Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)

1908-11-12 / 46. szám

5 — A törvényhatósági ipartanács tagjai. A debreczeni kereskedelmi és ipar­kamara a múlt hónapban tartott közgyűlésén vármegyénk törvényhatósági ipartanácsába rendes tagokká Glavitzky Károly kereskedő és Kupás Mihály iparos nagybányai lakoso­kat, póttagokká pedig Schuszreritsch Ferencz kereskedő és Bekker Orbán iparos helybeli lakosokat választotta meg. — A lápi keskenyvágányu vasút közigazgatási bejárása f. hó 6-án és 7-én tartatott meg Tóth Ede miniszteri osztály- tanácsos elnöklete mellett. A bejáráson részt vettek: Dr. Péchy István főjegyző a vár­megye, Péchy László műszaki tanácsos az Ecsedi-láp és Kövessy Béla főmérnök, a Bornstein és Koppel vállalkozó ezég kikül­dötteként. A lápi birtokosok részéről Mándy Géza, Rébay Dezső, Garzó Imre és Bodoky Gyula voltak jelen. A bizottság tagjait pén­teken Temesváry István, a börvelyi kender­gyár igazgatója vendégelte meg, szombaton pedig a „Magyar Király“ vendéglőben gyűl­tek össze bankettre. A lápi vonal hossza BO km. lesz s a Nagykároly—csapi vonalon Börvely és Ágerdő állomások lesznek a csat­lakozó pontjai a motorüzemü vonatnak. — Birtokeladás. A Debreczen köze­lében a kutyabagosi határban (Szabolcs- megyében) Mártonfalva községtől mintegy 3 kilométerre fekvő Darvas-tanya név alatt ismeretes 1028 katasztrális holdat (béleértve az 50 holdas, 30 éves akáczfa- erdőt is) kitevő tagbirtok a megfelelő épületekkel (kastély száz éves, nagyobb parkkal, számos tágas gazdasági épü­letek, köztük 4 dohányhodály) azonnal eladó. A vételárnak nagyobb része elő­nyös feltételek mellett kölcsönként meg­hagyható. Közelebbi felvilágositást ad a nagyszebeni földhitelintézet Nagyszeben­ben. Venni szándékozók figyelmeztetnek arra, hogy a kétszeres állami átírási illeték megtakarítása, valamint az első helyen bekebelezett kölcsön megfelelő részének az átvétele szempontjából ér­dekükben áll ajánlataikat oly időben a nagyszebeni földhitelintézethez juttatni, hogy a f. évi november 19-én bezáró­lag lejáró utóajánlati határidőn belől esetleg még utóajánlatot lehessen beadni. — Lopás. A f. hó 2-án tartott országos vásár alkalmával Ignácz Jenő helybeli posztó­kereskedő üzlete előtt egy láda áru állott. A nagy forgalom daczára a ládát ismeretlen tettesek kocsira tették és elhajtattak vele. A kár mintegy 1500 korona. A rendőrség a nyomozást megindította. — Bélyegforgalom a helybeli adó­hivatalnál. A végrehajtási novella életbe­léptetése következtében a helybeli adóhiva­talnál f. évi julius, augusztus és szeptember hónapokban 264,655 K 12 fillérrel több bé­lyeget árusítottak el, mint a múlt év ugyanez időszakában. E három hó alatt összesen 602,824 K 52 f értékű bélyeg kelt el. — Szérum a sertésvész ellen. Deti Andor szatmármegyei gazdatiszt hosszas ta­nulmányozás és kutatás után felfedezte a sertésvész szérumát; a kísérletek meglepő fényesen sikerültek. Á találmányt — amelyre már megkapta a forgalmi szabadalmat is — egy berlini pénzember fmancirozza. — „Munkásbiztositási választott bí­rósági eljárás“ czimen Csilléry Dávid kir. járásbiró, a helybeli munkásbiztositási vá­lasztott biróság helyettes elnökének tollából legközelebb igen értékes és hézagpótló kézi­könyv fog megjelenni, mely az eljárási ren­deletek, rendszeres tartalomjegyzék és az eljárási rendelet §-ai rövid tartalmát foglalja magában széljegyzetekkel ellátva. Ezen köny­vecskében az eljárási szabályrendelet akként van összeállítva, hogy a rendeletben hivat­kozott törvények és egyéb miniszteri rende­letek szövegét az olvasó mindjárt a hivat­kozó §-nál találja meg, mi által egyrészt megszűnik a hivatkozott törvények és mi­niszteri rendeletek sokszor nehézkes felkere­sése, másrészt azok költséges beszerzésének NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. szükségessége. A rendszeres tartalom-jegy­zék megkönnyíti az eljárási szabályrendelet áttekintését és a keresett rendelkezés felta­lálását ; a §-nál alkalmazott széljegyzetek nélkülözhetővé teszik az egész — sokszor hosszú — paragrafus átolvasását, mert a nehány szóból álló széljegyzetből rögtön látja az olvasó a szeme előtt levő § tartal­mát. E könyv hézagpótló azért, mert a vá­lasztót bírósági eljárást szabályozó rendelet eddig még csak hivatalosan jelent meg és a könyvpiaczon még nincs forgalomban és mert erre az összes ipartestületeknek, kikhez igen gyakran a munkásvédelmi pénztárral történt összeütközés esetén felvilágosításáért folya­modnak, munkaadóknak, gyárosok és keres­kedőknek, kik alkalmazottaik miatt a mun­kásvédelmi törvénynyel gyakran összeütkö­zésbe jönnek, feltétlen szükségük van, mi­után csak az eljárás teljes ismeretében véd­hetik meg saját érdekeiket és szerezhetnek maguknak teljes elégtételt. A 250—300 ol- j dalra terjedő könyv — tartós vászonkötés- ben — 5 korona lesz, postai ajánlott küldés | 60 fillér. Megrendelhető e kézikönyv Manyák és Tóth könyvnyomdájában Nagykárolyban. — Uj vállalat. Széchenyi-utcza 35. sz. i alatt Strutz György József okleveles gépiró­ügyvezető nagyvárosi mintára berendezett gépiró-másoló és sokszorosító irodát nyitott, | melynek czélja mindennemű beadványok és j sokszorosításoknak Írógépen való előállítása. — Elgázolás. Demeter János itteni fuvaros a múlt napokban a Kölcsey-szobor előtti országúik anyarulatnál vigyázatlanság­j ból elgázolta özv. Pozsonyi Lászlónét, Po- | zsonyi Gábor, a „Szatmármegyei Közlöny“ társszerkesztőjének édes anyját, ki súlyos külső sérüléseket szenvedett. Demeter ellen j a bűnvádi eljárást megindították. — Beteg ipartestületi elnök. Lapunk legutóbbi számában megemlékeztünk Kinczel János ipartestületi elnök betegségének javu­lásáról. Mint sajnálattal értesülünk, a javulás nem volt állandó s a beteget családtagjai újból Budapestre a Hült-féle szanatóriumba j szállították. — Birtokváltozás. Eördögh Géza és I neje Bakó Emilia nagykárolyl lakosok meg- | vették Schuszteritsch Ignácz nagykárolyi la­kosnak a nagykárolyi 313. számú betétben ! foglalt ingatlanát az összes épületekkel, a nagykárolyi 1. betétben foglalt közös legelő­ből őt illető legelőilletöséggel 33,500 K-ért. — Katholikus népszövetségi gyű­lés Nagykárolyban. A Katholikus Nép- szövetség helyi csoportja vasárnap délután í a városháza tanácstermében tartotta első nagyobb gyűlését. Péchy László műszaki ta- I nácsos, helyi igazgató beszéde s Janitzky | Irma kiválóan sikerült és remekül előadott | szavalata után Görcsöni Dénes, a kormány- : zótanács tagja a katholikusoknak sajtójuk l iránt való kötelességeiről beszélt. A legel­terjedtebb hírlapokból vett példákkal bizo- ! nyitotta, hogy a katholikusok maguk teszik j lehetővé hitünknek s a hitünkért buzgólkodó férfiaknak naponkint ismétlődő támadását, piszkolását. A katholikus sajtóval szemben a katholikus közönség túlnyomó többsége igaz­ságtalan és szűkkeblű, mert folyton csak felcsigázott igényeit hangoztatja, de támo­gatásával nem teszi lehetővé az igények ki­elégítését. Nem teszi meg vele szemben kö­telességét az arisztokráczia, pedig ennek j nincs erősebb támasza a tekintély elvét védő ! katholikus újságírásnál; nem akar tudni róla még a klérus egy része sem; a középosz- | tály pedig éppenséggel süket, ha idevágó kötelességeit emlegetik. Katholikus mozgal­maink sikere sajtónk erejétől függ, árulás tehát ennek cserbenhagyása. Görcsöni be­széde után Serly Béla elszavalta Szepessy László népszövetségi riadóját, nagy tűzzel és lelkesedéssel Nemestóthy Szabó Albert pedig a katholikus autonómia kérdéséhez szólt. Javaslatára a gyűlés elhatározta, hogy üdvözli gróf Apponyi Albert kultuszminisztert a katholikus autonómia érdekében tett lépé­seiért, de egyúttal arra is kéri, hogy a katho­likus autonómiáról szóló törvényjavaslatot minél előbb terjessze az országgyűlés elé. Hasonló szellemű feliratok küldésére felszó­lítja a gyűlés a Katholikus Népszövetség vala­mennyi szervezetét. A mindvégig lelkes han­gulatú gyűlést Pallmann Péter kegyesrendi tanárnak tüzes beszéde rekesztette be. — Apponyi miniszter sürgönyileg válaszolt és az ellentétek elsimításával Ígéri a katholikus autonómia szerencsés megalkotását. — Menetrendmódositás és uj vo­natok forgalomba helyezése a szatmár­németi—mátészalkai és nyíregyháza—máté­szalkai vonalon. 