 24 fillér. 6. Tárcza váltók 786,489 kor. 29 fillér. 7. A részvényesek biztosított adóslevelei 8.820,000 kor. 8. Készpénz és az intézet követelései, a hitelezők követeléseinek levonásával 11.182,099 korona 57 fillér. Összesen 346.151,371 korona 42 fillér. Ezen értékekből 68.8 millió korona magyar értékekre esik. Hirdetmény. 2833—1909. K. sz. Érlesittelik a város í közönsége, hogy a város képviselőtestülete által 1909. évi ápril hó 4-ik napján tartott közgyűlésen Pósz János Ágoston-utczai telkéhez csatolt utczaterület kártalanítási árá- | nak megállapítására vonatkozólag hozott 63—1909. kgy. sz. véghatározata, továbbá 2836—1909. K. sz., a nagykárolyi hegyközség 1908. évi zárszámadására vonatkozólag hozott 59—1909. kgy. sz. véghatározata, továbbá 2840— 1909. K. 30., Horváth, holy est;UlJGn Lakatos Eszter illetőségére vonatkozólag hozott 62—1909. kgy. számú véghatározata, továbbá 2841— 1909. K. sz., Németi Ágnes és kiskorú gyermeke Németi Margit illetőségére vonatkozólag hozott 61—1909. kgy. számú véghatározata, továbbá 2842— 1909. K. sz., Andó Ferencz városi írnok részére segély megállapítására vonatkozólag hozott 57—1909. kgy. számú véghatározata, továbbá 2843— 1909. K. sz., az 1908. évi gyámpénztári számadás megvizsgálására vonatkozólag hozott 47—1909. kgy. sz. véghatározata, továbbá 2844— 1909. K. sz., a Deák Ferencz-téri 16. sz. s a Kossuth Lajos-ulczai 1. sz. szabályozási vonalának megállapítása, — a Deáktéri 16. sz. telekhez szabályozás következtében csatolandó közterület kisajátítási árának megállapítása s az ezzel kapcsolatos ügyek elintézése tárgyában hozott 51—1909. kgy. sz. véghatározata, továbbá 2845— 1909. K. sz., az iparos lanoncz- iskola fejlesztésére vonatkozólag hozott 49— 1909. kgy. sz. véghatározata, továbbá 2846— 1909. K. sz., a magyar városok országos kongresszusán részvételre vonatkozólag hozott 56—1909. kgy. számú véghatá- rozata, továbbá 2848— 1909. K. sz., Klein Zoltán által felállítandó cement-beton gyárnak adandó kedvezményre vonatkozólag hozott 58—1909. kgy. számú véghatározata, továbbá 2849— 1909. K. sz., a juhtartás korlátozása tárgyában alkotott szabályrendelet módosítására vonatkozólag hozott 46—1909. kgy. sz. véghatározata, továbbá 2850— 1909. K. sz., a husvizsgáló-hclyet- tesi teendők végzéséért a díjazás megállapítására vonatkozólag hozott 53—1909. kgy. számú véghatározata, továbbá