1908. évi november hó 15-től kezdve a szatmárnémeti—mátészalkai vonalon mindkét irányban egy-egy uj személy- vonat helyeztetik forgalomba; ugyanezen idő­től kezdve a jelenleg Mátészalkáról reggel 3 óra 36 perczkor induló vegyesvonat mint­egy két órával későbben, azaz reggel 5 óra 57 perczkor fog indulni és Szatmárnémetire reggel 8 óra 15 perczkor fog érkezni. Az uj személyvonat Mátészalkáról délelőtt 10 óra 56 perczkor indul és Szatmárnémetire d. u. 1 óra 05 perczkor fog érkezni, hol csatla­kozást nyer a Budapest, illetve Máramaros- sziget felé induló gyorsvonatokhoz. Ellen­irányban az uj személyvonat Szatmárnémeti­ről — ugyancsak csatlakozással a Budapest és Máramarossziget felől érkező gyorsvona­tokhoz — délután 2 óra 30 perczkor indul és Mátészalkára d. u. 4 óra 39 perczkor ér­kezik, hol közvetlen csatlakozást nyer Nyír­egyháza felé. A nyíregyháza—mátészalkai vonalon a jelenleg Mátészalkáról délután 2 óra 25 perczkor induló vegyesvonat — csat­lakozással a Szatmárnémeti felől jövő uj személyvonathoz — mintegy két órával ké­sőbb, azaz délután 4 óra 52 perczkor fog indulni és Nyíregyházára este 7 óra 10 percz­kor fog érkezni. Nyírbátor és Nyíregyháza között egy tehervonat személyszállítással fog közlekedni. E vonat Nyírbátorból délután 3 óra 30 perczkor indul és Nyíregyházára d. u. 5 óra 18 perczkor érkezik. A részletes me­netrendre nézve a kifüggesztett hirdetmények nyújtanak bővebb felvilágositást. — Ipari szaktanfolyamok váro­sunkban. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara a kereskedelmi miniszterhez fel­terjesztett javaslatában városunkban szabók és czipészek részére esti szaktanfolyam tar­tását, szobafestők részére pedig vasárnapi szaktanfolyam tartását véleményezi, ameny- nyiben a szabó-szaktanfolyamra 21, a czi- pész-szaktanfolyamra 13, a szobafestő-szak­tanfolyamra 16 iparosra lehet számítani. — Féláru vasúti jegy váltására jo­gosító arczképes évi igazolványok kiállítása és a már használatban levőknek érvényesí­tése az 1909. évre. Az állami és törvény- hatósági tisztviselők, továbbá az állami és törvényhatósági nyugdíjasok féláru vasúti jegy váltására jogosító arczképes évi igazol­ványai a jövő 1909. évre leendő érvényesí­tés végett a magyar királyi államvasutak igazgatóságához (Budapest, VI. kér., And- rássy-ut 73. sz.) már most beküldhetők, leg­később azonban deczember hó 31-éig okvet­lenül beküldendők. Azoknak az igényjogosul­taknak, kiknek a folyó évben arczképes évi igazolványuk még nem volt, a jövő 1909. évre azonban ily igazolványt maguk részére szerezni kívánnak, az igazolvány kiállítását ugyancsak a fentjelzett időben kell kérelmez­niük. Különösen figyelmeztetjük az érdekel­teket, hogy az igazolványok érvényesítéséért és az újak kiállításáért járó 1 korona keze­lési illeték m. kir. postabélyegekben rovandó le. A postabélyegek a beterjesztendő név­jegyzékre vagy kérvényre ragasztandók fel. Készpénz vagy okmánybélyeg kezelési illeték fejében nem fogadtatik el. Ez alkalommal a nyugdíjasokat arra is figyelmeztetjük, hogy a folyamodványon a lakhelyükre illetékes közigazgatási hatóság által igazoltatni köte­lesek azt, hogy semmiféle díjazott vagy fize­téssel járó hivatalt nem viselnek. — Kavics és homokeladás. A Nagy­károly—somkuti h. é. vasút részvénytár­saság útépítés és fentartás czéljára kitűnő minőségű rostált és rostálatlan folyamkavi­csot, valamint építési czélokra finom quarz homokot ajánl erdőszádai Szamos meder bányájából. Megrendelések a Nagykároly—- somkuti h. é. vasút r. tg. igazgatóságához (Budapest. IV. Kigyótér 1. sz.) intézendők. 9- 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom